Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-19 / 115. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek? a kecskeméti strand Május elejére több melegvízi strandunk is megnyitotta ka­puit a íürdővendégek előtt. A héten Kiskunfélegyházán, Kis­kőrösön és Halason jártunkban sóvárogva és irigykedve néztük a medencékben vidáman lubic­koló, lebarnult iskolásokat, nap- fürdőző felnőtteket. S amikor végre a többi városok után szü­lővárosunk, Kecskemét strand­ját is felkerestük — rájöttünk: Még a későbbi nyitás ellenére sincs okunk az irigységre! Jóllehet fürdőzők és napozók helyett a mesteremberek nyüzs­gése fogadott még, de a kezük munkája nyomán újjászülető strand képe máris lenyűgöző. A tarka, újrafestett kabinsorok által bezárt négyszögben újjá­épült a nagymedence. A mére­tén csak kisebb kiigazítások történtek, úgyhogy most már szabályszerűen ötvenszer húsz­méteres. De az egész medencét — amely tavaly összerepede­zett aljával éktelenkedett — 70 centiméterrel „megemelték”, s most halványkék csempeborí­tást kap. A medence megemelésével csökken a strand üzemelési költsége, mert a 70 centis víz a gravitáció hatására lefolyik. Ezenkívül új, nagyobb teljesít­ményű szivattyút is üzembe he­lyeznek, ami lényegesen gyor­sabbá teszi a medence kiüríté­sét. Előzetes számítások szerint a korábbi tíz-tizenkét óra he­lyett öt-hat óra alatt tudják a nagymedence vizét levezetni, így nyilvánvalóan korábban megkezdhetik a feltöltést is. A kellemes meglepetések so­ra azonban nem ér véget a XIX. ÉVFOLYAM. 115. SZÁM Ara 60 fillér 1964. MÁJUS 19, KEDD Fiatal szakmunkásjelöltek nagyszabású kulturális seregszemléje Országos szavafóvcrsen\f Kecskeméten A kecskeméti 607-es számú helyiipari iskolának nagy sze­repe van abban, hogy ma már a fiatal szakmunkásjelöltek ok­tatásában és szabad idejük fel­használásában jelentős szerepet tölt be az irodalmi és művészi ízlésre nevelés. Innen indult el évekkel ez­előtt az ipari és kereskedő­tanuló iskolák szavalóver­senyének mozgalma, s azóta évről évre itt rendezik meg az országos döntőt. Szombaton és vasárnap két­napos versenysorozaton talál­koztak a helyi és területi döntő­kön legjobbnak bizonyult sza­valok és a József Attila olvasó­mozgalom versenyeinek győzte­sei. Szombaton délelőtt a vá­rosi úttörőházban zajlott le a József Attila olvasómozgalom résztvevőinek vetélkedője. A döntőben 21-en vettek részt. A zsűri elnöke, Grósz László, a Művelődésügyi Minisztérium főelőadója, a verseny zárósza­vában megelégedéssel szólt a résztvevők felkészültségéről, széles körű tájékozottságáról. Az olvasómozgalom országos döntőjében Kodba Ferenc kom­lói ^vájártanuló bizonyult a leg­jobbnak. Jutalma kéthetes len­gyelországi üdülés. Este a megyei tanács kultúr­termében nagysikerű irodalmi est zajlott le az országos ver­senyek alkalmából. Weither Vilmos, a 607-es számú helyi­ipari iskola igazgatója nyitotta meg az ünnepséget, majd Ma­darász László, a megyei tanács vb elnökhelyettese tartott nagy­hatású beszédet az irodalom ne­velőhatásáról, tudatformáló sze­repéről. Ezután Csanádi János, Csukás István, Mezei András és Nyerges András költők olvasták fel verseiket, s előadást tartott Horváth Zsigmond irodalomtör­ténész. A műsorban fellépett Márai Enikő és Horváth Emil előadóművész. Másnap, vasárnap délelőtt rendezték meg a szavaló­Nem vállalás — kötelesség Építőmunkások ültek a hosszú asztalok mellett. A szak­ma legkiválóbbjai, szocialista brigádvezetők. A beszámolót követő vitában elsők között emelkedett szó­lásra Vad Imre, az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vál­lalat dolgozója. — Hallottuk, milyen feladatok várnak ránk az idén. Töb­bet és jobban kell építenünk, mint tavaly. Én most csak a minőségről szeretnék beszélni. Kecskeméten a leninvárosi építkezésen dolgozom. Vall­juk be őszintén, sok panasz merült fel az elmúlt hónapok­ban munkánkkal szemben. És többnyire jogosan. Éppen ezjért a brigádunk elhatározta, hogy írásban vállal garanciát ázo- kért a lakásokért, amelyeket mi építünk. Minden hibát so­ron kívül kijavítunk munkaidő után, természetesen ingyen. A brigádvezető bejelentése után felcsattanó taps azt bi­zonyította. hogy a kezdeményezés követőkre talált. És ez ör­vendetes. Érdemes azonban blgondolkozni kissé a „vállalá­son”. A termelés minden frontján felelősségre vonják azokat, akik hanyag munkájukkal kárt okoznak a népgazdaságnak. Ha az esztergályos, lakatos, vagy marós anyagilag is felelős a keze alól kikerülő selejtért, akkor nyilván az építőmunkás­tól is számon lehet kérni a hulló vakolatot, becsukhatatlan ajtót, tengerként hullámzó parkettát. ■ De számonkérik-e vajon? Többnyire nem. A kecskeméti 5-ös számú lakásszövetkezet nemrégiben vaskos hibajegyzéket juttatott el a megyei tanács tervosz­tályához, és a Bács megyei Állami Építőipari Vállalathoz. A nyolc oldalnyi gépelt szövegből csak egyetlen bekezdést idé­zünk: „Az F-épület negyedik emeletén levő 16-os számú lakás­ban a következő hibák találhatók: 2 ajtó és ugyanannyi ab­lak megvetemedett, a szobákban öt négyzetméter parketta felpúposodott. A konyhai mosogató gumírozása rossz, a mo­sogató felett lehullott a csempe, vízcsapja állandóan csepeg. A kis szoba küszöbe széthasadt, a beépített szekrény ajtajai nem zárhatók, sőt az egyikről sarokpánt is hiányzik. Az ab­lkokról 4 ütközőt lefelejtettek. Három fűtőtestről lehullott 1 festék. A fürdőszobában levő szappantartó hiányos, az elő- ?oba és a konyha mozaiklapjai hullámosak.” Riasztó felsorolás. És hasonló a helyzet a többi lakásban is. A szinte megszámlálhatatlan sokaságú hiba hónapok óta hiába vár kijavításra. Ezeket az épületeket is brigádok építették, ha nem is zoeialista címért küzdők. A lakók szempontjából azonban teljesen közömbös. Ök lakható lakást akarnak a pénzű­ért és joggal. Vad Imre felszólalását — mégegyszer - hangsúlyozzuk — "vömmel hallgattuk. De a „garanciális munkát” nem tekint- ük vállalásnak. Hiba nélkül dolgozni, kötelesség. És nem­csak a szocialista brigádok, hanem minden egyes építő szá­mára az. A munkacsapat kezdeményezése is csak akkor hoz­hat gyökeres minőségi változást, ha a vállalat összes dolgozó­ja részére kötelező érvényű. verseny orszgos döntőjét 32 résztvevővel, a Bányai Júlia Gimnázium dísztermében. A bíráló bizottságban helyett foglalt többek .között Tordai Judit, a Művelődésügyi Minisz­térium Módszertani Intézetének csoportvezetője és Szabó Sán- dorné, a minisztérium csoport­vezetője. Csaknem négy órán át hall­hatta a népes közönség a ki­tűnő fiatal szavatokat. A bíráló bizottságnak nem volt könnyű dolga — mint Tordai Judit utalt rá zárószavában. A részt­vevők úgyszólván kivétel nélkül modern stílusban, gesztusok nélkül, csak a szó erejével igye­keztek hatni a közönségre, s híven tolmácsolták a költők gondolatait. Erényük volt a szép magyar beszéd és a biz­tos szövegtucjás. A versenyzők egy részének választásával azon­ban a bizottság nem értett egyet, s elhatározták, hogy a jövő évi versenyek résztvevőit ösztönözni fogják a mai ma­gyar költők műveivel való sze­replésre. A 32 versenyző közül tízen kaptak aranyérmet és értékes könyvjutalmat. Közülük kiemel­kedett Tóth Liviusz budapesti ipari tanuló, aki Garai Gábor Tűztáne című versét szavalta. A Bács-Kiskun megyeiek közül Tóth István kecskeméti ipari tanuló ezüst érmet kapott. A bíráló bizottság tagjai és a közönség külön elismeréssel szólt a kecskeméti ipari tanulók iro­dalmi színpadának műsorá­ról, amely két hete a városi kul­turális bemutatón aranyérmet nyert, amely most az úttörő­házban mutatkozott be ismét. A Népművelési Intézet munka­társai ígéretet tettek arra, hogy az irodalmi színpad fellépését lehetővé teszik Budapesten és a nagyobb országos találkozó­kon is. nagymedencével. A bejárattal szemben levő kabinsor előtt két-hároméves kicsinyek részére új gyermekmedence készült, mellette pedig homokozót ala­kítottak ki, s a „szomszédban” már használatra készen állnak a tornaszerek. Teljesen újjászületve várja a strandolókat a park is. Az egész parkterületet ugyanis a nagy­medence magasságáig, tehát szintén hetven centiméterrel „megemelték”, azaz feltöltötték: Az új talajt már sűrű, bárso­nyos fű borítja, amelyet ugyan­csak új, kővel körülszegett vi­rágágyak tarkítanak. A múlt év őszén megkezdett felújítási munkák már a befe­jezéshez közelednek, s így a strand június 15-i megnyitójára szinte teljesen újjászületve vár­ja vendégeit. E. É. A gyermekmedencén már az utolsó simításokat végzi Kiss István műkőcsiszoló ... és készül a nagy medence csempeborítása is. (Pásztor Zoltán felvételei.) Íz úttörők megyei bemutatója Kiskuiih^ason Békés Dezső A Bács-Kiskun megyei úttö­rő elnökség szombaton és va­sárnap nagyszabású bemutatót rendezett Kiskunhalason az „Ex­pedíció a jövőbe” mozgalom ke­retében az úttörő kulturális szemle résztvevői számára. Szombaton reggel több mint ezer fehér inges, piros nyakken- dős fiú és lány érkezett a vá­rosba. Délelőtt 10 órakor Bereczky Gábor járási titkár fogadta a Lenin téren felsorakozott csa­patot parancsnokainak jelenté­sét, majd Papp István megyei titkár üdvözölte a szemlén meg­jelent úttörőket és a vendége­ket. Ezután megkoszorúzták a szovjet hősi emlékművet, majd a csapatok elvonultak az egyes bemutatók színhelyére. A nagyszabású bemutató nem verseny jellegű volt, a rendező bizottság helyezési sorrendet nem állapított meg. A szerelők munkáját azonban értékelték. Ennek alapján kiemelkedett a műsorból a kecskeméti I. számú iskola, valamint a kalocsai Ady Endre úttörőcsapat kamarakó­rusa, Horváth Rózsa bajai szó­lóénekes, a bajai József Attila úttörőcsapat énektriója, F. Tóth Edit kecskeméti szavaló, Szlá- vik Margit kecskeméti és Nagy- ölbei Mária bátmonostori mese­mondó, a bácsalmási II. Rákó­czi Ferenc úttörőcsapat tangó­harmonika- és az ágasegyházi Katona József úttörőcsapat fu­rulyazenekara, Mujkos Teréz, Kőrös Márta, Fuchs László, Drozdik István kecskeméti hangszerszólisták, Dinnyér Jó­zsef bácsbokodi hangszerszólis­ta, a bajai II. Rákóczi Ferenc úttörőcsapat bábcsoportjai a szakmári Zrínyi Miklós úttörő- csapat és a nagy baracskai Sőg- vári Endre úttörőcsapat tánc­csoportja a bajai Tinódi Lan­tos Sebestyén úttörőcsapat 60 tagú gyermektánccsoportja. Este ■ mintegy kétezer «néző nézte végig a Dózsa-pályán a megyei bemutató résztvevőinek tábortűz mellett megtartott dísz- bemutatóját. Vasárnap délelőtt a művésze­ti csoportok helyezettjei és az egyéni számok legjobbjai meg­ismételték műsorukat a műve­lődési házat zsúfolásig megtöl­tő közönségnek. Nagy sikert arattak a kalocsavidéki népvi­seletbe öltözött lányok és a nagybaracskai úttörők táncai. A kiskőrösi úttörők fúvószenekara az Alföldi Szálló terraszán adott térzenével aratott nagy sikert. Szalai László ÚJJÁSZÜLETIK

Next

/
Oldalképek
Tartalom