Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-26 / 121. szám
1964. május 26, kedd 5. oldal ■ ■ Üvegmosóból — majomkirály... Hogyan lehet semmiből valamit, értéktelen limlomból, kiselejtezett takarító eszközökből bábut készíteni? Erre a kérdésre kaptak választ, a barkácsolás műhelytitkaival, a bábjáték pedagógiai alkalmazásának jelentőségével ismerkedtek nemrég a Kecskeméti Óvónőképző Intézetben a város és a megye óvónői. Az érdekes módszertani foglalkozást a megyei tanács művelődési osztálya, a Pedagógus Szakszervezet óvodai csoportja és az óvónőképző intézet rendezte. A foglalkozást Balogh Beatrix és Séd Teréz vezette, mindketten a Népművelési Intézet munkatársai. Papír, rongy, orvosságos üveg Mint valami tarka, különle ges karnevál résztvevői sorakoznak a bábok az asztalon. A Népművelési Intézet bábjátékos esti tanfolyamának hallgatói készítették és most Kecskemétre vándoroltak szemléltetni az előadást. A ravaszdi kisróka papírból készült, a mackó krumpliból, a gyönyörködtető mesefigurákról pedig hamarosan kiderült, hogy feketekávés doboz a törzsük, tojástartó a fejük, a szemük? Sörösüveg kupak ... — Bármilyen anyagból készíthetők bábok — mondja Séd Teréz — terményből, rongyból, dobozokból, orvosságos üvegből, még papírból is. Ha a hajtoga- tós papírkivágást kontraszthatású alapra ragasztjuk, majd pálcikákra erősítjük — kész a bábszínház. A játékkészség felszabadítása természetesen nehezebb mint a megmunkálásé, de nem kell az anyagtól félni, meghálálja a belé vetett bizalmat. A környezetünkből, vagy a meséből ismerős alakoknak mennyi változata készíthető gyufásskatulyából, színes kartonból, a legkülönfélébb használati tárgyakból. A hallgatók jegyzetelnek, s tekintetük az előadást illusztráló bábokon pihen. Valamennyi friss, ötletgazdag, az anyag sajátosságait figyelembe vevő konstrukció. Nyoma sincs rajtuk| naturális túlrészletezésnek. Egyszerűek és találóan szellemesek,! mert természethű másolás helyett nagyon jellemzően fejezik ki az ábrázolandó figura karakterét. Mint például a majomkirály. Itt a kézügyességgel párosuló képzelet, az anyag megjelenítésre leginkább alkalmas tulajdonságainak felismerése, jó stílusérzék varázsolta csodálatos meselénnyé az egészen hétköznapi üvegmosót. Játszanak a felnőttek Sokasodnak a szavak a jegyzetfüzetekben, de a bábokról készített rajzok is. Az érdeklődés nagy, mégis Balogh Beatrix felszólítását: „Most pedig lássunk munkához” — zavart csend követi. A kezek bizonytalanul forgatják a dobozokat, tégelyeket. „Mivé lehet formálni ezeket a tárgyakat és hogyan? — a feladat első pillanatban megoldhatalannak tűnik. Aztán a játék önfeledt varázsa megszünteti a gátlásokat. Felszabadul a képzelet, az ujjak egyre bátrabban bogozzák az anyag titkait. Játszanak a felnőttek. Néhányan — mint Zala Béláné, a fülöpszállási óvoda vezetője — gyakorlott mozdulatokkal illesztik össze a különféle holmikat. — A bábkészítéssel már régóta foglalkozom — árulja el. — A gyerekekkel közösen csináltunk bábokat. Kordbársonyból rókát, farkast, kutyát — babákat krepp papír ruhában és rafiahajjal. Az udvaron felállítottunk egy használaton kívül helyezett ajtót. Az üvegezett részét kiszedtük — ez a mi bábszínpadunk. Az itt látottak nagyon tetszenek, az ötleteket fel is használom majd otthon. Közben elkészültek a bábok. Kedvesek, látszik rajtuk, hogy a kézügyességgel nincs baj, de a témaválasztás még bizony egysíkú. Babák és néhány állatfigura — többre most nem mert vállalkozni a képzelet. Persze egyetlen délután kevés arra. hogy a hallgatók alaposan megismerjék a bábjáték bonyolult technikáját, esztétikai alapfogalmait. Miért fontos? A tanulság: Többet és elmélyültebben kellene foglalkozni a bábozással. Érdemes, hiszen a papírból, rongyból, terményből könnyen készíthető bábokat tudja saját gyakorlatában legjobban alkalmazni a nevelő. Óvodában, iskolában egyaránt. — A bábjáték pedagógiai jelentősége egyre növekszik — mondja Séd Teréz. — Nevelőerejét sokoldalúságának, állás- foglalásra késztető érzelmi-indulati sűrítettségének, lényegre stilizált megjelenési formájának köszönheti. A gyerek megfigyelésében, megismerésében nagy szerepe van a játéknak, a báb nevelőhatása pedig egyenesen meglepő. Íme, a példa a báb tekintélyének bizonyítására. Egy óvodában sehogyan sem lehetett a gyerekekkel megkedveltetni a kézmosást. Az óvónéni először csak tréfás ijesztőnek szánta, hogy hoz majd ő egy súrolókefét és az igazából rendet teremt, aztán ragyogó ötlete támadt. A súrolókefére cirokszálból lábat, kezet, barackmagból szemet rakott és másnap bevitte az óvodába. A hatás óriási volt. „Óvó néni kérem, én szeretek kezet mosni” — ugrottak fel egyszerre tízen is. Ebből kitűnik, hogy amire néha a legigyekvőbb felnőtt sem képes, azt milyen könnyen eléri egyetlen, emberszerűsített súrolókefe... Vadas Zsuzsa A Kolumbusz hajó inasa Mit kedvel leginkább az ifjúság? Az izgalmas, kalandos történeteket. Könyvekben, a tv képernyőjén és a film vásznán is. Kalandos ifjúsági regény bőséges választékban található, de jüket töltik egy határmenti, ten- gerpati faluban. Nyaralás közben véletlenül diverzánsra bukkannak, és ettől kezdve egyik izgalmas bonyodalom a másikat éri. A végén azonban minden ilyen témakörű filmet keveset gyártanak. Az érdeklődés óriási, kalandos filmekből mégis hiány mutatkozik. Vagy — az eddig látottak alapján ítélve — a legtöbb nem üti meg közülük a kívánt színvonalat. Az új szovjet kalandos ifjúsági film — régi hiányt pótol. Gyerekekről szól. akik szüniderendbejön, a gyerekek számára pedig véget ér a felejthetetlen élményekben gazdag vakáció. A filmnek különösebb művészi értékei nincsenek, de a tanulságos történet mértéktartó ízléssel rendezett, és mégis feszültséggel telített jelenetei ifjúságunk számára kellemes szórakozást nyújtanak. Széljegyzet egy napihírhez Kelemen Lászlóról, az első magyar színjátszó társaság igazgatójáról ma már sokkal többet tudunk, mint csak néhány rövid évvel ezelőtt is. Azóta megfelelőképpen értékeljük életművét, neve ott szerepel színháztörténetünk első lapján. Egy kis napihír jelent meg róla a Petőfi Népe múlt szerdai A Kiskunhalasi Szilády Áron GimnáREJTŐ JENŐ' KÉPREGSNYVÁLTOZATKOVÁCS SÁNDOR zium az idén ünnepli fennállásának 300. évfordulóját. Hetek óta folyik a készülődés a jubileumra. Az iskola udvarán kékköpenyes diáklányok dolgoznak. Virágot ültetnek, ágyásokat készítenek, parkosítanak. Díszkertészetet tanultak a politechnikai foglalkozásokon, Asztalos Éva, Bol- vári Katalin, Juhász Irén, Kunszeri Gabriella és a töbiek a II d-ből. Mint mondják: Csinosítani kell az udvart is, nemsokára megkezdődnek a jubileumi ünnepségek. Addigra az iskolának kívül-beliil méltónak kell lennie a nagy eseményhez. Katanics Sándor igazgatóval beszélgetünk. — Iskolánk 1664-ben mint a Debreceni Kollégium kitelepített részlege kezdte meg működését. Az egész Dél-Magyarországról jártak ide tanulni a diákok. Az eredeti épület a mai felsővárosi iskola környékén állt. A jelenlegi helyen 1893 óta folyik a tanítás, ekkor építtette névadónk, Szilády Áron. Korának egyik legkiválóbb nyelvésze volt, számos egyetem díszdoktora, összesen 28 nyelven beszélt. Hogyan ünnepük meg az évfordulót? — Az idei tanítási évet ünnepi évnek nyilvánítottuk. Idáig már több programpont lezajlott. Szilády Áron születésnapján, november 19-én fáklyás felvonulást rendeztünk. December 22-én jubileumi tornaversenyt, amelyen Pécs, Szeged, Békéscsaba, Baja legjobb középiskolás sportolói 300 éves az iskola vettek részt. A jubileumi ünnepségek június 12—13—14-én lesznek. Erre az alkalomra milyen programot terveznek? — Kiállítást nyitunk, mély az iskola történetét és tanítványainak munkásságát mutatja be. így például Szebenyi Imrének 35 szobrát állítjuk ki. Ez az első nap fő eseménye. Június 13-án délelőtt 1400 meghívott vendég részvételével tartjuk az ünnepséget. Este hétkor ünnepi hangverseny lesz az iskola udvarán. Az utolsó nap délelőttjén az öregdiákok találkozóit rendezzük meg. Kik szeretjeinek a 13-i műsorban? — Az első részben a helyi szimfonikus zenekar, a dalárda és az iskola énekkara. Bartók, Kodály, Erkel műveit adják elő. A második részben az iskola volt növendékei szerepelnek. Peti Sándor színművész, Bodor Tibor előadó- művész, Nagypál László operaénekes. Tanárok. diákok készülnek a nagy esemény megünneplésére. Eközben tart az érettségi is, a negyedikesek nemsokára elhagyják az iskola padjait. Közülük talán nem egy híres tudós, művész, közéleti személyiség lesz. Olyanok, mint akikkel most büszkélkedik a Szilády Áron Gimnázium a 300. évfordulón. De bizonyára valamennyien hasznos, dolgos tagjai lesznek a társadalomnak, s rájuk is legalább olyan büszkék lehetnek nevelőik. K. G. számában. A rövid közleménybe néhány téves adat csúszott be. Szülővárosa tartozik annyival híres szülötte emlékének, hogy róla félreérthető adatokat a köztudatba jutni ne engedjen meg. Úgyis van felőle sok téves adat forgalomban. Például még az Új Magyar Lexikon, sőt a Magyar Irodalmi Lexikon is 1760- at jelöli meg születési évéül, az utóbbi ráadásul pesti születésűnek mondja, holott .már évekkel ezelőtt tisztázódott, hogy Kecskeméten, 1762 július 26-án jegyezték anyakönyvbe születését. A Petőfi Népe közleménye Csanádpuszta nevű kis községet mondja elhalálozási helyének. Ilyen nevű községet azonban a helységnévtár nem ismer. Kelemen László valójában a Csong- rád megyei Csanádpalotán halt meg. Csanádpalota ötezret meghaladó lakosságával nem is tekinthető olyan nagyon kis községnek. A volt színigazgató emlékét Csanádpalota mindig ápolta. Síremlékén kívül a helység főterén emlékoszlopa is van. Az ünnepi hetet úgy látszik halála időpontjánál egy kissé előbbre hozhatták a kiállításra való tekintettel a nyári hónapokra. De tragikus halálának 150. évfordulója pontosan csak ennek az évnek december 24-én lesz. Talán addig szülővárosa is felállíttatja régóta elkészült szobrát. Joós Ferenc FÚL ÓBA MÚLVA BBKBfífnH KVANS TAOOBÁT...
