Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-10 / 108. szám

I Világ prolefárjer, egyesüljetek! ntifi Hám A. MAGYAR SZ.OClA\_lSTÁ MUWKÄSPÄRT RÁCS” KISKvANJ Wle&YEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 108. SZÁM 4ra 80 fillér 1964. MÁJUS 10. VASÁRNAP Megkesdőltölt a növényápolás — kassái ják a lucernát (*' ItiTéznr Tavaszi jelentés a földekről MEGYÉNK közös gazdaságai a jelen időszakra esedékes szán­tóföldi munkákkal csaknem tel­jes egészében végeztek. A végső legnagyobb tavaszi feladat is: a szemes és silókukorica vetése 190 ezer, illetve 14 ezer holdon — az árvíz sújtotta területek kivételével — mindenütt befe­jeződött. Ezeken a helyeken vi­szont rövidebb tenyészidejű ku­korica vetésével csakhamar pó­tolják az elmaradást. AZ EMLÍTETT munkákkal pái huzamosan kezdetét vette a másik fontos teendő, elsősorban a kapások — a mák és a borsó — növényápolása, amelyet a ré­pafélék sarabolása és egyelése követ. E munkákból a kecske­méti és a dunavecsei járás tsz-ei példamutatóan veszik ki részü­ket. Ugyancsak hozzáfogtak kö­zös gazdaságainkban a kelésben levő burgonya növényápolásá­hoz is. A megyében muitegy 40 ezer holdon vetett pillangós növé­nyek — elsősorban a lucerna — első kaszálására is néhány ezer holdon már sor került. Főleg a magfogás szempontjából igen fontos, hogy a kaszálást mielőbb megkezdjék. Fodrászszalon négy keréken — Szaporodnak a tv-klinikák — Mosó- és vegytisztító fiók létesült számos községben Kisipari sziireikesetek a lakosság szolgálatában Eredményekben gazdag év munkájáról adtak számot a me­gye kisipari termelőszövetke­zetei a nemrégen lezajlott köz­gyűléseken. Nem adunk most részletes beszámolót a 67 ktsz 7785 dolgozójának múlt évi te­vékenységéről, azt vizsgáljuk csak, hogy a kisipari termelő- szövetkezetek mennyiben tettek eleget azoknak a feladatoknak, amelyeket a megyei pártbizott­ság tűzött eléjük. Gondolunk itt mindenekelőtt a szolgáltató tevékenység bővítésére és a termelőszövetkezetek támogatá­sára. Bevezetőül néhány adat: A megyében dolgozó ktsz-ek 1963-ban több mint 525 millió forint értékű árut termeltek, 102 millióval többet, mint a ko­rábbi évben. A tevékenységük­ből származó nettó nyereség 24 millió forint. Jelentősen túltel­jesítették exporttervüket is. Az előirányzott 15 millió 250 ezerrel szemben ugyanis csaknem 22 millió forint értékű árut készítettek kül­földi megrendelésre. Az összes szolgáltatások érté­ke 89 millió 194 ezer forint. Ennek csaknem a fele — 36 millió forint — az építőipari tevékenységből származott, 250 lakás született tavaly a szövet­kezeti építők munkája nyomán. Szólnunk kell az egyéb szol­gáltatási ágakban dolgozókról is, hiszen a megye területén ezer, ja­vító, szolgáltató tevékenysé­get folytató részleg, fiók és felvevőhely működött ta­valy. A háztartási kisgép-, rádió- és televíziójavítók, a rendelt mé­retes textilrészlegek dolgozói, a szűcsök, üvegesek — de ki tud­ná felsorolni mind — sokat tet­tek azért, hogy könnyebb le­gyen a dolgozó nők számára a második műszak, jól működjön a mosógép, villanyvasaló, gyor­san elkészüljön a javításra vá­ró cipő. Az összes oeruházásoknak több mint a felét, közel 12 mil­lió forintot a helyi iparpolitikai célokat szolgáló létesítmények­re fordítottak a ktsz-ek. A tavaly bevezetett •- úr'szüH gáltatások közül megemlítjük a kecskeméti gyermekfodrászatot, és az úgynevezett „guruló fod­rászatot”, amely főképpen ki­sebb községeket és távol eső te­lepüléseket keres fel. Nemcsak a megyeszékhelyen, hanem, Kiskunhalason és Kalocsán is bővült a kelmefestő, mosó és vegytisztító hálózat. Lajosmi- zsét. Tiszakécskét és Szabad- szállást is bekapcsolták a rádió- és televíziójavító-szolgálatba. — Tompán javítókombinát épült és számos kisebb község fod­rászüzlettel gazdagodott. A termelőszövetkezetek tá­mogatását az elmúlt évben is elsőrendű feladatuknak tartották a ktsz-ek. Mintegy ló millió forint értékű istállót, ólat, kutat építettek, je­lentős mennyiségű mezőgazda- sági kisgépet és 500 melegágyi keretet készítettek a közös gaz­daságok részére. A tsz-ek nö­vényvédelmi munkáját 1400 tonna mész égetésével segítet­ték. A szövetkezetekben széles kö­rű munkaverseny bontakozott ki 1963-ban, egy-egy termelési feladat megoldásában mindig számíthattunk a szocialista bri­gádokra, a munkaversenyben élenjáró dolgozókra. A szocialista címért tavaly 118 dolgozó küzdött. 16 brigád­ba tömörülve. Az év végi értékelések alap­ján hét munkacsapatot tar­tottak méltónak a szocialis­ta brigád címre. Az elmúlt évi eredmények sarkát azonban már az idei fel­adatok tapossák. A tavalyihoz iszonyítva 11 millió forinttal kell növelni a ktsz-eknek a szolgáltatási munkát. És a fej­lődésnek nemcsak a forintösz- szeg növekedésében kell tükrö­ződnie. Minőségi javulásra is szükség van. Elsősorban a javí­tási idő csökkentését, a szolgál­tatási ágak további növelését várja a ktsz-éktöl a megye lakossága, b. a AZ EGYIK legfontosabb to­vábbi teendő, a kalászosok meg­mentése a gyomnövényzettől. A termelőszövetkezetekben a gyomfejlődést a legutóbbi csa­padékos napok után különös­képpen fokozott figyelemmel kísérik, s a kártétel megelőzésé­re valamennyi gépi, fogat- és ké­zi erőt mozgósítanak. Erre an­nál is inkább szükség van, mi­vel azokban a gazdaságokban — mint például a felsöszentivá- ni Vörös Október Tsz-ben —, amelyek gazdái a vegyszerezést elmulasztották, jelentős — az említett tsz-ben például holdan­ként egy mázsát meghaladó — terméskieséssel kell számolni. Dicséretet érdemel viszont a pá- hi Ifjú Gárda és a kaskantyúi Kossuth Tsz, amelyekben a vegyszeres gyomirtással az egész vetésterületen végeztek. FŐKÉNT a kalocsai járás ter­melőszövetkezeteiben jó ütem­ben halad a fűszerpaprika kiül­tetése és a dohány palántázása. A fakadni kezdő szőlők kapá­lására és permetezésére is meg­tették tsz-eink az előkészülete­ket. A kecskeméti járásban be­fejezéséhez közeledik a gyü­mölcsösök második permetezé­se is. J. T. Ahol mindenki megnyugodott r Árvíz után a Tisza mentén Iskolaavató Kunszentmikióson Négy és fél millió forintos be­ruházással öt tanteremmel egy előadóteremmel és egy poli­technikai műhellyel bővítet­ték Kunszentmikióson a Dam­janich János Gimnáziumot. Tegnap délelőtt került sor az új iskolaszárny ünnepélyes át­adására, melyet az érettségiző diákok ballagásával kötöttek egybe. Délután az öregdiákok — a gimnázium volt tanulói — ta­lálkoztak, este diákbált ren­deztek. Képünkön: fiatalok az iskola napfényes szép előcsarnoká­ban. A tavasz szeszélyes beköszön­tőjének emlékét a megye Tiszá­val határos vidékein még ma is több ezer hold szántó, rét, legelő őrzi, méteresnél nagyobb vízzel a „hátán Lakiteleknél alig hagyjuk el a község lakott részét már ^ kiáradt folyó sima víztükre fogad, s víz alatt szunnyad még kedves kirándu­lóhelyünk, a Tőserdö jó része is. Nem sokkal messzebb, A1 párnál is tengernek tűnne a Holt- és élő Tisza közötti több zer hold, ha a fák lombosodó ►rónái nem tarkítanák. 1— Éppen tegnap jártuk be, ►rmészelesen csónakon,, a ha­tárt — fogad, az alpári Búza- kalász Tsz irodájában Szegedi József elnök. — S a tapasztalat? Biztató? — A Tisza már jó ideje a medrében van, így szépen megindult az apadás. De a méteresnél magasabb víz­ből bellyel-közzel kiemelkedő kis szigeteken még térdig süp­ped az ember az iszapban. — Az ár teljes levonulása? — tűnődik maga elé. — Számí­tásunk szerint május 20-a kö­rül várható, de gépekkel még akkor sem lehet rámenni a föl­dekre. ,. A hangja nem szomorú, de az arca gondterhelt. A szövet­kezet. szántóterületének 42 szá­zaléka került víz alá. Közte ezer hold kalászos. A területre befektetett költségek meghalad­ják a másfél milliót, az elárasz­tott földek várt bevétele — te­hát a tényleges veszteség — pe­dig a hárommilliót. A osügge- désre, szomorkodásra tehát nincs idő! Mcwt, idejében kell pótolni, amit még lehet. Ez pe­dig nagy gonddal, felelősséggel jár! — A veszteségből valamit még behozhatunk, ha az ár levonu- nulása után újravetjük a területet rövid tenyészidejű kukoricával, szudáni fűvel, kölessel, burgo­nyával. — Milyen intézkedések, ter­vek születtek még a károk pót­lására? — Sokat segítene rajtunk, ha száz hízónak valót kaphatnánk, de „hízóalapból” egyetlen járás­beli szövetkezetünknek sincs fe­leslege. Eddig hát nem sikerült, de szívesen vennénk, ha az új­ságban ezt megírnák. Hátha a megye más vidékén akad olyan szövetkezet, amely tud segíteni rajtunk...! — S a tagság? — Kezdetben volt egy kis megtorpanás, ami abban nyil­vánult meg, hogy a figyelem a háztáji felé fordult. De most már mindenki kész a veszteség pótlására. A laki teleki Szikra Tsz irodá­jának ajtajában két parasztem­ber „tanácskozott” fogatelosztás­ról, miegyébről. (Később tudtuk meg, hogy egyikük az ellenőrző bizottság elnöke, másikuk üzem­egység-vezető.) — Az árvíz? Rosszkor jött, de kiheverjük. Az elöntött terü­leten van a háztájik jó része, s emiatt, kezdetben volt nyug­talanság a tagság körében. Az­óta azonban már emberségesen kiegyeztünk. Akinek a háztáji­járól idejében elvonul a víz, az beveti kukoricával, a többit a tsz hasznosítja takarmánynö­vénnyel, közösen megállapított, eszrrlei háztáji juttatás fejében. A főagrohómus, Mészáros Ist­ván a következőket mondja: — Első dolgunk volt az árvíz után, hogy a vetésterületet át­csoportosítottuk. A sürgős el- vetnivaló került az árvízmentes helyre, s ahogy a víz vonul vissza, kezdjük a vetést a leg­korábbi érésű hibrid kukoricá­val, a később felszabaduló föl­deken kölessel, silókukoricával, mohával. 40 hold korán felsza­baduló területre kerti növénye­ket, paradicsomot, káposztát is ültetünk. Mi rhár a vetőmag- diszpozíciót is megkaptuk, s harminc süldő „megszaporitásá- ról” is gondoskodtunk, hogy hí­zott sertéssel tudjuk pótolni az árvíz okozta károkat, amelyből megpróbálunk a saját erőnkből kilábalni... Ha a hangsúly a saját erőn is van, a segítséget joggal el­várják, mégpedig az Áílami Biztosítótól, ahol ügyükben a következő tá­jékoztatást kaptuk: — Kárszakértőink már meg­kezdték az árvízkárok felmé­rését, végleges döntés azonban csak az ár levonulása után szü­letik. A rendeletek szerint a károk 50 százalékát térítjük. Ha a terület május 31-ig ugyan­azzal vagy más növénnyel újra­vethető, az ezzel járó ráfordí­tási költségeknek is megtérítjük felét. Abban az esetben, ha az új növény tényleges termésének értéke nem éri el az előző — kiszántott — növény biztosítási összegének 50 százalékát, és ezt a körülményt a termelőszövet­kezet bejelenti, a már megálla­pított ráfordítási költség össze­gén túl, további kártérítésként, azt az értékkülönbözetet kell megtérítem, ami a kiszántott növény biztosítási összegének 50 százaléka és az új növény tény­leges termésmennyiségének ér­téke között mutatkozik. Észik Éva. ■ IH . <U ^ ' "Aki

Next

/
Oldalképek
Tartalom