Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-10 / 108. szám
1964. május 10, vasárnap 3. oldal A bizalom naplója Nyolcvan centi mélyen A kunszentmiklósi tanyavilágában élő család panaszáréi szerettem volna hivatalosan tájékozódni a község párttitkáránál miután a tanáéi vb-elnökénéű* keveset tudtam meg az ügyre vonatkozóan. Varga János nagy formátumú füzetet vett elő íróasztala fiókjából. Belelapozott, s meglepetésemre máris sorolja a sokgyermekes család jogos sérelmének részleteit. Nem állhattam kérdés nélkül: Mi az oka, hogy a párttitkár többet tud, tulajdonképpen a szakigazgatási szervre tartozó ügyről, mint amennyit a tanácsházán elmondtak? — A panaszos párttag — feleli Varga elvtárs. — El serp képzelhető, hogy az ő sérelme ne jusson a tudomásomra. A község minden egyes lakosának öröméről, bánatából szeretek tudni, s ahol csak lehet segíteni. -Jóleső, hogy gyakran nyílik a pártiroda ajtaja, sokszor megállítanak az utcán, vagy leülhetek a hozzám fordulókkal a parkban, meghallgatni örömüket, bánatukat. S ha tudok, útbaigazítást, tanácsot adok. Lapozom a párttitkár naplóját, ' amelybe számos ember gondját, kérését, észrevételét jegyezte, hogy sokrétű politikai tevékenysége mellett egyetlen se mehessen feledésbe, s ne maradjon elintézetlenül. íme közülük csak néhány: Egy édesapa alkoholizmusban szenvedő, s emiatt munkakerülő fiának elvonó kúrára való elhelyezéséhez kopogtatott segítségért. — Sajnos, ennek már több mint négy hónapja — jegyzi meg Varga János. — Előjegyzésbe vetettük a fiatalembert, aki maga is kéri a kezelését, de eddig még nem került rá a sor. „Nevelésre vállalt gyermekemet a lakótársaim üldözik... Tessék már tenni valamit, esetleg beszélni velük __” — hangzo tt egy meglettebb asszony panasza, illetve kérése. S a párttitkár rövidesen szakított rá időt, hogy a gyermek miatt békétlenkedőkkel okos szót váltson, nagyobb megértésre bírja őket. S így lehetne sorolni a szomszédok viszálykodásáról szóló panaszokat, a családi harmónia megbomlása miatt a párttitkárhoz tanácsért, igazság- tételért forduló bázastársak gondjait, a téli tüzelőellátás nehézségeinek leküzdéséhez ugyancsak az ő segítségére apelláló észre vételeit, idős tsz-gaz- dák földjáradék-problémáit. Csszecsukom a füzetet, s ekkor látom, hogy a fedelén — tartalmával cseppet sem összhangban — nyomdai betűkkel ez áll: „Átírótömb.” Pedig sokkal inkább ezt a címet érdemelné: A bizalom naplója. — Sokszor a hozzám fordulók első mondatai után útbaigazítást tudok adni, hogy az ügy elintézése, orvoslása a tanácsra, vagy éppen más szervre tartozik. Nemegyszer azonban éppen ilyenkor derül ki, hogy a panaszos is jól tudja ezt, járt is ott, de... Mint például B. J.-né is. Sérelmével a tanács egyik dolgozójához fordult, de elküldték azzal, hogy jöjjön vissza később. S ha több ilyen példa akad, az már figyelmeztető. Jelzi, hol kell segíteni. Adódnak aztán egészen furcsa esetek is a párttitkár életében. Egy ilyenre a naplóba gyorsírással rótt néhány sor emlékezteti;. Kétgyermekes fiatalasszony kopogtatott a múltkoriban a pártirodába. Nincs állása, sem lakása, drága albérletben sínylődik gyermekeivel, beteges férje pedig hol itt, hol ott éjszakázik. A párttitkár át- érezte a súlyos gondot, segíteni igyekezett. — Gyors- és gépírás a szakmám mondta a fiatalasz- szony. A párttitkár pedig, miután gyorsírásba diktált neki néhány sort, s azt gépírásba is áttette, megígérte: megpróbál segíteni. Jelentkezzen az ügyvezetőnél, a szövetkezetnek gyors- és gépírónőre van szüksége. Ám az asszonyka nem jelentkezett. Pár nappal később, amikor újra megjelent segítséget kérve, a párttitkár már tudta, hogy kivel áll szemben. „Igazi férje, akihez hűtlen lett, mindent megbocsát magának, menjen vissza hozzá. Ott van a szépen berendezett lakásuk, nevelje okosan a gyermekeit” - tanácsolta. — Szóval nem akar segíteni? — berzenkedett a kicsapongó asszony és farkasszemet nézett a párttitkárral. Aztán arcátlanul ezt mondta: „És akkor sem segítene, ha most kirohannék az utcára és segítségért kiabálnék, hogy erőszakoskodott velem?” — Most aztán gyorsan menjen innen! — tanácsolta az indulatán nehezen uralkodó titkár. Végül is leforrázottá« távozott az ügyfél, aki azóta szégyenkezve kért bocsánatot minősíthetetlen magatartásáért. zül kerül ki. Rendszerint úgy van, hogy aholv baj van a szövetkezeti demokráciával ott a társadalmi tulajdon védelme sincs biztosítva. Ahol ritkán tartanak közgyűléseket, fontos ügyekről nem tájékoztatják a tagságot, nem kérik a tsz-gaz- dák véleményét, mert nem bíznak bennük a tőlük elszakadt vezetők — ott előfordulhat, hogy a maguk zsebére kezdenek „tévedni” a felelősök. MEGSZOKJÁK, hogy — a tagságnak semmihez nincs köze, nem avatkozhat a „nagyok dolgába”. Ilyen szövetkezetekben aztán lehet ellenőrzési csoport, az csak annyit ér, mint halottnak a csók. Hiába hívja fel figyelmét a tagság mulasztásokra, visszaélésekre, vajon kikkel intézhetnék el azokat megnyugtatóan? Ilyenkor valóban kötelességnek érzik_ a tagok, hogy külső ellenőrző szervhez forduljanak; így jelentette be Török János jánoshalmi tsz-tag, hogy a Dózsa Tsz elnöke és főkönyvelője a szövetkezet földjével üzérkedik. A vizsgálat megállapította, hogy a két vezető 12 kh ‘ölek; — összesen 1500 Ft-ért bérbe adott. Az elnök lakására 31ő liter bort szállított, be a bérlő. A bort nem vételezték be, nyilvánvaló, hogy az elnök azt saját céljára használta fel. A közgyűlés fegyelmi felelősségre vonta a két vezetőt és kártérítésre kötelezte. A szabálytalan földhasználatot megszüntették, s a járási tanács adóügyi rendszabályokat foganatosított a bérlővel szemben. A jánoshalmi Új Alkotmány Tsz vezetői ellen arról érkezett jelentés, hogy hanyag gazdálkodásukkal nagy kárt okoztak. Kiderítette az ellenőrzés, hogy a tsz 1426 liter borral, 570 mázsa kukoricával nem tudott elszámolni. Az 1962. évi leltárív nem egyezett a leltári jegyekkel. A nyilvántartások és számadások megfelelő bizonylatok hiánya miatt nem alkalmasak ellenőrzésre. A nyomozás bűncselekményt nem állapított meg, így a közgyűlésnek kellett intézkednie. Az elnököt tisztségéből leváltotta. VAN RÁ ESET, hogy a Népi Ellenőrzési Bizottsághoz akkor tesz valaki bejelentést általa is, más k előtt is rég ismert mulasztásokról. mikor szemétében éri igaz, vagy vélt sérelem. A kiskunmajsai Hunyadi János Tszcs elnöke ellen névtelen beA párttitkár magánéletére csak véletlenül terelődött a szó. Akkor tudtam rheg, hogy a decemberben elhunyt feleségét gyászolja, amikor az utcán beszélgettünk és egy szőke, tiszta tekintetű, 17 éves körüli fiatalember állt meg mellettünk, hozzá fordulva: — Apuka, ma mit főzzek? Töprengésükön javaslattal próbáltam segíteni: Például paradicsomlevest és palacsintát Gyorsan elkészül... — A, az nem férfiaknak való! — legyintett a fiú. — Inkább bablevest és paprikás krumplit.. Jó lesz, apuka? — Krumpli nemrég vodt, inkább tészitát kellene. Mondjuk, mákosat. — Jó! Szaladok akkor, és gyorsan megfőzök, mert halkor ,;ramdim” van... — így a legény, s máris elköszönt. — December óta így élünk mi, sajnos... S van még egy negyedik osztályos kisfiam is — adott magyarázatot halk szavakkal a nagyobbik fiával való iménti beszélgetésre. Közben idősebb férfi, az egyik helyben tsz főagronómusa áll meg kettőnk mellett. Üdvözölte Varga elvtársat, s jelezte: beszélni szeretne vele. Elbúcsúztam hát. Útban hazafelé azonban még sokszor kirajzolódtak előttem naplójának részletei, megannyi ember problémája. S a részletek mögött ott láttam őt magát, zömökén, vállasán, amint a főzni igyekvő nagy fia után néz, pillanatra eltöprengve. Perny Irén Több mint két kilométer hosszú a kiskunfélegyházi Móra Tsz-nek az a 64 holdas táblája, amelyet már a jövő évi telepítéshez készít elő SZ—100-as gépével Gunda Mihály, a Szarvasi Gépállomás egyik traktorosa. A könnyű homokot 80 centi mélyen forgatja meg az eke. I Távolság nem akadály... Gazdasági építőmunkánkban központi feladat a vegyipar gyors ütemű fejlesztése. Indokolja ezt a mezőgazdaság növekvő műtrágya- és növényvédőszer- szükséglete, és az, hogy a műszaki haladás — komplex gépesítés és automatizálás — szinte elképzelhetetlen a vegyipar termékeinek széleskörű alkalmazása nélkül. A hazai vegyipar egyik „fellegvára” a Borsodi Vegyikombinát. Fejlesztésére 1968-ig mintegy 3 és fél milliárd forin- ot fordítanak. A nagyarányú jelentés érkezett, amely a felelőtlen, korrupt gazdálkodásról rántotta le a leplet. A vizsgálat igazolta a levélben foglaltakat, viszont az is kitudódott, hogy a névtelen tájékoztatást maga a tszcs könyvelője adta, aki régen Jött az elnök mesterkedéseiről. Akkor tette azonban szóvá azokat, mikor nézeteltérésük támadt, megromlott köztük a viszony. A szanki Haladás Tsz vezetőiről az egyik gazda felesége írta meg a véleményét. Ténylegesen fennálló rendellenességeket tárt fel. Az eljárás szépséghibája az volt, hogy az ismertetett bajokat a férje már régóta látta, de csak most hozta napvilágra, mert mást alkalmaztak gépkocsivezetőként, holott neki is van jogosítványa. NEM KELL mondanunk, hogy ennél egyenesebb útja is van a bírálatnak. Egyébként a névtelen bejelentések aránya szintén csökkent — 25 százalékról 19- re, s míg 1962-ben ezek 80 százaléka alaptalan volt, 1963-ban már csak mintegy fele bizonyult annak. Elsősorban a rosszhiszemű, rágalmazó névtelen bejelentések maradtak el, tudniillik az alaptalan bejelentések jogszabályok nem ismeréséberuházás megvalósításából a megye ipara is részt vállalt. A Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár a következő években jelentős mennyiségű árut készít a kombinát megrendelésére. Idén előreláthatólag közel 650 ezer forint értékű vasszerkezetet és szállítóberendezést küldenek a gépgyáriak Borsodba. Mindez különös jelentőséget kölcsönöz annak a szerződésnek, amelyet a múlt év őszén kötöttek a két üzem fiataljai. A szerződésben a Gépgyár KISZ- esei vállalták, figyelemmel kíséből, helytelen tájékozódásból, megfelelő tájékoztatás hiányából eredtek. A névtelenség felesleges, mert a Népi Ellenőrzési Bizottságok jogvédelmet biztosítanak a becsületes tzándékú bejelentőnek. Erre egy esetben volt szükség a múlt évben. Milley József bajai dolgozó a Baromfikeltető Állomásnál történt szabálytalanságokról írt a NEB-nek, amiért aztán súlyos nézeteltérései támadtak a vállalat vezetőivel. Elbocsátották, de a Megyei Népi Ellenőrzési Bizottság közbelépésére visszahelyezték, kiesett munkabérét utólag megtérítették. A NÉPI Ellenőrzési Bizottságok több alkalommal utóvizsgálatokkal is meggyőződnek a tett intézkedések helyességéről, ismételten meghallgatják a panasztevőt. A bizottságok ezután mégjobban kihasználják - sajtó nyilvánosságát egy-egy közérdekű ügy ismertetésével, amit a tapasztalatok szerint szívesen fogad a közvélemény. Népi ellenőreink — a lakosság lelkiismeretes közreműködésével hatékonyan segítik elő, hogy közéletünk tisztaságát mind. kevesebb folt árnyékolja. Tóth István rik a cikkek gyártását ás ha kell, társadalmi munkával is hozzájárulnak, hogy határidőre elkészüljenek. A gyártást veszélyeztető problémákról — anyaghiány stb. — azonnal értesítik a kombinát fiataljait, hogy idejében meg tudják tenni a szük- géses intézkedéseket. Mennyit valósítottak meg eddig a Vegyipari Gépgyár KISZ- fiataljai a vállalt feladatokból? — erről beszélgettünk a KISZ- szervezet néhány vezetőjével: Losonczi Mátéval, Eszik Jánossal, Csikós Dénessel. A fiatalok szívesen nyilatkoztak munkájukról. A két üzem eredeti megállapodása szerint a cikkeket december 31-ig kellett volna leszállítani. A KISZ-szervezet fiataljai — miután megkapták a vailalat vezetőinek beleegyezését — elintézték, hogy a gyártást jóval előbbre programozzák. Ez természetesen nem kévén plussz munkát jelentett a szerkesztési, technológiai és a termelési osztály dolgozóinak Itt is a KISZ-fiatalok jártak élen, de — és ezt többször hangsúlyozták eszmecserénk során — hathatós támogatást kaptak idősebb munkatársaiktól is. Az üzemben dolgozó fiatalok sem sajnálták a fáradságot. Néhány alkalommal gépük mellett maradtak a műszak befejezése után is. Ennek köszönhető, hogy 74 ezer forint értékű áru. már május 31-re elkészült. A többit szeptember végéig akar- ják szállítani. Tervükben szerepel még, hogy üzemlátogatásra hívják meg a Borsodi Vegyikombinát KISZ-is táit, majd viszonozzák a látogatást. így közelebbről megismerkedhetnek egymás munkájával és elmélyíthetik eddig szépen gyümölcsöző barátságukat. B. D,
