Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-24 / 120. szám
1964. május 24, vasárnap 3. oldal Pedagógia a réten Egyik termelőszövetkezetünk 350 holdas legelőjének a gyepszőnyegén vaskerekektől származó két párhuzamos nyomvonal halad keresztül, amelyen az idén már bajosan nő fű. A gazdaság távolabb eső másik legelőjén hasonlóképpen. — Két traktorosunknak .^köszönhetjük” rétje' elcsúfítását — meséli a fö- agronómus. — Miután közeli táblán kora tavasszal befejezték a szántást, szövetkezetünk központjába nem a rét szegélyén tértek vissza gépeikkel, hanem, legjobb az egyenes út — ez esetben helytelen — elvét vallva, a még nedves és zsenge fűvel borított legelőnek. Betyárul felvágták a talajt. — Igen — folytatja. — Nyilván nekik kellett elegyengetniük a szántásnyi mély kerékcsapásokat. Ám hogyan? Sokat töprengtem rajta. Ha megmondom nekik, üssék helyre a csorbát, természetesen megcsinálják, de jövőre elfelejtik az egészet, s megint csak a réten keresztül furikáznak. S a íőagronómus már jóízűen nevet, sejtetve, hogy kifogott a traktorosokon. Az egyikkel (nevezzük Pistának) a másik (mondjuk, János) által megpocsékolt rétet hozatta rendbe. És viszont. Egyazon időben, de úgy, hogy a vasparipák „lovasai” nem tudtak egymás azonos megbízatásáról. Este aztán Pista nekiesik Jánosnak: — "Fene azt a hanyag fejedet. Mit kínlódtam, amíg elplaníroztam a va- kondtú rásaidat. — Te beszélsz! — így János. — Ezerszer elátkoztalak, amíg több száz méteren egyengettem a réti barázdáidat. Alaposan megmondogatták egymásnak, de csakhamar í'ájöttek, hogy a kritika helyett tulajdonképpen önbírálatot „gyakoroltak”, aminek az a haszna, hogy a rét ezentúl számukra is — tabu. Tarján István A fejlődéssel lépést tartva... Talán nincs is megyénknek olyan városa, községe, ahol a lakosság nem szerezhetne „kézzelfogható” bizonyítékot egészségügyünk fejlődéséről. Az építkezések és tervek láttán felmerül a kérdés: lesz-e elegendő és megfelelő képzettségű szakember, képzésük lépést tart-e az építkezések, bővítések diktálta gyors ütemmel? A kérdéssel ezúttal a Kecskeméti Egészségügyi Szakiskolát kerestük fel, ahol Zéman Pálné igazgatótól a következő választ kaptuk: — Iskolánk nappali tagozatán ez év augusztusában negyvenegy hallgatót bocsátunk képesítővizsgára, Baján tudomásom szerint harmincketten végeznek. — S az elhelyezkedésük? — Véglegesen még nem dőlt el. De annyit már tudunk, hogy a kecskeméti Megyei Kórház tizennyolc hellyel várja a most végző növendékeket, és rövidesen sok új szakkódért igényel majd az új kalocsai kórház is. Tehát nem lesz gond az elhelyezésük, hacsak nem elégedetlenek a kínálkozó lehetőségekkel ... — A hallgatók zöme nem ragaszkodik ahhoz, hogy városba kerüljön, inkább ahhoz, hogy a lehető legközelebb a szülői otthonhoz. S mivel többségüket a megyéből iskoláztuk be — úgy hiszem a lehetőségek a kívánságokkal is jól egybeesnek ... Az utánpótlás természetesen nemcsak a „nappali” tagozat hallgatóiból kerül ki. A szakiskola közreműködésével sokan sajátítják el munka melletti tanfolyamokon is az ápolónői, asszisztensi hivatás tudnivalóit. — Május 8-án képesítőztek a rendelőintézeti, körzeti és üzemorvosi asszisztensek, akik közül ezúttal huszonötén részesültek munkájuk mellett 18 hónapos esti képzésben. Korábban tizennyolcán tettek körzeti ápolónői vizsgát, áprilisban volt az általános asszisztensi vizsga, ahol! heten szereztek képesítést. A hathónapos házibeteg-ápolói tor vábbképzésen ötvenketten vetetek részt a megye három városából, Kalocsáról, Kiskunhalasról és Kecskemétről. És számos tanfolyam — a laboránsok, röntgen-asszisztensek hároméves tanfolyama, a csecsemőgondozé- képző tanfolyam, a gyógyszertári asszisztensek tanfolyama — csak a következő évben, vagy 1965-ben fejeződik be. Mindez bizonyítja, hogy nem lesz baj az utánpótlással. E. É. Képünkön: Szakmai gyakorlaton a másodévesek. Csuka Ida és Macska Rozália már gyakorlott ápolónők módjára vezetik le a frakcionált próbareggelit — jóllehet a beteget most még csak egyik osztálytársuk, Kiss Erzsébet helyettesíti. re hirtelen megrohanták Busi Vince lakását, aki több más kommunistával tartózkodott az Epreskert utcai házban. Az elfogott kommunisták névsora a következő volt: Busi Vince, Vabella Károly, Vajda Gyuláné, Hegedűs László, Halász Pál, Rózsa János, Nagy Sándor, ifj. Sztraka József, Gö- möri István, Bor lók József és ifj. Kovács Pál.” Az Est című lap ugyanezen a napon bár gyalázza az elfogott kommunistákat, de akaratlanul is szegénységükről és áldozatvállalásukról ír: „Annyi pénzük sem volt, hogy Budapestre vasúton utazhassanak a kommunista iratokért. Biciklin tették meg minden alkalommal az utat.” Nem sokkal később 1934. szeptemberében a vidéki főkapitány a belügyminiszterhez terjesztette fel Hegedűs László rendőri felügyelet alá helyezését eldöntő véghatározatot jóváhagyásra. Ebből tudjuk meg, hogy az 1933-as lebukás után a hathónapos elsőfokú ítéletet, az ítélőtábla 10 havi börtönre emelte. Az üldözés szüntelen. Hegedűs László kálváriája egy pillanatnyi kihagyás nélkül egészes a tólszabadulasig tart. 1935 szeptemberében a vidéki főkapitány a következő levelet intézi a belügyminiszterhez: „Az iratok felterjesztésével tisztelettel kérem méltóságodat, hogy Hegedűs Lászlóval szemben a rendőri felügyeletet továbbra is .fenntartani méltóztassék. Hegedűs László börtönbüntetését kitöltötte és jelenleg Kecskeméten a Schiffer-féle cipőgyárban dolgozik. Magatartásában semmi javulás nem észlelhető, sőt — állítólag — újabb kommunistagyanús szervezkedés létrehozásán fáradozik, ezért további fokozott megfigyelése kívánatos.” Az ország fasizálódásával egy ütemben fokozódik a haladó erők üldözése szerte az országban. A kecskeméti rendőrkapitányság Hegedűs Lászlóval szemben sem válogatott az eszközökben. és 1941 augusztusában elrendelte internálását. Az indokolásban a következőket olvashatjuk: „Fentnevezett az állam és társadalom törvényes rendjének erőszakos felforgatására és megsemmisítésére irányuló bűntettért 10 hónapi börtön, vétségért 4 hónapi fogházra volt büntetve. Minthogy tehát államellenes magatartásáért már büntetve wait, de sem az elszenvedett büntetés, sem a rendőrhatósági felügyelet alatt való tartása javulást nem hozott, mert ez idő szerint is államellenes magaviseletét tanúsít, közismert hirdetője és követője a nemzetellenes kommunizmusnak, mely magaviselet elbírálásánál különösen figyelembe veendő az orosz szovjet köztársasággal most folyó háború. Ezek szerint tehát Hegedűs Lászlónak Kecskeméten való tartózkodása és tevékenysége a közbiztonság és közrend, az állami érdekek szempontjából káros, miért is annak megszüntetése végett kitiltását és rendőr- hatósági őrizet alá helyezését (internálását) kellett elrendelnem, melyet egyedül célravezető óvórendszabálynak tartok.” Hegedűs László fellebbezésére a következő év februárjában a kecskeméti rendőrkapitányság még az internálás fenntartása mellett foglal állást, de ugyanez év novemberében az internálást rendőri felügyelet alá helyezésre enyhíti. Hegedűs László kedvét azonban semmiféle üldözés nem szegi. Amikor 1943 novemberében a kecskeméti szociáldemokrata párt a rendőrségnek bejelenti, hogy működését megkezdte, • az ezt megüttó rendőrségi wsghaEgy lakásszövetkezet gondjai Nem első ízben foglalkozunk a kecskeméti 5. számú lakásszövetkezet leninivárosi lakásainak problémáival. Már beszámoltunk róla, hogy az eddig átadott épületek lakóinak rengeteg bosszúságot okoz sok kisebfo- nagyobb hiba — felpúposodott parketta, rosszul záródó ajtó, ablak stb. A lakók kérésére április 27-én lezajlott ugyan a megyei tanács tervosztályának és az ép’tővál- lalatnak a közös vizsgálata, de a jegyzőkönyv szerint az építők csak a hibák kis hányadáért érzik felelősnek magukat. Csak szépséghibák? A leggyakrabban előforduló panasz — 33 lakó jelentette — az, hogy a szobák mennyezete megrepedezett. Dörner Henrik, az Építóipari Vállalat főmérnöke hangsúlyozta, hogy a repedések „csak ’ szépséghibák, statikai szempontból teljesen közömbösek. Ha rabicbálót alkalmaznak a meny- nyezet vakolásánál — ez különben nem szerepelt a költségvetésben — a repedések akkor is jelentkeznek, csak valamivel később. Számos országban hosszabb ideje ilyen, vagy ehhez hasonló típusú építkezések folynak. Miért nem hasznosítják az építők az ottani tapasztalatokat? Mert a hiba hiba akkor is, ha „csak” a szépség rovására megy. A gyakoriságot véve alapul, másodikként az ajtó- és az ablakzárak hibáit kell említeni. Az Építőipari Vállalat megbízottja ezzel kapcsolatban kijelentette: Mivel ezek a „terr mészetes elhasználódás”, illetve á „helytelen használat” következményei, tehát nem javítják ki. A lakásokat 1963. szeptember 28-a és december 10-e között adták át. Egy jó zár „természetes elhasználódása ’ néhány hónap csupán? Ha egy vagy két lakásban lennének rosszak a zárak, akkor elbinnénk, hogy valóban „helytelen” használatról van szó. De a legtöbb lakásban előfordultak hasonló hibák. Tengeribefeg lakó Van olyan lakás, ahol több négyzetméter parketta púposo- dott fel. Az egyik lakó elpanaszolta, hogy szinte tengeribetegség környékezi, ha a szobájába lép. tározat indokolásából megtudjuk, hogy a pártvezetőségnek Hegedűs László jegyzőként volt tagja. A rendőrség elutasító határozata többek között így foglal állást: „A bejelentéssel kapcsolatban nincs kellő biztosíték arra nézve,- hogy a pártalap- szervezetek működése a törvényes keretek között folyna, akkor mikor a felelős vezetők összetétele az említett módon aggályos.” A szovjet ágyúk morajlása már hallatszott a Tisza felől, amikor a kecskeméti rendőrkapitányság ki tudja hányadszor ismét tudomására hozta a rendőri felügyelet alá helyezését. „Hegedűs László közbiztonsági szempontból internálva volt, s esetleg káros tevékenységének meggátlása céljából fokozott megfigyelése kívánatos.” Ilyen küzdelmek edzették a mozgalom egyik rangos katonáját. Tapasztalatait bőkezűen hasznosította a felszabadulás utáni évek küzdelmeiben és abban a szocialista építő munkában, amelynek eljöveteléért évtizedekig küzdött. A hálás utókor mindig szívesen és büszkén gondol Hegedűs Lászlóra, vagy ahogy mindenki nevezte: Laci bácsira. Weither Bántel A kivitelező álláspontja: A „íeltűnő hibákat’" és a púposo- dásokat helyrehozza. A faanyag összeszáradásából és a helytelen használatból — felmosás stb. — származókat azonban nem. Ügyes ez a „feltűnő hibák” meghatározás. Ki tudná megmondani, mi tartozik ebbe a kategóriába? Abban viszont igaza van az építőknek, hogy sok esetben rossz anyagot kapnak. — De miért fogadják el? — kérdeztük a vállalat főmérnökétől. Mosolygott a „naiv” kérdésen, és válaszul elmondta, hogy sok szállítmányt visszautasítanak, de amit helyette kapnak, az sem sokkal — vagy egyáltalán nem — jobb. A munka azonban sürget, és a minőség ellenőrzése nem az ő feladatuk. Nem tudja a jobb kéz.., Talán az eddig felsorolt hibáknál is több bosszúságot okoztak a téli csőrepedések. A Le- ninvárosban épülő lakások egy része távfűtésre van berendezve, de a gőzt mind ez ideig nem kapcsolták be, és úgy tudják, hogy erre vonatkozóan még nincs is pontos határidő. Ideiglenes megoldásként kéményeket is építettek a házakra, s fgy a szobák fűthetők. A konyha, fürdőszoba, valamint a földszinten elhelyezett mosókonyha azonban nem. A kemény télen a mosókonvhák falában elhelyezett csöveket több épületben tönkretette a fagy. Erről véleményünk szerint sem a lakók, sem az építők nem tehetnek. A típustervek helyszínre alkalmazásánál kellett volna körültekintőbben eljárni és gondoskodni arról, hogy a fűtbe- tetlen helyiségek falában futó csövek víztelenítbetők legyenek. A lakók aggódnak amiatt is, hogy a gázvezetékek minőségét és elhelyezését — utólag — kifogásolta a Bajai Gázmű Vállalat főmérnöke. Helytelenítette, hogy a vezetékek néhány szakaszon a falban futnak. A megyei tanács tervosztályán ezzel kapcsolatban közölték, hogy a tervet az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt jóváhagyta, a szerelvények beépítése terv szerint történt. Ügy látszik tehát, hogy „nem tudja a jobb kéz, mit cselekszik a bal”. Ha a jelenleg folyó vizsgálat megállapítja, hogy valóban rosszak a vezetékek, akkor tetemes kár éri a népgazdaságot. Ráadásul a lakóknak újabb hercehurcát kell elszenvedni. Két jó hír írásunk végére két jó hűd tartogattunk az 5-ös számú lakásszövetkezet részére: A DÁV Igazgatósága hozzájárult, hogy az automata árammérők felszereléséig üzembe helyezzék a kézi felhúzású kapcsoló órákat, és így az éjszaka — vízmelegítésre — fogyasztott áramért 80 fillér helyett csak 50 fillért kell fizetni kilowattonként. Dörner Henrik, a Bács megyei Állami Építőipari Vállalat főmérnöke is ígéretet tett, hogy a dolgozóik gondatlanságából származó hibákat a lehető legrövidebb időn belül kijavítják. Reméljük, hogy legközelebb már erről adhatatunk hirt. Bekcö Dezső
