Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-12 / 85. szám
Majdnem 280 kilométeres csőhálózat JXöveksstk a községek vízvesetek-liálózaía Egyre több község kap a megyében vízvezeték- és csatornahálózatot. A Kiskunhalasi Vízmű Vállalat a múlt esztendőben 42 millió forint értékben végzett hálózatfejlesztési munkálatokat. Tavaly Tataházán, Dávodon, Bajaszentistvánon. Kunszálláson és Dunavecsén avattak községi vízmüvet. Az új „belépőkkel” együtt, 41 község vízműhálózatának rendszeres karbantartását végzik a vállalat dolgozói. A termelőszövetkezetek ebben az évben mintegy 4,2 millió forintot fordítanak mélyíúratú kutak és tsz-közi vízvezetékek létesítésére. így kilenc közös gazdaságban — többek között a bátmonostori Kossuth, a madarasi Rákóczi, a gátéri Aranykalász Tsz-ben — vízvezeték-hálózat, tíz termelőszövetkezetben mélyíúratú kút. a többiben pedig csőkút épül. Községfejlesztési alapból az idén Katymáron, Kunszálláson, Balotaszálláson, Nemeenádudvaron, Felsőszentivánon, Kunbaján, Borotán, Városföldön, Tázláron és Tiszaújfalun kezdenek hozzá a községi vízmű és a vezetékhálózat építéséhez. Ez évben veszi kezdetét a soltvadkerti Büdös-tó fürdőfejlesztésével kapcsolatos ivóvízhálózat kialakítása is. Nyolc helyen tovább bo. tik a vezetékhálózatot, kilenc községben pedig egészséges ivóvizet adó kHtat fúrnak. Községfejlesztési alapból az idén több mint 18 millió forintot fordítanak a tanácsok vízhálózat építésére, illetve bővítésére. Tizenhárom községi vízműtársulás van megyénkben. Az eredményes szervező munkának j köszönhető, hogy például Garán [ a község területének nyolcvan százalékát közművesítették. Ebben az esztendőben a társulások részére 24 millió 775 ezer forintos j hálózatfejlesztési munkát végez el a vízmű vállalat. Növekszik a községek csator- \ nahálózata, s ezt mutatja a megyei vízmű vállalat egyik statisztikai adata, mely szerint a falvakban lefektetett vízvezetékhálózat jelenlegi hosszúsága összesen 279 kilométer. S ebben az évben ez a szám további 120 kilométerrel növekszik. i í “épe retört “épe i 3. i “«pe *'cfcoj^'‘épQ i Sf g <' —fi. -je i » 1 „ t 1 “ép® éj. _ I “épe «epe réVörr -épe. tető Továbbá... A KÖZPONTI kiküldött befejezte rövid felszólalását, majd a helyi hozzászólások következtek. „Röviden és dióhéjban...” — ezzel kezdődött az egyik, s mintán 20 perc eltelte után sem hagyta abba az illető, némi iróniával jegyezte meg valaki: — Jó nagy diók teremnek arrafelé! — S kitört a kuncogás. Hát igen, ha legalább valami újat mondott volna, de csak számokat ismételt, amit már egyszer felsorolt a járási értekezleten is. Csendes unalom lengte körül ezt a felszólalást. Nem úgy a másikat, amely arról szólt, mi minden épült náluk az utóbbi néhány esztendő alatt. Volt abban járda, villanyhálózat, vízvezeték, új óvoda, iskolai tanterem, cukrászda... Viszont nagy szükség lenne az üzlethálózat további bővítésére, egy földművesszövetkezeti áruház létesítésére, szükséges továbbá — mondta nekihevülten —egy strand, azután... — No, talán itt álljunk meg egy szóra — hümmögtek az elnökségben helyet foglaló vezetők —, hiszen írni sem lehet olyan gyorsan, mint ahogy az elvtárs sorolja ezt a kívánsággyűjteményt. MEGAKADT a beszéd hosszú fonala, s látszott, nem igen érti a hozzászóló, hogy miért szakítják félbe lendületes szavait. De aztán mégis helyes mederbe terelődtek az észrevételek, javaslatok, kiegészítő felszólalások. Egyrészt nem nyúltak olyan végnélkülien félórákra, másrészt a realitás talaján igyekeztek megmaradni. Hiszen könnyű felsorolni mindazt, amit a lakosság szíve, vágya diktál — megszoktuk, hogy ezek jó része nem marad üres ábránd —, de sokkal nehezebb azt is megmondani, hogy miként lesz ezekből valóság. S főként, hogy — az állami, megyei támogatáson túlmenően — mit ad hozzá a község, a település s a körzet lakossága a maga erejéből is... — Vállaljuk, hogy kiássuk a csővezetékekhez szükséges árkokat, segítünk az útburkoló anyagok vasúttól való elszállításánál, továbbá... ÍGY MAR mindjárt más akusztikája van egy felszólalásnak. S még inkább, ha a lelkes ígéreteket a tettek is követik hamarosan. E. Tóth Pál Megnövekedett a közös gazdaságok táptakarmányigénye Új keverőüzem létesül a megyében A takarmánytápok iránti nagy érdeklődést bizonyítja, hogy megyénkben már" 211 közös gazdaságban etetik velük az állatokat. A Bács-Kiskum megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat erre az évre 4600 vagon táptakarmány előállítását tervezte. Szövetkezeteink ennél már háromszáz vagonnal nagyobb mennyiségre kötöttek eddig szerződést, végleges termelési terveikben pedig 5300 vagon keveréktakarmóny felhasználása szerepel. Különösen népszerűek és keresettek a baromfitápok, amelyek nélkül szinte elképzelhetetlen a korszerű baromfitenyésztés. Amellett ugyanis, hogy a hagyományos takarmányféleségekhez képest lényegesen kevesebb — mintegy három és fél kilogramm — táptakarmány felhasználásával nyerhető egy kilogramm baromfihús, a tápetetéssel a tenyészidő is rövidebbé válik. A kívánalmaknak megfelelően tehát a megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat első féléves tervét 300 vagonnyi mennyiséggel túlteljesíti. Az ehhez szükséges importált alapanyagok egyébként — mint például a hús- és halliszt, a szója- és a földi diódara — rendelkezésre állnak. Az éves tervet több mint 700 vagonnal felülmúló igény kielégítésére is megvan a szükséges üzemkapacitásuk, s a többletmennyiség gyártása kizárólag attól függ. hogy a külföldi eredetű alapanyagokhoz idejében, s a kellő mennyiségben hozzá jutnak-e? Jelentős mértékben növelte a keveréktakarmány felhasználása iránti kedvet a tavaly bevezetett fuvardíj térítési rendszer is. A keverőüzemtől 10 kilométernél távolabb fekvő termelőszövetkezeteknek ugyanis minden további kilométer után — beleértve az átadandó cseretermény és a kivitt keveréktakarmány szállítását is — mázsánként 35 fillér állami térítés jár. Az így igénybe vett térítések összege megyénkben eléri az évi 2 millió forintot. A mezőgazdaság fejlesztéséibe irányuló párthatározat értelmében 1966-re a jelenleginek a kétszeresére emelkedik az előállított keveréktakramányok mennyisége. Ennek elősegítésére már a jövő évben sor kerül a bácsbokodi üzem rekonstrukciójára, amelyben így háromszorannyi tápot állítanak majd elő. Ezzel egyidejűleg a megyében új' napi 12 vagon teljesítőképességű takarmánykeverő üzemet létesítenek, ti már meglevő üzemek teljesítményét pedig a gyártási technológiai átszervezésével növelik. J. T. Tréfálkozik velünk a szeszélyes április, mintha vissza akarná venni mindazt, amit — az időjárás enyhülésében — a március már adott nekünk. De hasztalan a szeszélyeskedés. Az ember már tettre készen áll, robognak a munkagépek, s a földeken — még a vasárnapokat is kihasználva — szorgos népek hajladoznak, munkálkodnak. S a természet? Még csupaszok a fák, de a rügyek már serkennek, duzzadnak... S pár hét elmúltával lombosodó ágakat fényképezhet a változások iránt érzékeny, jó szemű fotóriporter. (Pásztor Zoltán felvétele.) TypMhTiOiNK Gondolnak a lakosság ellátására A napokban tartotta meg az orgoványi Kossuth Tszcs 1964. évi termelési és pénzügyi tervtárgyaló közgyűlését, melyen a gazdák elhatározták, hogy az eddigi 74 hold közös telepítésű szőlőhöz még 30 holdat ültetnek. Eszerint a meglevő 30 hold barackossal együtt több mint 130 hold szőlő- és gyümölcsösterülettel rendelkezik majd a 348 tagú szövetkezeti csoport, melynek eddig is másfél millió forint volt a közös vagyona. Elhatározták emellett, hogy a község lakosságának ellátására öt holdon zöldséget termelnek csőkutas öntözéssel. A két csőkút fúrását már megkezdték. A zöldségen kívül nyolc hold paradicsomot, és 15 hold napraforgót is vetnek. Az eddigi egy traktoruk méllé még kettőt kívánnak beszerezni a munka megkönnyítésére. Döntöttek az idén előirányzott több mint kétmillió forint közös jövedelem felhasználásáról is. E szerint közel egymillió forintot beruházásra, fenntartásra fordítanak, egymilliót a későbbi nagyobb beruházásokra tartalékolnak, de mintegy 66 ezer forint jut a közös kirándulásokra, az öregek támogatására, és tanulmányi ösztöndíj biztosítására is. Fekete György Községszépités - társadalmi munkával Felsőszentiván az elmúlt években szép teljesítményekkel gazdagodott, s ezekhez társadalmi munkával a község lakói Már népes a sétány, de a piros padokon csak néhány elszánt ifjú, s öreg ül. A téli nyomorúságban „lerobbant” verebek komikus viháncolást csapnak a barna porban. A fehér kőkorlátnak úgy támaszkodnak az emberek, mintha valaki ráfűzte volna őket. Nem sok beszéd hallik. Jó itt a magasban nekidőlni a friss szélnek, hangtalanul üdvözölni a kedves jövevényt: Köszöntünk, Tavasz! Lent a Sugovica hátán aranytallérokká omlik szét a búcsúzó nap fénye. Vad bőgéssel ront a csillámló aranyhullámok közé egy szürke halászcsónak. Piros motorja véres vonalat húz a hídon túli sötét vízre. Nyolc-tíz — sárga, zöld, piros, kék — csórnak már merészen kós-A Sugovicán tolgatja a parti sekély vizet, mint .mikor mezítláb először próbálgatjuk, elviseljük-e hidegét?__ A csónakok regimentje azonban még „hanyatt” álmodik a sziget sarjadó zöldjén. Sziget. A csárda, a kabinsorok, a csónakházak között élednek az utak, szögletek. Tartják már szemléiket a folyó szerelmesei. A bátortalan zöld gyepen diáksportolók tornáznak, futnak, labdáznak. Valahol fütyülő diktálja a tempót. A háttér alján a Duna menti fák szürkéslila foltjai kísérik az ittott kivillanó folyó ezüstjét. A szavak áhitatosan hangzanak. Még akkor is, ha semmiségekről esnek. Például: „Nézd, az a felgyűrt nadrágú már fogott...” Tudniillik halat. A Sugovica szélén kiálló köveken nyolc-tíz hallgatag pecázó edzi türelmét. Fentebb háromszor annyian kibicelnek. Mégfentebb, a fehér kőkorlátoknál legalább félszázan örülnek a néznivalónak. Egy nénike morzsával csalogatja a galambokat: „Tubi-tubi...” Másik öregasszony a pad végére telepedett csak annyi időre, míg kitölti lottócéduláit. Nagyobbacska lány ül mellette, és a válla *ölött átkuV-kaotva figyeli az " eteket. Míg a t ■">' allat kicsavarja, nagy elhatározással jelenti ki a néni: „Teljesen új számokat írok ...” A pecázóknak szurkolók hadából, hárman kimozdulnak. Két elegáns kislány fog közre egy zömök, Modugno-frizurás fiút, akinek a hátán akkora gitár lóg, mint egy kisbőgő. Elindulnak. Lassan, ünnepélyesen vonulnak, nagy gonddal ellenőrzik, mennyire nyomódik cipőjük a salakos porba. Néhanéha elnéznek egymás előtt a határozatlan távolba. De csak azért, hogy ilyenkor szemük sarkából ellenőrizzék, mit csinál a másik kettő. A sárga kabátos kislány nyugodt, réveteg szemű. A piros felöltős sötétbarna szeme parázslik. Felveti fejét, megrázza haját, belesuttog a levegőbe: „Ideges vagyok!” Tavasz van. »sth —n nagyban hozzájárultak. Legutóbb elhatározták, hogy a község szépítésében segítenek. A tanács végrehajtó bizottsága a szükséges japám illetve gömbakác-csemetéket, rózsatöveket beszerezte. Az fmsz helyi dolgozói az említett utcák lakosaival együtt több mint ezer rózsát ültettek el eddig. A rózsatövek, s a parkok továbbra is a lakosság gondozásában maradnak. Természetesen ez csak a kezdet. A község többi részének parkosítása az elkövetkező években kerül megvalósításra. Molnár János PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspár Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dánle! Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállala Felelős kiadó: Mezei István tgazga- Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácshá? szerkesztőségi telefonközpom 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38 Vidék! lapok* * 1 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 1 Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyt postahivataloknál ét kézbesítőknél "lőfizetési díj 1 hónapra 13 fori Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefons 11-85 Index: 25 oe%
