Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-08 / 106. szám

1964. május 8, péntek 5. oldal Őrzik a hagyományokat Hajóson nincs állandó tánc­csoport, csupán a kulturális szemlére alakult januárban egy együttes. A körzeti be­mutatón mégis első helyen vé­geztek. A siker titka a szor­galmas felkészülés mellett alighanem az, hogy műsoruk a helyi hagyományokból táp­lálkozik. Czifra Jánosné taní­tónő szenvedélyes kutatója a régi hajósi táncoknak. Ezek­ből állította most össze a Fo­nóban című táncjátékot, ami­vel első lett az együttes. Nemcsak fontos, hanem igen népszerű feladatra is vállal­kozott Czifra Jánosné és cso­portja. Segítettek nekik a helybeliek azzal,- hogy köl­csönadták a már félre tett dí­szes ruhákat, így eredeti ha­jós} népviseletben léphettek színpadra. Sőt szívesen vállal­koztak rá az idősebbek is, hogy elénekeljenek a műsor­ban egy-egy régi népdalt, el­táncoljanak egy rég elfelej­tett táncot. Az együttest a körzeti be­mutató után még egyszer lát­hatták a hajósiak, a múlt hé­ten az új művelődési otthon­ban megrendezett békeesten. Mindkét alkalommal eljött Hajósra dr. Wild Frigyes or­szággyűlési képviselő, a Ma­gyarországon élő Német Dol­gozók Demokratikus Szövet­ségének főtitkára, s helyettese Holzmann Miklós. írt a hajó­siak vállalkozásáról a Neue Zeitung is. RAKÉTA r ír v. c4hks<íi'l Tjfíls/Júj íhbejmitató DCeeiktméten Három év eredményei A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat egészségügyi szakosztályainak országos vá­lasztmánya plenáris ülésén szá- , molt be dr. Buga László, a kö­vetkező eredményekről: A TIT egészségügyi előadá­sainak száma évről évre növek­szik. Míg 1961-ben 5628, 1962- ben 7124 előadás hangzott el az országban, tavaly már 7456 tá­jékoztatót tartottak. Az ismer­tetők népszerűségét bizonyítja, hogy három év alatt 1 200 0Ö0-en hallgatták meg az egészségügyi előadásokat. REJTŐ JENŐ' KÉPREGÉMYVÁLTOIAT: KOVÁCS SÁNDOR Két évszám az, ami egyéb okok mellett különösen felkel­tette már a bemutató előtt a színház iránt érdeklődő néző figyelmét. Alekszej Tolsztoj 1516-ban, egy évvel a nagy október előtt írta ezt a csehovi drámaszerkesztési elveket tük­röző, keserű hangú művét — tehát akkor, amikor Oroszor­szágban a forradalmi tűz már magasra csapott. A másik tör­ténelmi dátum 1904, tehát egy évvel a szocialista forradalom „főpróbája”, 1905 előtt. Ez aá évszám van egyébként felvésve Hrusztakov mérnök darabbeli nyaralójának tömör tetőgeren­dájára. Az új és hivalkodóan ízléstelen nyaraló falai alatt egy történelmileg pusztulásra ítélt osztály jellegzetes figurái járják végzetük útjait. Tolsztojnak szinte alig van vigasztaló szava az itt lezajló /tragédiákkal kapcsolatban. Ta­lálóan írja egyik méltatója, hogy a nagy kritikai realista nemze­dék minden tagjánál kevesebb rokonérzéssel, nagyobb idegen- séggel leplezi le e korban a földesúri világ tunya és csúf képmutatását, a nemesi-polgári kiúttalanság önámítását, er­kölcstelenségét. így gondolko­zott az akkori orosz társadalmi valóságról a polgári értelmiség legjobbik fele. Ezzel a hitetlen pesszimizmussal szemlélte a vi­lágot az első orosz forradalom, 1905 bukása után a liberális orosz intelligencia, melyet zsák­utcába kergetett a cári reakció. Hrusztakovék tragikus világá­val, a család érzelmi züllésével Tolsztoj nem is politikai ellen­érveket szegez, mint nagy elő­dei és kortársai közül elsősor­ban Gorkij színpada, hanem a tiszta érzelem, a tragikusan szép szerelem erejét. Ennek a tüzé- ben tisztul meg a már-már er­kölcsi szakadék szélére került Dúsa (úgy hívják, mint a ké­sőbb született felejthetetlen He­gén y, a Golgota egyik főhős­nőjét). E felé vágyódik a tipi­kus orosz értelmiségi, a kor gondolkodó embere — Tabar- gyin is. Az érzelmi lázadás fő motívuma: a szerelem — min­den szépsége, emberi tisztasága ellenére is — csak individuális indokok levonására alkalmas. Tolsztoj tehát nem néz a társa­dalmi erők összeütközésének mélyebb diai felé. A mű sem képletesen, sem ténylegesen nem nyit ajtót a kibontakozás igazi horizontjaira, melyek a darabban szereplő villa falain kívül már egyre világosabban feltűnnek a korabeli orosz tár­sadalomban. Ennek a „makro- kozmosznak” a viharai helyett beéri a .mikrokozmosz” — a családi nyaraló falaitól hatá­rolt világ tragikus érzelem- hullámzásainak hiteles ábrázo­lásával, a kissé elvonatkozta­tott emberi tanulságok levoná­sával. Az író a maga sajátos mód­ján tiszteletre méltó emberi és alkotói őszinteséggel igyekszik művésztársad alkotásai mellé letenni a maga obulusát. Igyek­szik hozzájárulni ahhoz a mű­höz, melynek falait nagy elő­dök: Csehov, Turgenyev, Oszt- rovszkij és sokan mások emel­ték, s amelynek társadalom­elemző, bíráló erejével — de már a szocialista realizmus ar­zenáljából felfegyverkezve nagy kortársak, Gorkij, Trenyov és a nemzedék sok alkotója tetőz­tek be. Közéjük sorakozik fel későbbbi felejthetetlen regé­nyeivel és ragyogó drámai köl­teményével, a Rettegett Iván­nal, maga Alekszej Tolsztoj is. A dráma erényei tagadhatat­lanok: biztos és árnyalt jellem- rajz, alapos szerkesztőkészség, költői dialógusok, gondos vonal- vezetés. Alakjai élő emberek, szenvedéseik, vágyaik a mai ember szívében is visszhangot ébresztenek, minden erőszakolt aktualizálás nélkül a mának is szólnak. A rendező, Pétervári István alkotói célkitűzései ide kapcso­lódnak: mai nézőket is magá­val ragadó, drámai erőtől duz­zadó színpadi megjelenítés, hi­teles, korhű társadalomrajz, az író szándékainak erőteljes tol­mácsolása. Láthatóan nagy sze­retettel, a kiváló szovjet író iránti mélységes tisztelettel fo­galmazta meg rendezői felada­tát, mely egyben a tehetséges fiatal rendező diplomamunkájá­nak sikeres teljesítését is je­lenti. Az az elemzés, mely a színház műsorfüzetében Péter­vári István tollából olvasható, a bemutatón valóban realizáló­dott, minden szépségével, len­dületével együtt. A szereplőgárda hasonlóan nagy kedvvel, dicséretes igye­kezettel vállalkozott a rendező célkitűzéseinek megvalósítására, az emberileg gazdagon jellem­zett figurák életre keltésére. Bege Margit Dása problema­tikus szerepében otthonosan mozog. Igyekszik kibontani a saját helyzetére ráeszmélő fia­talasszony jellemének árnyala­tait. Igen kitűnően, biztos for­máló erővel játssza a családi béke látszatához görcsösen ra­gaszkodó Hrusztakovot Fekete Tibor. Ilyen típusú szerepben a tehetséges fiatal színészt még eddig nem láttuk. Baracsi Fe­renc Tabargyin alakját feszült- ség-teremtő erővel, természetes egyszerűséggel vázolja fel, ér­zésünk szerint azonban — né­hány jelenetben talán kelleté­nél több lefojtott indulattal. A népes szereplőgárdából kiemel­kedik Göndör Klára, Mezei La­jos, Jánoki Sándor és Balogh Rózsa alakja, bár az ő szerep­formálásuk nem ennyire egy­séges. (Mezei Lajos játékának vannak kevéssé meggyőző pil­lanatai, Balogh Rózsa Ljubája pedig valamivel szimplább egyéniség, mint azt Alekszej Tolsztoj megfogalmazta.) Az epizódisták közül Szilágyi La­jos és Várhegyi Teri játékára emlékszünk vissza szívesen. Kovács Mária sem alkatilag, sem egyéb adottságai folytán nem volt alkalmas erre a sze­repre. Az igazán szép jelmezek (Márton Aladár alkotásai) ma­gas színvonalat képviselnek. Borosa István díszlete jól sike­rült. Alekszej Tolsztoj nálunk is­meretlen, érdekes és hatásos színművének bemutatása a kecskeméti színház részéiül si­keres vállalkozás volt. Csáky Lajos c4 leaéltát'lmn H Magyar művészek a cannesi filmfesztiválon: Ranódy László, a Pacsirta rendezője a film főszereplőivel, Tolnay Klárival és Nagy Annával. M a a Kecskeméti Állami Levéltár hatalmas irat­anyagát egymásra raknánk, öt kilométer magas papíroszlop lenne belőle. Mintegy 45 millió iratot raktároznak itt. Török hó­doltság korabeli okmányokat, Rákóczi fejedelem saját keze írásait, utasításait, és Kossuth Lajos leveleit is őrzik a nagy állványokon. Dr. Balanyi Béla igazgatót a levéltár munkájáról kérdezzük. — Mint állami levéltár 1950 óta működik — mondja az igaz­gató. — Bács-Kiskun megyében 115 község és 5 város van. El­képzelhető, mennyi irat, doku­mentum, levél halmozódott itt fel. Ezeket Kecskeméten 18, Kis­kunfélegyházán két helyiségben tároljuk. Sajnos, nincs megfele­lő raktárhelyiségünk. Pillanatnyilag mivel foglal­koznak? — Ebben az évben a feudális kori és az 1848-as szabadság- harc utáni időkből fennmaradt anyagot rendezzük. A levéltár­ban mindössze heten dolgozunk, ilyen területeken használ­ják fel a levéltár mun­káját? — Az iratrendezés, begyűjtés mellett tudományos munkát is végzünk. Kutatjuk a földosztás történetének írásos dokumentu­mait. Készül A három város (Cegléd, Nagykörös és Kecske­mét) szerepe a XVII. és XVIII. században című tanulmányunk, amely a Levéltári évkönyvben jelenik meg. Ezenkívül doku­mentumkötet készül a megye történetéről. Az iskolákkal jó a kapcsolatunk, sokszor látogat­nak ide diákok. Eredeti irato­kat mutatunk be nekik és elő­adásokat is tartunk a kért té­makörből. Kutatószolgálatunk is van. Itt különösen helytörténeti, munkásmozgalom-történeti, iro­dalomtörténeti munkákhoz tu­dunk segítséget nyújtani. A la­kosság közvetlenül az ügyfél- szolgálatunkon keresztül veszi hasznát munkánknak. Legtöbb­ször munkaviszonyt, iskolai végzettséget igazolunk. Milyen érdekes dokumentu­mok találhatók itt? — Legrégibb iratunk egy 1336-ból származó birtoklevél a Paniti família birtokügyeit tár­gyalja. A pannonhalmi apátság állította ki, ez nem megyei eredetű. Őrizzük Petőfi Sándor levelét, amit a szabadszállási választásról és az őt ért kudarc­ról írt. Irodalomtörténeti szem­pontból értékesek Katona Jó­zsef iratai, irodalmi és ügyészi tevékenységéről. Érdeklődésre tarthatnak számot még Arany János tanári működésének do­kumentumai, Tompa Mihály ira­tai, Liszt Ferenc levelei. Emlí­tésre méltó a levéltár sajtó­anyaga, az 1919-es Tanácsköz­társaság iratai, plakátjai, me­lyek, hiánytalanul megvannak. C rdekes és hasznos a le- *” véltári munka. Eredmé­nyeként sok ismeretlen adat került már napvilágra. Kelemen Gábor — •----------------------------------­RO ZSDÁS MEG LATÓGÁT JA FOGLYÁT, A GYARMATÜG'H MI­NISZTERT. őszintén elmondja 4 részvénvtérsas4q TÖRTÉNETÉT, S AZT, HOGY AKASZTOTTAK LE 4 CIRKÁLÓT 4 BRIT ADMIRAUTÓS SZÖGÉRŐL. CSAK SEMMI FELHÁBORODÁS KAPITÁNY UR! EZ CSAK AMOLYAN FELTÉTELEZÉS! 4 REVOLVE­REM 4 REMOŐaséG Ú3D LENYOMATOKAT TALAO ÖN 4Z IMÉNT 41 AR­IMON KOPOAOW. EN- GEDELMÉVEL EZT AZ ABLAKOT MOST NIVA Som és ecia/ooÖM 4 LONDONI RENDŐR­SÉGNEK. REJTVÉN! 9 t I »

Next

/
Oldalképek
Tartalom