Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-22 / 118. szám
1964. május 22, péntek 5. oldal Felejthetetlen találkozó A nupolthun kedves vendégeink voltak: szovjet pionírok látogatták meg Kiskőrösön Petőfi Sándor szülőházát. Majd hozzánk, a szőlőjéről híres, szép Soltvadkertre jöttek, ahol mi, úttörők virággal köszöntöttük őket. Ezután a vendéglátó pajtások és a szovjet pionírok műsora következett. A soltvadkerti pajtások séta közber mutatták meg vendégeiknek községük új létesítményeit: a vízmüvet, tűzoltószertárt, bölcsődét, takarmánykeverőt és az olajfúrást. Nagyon tetszett a vendégeknek, hogy az utcák egyenesek, szélesek, parkosítottak. Délben ebéddel és vacsoracsomaggal kedveskedtek a vendéglátó pajtások a pioníroknak, akik kölnivel, színes ceruzákkal, jelvényekkel viszonozták ezt. Közben a háborút járt édesapák, szlovákul értő rokonok segítettek beszélgetni. Meglepő, hogy a pionírok mennyire ismerik és tisztelik a magyar költőket. Délután megtekintették az új iskolánkat. Itt is akadt látnivaló bőven: két sportpálya, Megkezdődtek a jeientkezések a dolgozók iskoláiba Megkezdődtek a jelentkezések a dolgozók általános és középiskoláiba. A felvételeket két ütemben bonyolítják le: Május közepétől június végéig, majd augusztus 15-től szeptember 1-ig. Az ipari technikumok esti és levelező tagozataira je- letkezőknek augusztus 1. és szeptember 10-e között felvételi vizsgát kell tenniök. tornaterem, gyakorlókért, fa- és fémműhely, mozi, botanikus kert, arborétum, stb. Megeső- j dálták szép úttörőszobánkat, | melynek felszerelése 18 ezer fo- 1 rint értékű. Itt a szovjet fiúk rexeztek, sakkoztak és egyéb társasjátékkal szórakoztak. A lányok a zsibongóban ropták a társastáncot. Uzsonna után a vendégeink igazgató nénije meleghangú beszédet mondott, és oroszszakos tanár néninknek ifjúsági könyveket és a szovjet gyerekek életét ábrázoló tablókat ajándékozott. Tóth Pál, a várpalotai MSZBT titkára a szénbányászati tröszt ajándékát nyújtotta át: Lenin életéről színes, rámázott képeket, a Tyereskova női brigád díszes oklevelét a találkozó emlékéről. A Ferencbánya dolgozói bányászsapkát és domborművet küldtek. Az ipari tanulóktól saját készítésű szerszámkészletet kaptunk. Magyar tanár bácsi, csapatvezetőnk egy nikkelezett, elemmel működő kis bányászlámpát kapott. Mi, soltvadkerti „lámpást” adtunk cserébe: kishordót töltve, és a délutánonként több színű lécekből készített virágtartókkal viszonoztuk a kedvességet. Este meleg búcsúzkodás után indultak haza szovjet pajtásaink. Bár kölcsönösen küzdöttünk a nyelvtudással, a barátság és a szeretet legyőzte e nehézségeket. Felejthetetlenül kedves emléket szereztünk egymásnak. Kollár Mária őrsvezető SZÓBELI ELŐTT Hol lehet tanítás után kalocsai diákra akadni? Az Érsekkertben. Ott napoznak, beszélgetnek, bömböltetik a táskarádiót és — néha még tanulnak is Különösen most vizsgák idején Hiába csábít sétára a dúslombú fák között kanyargó ösvény, álmodozásra a levelek arabeszk- jein átszűrődő májusi ég — muszáj átvenni a tételeket. — Pedig nekünk könnyebb. Lm népi könyvhét 1964. n fiatalok ünnepi könyvespolca mint a régieknek — ismeri be két diáklány, Éva és Irén. A vizsga egyelőre nem is aggasztja őket, az idő és hely tűnődésre, tervezgetésre a legalkalmasabb. — Most voltam elsős — sóhajt a szőke kontyos Éva — érettségi után pedig már dolgozó nő leszek. Hát nem furcsa? — Négy év alatt nem is volt időnk gondolkozni — bólint Irén, a komolyabb. — Észre sem vettük, úgy elrepült. Irén magyar—történelem szakos tanárnak készül és rajongva dicséri az osztályfőnökét. Nem számításból, hiszen jeles tanuló. „Igazi pedagógus — mesél róla szívesen — ilyen szeretnék lenni én is.” Biztosan sikerül. Az érettségi pedig? Attól sem kell félni. Csak három tantárgyból kötelező és latinból, de ezt már szabadon választották, összesen 102 tételt kell átvennünk — mutatják a füzetet. A hagyományos „vizsgadrukk”? Talán majd közvetlenül a szóbeli előtt. Inkább csak „illendőségből” akkor is. Mert aki szorgalmasan tanult négy éven át az nyugodt lehet, aki meg nem? Azon a drukkolás sem segít... —s—a A Művelődésügyi Minisztérium külön ismertetőt adott ki a gimnáziumok esti és levelező tagozatával kapcsolatos fontosabb tudnivalókról. Ebből egyebek közt részletes felvilágosítást kapnak az érdeklődők a tanítás időbeosztásáról, a beszámolókról és az iskolába járó dolgozókat megillető kedvezményekről. (MTI) REJTŐ JENŐ: ! KÉPREGÉHYVÁLTOIAT: KOVÁCS SÁNDOR NEM PONTOS a cím. Miért ne lenne ott a fiatalok ünnepi könyvespolcán — mondjuk — a fiatal írók antológiája, Péchy Blanka Regénye, Jókai Mór Aranyembere, Mikszáth, Móricz, a Muzsikáló zenetörténet, Ráth- Végh, vagy A repülés története? De most beszéljünk arról az öt könyvről, amely csak a fiataloknak jelenik meg a könyvhétre. Csak nekik? Megint nem vagyunk pontosak. Fekete Gyula remek fantasztikus szatírája, A szerelmesek bolygója például élvezetes olvasmány lenne felnőtteknek is, bár a Móra Ferenc Kiadó „csíkos könyvek” sorozatában lát napvilágot. Fekete Gyula ebben a könyvében a „jó élet” megszállottjai, a szórakozni, „élni” vágyókat állítja szellemesen pellengére egy érdekes, a XXX. században lejátszódó történetben. S VAJON hány felnőtt forgatta eddig is élvezettel Fekete István „gólya-meséjét”, a Kelét, amelyet a Magvető most sokadik kiadásban bocsát közre, oly nagy és széles körű az érdeklődés iránta. Vagy talán az idősebb generáció nem okulhat Csillik Gábor érdekes, izgalmas könyvéből, amelynek címe: Budapesten harcoltunk. (Magvető kiadása.) Csillik a Budapest felszabadításáért harcoló partizán- csoport, a legendás Szir-csoport egyetlen életben maradt tagja, élménybeszámolójában hős társainak állít emléket. „NYCLC ÉVEN felülieknek” — ez a jelzés olvasható a Móra további két könyvheti kiadványán, mindkettő az ismeretterjesztő Bölcs Bagoly sorozatban jelenik meg. Lukács Ernőné Szűcs Pál illusztrációival a mértékek világában igazít el Mekkora? címmel. Nóber Imre pedig Lukáts Kató rajzaival virágokkal, fákkal ismertet meg. Tetszetős, szép könyvének címe: Kirándulás növény országba. Mindkét könyv hasznos és szép is, könnyű olvasmány, kitűnő nyomdai előállításban. Dísze lehet a fiatalok ünnepi könyvespolcának, s ha majd a mai fiatalok felcséperedve kiszemezgetik könyvespolcukról azokat a műveket, amelyeket az új, nagyobb könyvszekrénybe is áthelyeznek, ezekkel a most megjelenő gyermek- és ifjúsági könyvekkel nem kell szégyen- kezniök: megtarthatják mindet. A mi fecskénk KA égj ott a mi ‘*\ fecskénk is — igenis: a mi fecskénk, felismerni véljük, hogy ö az, aki tavaly is itt lakott nálunk az eresz alatt, ő az, a kettő közül az erősebb — bizonyára a férj. Ö af, mert ilyen bizalmas örvendezéssel csak ismerős üdvözölhet bennünket — ő is megismerte, lám, a családot, s majdnem a váltunkra, a tenyerünkre száll —, reméljük, annak is örül, hogy Zsuzsika olyan nagyot nőtt tavaly óta. Abból pedig, hogy beröppent, kiröppent, megint ki, arra következtettünk, hogy ezt akarja jelezni előttünk: — Jön ám mindjárt a párom is, csak elmaradt egy kicsit pletykálni a veréb szomszéda sz- szonnyal. S csakugyan: jött mindjárt a fecskemama is, szinte nevetve jött felénk, úgy csivitelt és röppent be a fészekbe, hozva a béke, a jóság, a szeretet hangulatát. É\rök tavaszi vendégek, villásfarkú fecskemadarak, legyetek üdvözölve nálunki, a mi házunkban is! ... Azonban mi lesz, ha a mi fecskéink is, talán az egyik, talán mind a kettő, a vasúti kertben, a múzeum mögött portyázó két kis csúzlis vadorzó szemügyébe kerül? Ez a két fiúcska a szemünk láttára vadul-biz- tos kezű orvvadásznak bizonyult: Pár kavicskilövés után pontosan eltaláltak kél ártatlan madárkát — s mire fülón szerettük volna kaparintani őket, gyakorlott kacska- ringózással elszelel- tek elölünk a két kicsiny szárnyas tetemmel. Közel lakunk ide — bizony fájna a szivünk, ha egyszpr csak nem jönnének haza a fecskéink ... J ó lenne, ha a parkőrök felcsavarnák éberségük lámpavilágác itt is, másutt is a parkokban, s elriasztanák mindenünnen a csúzlis mesterlövészeket. S. Gy. «IMM VALÓ KÖLYÖK MINDEN KÖNYÖRGÉSE. KVANO GENERÁLIS PARANCSÁT SENKI NEM MÁSÍTHATVA A »ENNSZÜLŐlt KATONÁK VIGYÁZ - ÁLLASSA MEREVEDNEK. MEGÉRKEZÉS KVANG MEG. 'a gbnerausszimo kívánsága, ROGY AKKOR KÖSSÜK KEL, AMIKOR Ö IDEÉR. KIVÁNCSI A LÁTVÁNYRA V
