Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-04 / 102. szám

1964. május 4, hétfő

3.

A 8-ASSZOBA LAKÓI

A debreceni Nagyerdő felvette száz színű tavaszi ruháját. Mindenfelé lomb, virág, vidám villamos-csilingelés, s a séta- utak-menti padokon ifjú párok és magányos napozók... Az erdő szélén, ott, ahol a szürke városi aszfaltot a sarjadás illatát árasztó pázsit váltja fel, csupa- ablak homlokzatát, mint egy zöldben felejtett ékszerdoboz villogtatja az új termelőszövetkezeti üdülő. Hajdú-Bihar megye közös gazdaságainak hozzájárulásából, hétmillió forint költséggel jött létre, s a múlt év ősze óta falai közt egymást váltják a pihenést megérdemlő, s Ide beutalt tsz-gazdák csoportjai.

A barátságos előcsarnokot, s a mellette levő társalgót halk zsibongás tölti meg. Az ebédidő véget ért, s az apró asztalok mellett csizmás bácsik — mögöttük a fogason kunkalap lóg — és fejkendős parasztasszonyok kártyáznak, vagy egy üveg szőke sör mellett beszélgetnek. Kényelmes karosszékek kínálják öblüket, süppedő szőnyeg tompítja a léptek zaját. A szomszédos presszóban a lemezjátszón halkan sír a nóta: „Végigmentem az ormódi temetőn ..

Nem jártam még a Waidorf Astoria Hotelben. Bizonyára fényűzőbb ennél az üdülőnél, de kétségtelenül ridegebb, kimértebb, unalmasabb. A napnak ebben az órájában ott tőzsdeárfolyamok, koktél-receptek és társasági pletykák kavarognak a levegőben. Itt, a parasztok meghitt otthonában a már eltöltött napok szép élményeit vitatják meg, a másik asztalnál pedig Dávid Ferenc bácsi, az izsáki Aranyhomok Tsz 78 éves nyugdíjasa éppen azt kérdezi Halász Jánostól, a csoport „mókamesterétől”:

— Nálatok, a Kossuth-ban végeztek-e már a vetéssel?

Valamennyien a tsz biztosítási és önsegélyzőcsoport tagjai, s a tagdíjként fizetett havi 10 forintnak, meg jó munkájuknak köszönhetően vesznek most részt tíznapos üdülésen. Ez a 93 főnyi csoport Bács-Kiskun megyei gazdákból áll. Legtöbben Hartáról és Soltról jöttek, de a megye egyéb községeinek tsz-ei is képviselve vannak. Az önsegélyzőcsoport ügyeit kézbentar- tó Állami Biztosító dunavecsei kirendeltségének jó munkáját mutatja, hogy az üdülök zöme ebből a járásból verbuválódott.

...Találomra nyissunk be a két emeletet betöltő lakószobák egyikébe — a 8-asba. Ez a Soltiaké. Négyen laknak itt, s valamennyien a Szikra Tsz tehenészetében dolgoznak: Dani Gábor brigádvezető, Bajnok

a táskát és leszállt. Autóstoppal Kunszentmiklósra utazott. Ott kinyitotta a bőröndöt, katonai iratokat, egy szolgálati pisztolyt és egy villanyborotvát talált benne. A fegyvert és a borotvát magához vette, majd a táskát földdel megtöltve egy tóba dobta. Az esetet még aznap este elmondta Rajos Józsefnek, aki a tárgyaláson másodrendű vádlottként ült Kiss László mellett. Egyelőre azonban maradjunk Kissnél, aki még aznap este megismerkedett a községben egy kislánynyal, másnapra moziba hívta. El is mentái*, majd amikor hazafelé kisérte a gyanútlan lányt, egy elhagyott helyen erőszakot követett el rajta.

A legsúlyosabb vádakkal terhelten Kiss László ült a vádlottak padján. Fejét mélyen lehajtva, megbánást igyekszik tanúsítani, de amikor a bíró az utolsó szó jogán kérdezi, szinte közömbösen mondja, hogy ne állítsák elrettentő példaként a fiatalok elé. Pedig ő maga akart elrettentő példa lenni. Ezt bizonyítja az is, hogy a keze fejére egy akasztólát tetováltaIstván és Albert István takar- mányos. Sági bácsi, a közös gazdaság növendékállat-gondozója éppen a fürdőbe ment.

— Ügy telt el ez az egy hét, mint az álom — mondja Bajnok István. — Kár, hogy két nap múlvá vége az üdülésnek.

Bieliczky Sándorné, az üdülő fiatal, tevékeny kultúrfelelőse gazdag, de nem fárasztó napi programot állított össze számukra. Megnézték a Déry Múzeumot, voltak színházban, jártak a Hortobágyon és a következő teljes napot Hajdúszoboszlón, a SZCT-üdülőben és annak gyógyfürdőjében töltik majd.

— Itt sem tudjuk azért ön- mágunkat megtagadni — mondja nevetve a brigádvezető. — Ebéd után az egyik hartai „szakmabelivel” leültünk sakkozni. A vége az lett, hogy a tsz-eink ügyét-baját elemezgettük a sakk helyett. Náluk jobban oldották meg ugyan a takarmányozást, Solton viszont több az istállóban a férőhely.

— Jó így megismerkedni közös góljainkkal — szól közbe Albert István. Ö éppen húsz éve járt utoljára Debrecenben, a frissen alakult Vörös Hadsereg katonájaként. Most alig ismert a városra.

Vendég érkezik. Kovács Lajos. Maguk közt a soltiak „miniszternek” hívják, mint a szövetkezet legrégibb tehenészét. Világjárt ember: nemcsak Harkányfürdőn, de Karlovy- Varyban is üdült már.

— Szép volt Harkány is, de itt több a látnivaló, gazdagabb a műsor: Évike, a kultúrfelelős mindent elkövet, hogy jól érezzük magunkat.

Az Atlanti-óceánról induló monszun első nagy hulláma április utolsó és május első napjaiban csaknem 'egész Európát elözönlötte. Az Izland körüli központtal működő ciklon és a dél-európai anticiklon együttes erővel „szivattyúzza” a hűvös levegőt, amely zivatarokkal, csendes esőkkel pásztázza végig a kontinens nagy területeit.

A Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán adott tájékoztatás szerint hétfőn valószínűleg még nem lesz lényeges változás az időjárásban: felhőátvonulásokra, kisebb átfutó esőkre, meg-megélénkülő délnyugati, nyugati szélre kellszátott ezzel a felirattal: Ez vár rám! A tanúk elmondták, hogy mindig arra törekedett a társaságban, hogy ő legyen a hangadó, a központ, a legbátrabb és a legvagányabb. A fegyverszerzést is dicsekedve mondta el Rajosnak, majd Budapestre utazott a pisztollyal és nagybátyjával, Molnár Emillel együtt elásták.

A falopáskor elhangzott „fogadalom” óta Rajos József sem „tétlenkedett”. Elkövetett — több társával — egy betöréses rablást és négy személyi tulajdont károsító lopást. Birkát, szalonnát loptak, s azt Siroki Jánosné közreműködésével értékesítették. Nem dolgoztak, s így akartak pénzt szerezni.

A dunavecsei járásbíróság bűnösnek mondta ki Kiss László elsőrendű vádlottat egy rendbeli lőszerrel és lőfegyverrrel való visszaélés, egy rendbeli rablás, négy rendbeli lopás, két rendbeli erőszakos nemi közösülés és egy rendbeli többek által elkövetett erőszakos nemi közösülés és egy rendbeli közlekedési vállalat tulajdonát kép- pező járművön elkövetett lopás

— Mindenki megtalálja itt a szórakozását — erősíti meg Dani Gábor is. — Nekem például tilos a fürdőzés, így hát este a barátaimmal az Aranybikát látogatjuk meg. Jó jegelt sört mérnek ott.

Folyik a beszéd, a naponkénti élményekről, majd újfant a gazdálkodásról.

— Mert a szövetkezeti gazda — neveti el magát a „miniszter” —, ha úgy él is itt, mint a perzsa sah, azért itt is csak gazda marad.

Egyikőjük javaslatára felsétálunk az épület nyitott tetőteraszára. Nagyszerű kilátás nyílik innét a városra. Míg a köny- nyű, hajat borzoló szélben a panorámában gyönyörködnek, halkan ejtik a szót.

— Nekem tizenkét holdam volt azelőtt, de gondolni sem mertem arra, hogy országot lássak. Elmentem Dunaegyházára vagy Hartára: ennyi volt a kirándulás.

— Kisparaszt akkor ilyen luxust nem engedhetett magának. Most üdülőink vannak’, jól szervezett önsegélyzőcsoport, s mindig akad, aki a távollétünkben otthon helytáll.

Üdítő, teljes kikapcsolódás itt az életük. A gondokat otthon hagyták, gondolataik mégis vissza-visszatévednek a zöldellő vetésekhez, a széles táblákon suhanó erőgépekhez. A szem határon a Nagytemplom kettős tornya, s a májusra készülő erdők vigyázzák az újabb munkákra felkészítő, frissülést adó, jókedvű pihenőnapjaikat. . .

Jóba Tibor

mítanunk. A javulás csak fokozatosan következik be — a hét közepére azonban erősebb felmelegedést, az időszaknak megfelelő szép napokat várhatunk. (MTI)

A zöldség- és gyümölcsfel- vásárlás, valamint az értékesítés fő idényét megelőző gondjaikról és kilátásaikról beszélgettünk Laczkó Gyulával, a M ÉK kiskunfélegyházi kirendeltségének telepvezetőjével.

— Városunk környéke gazdabűntettében, és halmazati büntetésül tízévi szabadságvesztésre ítélte, valamint ötévi időtartamra eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Rajos Józsefet bűnpártolás, betöréses rablás és több lopás miatt háromévi börtönre és háromévi közügyektől való eltiltásra ítélte a bíróság, és elrendelte a korábban kiszabott négyhónapi szabadságvesztés végrehajtását is. Siroki Jánosnét öthónapi felfüggesztett, Molnár Emilt hathónapi felfüggesztett szabadság- vesztésre és ezer forint pénz- büntetésre, Szabó Sándort kétévi hathónapi szabadságvesztésre és kétévi közügyektől való eltiltásra, Müller Sándor Gyulát kétévi börtönre és egyévi közügyektől eltiltásra, Halmi Lászlót kétévi börtönre, egyévi közügyektől való eltiltásra és Lehóczki Imrét kétévi kéthónapi szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Ugyanakkor elrendelte a szegedi járásbíróság által korábban kiszabott hat hónap végrehajtását is. Az ítélet nem jogerős.

Gál Sándor

VISSZ

Mint ahogyan szinte minden ember más-más érdeklődéssel veszi kézbe az újságot — ki-ki a spx>rtrovat, a hírek vagy ép- p>en az apróhirdetések olvasásával kezdi, ugyanúgy más és más érzést, visszhangot vált ki az olvasóból egy-egy cikk.

Pályafutása során vaskos kötetre való élményt gyűjthetne össze ezzel kapcsolatban az újságíró. Nehéz lenne tehát a visszhangok „válfajait” rövid írásban összefoglalni. Néhányra mégis kínálkozik egy-két friss keletű példa. Íme, közreadom:

G. Kiss Sándor szalkszent- mártoni tsz-gazda ezeket írta a nemrégiben közölt tudósításában: „...a tavalyinál 50 holddal több herét, ugyancsak eny- nyivel több baltacímet vetünk el. Erre azért van szükség, mert a múlt évben például a tejtermelésben takarmányhiány miatt nem tudtuk teljesíteni a tervet. Az alomhiány miatt is megszenvedtek a tsz jószágai. A téli nagy hidegben például több kismalac elpusztult. .

Rövidke híradás volt ez a tsz életéből, mégis érdekes visszhangot váltott ki az olvasóból. Pár nappal a kis tudósítás megjelenése után az egyik kiskunfélegyházi ismerősöm megjegyezte:

— A saját hibákkal bátran szembenéző, őszinte légkör tükre volt az a néhány sor. Ez a szemlélet is egyik biztosítéka a termelőszövetkezetek erősödésének! ..

De vegyünk egy másik példát. A kecskeméti Munkácsy utcában lakó lelkes társadalmi munkásról, „Szűcs mamáról” írtunk riportot nemrégiben. A cikk visszhangjáról már másnap hallottunk. Maga Szűcs mama telefonált meghatódott hangon a városi tanács vb egyik főelőadójának: Jaj, hát mivel érdemelte ki ő azt a cikket, azt, hogy egyszerű asszony létére neve az újságban szerepel? Aztán így folytatta:

— Egészen zavarban vagyok. Talán nem kellett volna emlíságainak egyik legfőbb árucikke most a retek. Mintegy

15 millió csomóra

számítunk belőle, amely meny- nyiségnek több mint az egyötöd része exportra kerül. Minden előkészületet megtettünk e zöldségféle ..fogadására”; szállítására, például 220 vagon mennyiségnek elegendő ládát és rekeszt tárolunk. Hogy meglepetés ne érjen bennünket, már most felkészülünk a várható őszi csúcsforgalomra is.

A megyénkben termett mák tisztítása is egyik feladata ki- rendeltségünknek. Néhány év óta korszerű tisztítógépet üzemeltetünk, amely két ember segítségével végzi el a munkát. Tavaly a telepen 25 vagon mák tisztítására került sor.

Gondjainkhoz tartozik a munkacsúcsok idején alkalmazott idénydolgozók betanítása is. Huszonöt állandó munkásunkkal szemben ilyenkor hatszor annyian dolgoznak a telepen. A másik gondunk a tárolás. A meglehetősen

kis területű telep

nehezen bírja a fő idény — napi 30—40 gépkocsirakományt is kitevő — forgalmát.

Eddigi nehézségeinken remélhetőleg könnyít majd az idén vásárolt, öt hold nagyságú, s már bekerített tárolótér, amely mellé iparvágány létesítése is szerepel terveinkben.

HANG

tend a riportban még névtelenül sem azokat, akik a vak nénikét kizsarolták. Biztosan kellemetlenül érintette őket. Az előbb voltam kint az otthonban, ahol a gondnok elvtárs újságolta, hogy a cikk megjelenése napján valaki 900 forintot vitt ki az idős asszonynak .;.

így vélekedett a riport alanya, Szűcs mama. A példaadásról szóló írásnak azonban másféle visszhangja is volt. Pár nappal később ezzel fordult hozzám az egyik kecskeméti ismerősöm:

— Válaszolna nekem egészen őszintén?

— Nagyon szívesen, ha tudok.

— Valóban igaz mindaz, amit arról a bizonyos Munkácsy utcai Szűcs mamáról leírt? Csakugyan vannak ilyen önzetlen, lelkes emberek?

Kissé meglepett a szokatlan kérdés és elgondolkoztat. Mindenesetre megnyugtattam ismerősömet, hogy a riport csak a töredékeit csillantotta meg annak a sok szénnek, jónak, amit a néniről még elmondhattam volna. Például, hogy két örök- befogadott leánya van, akik úgy szeretik őt, hogy jobban talán édesanyát sem lehet. Hogy milyen nagy szeretettel foglalkozik unokájával és így tovább. S azóta egy még meggyőzőbb érvvel szolgálhatok, amelyet el kell mondanom:

Szűcs mama a napikban személyesen keresett fel a szerkesztőségben. Sugárzó arccal bontotta fel a magával hozott, rózsaszín selyempapírba göngyölt kis csomagot és egy békegyűlési meghívót nyújtott át nekem ezekkel a szavakkal:

— Az elvtársnővel új, kedves ismerőst szereztem. Kérem, jöjjön el a mi kerületünk békegyűlésére, amelyre már 150 meghívót hordtam széjjel. De okvetlenül eljöjjön!

Nos hát, ilyen visszhangok is vannak!.,.

Nagyot léptünk előre a gépesítést illetően. Készül már, és rövidesen működik is a pincét a csomagolóhelyiséggel összekötő lift, valamint a rakodást megkönnyítő villamosított szál- lílószalag. Három emelővillás

targoncát is beszereztünk.

Egy-egy ilyen targonca segítségével egy dolgozó 15 mázsányi árut tud felrakni és szállítani, míg eddig egy főre mindössze ugyanannyi kilogramm, jutott.

Az elmúlt télen megállapodást kötöttünk a kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezettel, s ennek értelmében jeget termeltünk ki a közös gazdaság területéről. Most mintegy 3000 mázsányi jeget tárolunk veremben, szalma között, amit a nyári exportáruk szállításánál használunk majd fel — fejezte be tájékoztatóját a telepvezető.

—a —r

A békét hirdeti

Kiállítás nyílt vasárnap r Hazafias Népfront Országos T - nácsának klubjában olyan bélyegekből és dokumentumokból amelyek a béke, az emberi haladás eszméit hirdetik. A kiállítás május 10-ig naponta 1.0-től 19 ótóig tekinthető meg.

Csak a hét közepére ígérkezik erősebb felmelegedés

p. i.

Több tárolótér, felentős gépesítés

w

Késsülnek a fő idényre a MEK kiskuntrlegyhási telepen