Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-21 / 117. szám
tefií. május 21, csütörtök 5. «ffifal A Közgazdaságtudományi Egyetem kihelyezett tagozatot indít Szegeden TÖBB SZlMT, ÖTLETET A szocializmus teljes telepítése, a két rendszer gazdasági versenye és a szocialista országok gazdasági színvonala kiegyenlítődésének kérdései előtérbe állították a gazdasági feladatokat, s ezzel együtt a közgazdaságtudományt. A közgazdaságtudományoknak ideológiai-nevelő funkciója mellett mindinkább kihangsúlyozódik a gazdasági gyakorlatot segítő funkciója. A közgazdaságtudományoknak olyan irányzatai fejlődnek ki erőteljesen — mint a gazdaság-statisztikai, gazdaság-matematikai módszerek felhasználása —, amelyek közvetlen szolgálják a termelést. S így nemcsak a műszaki tudományokról, hanem a közgazdaságtudományokról is mindinkább elmondhatjuk, hogy termelőerővé válnak. Az MSZMP Vili. kongresz- szusának határozatai is kiemelték a közgazdasági munka és a közgazdaságtudomány szerepét. Gazdasági életünk számos égető kérdése vár megoldásra. Csak a legfontosabbakat említjük: A gazdaságirányítás megjavítása, az összevont nagy vállalatok működésével kapcsolatos kérdések, a nagyarányú vidéki ipartelepítés, a szükségletekkel jobban számoló, korszerű műszaki színvonalon folyó termelés, a munkaerőhelyzet fe- szítettségéből adódó kérdések, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek megszilárdítása és nagyüzemi jellegének fejlesztése stb. A közgazdász képzés megindítását nem utolsósorban indokolja az is, hogy ezzel megszűnik Szegeden a jogi karra való túljelentkezés. Aminek más oldalról népgazdasági jelentősége is van. Csupán arra kívánunk hivatkozni, hogy a megyei tanácsapparátusban dolgozóknak túlnyomó többsége a jogi karon végez tanulmányokat, s alig nébányan járnak a Közgazdaságtudományi Egyetemre. Ugyanakkor a tényleges szükségletek azt követelnék, hogy a • ' ff • ■ • * REJTŐ JENŐKÉPREGÉHVVÁLTOIAT: KOVÁCS SÁNDOR! továbbtanulók legalább 50 százaléka közgazdász legyen. E sürgető szükségletek feltétlenül indokolják, hogy Szegeden is meginduljon a közgazdász- képzés. Ugyanakkor segítséget jelent ez a szomszédos megyéknek is, főként Békés és Bács megyének a közgazdászképzés megoldásában. Ezekből a megyékből is többen azért tartózkodnak a Budapesten való tanulástól, mert ez számukra anyagi, utazási és tanulmányi nehézségeket jelentett. A fenti igényeket ismerte fel az MSZMP Csongrád megyei és Szeged, városi bizottsága, amikor e munkában támaszkodott a Magyar Közgazdasági Társaság helyi csoportjának felmérő munkájára és kezdeményezte a Közgazdaságtudományi Egyetem kihelyezett tagozatának megindítását. A tagozat ez év őszén megfelelő számú jelentkező esetén meg is kezdi munkáját. A tagozat 1964 őszén indul ipari és pénzügyi szakon. A Közgazdaságtudományi Egyetemmel történő megbeszélés alapján a jelentkezés határidejét május 25-ig meghosszabbítják. Az újonnan jelentkezőket a felvételi vizsgaidőszak végén hívják be felvételi vizsgára. A meginduló kihelyezett tagozat hallgatói egyrészt azok közül kerülnek ki, akik jelenleg előkészítőn vesznek részt, másrészt azokból, akik a jogi karra adták be jelentkezésüket, azonban szakmájuk inkább közgazdasági végzettséget kíván és a megváltozott tanulmányi körülményeknek megfelelően hajlandók tanulmányaikat a Közgazdaságtudományi Egyetem kihelyezett tagozatán folytatni. S végül azok közül, akik jelen felhívásunknak megfelelően Szegedhez közel eső városokból jelentkeznek. A tanulmányi renddel kapcsolatos kérdések: A kihelyezett tagozaton esti oktatás folyik, amelynek heti óraszáma 10. Ebből 6 óra szombati napon, 4 óra pedig valamelyik este kerül leadásra (esetleg fakultatív jelleggel). A felvételi vizsgák Szegeden lesznek. Az oktatást a József Attila Tudományegyetem tanszékei végzik. Az egész tagozat a szegedi egyetem támogatásával működik és az oktatómunkában neves, tudományos fokozattal rendelkező egyetemi tanárok, egyetemi docensek kapcsolódnak be. Dr. Nagy Lajos a József Attila Tudományeg>etem Politikai Gazdaságtan Tanszékének vezetője |/ usza vonalak, ákom-bá- komok a fehér papíron. Két bizonytalan vonás — házat jelképez, az a gömbölyű — embert. A gyakorlatlan gyerekkéz így adja vissza a látványt —, amelynek éppen csak homályos körvonalait őrzi az emlékezet. Mint megfej thetetlennek tűnő hieroglifák évezredes kultúrák titkairól, úgy adnak hírt a gyermek érzelmeiről, gondolat- világáról ezek a rajzok, a bontakozó értelem első megnyilvánulásai. A fejlődés milyen izgalmas állomásait sűrítik —kicsiben — az első tétova vesz- szőktől, pontoktól az élmény tudatos megfogalmazásáig. Akik megtekintették a Kecskeméti Óvónőképzőben az Intézeti Napok alkalmával rendezett kiállítást, nem felejtik el egyhamar a látottakat. A kiállított rajzokat, kézimunkákat óvodások készítették, a gondolatébresztő, a gyermeki képzelet szövevényes birodalmában ügyesen kalauzoló összeállítás két tanár: Fuchs József és dr. Bak- kay Tibomé — műve. Az ő véleményüket, mondanivalójukat közvetítették, illuszrálták a rajzok — érdekesen, tanulságosan. M ire figyelmeztetett a kiállítás? Elsősorban arra, hpgy az óvodai rajz segédkönyvében előírt anyag üres formává merevedett, sematizálódott a tartalom és a módszerek. A kiállításon bemutatott felmérés anyaga azt bizonyította, hogy a kötelező foglalkozáson tanultak önálló alkalmazására kevés gyerek képes, viszont játékidőben vidáman, felszabadultan ábrázolják a hozzájuk közelálló, képességüknek jobban megfelelő témákat. A tanulság? Bátrabban kell élni a valóságosabb, színesebb témák és módszerek alkalmazásának lehetőségével. Nem lemásoltatni kell a gyerekkel az óvónő rajzát, hanem a valóság megismerésére és kifejezésére kell nevelni úgy, 4 jó csapatmunkának is része van benne Amióta a Bácsalmási Vörösmarty Mihály Általános Iskolában fellendült az úttörőélet, azóta nagy fejlődés tapasztalható az iskolai munkában is. Néhány számadat beszédesen bizonyítja ezt. Dt évvel ezelőtt a tanulmányi átlag 3,1 volt az iskolában, a mulasztás pedig 7,6 nap tanulónként. A múlt tanévben a tanulmányi átlag 3,6-re emelkedett, míg a mulasztás mindössze 2,3 nap volt. Ez a javulás nagyon sok együttes munka eredménye: az iskola és az úttörő- csapat vezetőségének szoros kapcsolatából, céltudatos nevelő munkájából következik. M. J. hogy rájöjjenek az ábrázolás lényegére és élvezzék annak minden örömét. EJogyan? A kiállítás erre is " választ adott. Vizsgálódást végeztek egy óvodai kis csoportban, ahol a tananyagban még nem szerepelt a ház rajzolása. Először felszólításra, majd szemléltetés után, végül emlékezetből rajzoltak házat az óvodások. Az első kettőn még alig lehetett felismerni a házat. Az utolsón látszott világosan: Mennyit javított az emlékképen a szemléltetés. Szemléltetni kell tehát és magyarázni. Így bontakozik ki, fejlődik egészségesen a gyermek megfigyelő —és önálló ábrázolókészsége. Felmerülhet az a kérdés, hogy miért fontos mindez? „A gyerek összevissza firkál mindenfélét, felesleges annak különösebb jelentőséget tulajdonítani!” — veti fel sok szülő, sőt iskolai óvodai nevelő is. Az Intézeti Napokon dr. Bakkay Tibomé tartott erről a kérdésről megszívlelendő előadást. A rajz, ÉVADZÁRÓ hangverseny kél külföldi vendégművésszel — ez a tény már önmagában is ünnepi fényt kölcsönzött a hétfői koncertnek a Katona József Színházban. Az est karmesterét, Carl Garaguly magyar származású stockholmi főzeneigazgatót nemcsak rokoni szálak fűzik városunkhoz, hanem közönségünkkel a zenében való találkozásnak az az é'ménye is, mely elevenen él bennünk a három és fél év előtti koncertje óta. A mostani hangversenyt is a keze alatt felcsendülő muzsika tette igazán ünnepivé. Másik vendégünk, a bájosan fiatal Irina Bocskova éppen egy évvel ezelőtt lépett fel Kecskeméten, mos' a viszcmlátás 1romén túl megerősödött bennünk kiváló képességeiről akkor nyert első benyomásunk. Carl Garaguly minden tekintetben világszínvonalon álló karmesteregyéniség. Kiállása, mozdulatai világosak, lényegre- törőek, mindenkor a zenét szolgálják. Kiválóan ismeri nemcsak a megszólaltaco't partitúrát (mindent fejlői vezényel!), de a megszólaló apparátus ósz- szes lehetőségét, hangszín- és kifejezésbeli adottságát, magát a hangzó anyagot. Zenei mondanivalóját — mely biztos s'í- lusismeretén, és elmélyült muzikalitásán alapszik — mind a zenekarnak, mind a közönségnek rendkívül szuggesztíven tolmácsolja. BERLIOZ ritkán hallható Benvenuto Celli ni-nyit anyának ritmikai feszültsége, Brahms gyönyörű II. szimfóniájának gazdagon áradó liraisága csodáa kézimunka felszabadítja a fantáziát, önálló alkotómunkára nevel. Esztétikai élményt nyújt, fejleszti a kézügyességet, előkészít az írás—olvasásra és még sorolni lehetne hosszan az előnyeit. A gyereknek politechnikai ** készséget, esztétikai alapismereteket nyújt a rajz, amely egyben tükröt tart a felnőttek elé. Ilyen vagyok, ilyenek az érzéseim, a gondolkodásom, a látásmódom — árulkodnak ön- tudatlanul az üde színekkel, és az arányok jól ismert él túlzásával jelentkező gyermekrajzok, a gyermek bonyolult, de nem kiismerhetetlen világának figyelemre méltó üzenetei. Törődni kell velük, biztatni, egyengetni és irányítani a kifejezés nehéz, de gyönyörűséges játékával először ismerkedő kezet. De ehhez először a nevelőket kellene felszabadítani a sablonhoz való szigorú és merev ragaszkodás nyomása alól... V. Zs. san valósult meg keze alatt, ti versenymű pontos és zeneileg koncepciózus kísérete pedig karmesteri virtuozitását mutatta. Az est szólistája, Irina Bocskova Csajkovszkij Hegedűversenyében mindenekelőtt tökéletes hangszertudásával nyűgözte le hallgatóit. Ha mást nem is adna, ez a kristálytiszta, gyöngy- szerűen pergő hegedűjáték magában is az esztétikum örömével ajándékozott volna meg. De ennél sokkal többről volt szó. Bocskova tudatos művész, előadása a végsőkig kidolgozott, ugyanakkor — ha nem is jár még nagy mélységeket meg — természetesen és felszabadultan muzsikál minden pillanatban, külsőségtől, póztól és a virtuózokra sok esetben jellemző egyénieskedéstől mentesen. A siker titkát azonban ismeri és — hegyes mértéktartással — él is vele. (Talán játéka nagy hatásának tulajdoníthatjuk, hogy a közönség egy része — szokatlanul — beletapsolt két tétel k'~zé!? Ráadásként Paganini egyik caprice-át adta elő. A KÖZREMŰKÖDŐ Szegedi Bartók Béla Zenekar magasan felülmúlta eddigi kecskeméti produkcióit. Meg kell említenünk a fúvósok pontos játékát és a vonóskar (különösen a gordonkák) telt tónusát, mely még a hangverseny második részének valamivel fáradtabb hangzásai közstt is szépen érvényesült. A műsort Nemesszeghy Lajos ismertette, igen szakszerűen, ugyanakkor közérthetően. Körbcr Tivadar Garaguly Károly ás Irina Bocskova Kecskemáten Évadtáró nagyzenekari hangverseny Ai ELŐŐRS KVAN6 GENE BAUS EGYIK KÖZELI TÁBORÁBA KÍSÉRI A KÉT JÖVEVÉNYT.
