Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-12 / 85. szám

Majdnem 280 kilométeres csőhálózat JXöveksstk a községek vízvesetek-liálózaía Egyre több község kap a me­gyében vízvezeték- és csatorna­­hálózatot. A Kiskunhalasi Víz­mű Vállalat a múlt esztendő­ben 42 millió forint értékben végzett hálózatfejlesztési mun­kálatokat. Tavaly Tataházán, Dávodon, Baja­­szentistvánon. Kunszálláson és Dunavecsén avattak köz­ségi vízmüvet. Az új „belépőkkel” együtt, 41 község vízműhálózatának rend­szeres karbantartását végzik a vállalat dolgozói. A termelőszövetkezetek ebben az évben mintegy 4,2 millió fo­rintot fordítanak mélyíúratú kutak és tsz-közi vízvezetékek létesítésére. így kilenc közös gazdaságban — többek között a bátmonostori Kossuth, a mada­­rasi Rákóczi, a gátéri Aranyka­lász Tsz-ben — vízvezeték-háló­zat, tíz termelőszövetkezetben mélyíúratú kút. a többiben pe­dig csőkút épül. Községfejlesztési alapból az idén Katymáron, Kunszálláson, Balotaszálláson, Nemeenádud­­varon, Felsőszentivánon, Kun­baján, Borotán, Városföldön, Tázláron és Tiszaújfalun kez­denek hozzá a községi vízmű és a vezetékhálózat építéséhez. Ez évben veszi kezdetét a solt­­vadkerti Büdös-tó fürdőfejlesz­tésével kapcsolatos ivóvízháló­zat kialakítása is. Nyolc helyen tovább bo. tik a vezetékhálózatot, ki­lenc községben pedig egész­séges ivóvizet adó kHtat fúrnak. Községfejlesztési alapból az idén több mint 18 millió forin­tot fordítanak a tanácsok víz­hálózat építésére, illetve bőví­tésére. Tizenhárom községi vízmű­társulás van megyénkben. Az eredményes szervező munkának j köszönhető, hogy például Garán [ a község területének nyolcvan százalékát közművesítették. Eb­ben az esztendőben a társulá­sok részére 24 millió 775 ezer forintos j hálózatfejlesztési munkát végez el a vízmű vállalat. Növekszik a községek csator- \ nahálózata, s ezt mutatja a me­gyei vízmű vállalat egyik sta­tisztikai adata, mely szerint a falvakban lefektetett vízveze­tékhálózat jelenlegi hosszúsága összesen 279 kilométer. S eb­ben az évben ez a szám további 120 kilométerrel növekszik. i í “épe retört “épe i 3. i “«pe *'cfcoj^'‘épQ i Sf g <' —fi. -je i » 1 „ t 1 “ép® éj. _ I “épe «epe réVörr -épe. tető Továbbá... A KÖZPONTI kiküldött be­fejezte rövid felszólalását, majd a helyi hozzászólások következ­tek. „Röviden és dióhéjban...” — ezzel kezdődött az egyik, s mintán 20 perc eltelte után sem hagyta abba az illető, né­mi iróniával jegyezte meg va­laki: — Jó nagy diók teremnek arrafelé! — S kitört a kunco­gás. Hát igen, ha legalább va­lami újat mondott volna, de csak számokat ismételt, amit már egyszer felsorolt a járási értekezleten is. Csendes unalom lengte körül ezt a felszólalást. Nem úgy a másikat, amely arról szólt, mi minden épült náluk az utóbbi néhány eszten­dő alatt. Volt abban járda, vil­lanyhálózat, vízvezeték, új óvo­da, iskolai tanterem, cukrász­da... Viszont nagy szükség lenne az üzlethálózat további bővítésére, egy földművesszövet­kezeti áruház létesítésére, szük­séges továbbá — mondta neki­­hevülten —egy strand, azután... — No, talán itt álljunk meg egy szóra — hümmögtek az el­nökségben helyet foglaló veze­tők —, hiszen írni sem lehet olyan gyorsan, mint ahogy az elvtárs sorolja ezt a kívánság­gyűjteményt. MEGAKADT a beszéd hosszú fonala, s látszott, nem igen érti a hozzászóló, hogy miért szakít­ják félbe lendületes szavait. De aztán mégis helyes mederbe te­relődtek az észrevételek, javas­latok, kiegészítő felszólalások. Egyrészt nem nyúltak olyan vég­nélkülien félórákra, másrészt a realitás talaján igyekeztek meg­maradni. Hiszen könnyű felso­rolni mindazt, amit a lakosság szíve, vágya diktál — megszok­tuk, hogy ezek jó része nem marad üres ábránd —, de sok­kal nehezebb azt is megmon­dani, hogy miként lesz ezekből valóság. S főként, hogy — az állami, megyei támogatáson túl­menően — mit ad hozzá a köz­ség, a település s a körzet la­kossága a maga erejéből is... — Vállaljuk, hogy kiássuk a csővezetékekhez szükséges ár­kokat, segítünk az útburkoló anyagok vasúttól való elszállí­tásánál, továbbá... ÍGY MAR mindjárt más akusztikája van egy felszólalás­nak. S még inkább, ha a lelkes ígé­reteket a tettek is követik ha­marosan. E. Tóth Pál Megnövekedett a közös gazdaságok táptakarmányigénye Új keverőüzem létesül a megyében A takarmánytápok iránti nagy érdeklődést bizonyítja, hogy me­gyénkben már" 211 közös gazda­ságban etetik velük az állato­kat. A Bács-Kiskum megyei Gabo­nafelvásárló és Feldolgozó Vál­lalat erre az évre 4600 vagon táptakarmány előállítását ter­vezte. Szövetkezeteink ennél már háromszáz vagonnal nagyobb mennyiségre kötöttek eddig szer­ződést, végleges termelési ter­veikben pedig 5300 vagon ke­­veréktakarmóny felhasználása szerepel. Különösen népszerűek és ke­resettek a baromfitápok, ame­lyek nélkül szinte elképzelhe­tetlen a korszerű baromfite­nyésztés. Amellett ugyanis, hogy a hagyományos takarmányféle­ségekhez képest lényegesen ke­vesebb — mintegy három és fél kilogramm — táptakarmány fel­­használásával nyerhető egy ki­logramm baromfihús, a tápete­téssel a tenyészidő is rövidebbé válik. A kívánalmaknak megfelelően tehát a megyei Gabonafelvásár­ló és Feldolgozó Vállalat első féléves tervét 300 vagonnyi mennyiséggel túlteljesíti. Az ehhez szükséges importált alap­anyagok egyébként — mint pél­dául a hús- és halliszt, a szója- és a földi diódara — rendelkezés­re állnak. Az éves tervet több mint 700 vagonnal felülmúló igény kielégítésére is megvan a szükséges üzemkapacitásuk, s a többletmennyiség gyártása kizá­rólag attól függ. hogy a külföldi eredetű alapanyagokhoz idejé­ben, s a kellő mennyiségben hozzá jutnak-e? Jelentős mértékben növelte a keveréktakarmány felhasználá­sa iránti kedvet a tavaly beve­zetett fuvardíj térítési rendszer is. A keverőüzemtől 10 kilomé­ternél távolabb fekvő termelő­szövetkezeteknek ugyanis min­den további kilométer után — beleértve az átadandó csereter­mény és a kivitt keveréktakar­mány szállítását is — mázsán­ként 35 fillér állami térítés jár. Az így igénybe vett térítések összege megyénkben eléri az évi 2 millió forintot. A mezőgazdaság fejlesztéséibe irányuló párthatározat értelmé­ben 1966-re a jelenleginek a kétszeresére emelkedik az elő­állított keveréktakramányok mennyisége. Ennek elősegítésére már a jövő évben sor kerül a bácsbokodi üzem rekonstrukció­jára, amelyben így háromszor­­annyi tápot állítanak majd elő. Ezzel egyidejűleg a megyében új' napi 12 vagon teljesítőképes­ségű takarmánykeverő üzemet létesítenek, ti már meglevő üze­mek teljesítményét pedig a gyár­tási technológiai átszervezésével növelik. J. T. Tréfálkozik velünk a szeszélyes április, mintha vissza akarná venni mindazt, amit — az időjárás enyhülésében — a március már adott nekünk. De hasztalan a szeszélyeskedés. Az ember már tettre készen áll, robognak a munkagépek, s a földeken — még a vasárnapokat is kihasználva — szorgos népek hajladoznak, munkálkodnak. S a természet? Még csupaszok a fák, de a rügyek már serkennek, duzzadnak... S pár hét elmúltával lombosodó ágakat fényképezhet a változások iránt érzékeny, jó szemű fotó­riporter. (Pásztor Zoltán felvétele.) TypMhTiOiNK Gondolnak a lakosság ellátására A napokban tartotta meg az orgoványi Kossuth Tszcs 1964. évi termelési és pénzügyi terv­­tárgyaló közgyűlését, melyen a gazdák elhatározták, hogy az eddigi 74 hold közös telepítésű szőlőhöz még 30 holdat ültet­nek. Eszerint a meglevő 30 hold barackossal együtt több mint 130 hold szőlő- és gyümölcsös­területtel rendelkezik majd a 348 tagú szövetkezeti csoport, melynek eddig is másfél millió forint volt a közös vagyona. Elhatározták emellett, hogy a község lakosságának ellátására öt holdon zöldséget termelnek csőkutas öntözéssel. A két cső­kút fúrását már megkezdték. A zöldségen kívül nyolc hold pa­radicsomot, és 15 hold napra­forgót is vetnek. Az eddigi egy traktoruk méllé még kettőt kí­vánnak beszerezni a munka megkönnyítésére. Döntöttek az idén előirány­zott több mint kétmillió forint közös jövedelem felhasználásá­ról is. E szerint közel egymillió forintot beruházásra, fenntar­tásra fordítanak, egymilliót a későbbi nagyobb beruházások­ra tartalékolnak, de mintegy 66 ezer forint jut a közös kirán­dulásokra, az öregek támogatá­sára, és tanulmányi ösztöndíj biztosítására is. Fekete György Községszépités - társadalmi munkával Felsőszentiván az elmúlt években szép teljesítményekkel gazdagodott, s ezekhez társa­dalmi munkával a község lakói Már népes a sétány, de a piros padokon csak néhány elszánt ifjú, s öreg ül. A té­li nyomorúságban „lerobbant” verebek ko­mikus viháncolást csap­nak a barna porban. A fehér kőkorlátnak úgy támaszkodnak az emberek, mintha vala­ki ráfűzte volna őket. Nem sok beszéd hal­­lik. Jó itt a magasban nekidőlni a friss szél­nek, hangtalanul üd­vözölni a kedves jöve­vényt: Köszöntünk, Tavasz! Lent a Sugovica há­tán aranytallérokká omlik szét a búcsúzó nap fénye. Vad bőgés­­sel ront a csillámló aranyhullámok közé egy szürke halászcsó­nak. Piros motorja vé­res vonalat húz a hí­don túli sötét vízre. Nyolc-tíz — sárga, zöld, piros, kék — csó­rnak már merészen kós-A Sugovicán tolgatja a parti sekély vizet, mint .mikor me­zítláb először próbál­gatjuk, elviseljük-e hidegét?__ A csóna­kok regimentje azon­ban még „hanyatt” ál­modik a sziget sarja­dó zöldjén. Sziget. A csárda, a kabinsorok, a csónak­házak között élednek az utak, szögletek. Tartják már szemléi­ket a folyó szerelme­sei. A bátortalan zöld gyepen diáksportolók tornáznak, futnak, lab­dáznak. Valahol fütyü­lő diktálja a tempót. A háttér alján a Duna menti fák szürkéslila foltjai kísérik az itt­­ott kivillanó folyó ezüstjét. A szavak áhitatosan hangzanak. Még akkor is, ha semmiségekről esnek. Például: „Nézd, az a felgyűrt nadrágú már fogott...” Tudniillik halat. A Sugovica szélén kiálló köveken nyolc-tíz hall­gatag pecázó edzi tü­relmét. Fentebb há­romszor annyian kibi­­celnek. Mégfentebb, a fehér kőkorlátoknál legalább félszázan örül­nek a néznivalónak. Egy nénike morzsá­val csalogatja a galam­bokat: „Tubi-tubi...” Másik öregasszony a pad végére telepedett csak annyi időre, míg kitölti lottócéduláit. Nagyobbacska lány ül mellette, és a válla *ölött átkuV-kaotva fi­gyeli az " ete­ket. Míg a t ■">' allat kicsavarja, nagy elha­tározással jelenti ki a néni: „Teljesen új szá­mokat írok ...” A pecázóknak szur­kolók hadából, hárman kimozdulnak. Két ele­gáns kislány fog köz­re egy zömök, Modug­­no-frizurás fiút, akinek a hátán akkora gitár lóg, mint egy kisbőgő. Elindulnak. Lassan, ünnepélyesen vonul­nak, nagy gonddal el­lenőrzik, mennyire nyomódik cipőjük a salakos porba. Néha­­néha elnéznek egymás előtt a határozatlan távolba. De csak azért, hogy ilyenkor szemük sarkából ellenőrizzék, mit csinál a másik ket­tő. A sárga kabátos kislány nyugodt, réve­­teg szemű. A piros felöltős sötétbarna szeme parázslik. Felve­ti fejét, megrázza ha­ját, belesuttog a leve­gőbe: „Ideges vagyok!” Tavasz van. »sth —n nagyban hozzájárultak. Leg­utóbb elhatározták, hogy a köz­ség szépítésében segítenek. A tanács végrehajtó bizottsága a szükséges japám illetve gömb­­akác-csemetéket, rózsatöveket beszerezte. Az fmsz helyi dolgozói az em­lített utcák lakosaival együtt több mint ezer rózsát ültettek el eddig. A rózsatövek, s a par­kok továbbra is a lakosság gon­dozásában maradnak. Természe­tesen ez csak a kezdet. A köz­ség többi részének parkosítása az elkövetkező években kerül megvalósításra. Molnár János PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspár Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dánle! Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállala Felelős kiadó: Mezei István tgazga- Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácshá? szerkesztőségi telefonközpom 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Vidék! lapok* * 1 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1 Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyt postahivataloknál ét kézbesítőknél "lőfizetési díj 1 hónapra 13 fori Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefons 11-85 Index: 25 oe%

Next

/
Oldalképek
Tartalom