Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-07 / 105. szám
Külföldre is szállítják a parajt — Befejeződik a sóska szedése — Növekszik az újburgonya vetésterülete Jól Jövedelme* a primőrtermesstés a dunaveesei járásban Jelentős jövedelmet hoz évek óta Bács-Kiskun megye termelőszövetkezeteinek a primőráruk termefeztése. A dunaveesei járásból biztosítják például az ország parajszükséglelének mintegy hetven százalékát. A múlt esztendőben ebből a Duna menti járásból kétmillió forint értékben 70 vagon spenótot vásároltak fel a Szövetkezetek megyei Értékesítő Központjának dolgozói. Ebben az évben is — bár a szeszélyes időjárás megnehezítette a növények fejlődését — jó parajtermést takarítottak be a közös gazdaságok. A járás területéről eddig negyvenegy vagon spenótot szállítottak értékesítésre, melyből öt vagonnal Csehszlovákiába és az NBK-ba exportáltak Május közepéig a szabadszállási Lenin Termelőszövetkezet további hét vagon vitamindús parajt ad át értékesítésre. Az április végén vetett spenót pedig május végén kerül a vásár- csarnokokba. Jó ütemben halad a sóska szedése is. A járás területén a dunaveesei Virágzó és Új Élet Termelőszövetkezet, a szabadszállási Lenin Tsz és mintegy 250 házitáji gazdaság foglalkozik nagyobb területen sóskaterme- léssel. Április közepén kezdték szállítani a kedvelt főzelékfélét, s idáig 18 vagonnal adtak át a MÉK-nek A termelőszövetkezetekben és a háztáji konyhakertekben május 20-ig befejezik a sóska szedését. Míg 1960-ban csupán harminchat holdon, idén már 320 hold területen termesztenék" újburgonyát a dunaveesei járás közös gazdaságai. Négy termelőszövetkezet foglalkozik a korai burgonya nagybani termesztésével, s az idei évben több mint tízezer mázsát adnak át a felvásárlóknak. A hartai Űj Élet Tsz — mely a legnagyobb mennyiségre szerződött — az idén 150 holdon termeszti a korai burgonyát. A gondos talajelőkészítés, a nővé nyi kártevők rendszeres irtása eredményeként, már a hónap végén megkezdődik a szedés, s június elején pedig piacra kerül az áru A korai burgonyából nagyobb mennyiséget szállítanak Csehszlovákiába, az NDK-ba, Hollandiába és a Német Szövetségi Köztársaságba is. K. M. Tervszerű vadgazdálkodást Szezonzáró közgyűléssel ért véget a vadászidény a Kiskunfélegyházi Petőfi Vadásztársaságnál. Az elmúlt szigorú tél nagyon megtizedelte a vadállományt, így a tervezett 2000 daKAI9 T< O'Ä Ország-világjárók CSALÁDUNK egyik rég látott jó barátjával az újságárus előtt hozott össze a napokban a véletlen. Három napilapot, négy képeslapot gyömöszölt éppen táskájába, amelyből pirosíede- les szótár és egy orosz nyelvkönyv kandikált elő. — Csodálkozol, ugye? — nézett rám, miután a „csomagolást” befejezte. Bizony, csodálkoztam. Hiszen Andrásról szinte köztudott volt, hogy újságot csak akkor vett kezébe, ha a felesége külön felhívta a figyelmét valami „világrengető”, váratlan eseményre a lapok előző napi híradásaiból. Munka után minden szabad percét az ezermesterkedésnek szentelte. Hol egy magatervezte virágállványt eszkábált össze, hol meg a javításra váró cipőket vette sorra ... — Tavaly az asszony unszolására „kiruccantunk” Prágába. Titokban gyűjtötte össze a pénzt, s őszintén bevallom azzal vett rá az utazásra, hogy jó üzlet lesz ... Ott azonban egész mással voltam • elfoglalva. Elragadott a Hradzsin építészeti szépsége, s mindaz a látni-cso- dálnivaló, amibe lépten-nyo- mon botlottam. A Műszaki Múzeumról nem is beszélve, ahol több mint húszezer gépből, készülékből álló gyűjtemény van. De mit is fecsegek ennyit! Jö-* vőre — mert évenként még nem telik a családi költségvetésből — az én javaslatomra Moszkvába megyünk. Ezért tanulok most oroszul, s bújom szorgalmasan az újságokat is. Mert azért, tudod, a tájékozatlanság és a nyelv szikrányi ismerete nélkül Prágában is mindig attól féltem, hogy valami szépet, nagyot elmulasztok megnézni ... Ahogy áradt a szó a világjárónak felcsapott hajdani ezermesterből, úgy nőtt bennem az öröm és kíváncsiság is. Vajon hány ember életét szépíthette meg, tette tartalmasabbá, új célokkal, tervekkel gazdagabbá még a múlt évben egy-egy ország-világjáró utazás. Néhány percnyi út csak az IBUSZ-iroda, ahol a véletlen találkozás hatására felbukkant kérdésre választ kaphattam. Íme; A MÜLT évben Kecskemétiül és környékéről — az iskolai kirándulókat is beleszámítva — 47 ezren vettek részt bélés külföldi társasutazáson. Tizenkétezerrel többen, mint az azt megelőző évben. A turistaútlevéllel utazókat nem is számítva 1100 ember járt külföldet, nyolcszázzal több mint 1962-ben. Húsz olyan külföldi társasutazás volt, amelyet Kecskemétről indítottak. Hazánk szépséges tájaival, történelmi emlékekben gazdag városaival többek között 35 IBUSZ—TIT országjáró túrán ismerkedtek a Kecskeméten és környékén élő felnőttek, iskolásgyerekek ... Bajos lenne feljegyezni valamennyiük élményét, s mindazt a változást, amit egy-egy ilyen utazás életükben, de legfőképpen életszemléletükben előidézett. Ismerősünket a házi ezermesterműhely szűk világából ragadta ki, s ha két év alatt összeszedegetett nyelvtudásával Moszkvába megy, már bizonyára /nemcsak a monumentális, örök szép műemlékek, a gombamódra szaporodó modem lakóépületek ejtik csodálatba, hanem közeli jó barátként tisztelheti azok alkotóit, a szovjet embereket is. S az így szerzett új ismerősök sorsa, öröme már sohasem lehet közömbös számunkra. Kíváncsian kutatunk utánuk a lapok tudósításaiban, és a kedves, szép emlékekhez újabb ismeretek rakódnak. — Olyanok, amelyek hozzátartoznak a ma emberének műveltségéhez, bővítik látókörét, fogékonnyá teszik a szép és jó iránt, s ily módon visszahatnak emberi magatartására, hétköznapi munkájára. NAGYJÁBÓL ezek vonatkoznak a hazai utazásokra is. S amellett, hogy ismeretszerzés, szinte tengernyi tapasztalás forrásai ezek az utak, a pihenés, felüdülés, mind többek által „gyakorolt” formái. Érdemes, hasznos és becsülendő dolog erre is gyűjtögetni a megtakarítható forintokat, mint ahogy tette a múlt évben az a 47 ezer kecskeméti és környéki ország—világjáró! Eszik Éva rab élő nyúl helyett csak 1160 darabot fogtak, az engedélyezett, úgynevezett „konyhavadászatot” felére csökkentették, a vadállomány kímélése érdekében. Külön dicséretet érdemelnek a vadak téli etetéséért amiben a vadásztársaság majdnem mind a 102 tagja részt vett. Tizenhármán külön jutalmat is kaptak jó munkájukért A mi vadászaink tudják — hangsúlyozták a közgyűlésen —, hogy a vadat nemcsak lőni, de védeni, gondozni, nevelni is kell. T. M, Jóska, a „szakácsbajnok1 Kíváncsian vártam a találkozást Domokos Jóskával. — Nincs benn — mondták munkahelyén, a Kecskeméti Aranyhomok Szállóban. Tudja, a verseny ... — Most pihen — világosít fel a „menedzsere”, Széplaki László. — De meg is érdemli! — tette hozzá a mestere, Tési Lajos konyhafőnök. — Otthon van, Hetényegyházán. — Nagy jövő vár rá a szakmában — így jellemezte a mestere. Már 70 sült-, leves-, köret-, főzelék-, tésztareceptet „tud”. Tehetséges, szorgalmas. A versenyt, amelyen az ország legjobb másodéves szakácstanulói indultak, Pesten, a Royalban rendezték. Világhírű magyar szakácsok: Túrós Lukác^Auth- ner Lajos, Federits Jó/Rf, Bá'Tanítvány és mester. Domokos Jóska, íési Lajos konyhafőnökkcl a Kecskeméti Aranyhomok Szálló konyhájában. Aztán mégis csak sikerült a randevú. Ekkor már sokat tudtam az Aranyhomok kedvencéről. Például ezt: 17 éves, második esztendeje szakácstanuló, mindig jókedvű. Meggyógyullak-e a Bajnok gyerekek ? KÉT hónappal ezelőtt hírül adtuk, hogy Bajnok Gábor solti lakost, a szadista apát — aki 1‘erészcgedve nemegyszer bántalmazta, s végül a falhoz, illetve ablakpárkányhoz vágta annak idején a hathónapos kislányát, majd a múlt év őszén az alig másfél éves kisfiát — a bíróság 12 évi szabadságvesztésre ítélte. A közvélemény elégtétellel vette tudomásul a bírósági döntést, de szerkesztőségünktől azóta is sokan tudakolták: Mi lett a gyermekek sor. sa, meggyógyultak-e, biztosított-e az egészséges tovább fejlődésük? Józsa Fábián, a Dunaveesei Járási Tanács V. B. gyámügyi előadója önmagától kínálta a kérdésekre a választ. Vaskos aktaköteget tett elénk és magyarázta; — AZ ÉDESANYA — törékeny kis asszony — még a múlt évben, november 26-án hozta haza a fiúcskát az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézetből, Budapestről, ahol közel másfél hónapig kezelés alatt állott Szegény kisgyermek kezelésének első kilenc napján, ha férfi lépett a kórterembe, keserves zokogásban tört ki, és kis kezével eltakarta a szemét... Egyébként az intézet szociális gondozónője javaslattal keresett meg bennünket, hogy az egy évvel idősebb testvérével együtt helyezzük állami gondozásba a kicsit. A környezettanulmány lefolytatása és az édesanyával való beszélgetés nyomán mégis másként döntött a gyámügyi hatáság. A fiatalasszony ugyanis az Űjsolton élő szüleihez költözött két gyermekével. A fiúcska a jelek szerint teljesen rendbe jött, Julika pedig lassan szintén kiheveri a kegyetlenség következményeit. Februárban megtanult járni, most már beszélni is kezd, s mindkét gyermek egészségesen, szépen fejlődik Az anyai nagymama vállalta a gondozásukat, édesanyjuk pedig — aki nem hajlandó a továbbiakban életközösségre lépni a most büntetését töltő férjével — a Solti Állami Gazdaságban szerződött le idénymunkásnak. — A KIS család létfenntartása szempontjából nagyon indokolt lenne, ha Bajnok Gá- bomé állandó munkához jutna a gazdaságban — jegyezte meg a gyámügyi előadó. — Tárgyaltam is ez ügyben a gazdaság illetékeseivel, de sajnos, azt válaszolták: Egyelőre erre nincs lehetőség. Majd ha lesz, akkor. . Szeretnénk remélni, hogy ez a „majd” nem várat magára nagyon sokáig. Hiszen a kétgyermekes édesanya, s főleg a sokat szenvedett kisgyermekek érdeke sürgeti ezt. P. I. PETŐFI NÉPE 4 Magyar Szocialista Munkáspár Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja s Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19i 23-16. Szerkesztő bizottság: 10-3«. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 17a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: ■ helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. lőflzetésl díj 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét - Telefon: 11-83 Index: 23 063» hot Sándor tanítványai is ott voltak, a zsűri if e mesterek közül került ki. A végeredmény? A kis Domokos Jóska, egy vidéki szálloda szakácstanulójának menüje nyerte el legjobban a Vörös Csillag, a Royal, a Metropol, a Palace Szálló nagy tekintélyű szakácsművészeinek tetszését. Pedig Jóska igazi specialitása a magyaros ételek készítése... — Húzni kellett a versenytételt — magyarázta a ^győztes pár nap múlva, amikor találkoztunk. — Nekem a krémleves, a gombával töltött palacsinta jutott. & a töltött káposzta. Nem számítottam ekkora sikerre. Társai azt is elárulták, hogy nagyon izgult. Idegcsillapítót vett be a verseny előtt, úgy állt a sámlira. Igen, sámlira, mert másfél méteres termetével nem érte fel a fazekakat... Ezen kívül dupla nagyságú sapkát tettek fejére, hogy magasabbnak hasson, komolyabban vegyék... — /\z tán, a verseny után nemcsak mosolygós arcával, termetével aratott sikert. A 100 kiló súlyon felüli szakácsok örömükben „labdáztak” Jóskával ... Ölben vitték ki a győztes hadszíntérről, a Royal konyhájából. — Sok ember szája ízét eltalálni, szerintem itt kezdődik a szakácsművészet — így a bajnok. — Ehhez az ízek, a színek, az elkészítés módja egyaránt hozzátartozik... S a szakács csalhatatlanul pontos érzéke... Hirtelen más témára vált: — Persze, nem rajtam, hanem a mestereimen múlott az elsőség. Meg Németh Lacin, aki a felszolgálók versenyében 4. lett, és Balogh Terin. Mindketten drukkoltak értem, és remélem legközelebb nekik is sikerül ... — Szereti-e a saját főztjét a bajnok szakács? — rgen. De legjobban mégis az édesanyám ételeit... Bubor Gyula
