Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-12 / 85. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! NWWKÄSPÄRT BÄCS-IOSKV/IM MEGYEI LAKJA XIX. ÉVFOLYAM, 85. SZÁM 4ra 80 filter _ 1964. ÁPRILIS 12, VASÁRNAP ■ifi iTTfür», ( ' y INTÉZET ; Magyar-szovjet küzöoyilatkozat A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a magyar forradalmi munkás —paraszt kormány meghívásá­ra N. Sz. Hruscsov elvtárs­nak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága ' el­ső titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének ve­zetésével 1964. március 31-től április 10-ig baráti viszontláto­­gatást tett a Magyar Népköz­­társaságban a Szovjetunió párt­ós kormányküldöttsége. A szovjet párt- és kormány­­küldöttség részt vett Magyar­­ország felszabadulása 19. évfordulójának ünnepségein, felkeresett ipari és mezőgazda­­sági üzemeket, megismerkedett a magyar népnek a szocialista társadalom építésében elért legújabb eredményeivel. A for­ró, testvéri légkörben lefolyt találkozások hozzájárultak né­peink barátságának további megerősítéséhez. A szovjet párt- és kormány­­küldöttség forró köszönetét fe­jezi ki a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának, a Magyar Népköztársa­ság kormányának és az egész magyar népnek azért a rendkí­vül szívélyes, testvéri fogadta­tásért, amelyben mindenütt ré­szesítették. A látogatás idején megbeszé­lésekre került sor a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága és a magyar forradalmi munkás—paraszt kormány küldöttsége és a szovjet párt- és kormánykül­döttség között. A felek eszmecserét folytat­tak a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió politikai és gazdasági helyzetéről, a két or­szág pártjainak és kormányai­nak tevékenységéről, a szocia­lizmust és a kommunizmust építő munka tapasztalatairól, valamint a Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió sokol­dalú együttműködésének to­vábbfejlesztéséről. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége az egész magyar nép nevében őszinte elismerését fejezte ki a szovjet népnek azokért a nagy­szerű eredményekért, amelye­ket a kommunista társadalom építésében a Szovjetunió Kom­munista Pártja és annak lenini központi bizottsága vezetésével elért. A Szovjetunió hatalmas ipari állam, amely nagy eredménye­ket ért el a kommunizmus anyagi-technikai bázisának megteremtésében és a dolgozók életszínvonalának emelésében. Vezető helyet foglal el a vi­lágűr meghódításában, a ra­kétatechnikában és az atomipar létrehozásában, a tudomány és a technika számos más terü­letén. A szovjet népnek a kom­munizmus építésében elért eredményei történelmi jelentő­ségűek, megvilágítják az em­beriség fejlődésének útját a bol­dog jövő felé. A szovjet mun­kások, kolhozparasztok és értel­miségiek sikerei buzdítóan hat­nak a magyar dolgozókra. A Szovjetunió párt- és kor­mányküldöttsége nagy öröm­mel állapította meg, hogy a magyar nép kiemelkedő sike­reket ért el a politikai, a gaz­dasági és a kulturális élet minden területén, a jólét nö­velésében. A Magyar Népköz­­társaság dolgozói, a Magyar Szocialista Munkáspártnak és Központi Bizottságának ta­pasztalt vezetésével, lelkesen, alkotó kezdeményező készséget tanúsítva, magabiztosan halad­nak a szocializmus maguk vá­­lsztotta útján. A szovjet em­berek szívből örülnek azoknak a sikereknek, amelyeket a ma­gyar nép a szocializmus építé­sében elért. A szovjet küldöttség megálla­pította, hogy a magyar nép gazdag tapasztalatokat szerzett az állami munka, a pártépítés, valamint a gazdasági és a kultu­rális élet területén. Ezekkel a ta­pasztalatokkal, amelyeknek alapja a szocializmus általános törvényszerűségeinek és az or­szág konkrét sajátosságainak helyes összhangja, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar nép értékesen járul hozzá a szocialista építés elmé­letéhez és gyakorlatához. A felek leszögezték, hogy a két ország kapcsolatai minden téren eredményesen fejlődnek. A küldöttségek többek között megállapították, hogy a nemrég létrehozott magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudomá­nyos együttműködési bizottság máris lényeges eredményeket ért el, és kifejezték azt a meg­győződésüket, hogy a bizottság munkája révén tovább fejlő­dik és szélesedik a testvéri együttműködés a két ország népgazdaságának minden ágá­ban. A Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió közötti árucsereforgalom évről évre je­lentősen növekszik, és az utób­bi hat évben több mint kétsze­resére emelkedett. A felek azonos nézetet valla­nak abban, hogy tovább kell bővülnie a szocialista országok gazdasági együttműködésének a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében. Külö­nösen fontosnak tartják távlati terveik egyeztetését és a két­oldalú együttműködés bővítésé­vel egyidejűleg a többoldalú együttműködés hatékonyabb fejlesztését. A felek megelégedéssel álla­pították meg, hogy sikeres együttműködés alakult ki a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió tudományos és kulturális intézményei között, és nagy jelentőséget tulajdoní­tanak az együttműködés to­vábbfejlesztésének. A magyar—szovjet együttmű­ködés kiszélesítésében nagy sze­repük van a társadalmi szerve­zeteknek, a szovjet—magyar és a magyar—szovjet baráti társa­ságnak, a két ország megyéi, és városai, üzemei, tudományos és kulturális intézményei kö­zötti baráti kapcsolatoknak. A két fél mély megelégedés­sel állapította meg. hogy a Ma­gyar Népköztársaság és a Szov­jetunió kapcsolatait a rendkí­vüli melegség és szívélyesség jellemzi. Ezek a kapcsolatok a szocialista nemzetköziség, a szoros együttműködés alapján, az idő megpróbáltatásait kiállt testvéri barátság szellemében fejlődnek, megfelelnek a két ország népei alapvető érdekei­nek, az egész szocialista közös­ség érdekeinek. A felek megállapítják, hogy a szocialista világrendszer erejé­nek növekedése, a kapitaliz­mus mindinkább elmélyülő ál-. talános válsága, a nemzeti fel­szabadító mozgalom fejlődése következtében, továbbá annak eredményeként, hogy erősödik a nemzetközi proletariátus osz­tályharca a tőkés országokban, az erőviszonyok végérvényesen a szocializmus, a haladás és a béke javára változtak meg. A különböző társadalmi reivl­­szerű államok kapcsolataiban a felek változatlanul a békés egy­más mellett élés lenini elvét követik. Ez külpolitikájuk alapja, ez a jelen történelmi körülmények között az egyetlen politika, amely megfelel az em­beriség, a béke érdekeinek és megkönnyíti a szocializmus ha­talmas erőinek további előre­haladását. A szocialista országok kez­deményezéseinek eredménye­ként az elmúlt években kedve­zőbbé vált a nemzetközi hely­zet, csökkent a nemzetközi fe­szültség. A Magyar Népköztár­saság és a Szovjetunió egyet­ért abban, hogy meg kell szi­lárdítani és tovább kell fejlesz­teni a már kivívott sikereket, el kell érni, hogy a nemzet­közi helyzetben beállott eny­hülés fordulópontja legyen a tartós békéért folyó küzdelem­nek. E célból tovább kell ke­resni a megegyezést az erre megérett nemzetközi kérdések­ben, olyan határozott intézkedé­sek meghozatalára kell töreked­ni, amelyek a világháborús ve­szély elhárítását szolgálják. Minden kormánynak, amely tu­datában van a népe sorsáért viselt felelősségének, kötelessé­ge elősegíteni a nemzetközi fe­szültség további enyhülését. A magyar nép tudatában van annak, hogy az emberiség bé­kéjének, biztonságának legfőbb őre a Szovjetunió. A szovjet állam fennállása óta a béke megőrzésének lenini politikáját folytatja. Történelmi jelentősé­gű az emberiség számára a Szovjetuniónak a békéért, a különböző társadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért folytatott küzdelme, e harcban tanúsított állhatatossá­ga. A békéért, a nemzeti füg­getlenségért, a népek barátsá­gáért. világszerte küzdő száz­milliók legfőbb támaszukat, leg­jobb szövetségesüket látják a Szovjetunióban. A Szovjetunió a második világháború befeje­zése óta szakadatlanul küzd a háború maradványainak felszá­molásáért, a legégetőbb nemzet­közi kérdések megoldásáért. El­sősorban a Szovjetuniónak kö­szönhető, hogy az emberiség az utóbbi években az imperialis­ták által sorozatosan előidézett, súlyos nemzetközi válságok el­lenére elkerülte a világháborút. A szovjet nép nagyra érté­keli a Magyar Népköztársaság erőfeszítéseit a béke biztosítá­sáért, az államok közötti békés egymás mellett élés elveinek elfogadtatásáért, a szocialista közösség egységének, összefor­­rottságának megszilárdításáért vívott harcban. A szovjet embe­rek őszintén örülnek annak, hogy a Magyar Népköztársaság szüntelenül növeli nemzetközi tekintélyét, jelentősen bővítet­te külpolitikai kapcsolatait és tevékeny szerepet játszik az Egyesült Nemzetek Szervezeté­ben, valamint más nemzetközi szervezetekben. (.Folytatás a 2. oldalon,) Jól sikerült vizsga (N. O.) Jól sikerült évközi vizsga volt. Megyénk tanácsi iparának első negyedévi bizo­nyítványa arról tanúskodik, hogy az év eleji üzemi párt­­taggyűlések, termelési tanács­kozások lelkes hangulata a munkapadok mellett sem ha­gyott alább. A könnyű és az élelmiszeripar 104.5 százalék­ra teljesítette első negyedéves tervét. Legkiemelkedőbb eredmény­nyel a Bács-Kiskun megyei Tőzegkitermelő és Talajerő­gazdálkodási Vállalat dicse­kedhet, amely 60,8 százalék­kal termelt többet, mint az elmúlt év azonos időszakában. Idei első negyedéves tervét 36,3 százalékkal teljesítette túl. Ehhez pedig olyan jelen­tős akadályokat kellett leküz­­denie, mint az időjárás és a vagonhiány. A vállalat vezető­sége azonban nem esett két­ségbe, kapcsolatot teremtett a mezőgazdasági nagyüzemek­kel, s azok járműveit is be­szervezte a szállítások lebo­nyolításába. A Bács-Kiskun megyei Fi­nommechanikai Vállalat 103,3 százalékos teljesítéséhez azt is hozzá kell fűzni, hogy 63,3 százalékkal többet termeltek, mint 1963. első negyedévében. És ez a nagyarányú felfutás pedig nem ment a minőség rovására. Ezt igazolja, hogy a Ganz-MÁVAG igen elégedett az exportra készülő motorvo­natokhoz szükséges villamos vezérlő berendezésekkel, ame­lyeket a kecskeméti vállalat készít. Emellett a szállítási határidőket is pontosan be­tartják. Tavaly állandóan a hátul kullogók között emlegették a Bács-Kiskun megyei Fatömeg­cikk és Fagyapotgyártó Vál­lalatot. Az idén jelentősen megemelték termelési tervét mégis az első negyedévben 120.4 százalékos eredménytért el. Ez annak köszönhető, hogy a vállalat vezetői jobban szer­vezték a munkát, s műszaki fejlesztést hajtottak végre. Az üzemben négyszeres teljesít­ményt érnek el a ládaszegező gépek alkalmazásával. örvendetes, hogy tanácsi iparunk a mezőgazdaság igé­nyeit is igyekszik kielégíteni. A Kalocsai Cementipari Vál­lalat 201,5 százalékos tervtel­jesítése mögött nemcsak a munka nagyszerű lendületét kell értékelni, hanem azt is, hogy a szőlőtelepítésekhez a tervezettnél jóval több beton­cölöpöt készítettek. Eredmé­nyüket többek között annak is köszönhetik, hogy a bajai vállalat példájára a betonér­lelés meggyorsítása érdekében bevezették a gőzöléses eljá­rást. A megye tanácsi ipara köz­ben megkezdte a hiánycikkek gyártását is. — A Dunave­­csei Vegyesipari Vállalat pél­dául már foglalkozik az üst­házak készítésével, amelyet az utóbbi időben sehol sem lehe­tett kapni. Egyébként, ha a vegyesipari vállalatok tervtel­jesítését elemezzük, mintegy 15 százalékkal maradtak el az előirányzattól. Ez azonban ab­ból adódik, hogy az eredetileg előirányzott építőipari tevé­kenységüket egyharmadára csökkentették, hogy a párt- és kormányhatározatok értelmé­ben az építőipar koncentrálá­sát megyénkben is könnyeb­ben megvalósíthassuk. A ve­gyesipari vállalatok az épít­kezések helyett a javító-szol­gáltató tevékenységre és a hiánycikkek gyártására kap­nak majd megbízatást. Az élelmiszeripari vállala­tok közül a legjobb eredményt a Kalocsai Sütőipari Vállalat érte el. Első negyedévi tervét 111,6 százalékra teljesítette. A kalocsai sütőipar készítmé­nyeit — többek között a Hó­virág kötszere ül tét — ország­szerte ismerik. A vállalat ve­zetői és dolgozói azonban a megadott terveken felül is igyekeznek a termelést bőví­teni. Legutóbb például rétes­boltot nyitottak, amely igen finom készítményeivel nagy közkedveltségnek örvend. Ke­nyerük is legjobb a megyé­ben. Követendő példa ez a többi sütő- és élelmiszeripari vállalatok részére. A megye tanácsi könnyű- és élelmiszeripara jól kezdte az évet. Az eredmények biz­tatóak, s év végéig még na­gyobbak lehetnek, ha a mű­szaki fejlesztésben, a gyárt­mányok minőségében, az ön­költség csökkentésében to­vábbi sikereket érnek el. s a szocialista munkaverseny láng­ja még magasabbra csap az üzemekben. Több mint 1100 hold szőlőt és 700 hold gyümölcsöst telepítettek eddig szövetkezeti gazdaságaink Az egyéb időszerű tavaszi munkákkal párhuzamosan me­gyénk szövetkezeti gazdái — a „hullámzó” időjárás ellenére is — dicséretes lendülettel kezd­tek hozzá a nagyüzemi szőlők és gyümölcsösök létesítéséhez. , Legszervezettebben a kiskun­­halasi járás szövetkezeti gazda­ságai fogtak e nagy munkához, s a legjobb előrehaladásról is innen adhatunk hírt. A jános­halmi tsz-közi vállalkozás gaz­dái máris befejezték az ősszel félbemaradt 103 hold szőlő­­telepítést. E hét elején kezdték meg a mélykúti Alkotmány Tsz boro­­tai üzemegységében, a közös gazdaság nagyszabású terve, ez év tavaszára eső részének — 400 hold szőlő telepítésének — a megvalósítását. Kétszáz holdnál nagyobb területre elegendő, mintegy 1 millió szál olasz riz­­lingvesszőt ültetnek el a bálo­­taszállási tsz-közi vállalkozás gazdái. Az elmúlt évhez képest ör­vendetesen nagyobb szervezettség jel­lemzi a dunavecsei járás tsz-eiben folyó telepítési munkákat is. A megelőző kitűzésekkel idejé­ben elkészültek, s a talajmun­kákat illetően sem volt fenn­akadás, A dunaegyházi Hala­dás Tsz-ben 50 holdon már földben vannak a szőlővesszők. Az apostagi Duna Tsz-ben 43 hold gyümölcsös létesült eddig, s az 50 hold szőlőnek is csak­nem a felét eltelepítették. Bizonyos mértékű visszaesés mutatkozik a kiskőrösi járásban. A tereprendezési munkák elhú­zódása miatt nehézkesen halad a fülöpszállási Vörös Csillag Tsz 100 hold őszibarackosának létre­hozása, holott főként e gyümölcs­fajtánál a minél korábbi tele­pítés kívánatos. Kecskemét város szövetkezeti gazdaságai is gátló körülmény, hogy az ősszel a gépi munkák egy része elmaradt. Ennek elle­nére néhány tsz-ben jól halad a telepítés. A kecskeméti Petőfi Tsz tervében szereplő 112-ből 65 holdon, a Törekvés Tsz 400 holdra tervezett területének az egyharmad részén tettek pon­tot a telepítés végére. A Magyar—Szovjet Barát­ság Tsz befejezte 60 holdar gyümölcstelepítési tervét. Megyénk szövetkezeti gazda­ságai a szőlő tavasza telepítését együttesen 2778 holdra tervez­ték, s ebből az elmúlt hét vé­géig 1154 holdon oldották meg e feladatukat. A gyümölcsös te­lepítésének 600 holdas tervét pedig a saját szaporító anyagok felhasználásával már jóval túl is teljesítették. J. T,

Next

/
Oldalképek
Tartalom