Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-16 / 113. szám
Cara a gyors fejlődés útján Virágos Kecskemét — Nem csupán olyan valaki tudja érzékelni és főként értékelni Gara gyors fejlődését, aki csak ritkán, két-három évenA ruhafelelős VÉGE a tv-filmnek, s most az elkészítésében tevékenykedők felsorolása következik. Hogy aszongya: írta Bögyörő Alajos, rendezte Kardoskúthy Szvetiszláv, a rendező munkatársa Kiss Egon, gyártásvezető Hancsuráné Csörsz Éva, hang Mohi Tóbiás, díszlet Barkács Ottó, a jelmezeket tervezte Pipiske Zsófia, vágó Ollófy Edit, s hogy mik vannak, ez ám a java: ruhaíelelős Rendes An- nuska.,. Elgondolkozom ezen a ruha- felelősi beosztáson, s főként azon, hogy milyen demokratikus műfaj ez a tv-film. Nemcsak a „nagymenőket”, a sztárokat, forgatókat stb. sorolja fel, hanem a szürke kis ruhafelelőst is, akinek semmi dolga a filmnél, csupán az, hogy felel a ruhákért, de ezt becsülettel ellátja, tehát megérdemli, hogy olvassuk vagy halljuk a nevét. A MÓDSZER azt hiszem, követésre méltó. Lelki szemeimmel szinte látom a jövő újságát, amelyen nemcsak a főszerkesztő, meg a kiadóhivatal vezetőjének neve lesz olvasható, hanem a szorgalmas nyomdászé is, aki ólomba öntötte a sorokat, a mettőré, aki rendbe rakta az újságoldalt, a korrektoré, aki izzadt a hibák kijavításán, s gépmesteré, aki bábáskodott a lap kinyomásánál, a mozdony- vezetőé, akinek vonatjával a megye távoli csücskébe vitték az újságot, a fáradhatatlan postásé. aki nem vitás, szintén megérdemelné, hogy kinyomassák a nevét az újságban, amit naponta visz el a távoli tanyavilágba. .. De mindez sajnos lehetetlen, hiszen akkor nem maradna hely a külpolitikai eseményeknek, riporterünk legújabb nagyhatású írásának, az olyannyira várt apróhirdetéseknek. a fürdőruha-bemutatóról szóló képaláírásnak — fölötte a csinos manekenekkel stb., stb. így hát minden marad a régiben a nevek nélkül —, ahogy az már az újságcsinálás kezdete óta megszokottá vált. S hogy mi lesz a tv ruhafelel ősév el? Ö azért továbbra is szerepelni fog a sok ezer néző előtt. Hiszen mondtam már: A tv demokratikus műfaj. S különben, olykor-olykor nem is nagy baj, ha az a film rövidebb egy kicsivel... MIT TETSZETT mondani? Hogy ez némely újságcikknek sem ártana? De, kérem, ne személyeskedjünk! Most a tv-ről volt szó. ígérem, hogy az újságról majd legközelebb... F. Tóth Pál ként vetődik el a községbe, hanem — lakossága is. Közhely? Ki hogyan veszi. Tény az, hogy valóban így van, hiszen munkájuk eredményeivel lépten- nyomon találkozhatnak — mondja elöljáróban Kricskovics Ferenc, a községi tanács vb- elnöke —, az időközben megtett út azonban nagyon is rögös volt, s bizony, csak szívós akarattal, szoros együttműködéssel valósulhatott meg többek között az is, hogy Gara ma már mint termelőszövetkezeti község az élvonalbeliek közé tartozhat. A három termelőszövetkezet — a Vörös Csillag, a Kossuth és a Partizán — összesen 11 ezer holdon gazdálkodik. Ebből 5888 hold a szántóterület, amelyen a kukoricatermesztés a legintenzívebb. Tavaly, amikor bevezették a fészkes vetést, a Vörös Csillag Tsz gazdái egy holdról átlagosan 22 mázsa májusi morzsoltnak megfelelő termést takarítottak be. Az eredmény világviszonylatban is megállta a helyét. Ebben a gazdasági évben szeretnék a tavalyi eredményeket 10 —15 százalékkal emelni. A feltételek, a befejezés előtt álló fészkes trágyázással, biztosítottnak tekinthetők. — A község 1961-ben nem tudta teljesíteni felvásárlási tervét — mondja a fiatal tanácselnök —, 1962-ben azonban elérte a 100 százalékot és a múlt esztendőben már a 110 százalékot is. A járás 21 községe között így elnyertük a járási második helyezést. Szarvasmarha- és sertésfelvásárlási tervünket is hiánytalanul teljesítettük, a tejtermelésben pedig a felemelt tervet is anélkül, hogy ez különösebb gondot okozott volna számunkra. A háztáji gazdaságok részére a takarmányellátást a termelő- szövetkezetek minden évben biztosítják. A háztáji gazdaságok állattenyésztése ilyenformám nem okozhat gondot a gazdáknak. Előreláthatólag a zk idén is 100 százalékon felül tud- j ják majd teljesíteni a szerző- i désben vállalt kötelezettségüket. A községfejlesztésben ugyan- | csak szép eredményekkel dicsekedhetnek a garaiak. Az elmúlt évben például az egy lakosra jutó társadalmi munka értéke 50 forint volt. Parkok létesítésére a községi tanács 24 ezer forintot fordított, ösztöndíjakra 20 ezer forintot szavaztak meg, s ebből az ösz- szegbőj a nevelők és a mező- gazdasági technikumot végző tsz-fiataloík részesülték. Népfürdőjük, amelyet még a tavalyi beruházásból kezdtek el építeni, hat káddal és ugyanannyi zuhanyozóval, megkezdte működését. Törpevízmű létesítésére 1963-bam 737 ezer forintot fordítottak. Igaz, ehhez a megyétől 2 milliió 811 ezer forintot kapott a község. Ez volt az első jelentős támogatás, s ennek köszönhető, hogy a lakosság bőséges és jó ivóvízzel rendelkezik. Ugyancsak a múlt évben 7,5 kilométer vízvezetéket fektettek le és 30 nyomókutat állítottak fel a községben. 1963- ban megalakult a vízműtársulat is, s ezzel sikerült két évre előrehozni tervük teljesítését, vagyis: 1964 végére a község vízművesítése befejezést nyer. Közel másfélmillió forintot fordítanak az idén községfej- leszrtésre. Villanyhálózat bővítésére, a belterületi vízlevezető csatornák, áteresztők és hidak kijavítására, valamint a vízhálózat mintegy 12 kilométeres továbbépítésére és újabb 32 nyomökút elhelyezésére, átjárók létesítésére több mint félmilliót irányoztak elő, s a társadalmi munkák értéke előreláthatólag ebben az évben is meghaladja majd a 200 ezer forintot. Vass Imre JTf s '• , ' Kihirdették a megyei borverseny eredményeit rén,teken Miklóstelepen, a Szőlészeti Kutató Intézet homoki osztályán értékelték az idei megyei borversenyt, amelynek során rövid méltató beszédet tartott Bohonczi Lajos, a Magyar Állami Pincegazdaság főmérnöke és dr. Tompa Béla, a megyei tanács vb elnökhelyettese. A fehér borok közül a következők kaptak első díjat: a Magyar Állami Pincegazdaság alföldi üzemének bácsalmási rajnai rizlingje, a tabdi Szőlőskert Tsz olasz rizlingje, a kis- kunmajsai Jonatán Szakszövetkezet rajnai rizlingje és Almása József kelebiai lakos olasz riz- lingje. Első díjban a következő vörös borok részesültek: Magyar Állami Pincegazdaság alföldi üzemének soltvadkerti kadarkája, a nemesnádudvari Kossuth Tsz kadarkája, a soltvadkerti Rákóczi Szakszövetkezet kadarkája és Michels János kunbaracsi lakos vegyesvöröse. Ugyanennyi második, illetve eggyel több harmadik díjat osztottak ki. (A vörös borok közül kettő megosztott harmadik díjat kapott.) A díjazott borok részt vesznek az (jpszágos borversenyein. Kizöldültek a fák, bokrok, tavaszi ruhájukba öltöznek a parkok és kertek. A megyeszékhely „zöldövezetének” gondozói, a szorgalmas parképítő munkások, kertészek keze nyomán máris üde színfoltok fogadják a város lakóit, s vendégeit. Üjabban kőből készült nagy virágtartókban elhelyezett virágok is élénkítik a tereket, járdaszegélyeket. Képünkön: Boros Gerzson és Horváth István, a kis szállítókocsiról földet raknak a kőedényekbe. (Pásztor Zoltán felvétele.) Példamutatás A KISKUNHALASI járásidéi hízottsertés-értékesítési terve 18 365 hízó előállítását írja elő. Ezzel kapcsolatban a járási tanács végrehajtó bizottságának a napokban tartott ülésén szóba került: a hizlaláshoz szükséges állomány a közös gazdaságokban 721 sertéssel kevesebb ennél. Az éves terv teljesítését tehát csak az egyéni és a háztáji gazdaságokból származó hízók értékesítése pótolhatja. EMLÉKEZTETETT a végrehajtó bizottság a járási pártbizottság februárban hozott határozatára, amely ahány háztáji, annyi hízó szerződését tűzte célul. Elismeréssel szólt ugyanakkor a tsz- vezetők és párttitkárak példa- mutatásáról. Ugyanis a járásban kilenc tsz-elnök 15 hízóra, három agronómus 6-ra, három főkönyvelő ugyancsak 6-ra, nyolc párttitkár pedig 21 hízott sertésre kötött értékesítési szerződést. EZ A PÉLDAMUTATÁS és a községi vb-vezetőknek a térti hők a szőrtelenitő szalonban, soromra várva. Figyelem a típusokat, hallgatom a Dózsa esélyeinek magasröptű latolgatását, s a legutóbb bemutatott film csalhatatlan kritikáit. Időnként a gépek zümmögése, az ollók egyenletes esetlegese eldlmositja a gárdát, s huzamosabb csendbe burkolózunk. Aztán újabb témát ,,dob be” valaki, s kezdődik minden elölről. * Fiatalember érkezik: nyakba nyúló Sám- son-haj, az illán pedig néhány kusza, vétette n-pe kyh edzett le- génytoll. Épven a mellettem levő székben veszi kezdetét a „műtét”. — Hajvágás lesz, ugye? — kérdi, magától értetődően az ügyeletes „professzor”. HiBorbélyötperc szén az ifjú sörénye szénaboglyára emlékeztet, fizimiskáján viszont alig akad borotvavégre érdemes aratni való. — Szó sincs róla: — felel az, felháborodottan. — Csak borotvá- lást kérek, a frizurámat saját magam szoktam rendbe hozni. * A fodrászterem üdvöskéjét — tekintettel arra, hogy biztosan nem így hívják — nevezzük bátran Lonci- kának. A fővárosból került ide nemrég. Hajzat, szemöldök, szempilla, száj — és így tovább — minden tökéletes, az utolsó heti divat szerinti rajta. Csendesen kertészkedik a borostás fér- fiábrázatok és koponyadíszek dzsungelében. Bájai a jelenlevők túlnyomó százalékát nem hagyják hidegen, érthető hác, hogy férfi kollégái is szívesen és gyakran évődnek vele. — Loncika, kedves — fordul felé egyikőjük —, ismeri-e ezt a verset? „Hirös város az Alföldön Kecskemét, Ott születtem, annak őszöm könyerét” ... ? Nagy hallgatás, csodálkozó pillantás. Aztán: — Sose hallottam. De nincs is ilyen, ugye? — Már hogyne volna! — Ennyi as egész? — Dehogy. Hallgassa csak tovább — és folytatja a versmondást. — Állati. Vallja be, hogy maga költötte, itt, most. — Szívesen vállalnám a szerzőséget, de nem akarok ujjat húzni a jogvédő irodával. Egy megyénkben tollforgató műve, Petőfi Sándornak hívják az illetőt. Egyébként már a harmadik általánosban tanítják a versel... — Érdekes, most hallom először. Ügy látszik, csúsztattam, amikor ez volt a lecke. A helyiségben feszült, kínos csend. Jómagam hallgatok és lapítok a legjobban, több oknál fogva. Még szerencse, hogy a rádióban ekkor vidám tánczene csendül fel, s ritmusára Dcmci ille- getni kezdi magát. ... Halli-galli, tviszt egén!... J. T. vek teljesítéséért érzett felelőssége — amely elsősorban Mély- kúton, Borotán, Jánoshalmán és Kisszálláson tapasztalható — feltétlenül kedvezően befolyásolja az áruértékesítési tervek teljesítését. (P—y) KÉP SZÖVEG NÉLKÜL PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: őr. Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont • 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Vidéki lapok: :l-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 1/a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-8» Index: 25 065,