Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-01 / 101. szám
PORBA RAJZOLT KÉRDŐJELEK A panaszosan nyekergő szekér mögött elmaradnak a falu házai. Békésen poroszkál a két ló, A földek közt kanyargó út porába furcsa jeleket. vájnak a kerekek. Szeszélyes vonalak mintájába ágyazva egy sor szabályos kérdőjelet. A keréknyomok véletlen műve — játék. A kecpli Vörös Zászló Tsz gondjai, feleletre váró miértjei, hogyanjai — nagyon is valóságosak. „A tagoknak nincs idejük panaszkodni — nekünk meghallgatni" — ezekkel a szavakkal lépett elő a fóliás hajtatóágyak karfiol-, karalábécsemetéi közül Nagy Imre, a tsz párttitkára. — Dolgozunk megállás nélkül, s úgy néz ki, hogy az idén már nem eredménytelenül. A párttitkár pirospozsgás arca, kidolgozott két keze is arra vall, hogy nem íróasztal mögött, hanem kint, a kertészetben tölti minden idejét. Vállvetve dolgozik a többiekkel, 60 holdon végzett munkáért ő a szakmai felelős. Tizenkét évet töltött a tsz-ben, elvégezte az általános növénytermesztési tanfolyamot, néhány hete kitűnőre vizsgázott a zöldségtermesztő tapfölyam második évének anyagából. hatnak — és most már látnak is biztosítékot munkájukra), kevesen vannak. Helyesebben 110 tag közül a legtöbb nyugdíjas, a fiatalok száma 20—25-re tehető. Súlyosbítja a helyzetet, líogy a fiatalok zöme a gyengén jövedelmező kertészetben dolgozik. Ha forintban mérhetnék le a különbséget — sóhajt a párttitkár — mindjárt nagyobb lenne az érdeklődés. De éppen a munkaerő- hiány hátráltat bennünket, a gyenge gépesítés, aztán meg hiba van bennük is. Hányszor mondtuk: megfizetjük, csak produkáljanak már valamit. Fogjanak össze, járjanak elől jó példával. Fiatalos lendülettel ugorjának be egy-egy nagyobb munkába azzal, hogy: itt vagyunk, mi vállaljuk, megcsináljuk. Hiszen nem kérjük ingyen. .. Miért hiányzik mégis a friss vállalkozószellem, a fiatalos tenniakarás? Talán többet kellene foglalkozni velük, lelkesíteni, bátorítani őket a vezetőknek még akkor is, ha idejük java részét a munka foglalja le. Körmére nézni a KISZ-nek, amely — nem véletlenül — egészen mostanáig nem működött. — Baj volt, éppen elég a tizenkét év alatt — meséli. — A tagság már belátja, hogy ők sem tettek meg mindent, a vezetőség pedig igyekszik helyrehozni az elmúlt évek mulasztásait. Tavaly már áttértünk a ez a mpn- jobbnak bérezési -nagyobb teljesítményre ösztönöz. De sajnos, ezt még a kertészeti dolgozóknak nem tudjuk biztosítani. Most éppen azon fáradoznak, hogy bebizonyítsák: a kertészet is jövedelmező, s főleg a nőknek való. Mert annak ellenére, hogy a vándorlási láz észrevehetően csökkent (az új munka- és bérezési módszer lehetőséget nyújt a kalkulálásra, a tagok előtt nem titok többé: vállalásuk alapján mire számítrószesművelésre, s kaegységrendszernél bizbriyult. A havi' — Kevés KISZ-tagunk van, 13 — szól közbe Urbán József tsz-elnök, aki most jött elő éppen a határból — és kettőnek most van folyamatban a tagjelölt felvétele. Mi is rájöttünk, hogy nem hagyhatjuk magukra őket. Kaptak lemezjátszót, rádiót, tv is van a kultúrteremben, szeretnénk, ha ott, együtt szórakozva töltenék el a szabad idejüket. Tervünk: bent a faluban, egy tsz-klubot építeni. Mert nem nagy távolság választ el Keceltél, mégis messze vagyunk. Miért? Például, ha a gyerekeink bemennek valami rendezvényre, nem találják fel magukat, nem tudnak beleilleszkedni a községbeli fiatalok társaságába. Hiába, ez már tanyának számít, itt zárkózottab- bak, visszahúzódóbbak az emberek. IMvardy Gyula: Építik az Erzsébet-hidat. Lehet. De megpróbálták-e — és ha igen, hogyan? — a távolságot áthidalni, a tanyai életmódhoz szokott embereket formálni, átalakítani? Mert tény, hogy a tsz gazdasági gyengesége, kihat a dolgozók életkörülményeire, gondolkodásmódjára is. de a mostoha adottságokkal minden mégsem indokolható. Többek között az, hogy 1100 holdon a párttitkáron kívül még egyetlen szakmunkás dolgozik, a dolgozók általános iskolájába nem akad jelentkező, a községi rendezvényekre, előadásokra nehéz összehozni a tagságot és a tsz-ben évek óta gazdátlanul hányódnak a könyvek, a keceli könyvtár által létesített fiókrészleg kötetei. — Az a baj, hogy a gyerekeink még nem értették meg a tanulás jelentőségét — mondja a párttitkár. — Ott dolgozom velük, váltig hangoztatom: ezt neked is meg kellene tanulnod. Persze nehéz addig a szakmai tudás megszerzésére buzdítani, amíg a képzettség nem jelent forinttöbbletet. Remélem, jövőre már jobban állunk — termésben, tanulásban, élet- színvonalban egyaránt... Sőt. Biztosra vehető. A tsz vezetői tanultak a régebbi évek szomorú tapasztalataiból, és ha nehézség akad bőven, már mutatkoznak a megváltozott körülmények eredményei, ötven forint körül mozog a munkaegység, az emberek jobban élnek, bútort, motorkerékpárt vásárolnak, többet adnak magukra — van miből. Ügy tervezik — nyáron kirándulnak. Közösen. Szétnézni az országban, városokat látni, új élményeket gyűjteni. Siettetni a fejlődést — ez lenne most a vezetőség feladata. Mindazokért, akik úgy döntöttek, hogy itt maradnak. Dolgoznak azért, hogy a tsz létezzen, viruljon és eltörölje az emberek agyában nyüzsgő miérteket, a porba rajzolt kérdőjeleket. .. Vadas Zsuzsa Tüzekböl született Tüzekből született Májusnak rózsája, A színe acélkék, Hamuszürke szára, A hamu belepte, Befogta a rozsda, De a tűz esője Szép tisztára mosta. A mi virágunk nem Tejárcú kertészek Babusgatták — ott nőtt, Hol minden kiégett, Vasporos udvaron, Fekete vidéken, Hogy május napjára Kabátunkon égjen. Ha kell, akkor szépség Ha kell, szúrófegyver, Hogy rohamra indult Vele milljó ember, Volt, mikor vöröslött, A vérünk színétől, Most már kék, mint acél, Ég színétől szépül. Darázs Endre Intelem Nem adhatom föl, ami szép volt: Ifjúságod kamaszhitét. Habár az utad túl nehéz volt, Elfáradni ráérsz te még. Ne feledd millió testvéred, Kapzsi kalmár soha ne légy. Hörcsög tempó, kis önön érdek Hínárként ne fonjon be még. Ulóvíz-lelkű emberekkel ni dolgod? nagy luxus neked ■s árulás, ha nem verekszel. Ült kezd igy véled a sereg? vfvánom: újra megszülessél. Legyen nagy álmú éjszakád. Itt az idő, hogy megméressél: Mit lehet bízni rád. PAPP LÁSZLÓ Egon Erwin Kisch: Május elsején az órák előtt A világhírű „Száguldó riporter’ lS37-ben irta ezt az elbeszélését. Spanyolországban dúlt a polgárháború. Németországban a hitleri fasizmus pusztított. Az Ó-városban az órásmester kirakatában áll egy nagy óra. Tulajdonképpen sok óra ez, egyetlen órában egyesítve. Az óracsoport a világot ábrázolja: az öt világrészt térben és időben. Minden számlap más-más város nevét viseli, és a mutató jelzi, mennyi az idő abban a városban, abban az időpontban, amikor mi a prágai Ö-város órásmesterének kirakata előtt állunk, és az órák óráját nézzük. Egyetlen óramű, egy igen tömör és súlyos fémszerkezet mozgatja a 6ok mutatót. A Prága jelzésű számlap körül sorakoznak a többiek, és minden számlapon a napnak más-más óráját, az órának más-más percét látjuk. Burgos jelzésű számlap nnics az órán. Amikor a mester a művét készítette, Burgosban még ugyanannyit mutatott az óra, mint Madridban. Madridban az idő most előrehalad, a burgosi óra hátrafelé megy. Május elsején, ha rászorítjuk fülünket az óra nagy üveglapjára, talán hallhatjuk a kattogást, mely úgy hangzik, akárcsak a munkászászlóaljak ütemes menetelése. Talán láthatjuk, hogy a mutatókon vörös zászlók lengenek. Minden számlapon május elseje van. Prágában reggel hét óra. A Ringhoffer-gyár munkása riadtan ébred álmából, nem az ébresztőóra, de nem is a felesége, hanem az ablakon beragyogó napsugár keltette fel. „Az ördögbe is — ez az első gondolata —, elaludtam.” De rögtön visszaszívja káromkodását, mert eszébe jut: ma ünnep van, ünnep, mit apáink harcoltak ki. Még alhatom egy kicsit, még van idő a felvonulásig. Berlinben még négy perc hiányzik a hét órához, de a Siemenstadt-művek művezetője már felkelt, és ő is káromkodott közben. De ő nem szívja vissza a káromkodást, mint a ringhofferbeli munkatársa. Belebújik nadrágjába, másod- percnyi pontossággal kell ott lennie a nácik által elrendelt gyülekezőhelyen, különben a csoportvezető beárulja, és akkor röpülhet munkahelyéről, talán egyenesen a koncentrációs táborba. Űgyis ferde szemmel néznek rá, mint régi szervezett munkásra. Hamburgban az óra nagymutatójának még tizenkét percnyi utat kell megtennie, hogy elérje a reggeli hét órát jelző, tizenkettős számot. „Hogy ezek ma mit fognak megint összelefetyelni? — dörmögi Klaus, a Blohm és Woss cég esztergályosa — ma a vezérurak biztosan arról prédikálnak majd, hogy mennyivel egészségesebb, ha nem zabálunk kenyeret!” Londonban a Whitechapal High-Road sötétedik, maid rövidesen feketéink az emberektől, akik zárt sorokban állnak fel, hogy a Hyde-Parkba vonuljanak. A High-Gate rácsos kapuin át munkásküldöttségek menetelnek, alig tudják cipelni a koszorúkat, amelyek Marx Károly utolsó lakhelyét díszítik Párizsban egymillió dolgozó sorakozik fel a Pére Lachai- se, a kommunárdok sírhelye felé vezető útvonalon. Az F. I. A. vörös zászlói, ez a szociáldemokratáké, a P. C. F. vörös zászlói, ez a kommunistáké, az C. G, T. vörös zászlói, ez a szakszervezeteké, minden kézben vörös zászló, él a népfront. Herriot és ezer más radikál-szocialista velük együtt menetel, ők is felemelt ököllel köszönnek, él a népfront! A munka hadserege tisztelgő sorokban vonul el 1871 dicső hőseinek sírja és Henri Barbusse emlékműve előtt. Mikor a prágai fémmunkás kilép lakóháza kapuján, hogy felsorakozzon a felvonuláshoz, akkor a Sydney-i és Melboume-i munkatársai már befejezték felvonulásukat, és sűrű sorokban a tengerpartra vonulnak, hogy asszonyaikkal és gyerekeikkel élvezzék a napot, a hullámokat, a májusi napfény melegét. Sanghajban a riksakuli ma riksa nélkül igyekszik át a Nanking-Roadon. Amikor nincs rendőr a láthatáron, a párt röplapjait osztogatja, de abban a percben, amikor feltűnik egy rendőr, futásnak ered, és gyorsabban száguld, mint bármikor utasa nógatására. Moszkvában a rendőr a tüntetők elvtársa. A Lenin-mau- zóleummal szemközti ház erkélyén szovjet költők állnak mikrofon előtt, és beszámolnak a Vörös téren történtekről. De lehet ezt leírni? El lehet ezt mondani? Az örömnek ezt az Óceániát? A katonák és munkások hadseregét? A gyermekek örömrivalgását? A zászlók erdejét? A mámorosán Ujjongó embersokaság minden egyes tagja üdvözli a pártot, amelynek boldogulását köszönheti. És a pártot képviselő, mosolygó elvtársakat, akik a mauzóleum mellvédjéről szeretetteljesen viszonozzák a köszöntést. Tedd csak a füledet a madridi számlapra. Az óra foga» kerekeiből, egész járásából ugyanazt a bizakodó hangot hallod, bár a város felett repülőgépek zúgnak, hogy az ártatlan gyerekekre és a vörös zászlókra zúdítsák bombáikat. Prá^n ó-városban állsz az óra előtt, hallod kerekeinek ritmusát, érzed, hogy a madridi óra a bombák robbanása, a gépfegyverek kattogása között is azonos szíved verésével, és az ösz- szes számlapokon menetelő májusi ünneplők lépteinek ütemes dobbanásával. Moszkva két órával megelőzte Prágát, nyolc és fői órával Chicagót, csaknem tíz órával előbbre van a detroiti Ford-műveknél. Teljes fél nappal Hollywoodnál. De nemcsak a hosszúsági fokok és az égtájak határozzák meg rz Időt. — Ha a mindenségórát nemcsak a füleddel és szemeddel figyeled, hanem agyaddal és szíveddel is. akkor magad is észreveszed ezt. Figyeld csak! Az órák órájának csak egy szerkezete van egy erő mozgatja a mutatókat, egy erő határozza meg az időt, s egy napon egyazon óra üt majd mindenütt a világon Világ órái, egyesüljetek! Prága, 1937. Hollósi Tibor fordítása.
