Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-14 / 86. szám
1964. április 14, kedd S. oldal Falumúzeum Bácsalmáson A BÁCSALMÁSI Vörösmarty Mihály Általános Iskola nevelőinek és tanulóinak a tanév elején az az ötletük támadt, hogy a községben található régiségekből falumúzeumot létesítenek. A gondolatot tett követte, s megindult a gyűjtőmunka. Felhívást bocsátottak közre, arra kérték a bácsalmásiakat, hogy segítsék a meginduló falumúzeum alapjainak lerakását. A helytörténeti szakkör tagjai, az úttörők és pedagógusok együtt járták a községeket és gyűjtötték a régiségeket. Fáradozásuk nem volt hiábavaló. Április 4-én hazánk felszabadulásának évfordulóján megnyílt a községben a falumúzeum. A kiállítást dr. Sólymos Ede, a Bajai Türr István Múzeum igazgatója nyitotta meg a községi pártbizottság székházában. A KIÁLLÍTÁS megrendezésében igen nagy szerepe volt Oriold Károly, Cséfalvay Ignác, Bácsalmási Istvánná, Perki Mária, Rakonczai Hajnalka és Ptirity Jakab odaadó és lelkes munkájának, a pedagógusoknak és az úttörőknek. Nagy segítséget nyújtott Fekete Dezső, a helyi könyvtár igazgatója is. AZ ÉRDEKES tárgyi és írásos dokumentumok, amelyek híven tükrözik a falu múltját, április 14-ig tekinthetők meg. Remélhetőleg a kiállítás hatására egy új célkitűzés is megvalósul. Felszabadulásunk 20. évfordulójára szeretnének kiállítást rendezni a bácsalmásiak, melyben a község életét 1945-től napjainkig mutatnák be. Molnár József Elkészült a megyei filmhíradó Lázasan dolgoztak a múlt héten a Bács-Kiskun megyei Filmhíradó munkatársai, összeállították az idei első számú filmjüket, amely rövidesen bemutatásra kerül megyénk keskenyfilmszínházaiban. Egy kis ízelítő a filmhíradó tartalmából: Riport a kecskeméti április 4-i ünnepségekről és a Minőségvizsgáló Intézet munkájáról, megemlékezés Tóth Lászlóról a Hazafias Népfront városi bizottságának elnökéről, beszámoló a folyó tavaszi munkákról. Felelevenedik továbbá a nézők előtt a kecskeméti ének-zenei általános iskola átadásának meghitt ünnepsége, a kecskeméti fodrászversenyről készült összeállítás pedig mindjárt bemutatja a legfrissebb tavaszi frizuradivatot is. Mérföldkövek EMLÉKKÖNYV öégente, amidőn látszólag ■* eseménytelenül, lustán, sőt unottan folydogált és csordogált a falu „időpatakja” — a hosszú téli estéken — vendégjárások idején — előkerült a Zsuzsikák, Julikák, Marikák, Pannikák emlékkönyve. Kék, lila vagy piros bársonyba kötött könyvecskék voltak ezek, amelyeknek elefántcsont utánzaté papírjaira rajzos emléksorokat és emlékverseket írogattak és pingálgattak a széptevő Pisták, Jancsik, Gyurik és Marcik. A mai lányok már rohanó világban élnek, nem unalmasak a REJTŐ JENŐ: KÉPREGÉNYVÁLTOZAT: KOVÁCS SÁNDOR téli esték és kevésbé főszereplők az emlékkönyvek. A mai lányok már ritkábban „ambicionálják”, hogy televadásszák beírásokkal . emlékkönyvüket — ha egyáltalán van emlékkönyvük. Nem követik nagyanyjuk és dédanyjuk példáját, akik őszbeborult fejjel, visszaemlékezve ragyogó leányságuk mosolyos perceire — elmerengjenek egykori széptevőik színes képein és szavain. jj“j e az emlékkönyv-kultusz ” nem 'hagyta magát. Egyik falunkban diadalmasan új életre kelt. Üj köntösbe bújt, tartalmában és formájában megújhodott. Az történt, hogy a „valódi” elefántcsontpapirra azoknak a nevét jegyzik fel, akik a faluért — társadalmi munkában — valami szépet, jót és értékeset tettek. Megbecsülik a társadalmi munkát, óvják tekintélyét, megörökítik hatását. C zeket a lapokat nem a “ nagymama unokái olvassák majd, hanem az egész közösség eljövendő tagjai. Azok, akik talán most még meg sem születtek, de akik egykoron élvezik majd elődeik szülőföldszeretetének kézzelfogható bizonyítékát. Okos ötlet, szép tett — új mérföldkő, ha mégoly szerény is ... —n. p.— Növekvő igények A tavaszi jó idő minden munkabíró embert a földekre szólított. A kulturális élet újra elcsendesedett a termelőszövetkezetekben, de a munkacsapatokban még beszédtéma egy-egy jól sikerült rendezvény, vagy színházi előadás. A kecskeméti járás valamenynyi termelőszövetkezetében „polgárjogot nyert” a kultúra az idei művelődési évadban. A járási kulturális bizottság hathatós segítségével, ha késve is, de mindenütt elkészültek tavaly a tervek, és végrehajtásukban is nagyobb volt az ügybuzgalom, mint korábban bármikor. A tsz-ek többségében a párt- és KISZ-szervezetek kezükben tartották a kulturális élet irányítását. Megkétszereződött a kultúrfelelősök száma is. Az eredmények pedig minden eddiginél nagyobbak. A szövetkezetek felében dolgoznak már öntevékeny kultúrcsoportok, amelyek több mint 250 fiatalnak nyújtottak szórakozási és tanulási lehetőségeket. Igen jó helyi kezdeményezéseket láthattunk. A lakiteleki Szikra Tsz fiataljai például műsorukban azokat figurázták ki, akik elhagyták a falut és a petróleumlámpával világító tanyákat. És talán nekik is van részük abban, hogy ezen a tavaszon mintegy 50 fiatal visszatért dolgozni a szövetkezetbe. Lényegesen fellendült a tanulási kedv és főleg a szakmunkásképzés iránt mutatkozott nagy érdeklődés. Az egy év előttihez viszonyítva mintegy négyszer annyian jártak az idén szakmunkásképző tanfolyamokra. A 28 első- és másodéves szakmunkásképzőn mintegy 800 szövetkezeti gazda tanult. Olyan kis szövetkezetben is, mint a tiszakécsked Üj Élet, 23-an tettek eredményes vizsgát, és munkájukon máris meglátszik a nagyobb hozzáértés. A szakmunkásképzők 20 órát betöltő politikai témái pedig segítették formálni a közösségi életszemléletet, a materialista világnézetet. A traktorosképző tanfolyamokon 250 fiatal vett részt és ebben az évben nincs már akadálya a járásban a két műszakban végzendő gépi munkának. Kedvelt tanulási forma volt a tsz-akadémia. A járásban 17-et szerveztek, átlagosan 25—30 résztvevővel. A TIT-előadások is színvonalasabbak voltak, de még mindig kevés az a segítség, amit a helyi tervek megvalósításához adnak. Az állami oktatásban résztvevők száma megkétszereződött. A dolgozók általános iskolájába közel 200-an jártak. A középiskolák különböző osztályaiba — főleg mezőgazdasági és közgazdasági technikumba — 50 szövetkezeti dolgozó jár. Köztük van a tiszakécskei Tlszagyöngye Tszből a Sikala házaspár, akik az idén már be is ...ezik a Kertészeti Technikumot. Egyre többen érzik a szakemberek közül, hogy nem elég a középiskolai végzettség a szövetkezeti gazdaságok munkájának szervezéséhez, irányításához és a pénzügyek vezetéséhez. Nagyon nehéz egyetemet vagy főiskolát levelező úton elvégezni, mégis van már 44 vállalkozó, akik még a rövid éjszakákból is áldoznak a tanulásra. A párt- és KISZ-szervezetek oktatási formáin a termelőszövetkezeti parasztság több mint 10 százaléka tanult. S amíg a párt folyóirataiból az elmúlt években mindössze 50—60 jutott el a szövetkezetekbe, addig az idén már csupán az előfizetéses példányszám túlhaladta a kétszázat. A jó gazda gondosságát lehetett tapasztalni a legtöbb helyen a kulturális és szociális alapok felhasználásánál. Vannak már olyan példamutató termelőszövetkezetek is, mint a városföldi Dózsa, a lajosmizsei Vörös Csillag és a tiszakécskei Szabadság, ahol a kultúrára is annyit fordítanak, mint a szociális célokra. De még mindig sok az olyan tsz, ahol kulturális célokra jóformán alig költenek valamit. (A bugaci Béke, a fülöpházi és izsáki Petőfi, a ladánybenei Rákóczi.) A termelőszövetkezetek több mint kétharmadában van kultúrhelyiség és berendezésük is sokat fejlődött az elmúlt évben. A legtöbb helyen vettek például televíziót. A tiszakécskei Szabadság Tszben a napokban a két legnagyobb üzemegység központjába is adtak tv-készüléket, s 30—40 tanyai ember nézi a műsort esténként. A kulturális alapokból mintegy 50 fiatalt részesítenek ösztöndíjban, akik a mezőgazdasági jellegű középiskolákban és egyetemeken tanulnak. Egyedül a tiszakécskei Béke Tsz 10 fiatalt taníttat ösztöndíjjal, akik közül az idén már többen végeznek, megkezdik a gyakorlati munkát. Sajnos, azonban a szövetkezetek többsége még mindig nem értette meg, hogy az ösztöndíjak adományozása a szakember gondjainak megszüntetésének legjobb módja. Az izsáki tsz-ek az elmúlt évi közel egymillió forintos kulturális és szociális alapjuk ellenére sem adtak ösztöndíjat, pedig szakemberhiánnyal küzdenek. Örvendetes a könyvek jelentőségének felismerése termel 5- szövetkezeteinkben. A már meglevő 4800 kötet — főleg szakkönyv — állomány mellett több mint 20 ezer forintot fordítottak szakkönyvekre és szépirodalomra. Emellett több tsz adott pénzt a községi könyvtárak fejlesztésére is. Egyre több a világot látott szövetkezeti gazda a járás területén. A tiszakécskei, lajosmizsei és a járási csoportokkal több százan jártak a Szovjetunióban. Az izsákiak egy nagyobb létszámú csoporttal most készülnek Bulgáriába utazni. Az országon belüli tapasztalatcsere-kirándulásokon mintegy ezren vettek részt és nőtt a járáson belüli példamutató gazdaságok látogatása is. Igen jó hatása van az állattenyésztők városföldi látogatásának, ahol a takarmánygazdálkodás és etetés tudományos kutatóinak eredményeivel is megismerkedtek. A társasutazásokra a legjobban dolgozó szövetkezeti gazdákat küldik és a költségek felét a kulturális alapokból fedezik. Az elmúlt évben lényegében megszűntek a kulturális alapok terhére rendezett eszemiszommal összekötött „közgyűlések”. A zárszámadási vacsorák száma minimálisra csökkent és ahol megrendezték, ott is a költségek felét minden résztvevő megfizette. Az idén minden tsz a termelési és pénzügyi terve mellé kidolgozta a szociális—kulturális alap megosztását is. A számok azt mutatják, hogy összegében és arányaiban is növekedtek a kulturális célokra fordítandó összegek. Az összes szociális—kulturális alapból a tsz-ek 36 százalékot — 1 millió 93 ezer forintot — kulturális célokra fordítanak. Vannak szövetkezetek, ahol az arányt illetően többet fordítanak kulturális célra, mint szociálisra. Ilyen például a városföldi Dózsa, a lakiteleki Szikra, ahol az összes alap kétharmadát teszi ki ez az összeg. Ebben az évben egyedül a tiszakécskei tsz-ek nagyobb összeget fordítanak kulturális célokra (445 ezer forintot), mint a múlt évben az egész járásban. A termelőszövetkezeti csoportok is képeznek szociális—kulturális alapokat. Itt is törekedtünk — már a tervek készítésekor — a helyes arányok kiaalakítására. Az egymillió forintra rúgó alapnak 46 százalékát kulturális célokra fordítják, amivel nagyrészt a tanyai emberek művelődési feltételeit javítják. Például az orgoványi Rákóczi Tszcs 300 embert befogadó kultúrhelyiséget épít. A másik két orgoványi csoport pedig 150 gazdát kirándulásra visz. Több helyen ösztöndíjat is adnak, felszereléseket vásárolnak, de nem feledkeznek meg az ismeretterjesztés és szakmunkásképzés pénzalapjainak biztosításáról sem. Mindez azt bizonyítja, hogy a kecskeméti járás szövetkezeteiben egyre nagyobb gondot fordítanak az eszmei offenzíva és a kulturális forradalom megvalósítására, a párt Vili. kongresszusának határozataiban megjelölt feladatok teljesítésére. Az eredmények még nagyobbak is lehetnének, ha a járási tanács vb művelődésügyi osztálya a jövőben még több segítséget adna a szövetkezeteknek. Horváth Ignác KÖLYÖK LEÍRHATATLAN BOLDOGSÁGÁNAK KÖZEPEMÉ ROZSDÁS BARÁTSÁGOS ALKUDOZÁSBA KEZD NAGY FŐNŐKKEL dl IGAZOLVÁNYOK ARÁT ILLETŐEN. ^ —;—--— “ ""-------v A kölcsönös megállapodás aktusának ZAJAI ALIS Né MÚLNAK EL, MÁRIS ÚO ÜZLETFELEK KÖZELEDNEK. PISZKOS FREO MEGÁUAFODOM BUNKÓVAL és A FŐORVOS ÚRRAL,-AZAZ A GYÓNTATÓK TAGJAIVAL, — HOGY SANGHAJBA HAOÓkÁZNAK EGY KIS RAKOMÁNNYAL. A NAGY FŐNŐKTÓL AKARNAK HAJÓS IGAZOLVÁNYT SZEREZNI, MIVEL PISZKOS FRED NEM SZERET! A LINK OOCGOT.
