Petőfi Népe, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-16 / 113. szám

1964. május 16, szombat S. oldal Nápoly négy napja Magyarul beszélő olasz film Az egyik legjobb háborús film, amely valaha készült — mondják egybehangzóan a kri­tikák Nanni boy alkotásáról. Ezt a filmet még az is feszült izgalommal nézi végig aki be­lefáradt a számtalan ilyen té­májú filmbe. Ha elemezni pró­báljuk a friss élmény okát, amelyet a Nápoly négy napja okoz, látjuk, hogy elsősorban tásában, az egyéni sorsok össze­fonódása a közös tragédiával, a félelemből, felháborodásból és gyűlöletből ötvöződő, spontán hőstettekben. A legnagyobb olasz filmek ne­mes hagyományaihoz híven egy­más mellett ábrázolja a film a tragikumot és a mosolyt, a drá­mai összecsapásokat és a lírai- ságot. Legmelegebbé és legsze­Gennarino a javítóintézeti gyerekekkel támadásra indul. Végtelen őszintesége, minden pátosztól mentessége ragad meg. Hiteles történelmi tény a film alapja: a nápolyiak felkelése a németek, a szövetségesekből lett brutális megszállók ellen. Látjuk a békeszerető nápo­lyiakat, akiket a fokozódó ter­ror, az egyre kegyetlenebb in­tézkedések késztetnek ellenál­lásra, nem valami tudatos hő­siesség. Kisemberek ragadnak fegyvert, az összefogdosott tú­szok támadnak őreikre, a két­ségbeesés, a visszafordulás lehe­tetlensége hajszolja mind vak­merőbb tettekre a lakosságot. Javítóintézeti gyerekek ragad­nak kézigránátot kalandvágy­ból is, meg azért is, hogy bebi­zonyítsák: nem értéktelenebbek másoknál. Mesteri a film rit­musának fokozása az egyre nö­vekvő méretű felkelés bemuta­KÉPREGÉNYVÁLTOZAT­KOVÁCS SÁNDOR mélyesebbé a kis Gennarino, a hőssé lett 10 éves kisfiú alak­jában válik a film hangja. Va lóban élt ez a kisfiú, az utcai harcokban esett el, és az ő em­lékének szentelte filmjét a ren­dező. A film a nápolyi nép nagy­szerű hőstettének állít emléket, ezért a benne szereplő híres szí­nészek neve a címfeliratban nem szerepel. Így Jean Soréi egy livornói matrózt, Lea Mas- sári egy szerelmes fiatalasz szonyt, Georges Wilson a javí­tóintézet igazgatóját alakítja. A Nápoly négy napja aktuali­tását mi sem bizonyítja jobban, minthogy bemutatása nagy vi­hart kavart a nyugatnémet la­pokban. Tiltakoztak a film egyik legmegrendítőbb jelenete ellen, amelyben egy szökevény olasz matrózt a németek az olasz kor­mány fegyverszüneti bejelentése után nyilvánosan kivégeznek, és az összeterelt lakosságot fegy­verrel kényszerítik, hogy élje­nezzenek, miközben híradóra veszik a jelenetet. Nem késett a válasz a felháborodott hangú cikkre. Dokumentumokkal bizo­nyították, hogy az eset valóban megtörtént. A film hatására mi sem jellemzőbb, min hogy az olasz sajtóban is heves vitákat váltott ki a nápolyi felkelés ér­tékelésére vonatkozólag. A film megérdemelt sikert ara­tott Kecskeméten is. Sajnos, csu­pán négy napig adták, pedig vé­leményünk' szerint megérdemel­te volna a szokásos sikerfilmek­nek kijáró egy hetet. Érdemes lenne visszahozni egy idő múlva ismét néhány napra. Kinek van igaza? Az üzemekben így látják: „Már megint jönnek a politech- nikások. Csak győzzük helyre­hozni, amit elrontanak.” A szülők meg így: „Hát ezért ta­níttatom a gyerekemet? Hogy dolgozzon?” Két táborra sza­kadtak a vitázó felek. Az egyik oldal a gyakorlati oktatásra es­küszik, a másik — néha bizony nem minden ok nélkül — elle­ne hadakozik. Kinek van igaza? A vitába talán kapcsolódjanak be az ér­dekeltek: A tanárok és a „poli- technikások” is. Hogyan látják például ezt a kérdést a Kalo­csai Állami Gimnázium nevelői, növendékei? Két éve vezették be a gimnáziumba a mezőgaz­dasági szakközépiskolai okta­tást. Érdemes volt? — kérdez­zük Lovas Nagy István igazga­tót. — Feltétlenül — válaszol őszintén. — A járásban nagy szükség van mezőgazdasági szakemberekre. Folyamatosan gondoskodni az utánpótlásról — ez lenne a mi feladatunk. Je­lenleg kilenc osztályból kettő szakközépiskolai jellegű. Tanu­lóink zöldségtermesztő és zöld­séghajtató képzettséget kapnak, az érettségivel együtt szerzik meg a szakmunkás-bizonyít­ványt. Azonnal alkalmaznák őket a tsz-ek, mégis nagyon ke­vés a jelentkező. Főleg az idevalósiak közül. Az idei tanévben 51-en iratkoz­tak be az első osztályba, a já­rásból, Kalocsáról csak 22 ta­nuló. Miért ilyen kevés? Az ok egyrészt anyagi természetű. — Más pálya kényelmesebb, kifi­zetődőbb, mint a mezőgazda­ság. Aztán a szülők is húzódoz­nak, idegenkednek a mezőgaz­dasági szakmától. Pályázat a má'us 18-1 hangversenyre Május 18-án, hétfőn este 7 óra­kor hangversenyt rendeznek a Katona József Színházban. A műsorban világhírű művészek lépnek fel, így Irina Bocskova szovjet hegedűművésznő és Ga- raguly Károly a világszerte is­mert magyar számozású svéd karmester. A kecskeméti közön­ség mindkettőjüket személyesen ismeri, már jártak városunkban, Irina Bocskova tavaly, Garaguly Károly pedig 1961-ben. A hangversennyel kapcsolat­ban a városi KISZ-bizottság és a városi tanács vb művelődésügyi osztálya pályázatot hirdetett. A pályázóknak a hangversenyről kell riportot, kritikát, vagy mű­elemzést írni. Szabadon választ­hatják meg, hogy az egész mű­sorról, vagy csak egy számról, a zenekarról, esetleg szólistáról, karmesterről írnak-e. A pályamű terjedelme 40—100 gépelt sor lehet, beküldési határ­ideje május 30. Eredményhirde­tés lapunk hasábjain 1964. júni­us 10-ig. A nyertesek értékes könyvjutalomban részesülnek. És míg a szülők a mun­kára nevelést sem nézik jó szemmel, a gyerekek az elmé­letnél jobban kedvelik a gya­korlati oktatást. Hol van már az első hónapok tétova bizony­talansága, a vágy, hogy a gim­náziumba átmehessenek? — Tőlünk senki sem akar át­menni — mondja Bánki Klári a II/b-ből — Megszerettük az iskolát, a kertészetet. Az érettségi még messze van, de sokan eldöntötték, hogy utá­na a szakmában dolgoznak, vagy továbbtanulnak az Agrár- tudományi Egyetemen, kerté­szeti főiskolán. Kivétel is akad, persze. „Ha sikerül a tanulást jobban megnyomni — vallja be az egyik fiú — akkor énekes leszek.” „Én cukrász” — rebegi valaki és néhány zavartan le­sütött tekintet arról árulkodik, hogy a divatosan fésült fejek­ben a „színésznőség” titkos ál­ma is felmerült. Mint minde­nütt. ahol lányok vannak, csi­nosak, és 16—18 évesek. A többség azonban így vélekedik: — Érettségi utá,n szeretnék a mi gazdaságunkban dolgozni. — Én már telepítettem is ott­hon a tsz-ben — dicsekszik egy kis copfos az I/B-ben — ha vé­geztem, visszamegyek. Kisszál­lásra. A kérdésre hogy miért éppen ezt a az iskolát válasz­tották, eltérőek a válaszok. Né­hánynak gyenge volt a bizo­nyítványa, nem vették fel más­hová, az előrelátóbbak meg azért jöttek ide, hogy mire ki­kerülnek az iskolából, valami szakma is legyen a kezükben. Egyben mindannyiuk vélemé­nye megegyezik: „Jó ide járni, nem bántuk meg.” Természetesen nyomós oka van annak, hogy az eleinte hú­zódozó vagy közömbös gyere­kek véleménye megváltozott. Az igazgató és a nevelők min­dent megtettek, hogy eloszlas­sák az „ellenzék” téves és hely­telen nézeteit. Be is bizonyítot­ták, hogy a munkára nevelés, nem „diáknyúzás”, az iskola pedig igenis életrevaló. — Ez a típusú iskola jó, jö­vője van — vallja az igazga­tó. — Minden feltétellel rendel­kezünk, ami a szakoktatásnál nélkülözhetetlen: Tanárokkal, akik egyetemet végzett szakem­berek, értik a dolgukat. Felsze­relésünk is megfelelő. Nyáron a Kalocsai Állami Gazdaságban, télen a város és községgazdál­kodási vállalat zöldség- és vi­rágkertészetében tudjuk tanu­lóinkat foglalkoztatni. Szívesen látják őket, mert megállják a helyüket. Inkább kevesebbet, de minél jobban dolgozni — ez a cél. Az osztályokban, ahová be­nyitunk tisztaság, rend, vidám­ság uralkodik. A tanulók kezét dicséri a gondozott kert is tar­ka virágaival. „Ügy rendbetart­ják az iskolát, hogy más a sa­ját házatáját sem különben” — mondják a tanárok — „pedig senki sem kényszeríti őket.” De ebben az iskolában még a gim­nazisták sem tétlenkednek, ök szakmai előképzésben részesül­nek, érdeklődési körüknek meg­felelően választhatnak a tejgaz­dasági munka, zöldségtermesz­tés, vagy fehémeműkészítés kö­zött. Buzgalmuk és munkaked­vük semmivel nem kisebb, mint a szakközépiskolásoké. Igaz, hogy még nem min­den iskolában szervezték meg ennyire körültekintően, a helyi igényeket alapulvéve a gyakor­lati oktatást. Szakképzett tanár­ból is kevés van másutt, meg­felelő üzemről, munkalehető­ségről nem is beszélve. Még­sem helyes mindjárt a gyakor­lati oktatás ellen uszítani. A hibákat — ott ahol vannak — ki kell javítani, a kalocsai gim­názium pedig több segítséget érdemel. A felnőttek részéről, akik még mindig nem akarják a szakoktatás jelentőségét ész­revenni és az általános iskolák tanáraitól, akiktől sem a szülők, sem a gyerekek nem kapnak minden esetben mevMelő tájé­koztatást, útbaigazítást. összefogásra, megértésre van szükség. Eredmények, tények tudják csak lecsendesíteni a vita magasra csapó hullámait. Vitázni persze könnyű. A he­lyes utat, a célravezető módsze­reket megtalálni és hasznosí­tani már sokkal nehezebb. A kalocsaiak tudják ezt, magukon tapasztalták, de nem adják fel a harcot. Csendben, de szívó­san küzdenek múltban gyöke­rező felfogások, hamis nézetek ellen — az élet, a jövő nevé­ben. És nekik van igazuk... Vadas Zsuzsa Országos szavalóverseny Kecskeméten A KISZ Központi Bizottsága és a Munkaügyi Minisztérium május 16—17-én rendezi meg Kecskeméten az ipari, kereske­delmi^ és mezőgazdasági tanu­lók országos szavalóversenyét, valamint a József Attila olvasó­mozgalom legjobbjainak találko­zóját. A József Attila olvasómozga­lom részvevőinek vetélkedőjére ma, szombaton délelőtt fél li­kőr kerül sor az Úttörőházban, ahol legújabb műsorát mutatja be a 607. sz. Iparitanuló Intézet Irodalmi Színpada. Délután 6 órakor a vetélkedő és a szavaló­verseny résztvevői számára iro­dalmi estet rendeznek a megyei tanács kultúrtermében. Az iro­dalmi esten részt vesz Benjámin László, Csanádi János, Csukás István, Garai Gábor, Váci Mi­hály és az Egyetemi Színpad művészei. Másnap — vasárnap — dél­előtt fél tízkor kezdődik az or­szágos szavalóverseny döntője a Bányai Júlia Leánygimnázium dísztermében. earl ocr sudessek es Bradford erőltetett MENETBEN HALADNAK A DZSUNGELÉN KERESZ­TÜL, HOGY MIELŐBB TALÁLKOZHASSANAK KVANG GENERÁLISSAL. INDOKÍnÁBA AZ AMERIKAIAK ÉS A JAPÁNOK -NAGY MENNYISÉGŰ FEGYVERT AKARNAK ÁTDOBNI, HOGY IVEHÁlYY LÁZADÓ BENN SZÜLŐIT TÖRZS SEGÍTSÉGÉVEL LANGBA BORÍT­SÁK EGÉSZ INOOkÍnAT. Siessünk uraim, i napokban kell a FEGYVER-SZALClT - HÁNYNAK A KA­TARRA ÉRKEZNIE. MEG kell nyer­nünk KVANGOT, AZ ANNAMirÁK VEZÉRÉT ! ROZSDÁS A DZSUNGEL ÖSVÉNYÉN kUlDELENI NYOMA­IT FEDEZ! FEL. . ÓVATOSAN ELŐRE MEGY FELDERÍ­TENI, MAJD., ROZSDÁS, MIUTÁN MAGÁHOZ TÉR, MEGKÖTÖZVE FEKSZIK EGY BENNSZÜLÖTT KUNYHÓBAN. SZOM­SZÉDJA NEM MAS, MINT AZ ANGOL GYARMAT ÜGY! MINISZTER .

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom