Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-08 / 106. szám
1964. május 8, péntek 5. oldal Őrzik a hagyományokat Hajóson nincs állandó tánccsoport, csupán a kulturális szemlére alakult januárban egy együttes. A körzeti bemutatón mégis első helyen végeztek. A siker titka a szorgalmas felkészülés mellett alighanem az, hogy műsoruk a helyi hagyományokból táplálkozik. Czifra Jánosné tanítónő szenvedélyes kutatója a régi hajósi táncoknak. Ezekből állította most össze a Fonóban című táncjátékot, amivel első lett az együttes. Nemcsak fontos, hanem igen népszerű feladatra is vállalkozott Czifra Jánosné és csoportja. Segítettek nekik a helybeliek azzal,- hogy kölcsönadták a már félre tett díszes ruhákat, így eredeti hajós} népviseletben léphettek színpadra. Sőt szívesen vállalkoztak rá az idősebbek is, hogy elénekeljenek a műsorban egy-egy régi népdalt, eltáncoljanak egy rég elfelejtett táncot. Az együttest a körzeti bemutató után még egyszer láthatták a hajósiak, a múlt héten az új művelődési otthonban megrendezett békeesten. Mindkét alkalommal eljött Hajósra dr. Wild Frigyes országgyűlési képviselő, a Magyarországon élő Német Dolgozók Demokratikus Szövetségének főtitkára, s helyettese Holzmann Miklós. írt a hajósiak vállalkozásáról a Neue Zeitung is. RAKÉTA r ír v. c4hks<íi'l Tjfíls/Júj íhbejmitató DCeeiktméten Három év eredményei A Tudományos Ismeretterjesztő Társulat egészségügyi szakosztályainak országos választmánya plenáris ülésén szá- , molt be dr. Buga László, a következő eredményekről: A TIT egészségügyi előadásainak száma évről évre növekszik. Míg 1961-ben 5628, 1962- ben 7124 előadás hangzott el az országban, tavaly már 7456 tájékoztatót tartottak. Az ismertetők népszerűségét bizonyítja, hogy három év alatt 1 200 0Ö0-en hallgatták meg az egészségügyi előadásokat. REJTŐ JENŐ' KÉPREGÉMYVÁLTOIAT: KOVÁCS SÁNDOR Két évszám az, ami egyéb okok mellett különösen felkeltette már a bemutató előtt a színház iránt érdeklődő néző figyelmét. Alekszej Tolsztoj 1516-ban, egy évvel a nagy október előtt írta ezt a csehovi drámaszerkesztési elveket tükröző, keserű hangú művét — tehát akkor, amikor Oroszországban a forradalmi tűz már magasra csapott. A másik történelmi dátum 1904, tehát egy évvel a szocialista forradalom „főpróbája”, 1905 előtt. Ez aá évszám van egyébként felvésve Hrusztakov mérnök darabbeli nyaralójának tömör tetőgerendájára. Az új és hivalkodóan ízléstelen nyaraló falai alatt egy történelmileg pusztulásra ítélt osztály jellegzetes figurái járják végzetük útjait. Tolsztojnak szinte alig van vigasztaló szava az itt lezajló /tragédiákkal kapcsolatban. Találóan írja egyik méltatója, hogy a nagy kritikai realista nemzedék minden tagjánál kevesebb rokonérzéssel, nagyobb idegen- séggel leplezi le e korban a földesúri világ tunya és csúf képmutatását, a nemesi-polgári kiúttalanság önámítását, erkölcstelenségét. így gondolkozott az akkori orosz társadalmi valóságról a polgári értelmiség legjobbik fele. Ezzel a hitetlen pesszimizmussal szemlélte a világot az első orosz forradalom, 1905 bukása után a liberális orosz intelligencia, melyet zsákutcába kergetett a cári reakció. Hrusztakovék tragikus világával, a család érzelmi züllésével Tolsztoj nem is politikai ellenérveket szegez, mint nagy elődei és kortársai közül elsősorban Gorkij színpada, hanem a tiszta érzelem, a tragikusan szép szerelem erejét. Ennek a tüzé- ben tisztul meg a már-már erkölcsi szakadék szélére került Dúsa (úgy hívják, mint a később született felejthetetlen Hegén y, a Golgota egyik főhősnőjét). E felé vágyódik a tipikus orosz értelmiségi, a kor gondolkodó embere — Tabar- gyin is. Az érzelmi lázadás fő motívuma: a szerelem — minden szépsége, emberi tisztasága ellenére is — csak individuális indokok levonására alkalmas. Tolsztoj tehát nem néz a társadalmi erők összeütközésének mélyebb diai felé. A mű sem képletesen, sem ténylegesen nem nyit ajtót a kibontakozás igazi horizontjaira, melyek a darabban szereplő villa falain kívül már egyre világosabban feltűnnek a korabeli orosz társadalomban. Ennek a „makro- kozmosznak” a viharai helyett beéri a .mikrokozmosz” — a családi nyaraló falaitól határolt világ tragikus érzelem- hullámzásainak hiteles ábrázolásával, a kissé elvonatkoztatott emberi tanulságok levonásával. Az író a maga sajátos módján tiszteletre méltó emberi és alkotói őszinteséggel igyekszik művésztársad alkotásai mellé letenni a maga obulusát. Igyekszik hozzájárulni ahhoz a műhöz, melynek falait nagy elődök: Csehov, Turgenyev, Oszt- rovszkij és sokan mások emelték, s amelynek társadalomelemző, bíráló erejével — de már a szocialista realizmus arzenáljából felfegyverkezve nagy kortársak, Gorkij, Trenyov és a nemzedék sok alkotója tetőztek be. Közéjük sorakozik fel későbbbi felejthetetlen regényeivel és ragyogó drámai költeményével, a Rettegett Ivánnal, maga Alekszej Tolsztoj is. A dráma erényei tagadhatatlanok: biztos és árnyalt jellem- rajz, alapos szerkesztőkészség, költői dialógusok, gondos vonal- vezetés. Alakjai élő emberek, szenvedéseik, vágyaik a mai ember szívében is visszhangot ébresztenek, minden erőszakolt aktualizálás nélkül a mának is szólnak. A rendező, Pétervári István alkotói célkitűzései ide kapcsolódnak: mai nézőket is magával ragadó, drámai erőtől duzzadó színpadi megjelenítés, hiteles, korhű társadalomrajz, az író szándékainak erőteljes tolmácsolása. Láthatóan nagy szeretettel, a kiváló szovjet író iránti mélységes tisztelettel fogalmazta meg rendezői feladatát, mely egyben a tehetséges fiatal rendező diplomamunkájának sikeres teljesítését is jelenti. Az az elemzés, mely a színház műsorfüzetében Pétervári István tollából olvasható, a bemutatón valóban realizálódott, minden szépségével, lendületével együtt. A szereplőgárda hasonlóan nagy kedvvel, dicséretes igyekezettel vállalkozott a rendező célkitűzéseinek megvalósítására, az emberileg gazdagon jellemzett figurák életre keltésére. Bege Margit Dása problematikus szerepében otthonosan mozog. Igyekszik kibontani a saját helyzetére ráeszmélő fiatalasszony jellemének árnyalatait. Igen kitűnően, biztos formáló erővel játssza a családi béke látszatához görcsösen ragaszkodó Hrusztakovot Fekete Tibor. Ilyen típusú szerepben a tehetséges fiatal színészt még eddig nem láttuk. Baracsi Ferenc Tabargyin alakját feszült- ség-teremtő erővel, természetes egyszerűséggel vázolja fel, érzésünk szerint azonban — néhány jelenetben talán kelleténél több lefojtott indulattal. A népes szereplőgárdából kiemelkedik Göndör Klára, Mezei Lajos, Jánoki Sándor és Balogh Rózsa alakja, bár az ő szerepformálásuk nem ennyire egységes. (Mezei Lajos játékának vannak kevéssé meggyőző pillanatai, Balogh Rózsa Ljubája pedig valamivel szimplább egyéniség, mint azt Alekszej Tolsztoj megfogalmazta.) Az epizódisták közül Szilágyi Lajos és Várhegyi Teri játékára emlékszünk vissza szívesen. Kovács Mária sem alkatilag, sem egyéb adottságai folytán nem volt alkalmas erre a szerepre. Az igazán szép jelmezek (Márton Aladár alkotásai) magas színvonalat képviselnek. Borosa István díszlete jól sikerült. Alekszej Tolsztoj nálunk ismeretlen, érdekes és hatásos színművének bemutatása a kecskeméti színház részéiül sikeres vállalkozás volt. Csáky Lajos c4 leaéltát'lmn H Magyar művészek a cannesi filmfesztiválon: Ranódy László, a Pacsirta rendezője a film főszereplőivel, Tolnay Klárival és Nagy Annával. M a a Kecskeméti Állami Levéltár hatalmas iratanyagát egymásra raknánk, öt kilométer magas papíroszlop lenne belőle. Mintegy 45 millió iratot raktároznak itt. Török hódoltság korabeli okmányokat, Rákóczi fejedelem saját keze írásait, utasításait, és Kossuth Lajos leveleit is őrzik a nagy állványokon. Dr. Balanyi Béla igazgatót a levéltár munkájáról kérdezzük. — Mint állami levéltár 1950 óta működik — mondja az igazgató. — Bács-Kiskun megyében 115 község és 5 város van. Elképzelhető, mennyi irat, dokumentum, levél halmozódott itt fel. Ezeket Kecskeméten 18, Kiskunfélegyházán két helyiségben tároljuk. Sajnos, nincs megfelelő raktárhelyiségünk. Pillanatnyilag mivel foglalkoznak? — Ebben az évben a feudális kori és az 1848-as szabadság- harc utáni időkből fennmaradt anyagot rendezzük. A levéltárban mindössze heten dolgozunk, ilyen területeken használják fel a levéltár munkáját? — Az iratrendezés, begyűjtés mellett tudományos munkát is végzünk. Kutatjuk a földosztás történetének írásos dokumentumait. Készül A három város (Cegléd, Nagykörös és Kecskemét) szerepe a XVII. és XVIII. században című tanulmányunk, amely a Levéltári évkönyvben jelenik meg. Ezenkívül dokumentumkötet készül a megye történetéről. Az iskolákkal jó a kapcsolatunk, sokszor látogatnak ide diákok. Eredeti iratokat mutatunk be nekik és előadásokat is tartunk a kért témakörből. Kutatószolgálatunk is van. Itt különösen helytörténeti, munkásmozgalom-történeti, irodalomtörténeti munkákhoz tudunk segítséget nyújtani. A lakosság közvetlenül az ügyfél- szolgálatunkon keresztül veszi hasznát munkánknak. Legtöbbször munkaviszonyt, iskolai végzettséget igazolunk. Milyen érdekes dokumentumok találhatók itt? — Legrégibb iratunk egy 1336-ból származó birtoklevél a Paniti família birtokügyeit tárgyalja. A pannonhalmi apátság állította ki, ez nem megyei eredetű. Őrizzük Petőfi Sándor levelét, amit a szabadszállási választásról és az őt ért kudarcról írt. Irodalomtörténeti szempontból értékesek Katona József iratai, irodalmi és ügyészi tevékenységéről. Érdeklődésre tarthatnak számot még Arany János tanári működésének dokumentumai, Tompa Mihály iratai, Liszt Ferenc levelei. Említésre méltó a levéltár sajtóanyaga, az 1919-es Tanácsköztársaság iratai, plakátjai, melyek, hiánytalanul megvannak. C rdekes és hasznos a le- *” véltári munka. Eredményeként sok ismeretlen adat került már napvilágra. Kelemen Gábor — •----------------------------------RO ZSDÁS MEG LATÓGÁT JA FOGLYÁT, A GYARMATÜG'H MINISZTERT. őszintén elmondja 4 részvénvtérsas4q TÖRTÉNETÉT, S AZT, HOGY AKASZTOTTAK LE 4 CIRKÁLÓT 4 BRIT ADMIRAUTÓS SZÖGÉRŐL. CSAK SEMMI FELHÁBORODÁS KAPITÁNY UR! EZ CSAK AMOLYAN FELTÉTELEZÉS! 4 REVOLVEREM 4 REMOŐaséG Ú3D LENYOMATOKAT TALAO ÖN 4Z IMÉNT 41 ARIMON KOPOAOW. EN- GEDELMÉVEL EZT AZ ABLAKOT MOST NIVA Som és ecia/ooÖM 4 LONDONI RENDŐRSÉGNEK. REJTVÉN! 9 t I »