Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-09 / 82. szám

Világ proletárjai, egyesüljétek!Szakemberek nyeregbe TÜvfí Hette a. magyar, szocialista m van)«, ás Pärt bäcs-kiskv/im mectYei lapja XIX. ÉVFOLYAM, 82. SZÁM Ara 60 fillér 1964. ÁPRILIS 9, CSÜTÖRTÖK Beszélgetés Keserű János földművelésügyi miniszterhelyettes elvtárssal Redős István Jól bevált oktatási forma Több mint 12 ezer hallgató a falusi téli tanfolyamokon Földművelésügyi Mi­nisztérium. Aranypaszományos sapkájú portás szalutál. S bent a hétköznap katonái, élükön a parancsnokkal készülnek a nagy tavaszi csatára. — Bár egyetlen puska sem dördül, mégsem könnyű ez a harc — mondja Keserű János földművelésügyi miniszterhe­lyettes. — Megnyugtatásul az aggódóknak csak annyit, hogy erősek, biztosak a hadállása­ink. Néhol azonban meg kell mondanunk, réseket is találunk rajta — mondja. Ezekről a gyengébb pon­tokról beszélgessünk! Erre kér­tük meg Keserű elvtársat. Üj­­ból és újból világítsunk rá a hibákra, hogy minél könnyebb, biztosabb legyen az elhárítás. — Először a pillanatnyi hely­zetet érdemes felvázolni — kez­di Keserű elvtárs. — A kalá­szos vetőmagot már százszáza­lékosan kiszállítottuk a gazda­ságokba. A hibrid kukorica ki­szállításában 92 százalékos az eredmény, úgyhogy e tekin­tetben semmi néven nevezendő probléma nincs. — Nézzük, mi a helyzet a műtrágyafronton. — Az első fél évre tervezett kontingenst az alábbi megosz­lásban már március végéig el­juttattuk a termelő üzemekbe. Nitrogén: 86 százalék, foszfor: 82 és káli 53 százalék. Az el­maradás tehát egyedül a káli műtrágyában mutatkozik. En­nek is az egyik fő oka az im­portlemaradás. Az idei tavaszon hatalmas területeken hazai gyártású vegy­szerekkel vesszük űzőbe a gyo­mot. 1 millió hold kalászos ga­bonánál és 250 ezer hold kuko­ricánál alkalmazunk vegyszert. Hogy ezt a munkát zavarta­lanul elvégezhesse a mezőgaz­daság, 900 db nagy teljesítmé­nyű permetezőgépre lenne szük­sége. Sajnos a teljes mennyiség nem áll rendelkezésre, mind a hazai gyártók, mind a külföldi szállítások lemaradása miatt. Akár egy tó vize is kevés lenne a vegyszerek keveréséhez, hiszen másfél millió hektoliter vizet szállítanak ki a földekre. Szinte megoldhatatlan nehéz­ségként jelentkezett: honnan szerezzünk elegendő tároló­edényt? A Belügyminisztérium illetékes szervei azonnal a me­zőgazdaság segítségére siettek. Felajánlották, hogy a legexpo­náltabb időszakban a tűzoltóság rendelkezésünkre bocsátja va­lamennyi nélkülözhető vízgyűj­tő lajtját. így aztán a történe­lemben talán először, nem tü­zet olt a tűzoltóság, hanem kü­lönféle vegyszereket szállít. Akad még persze nehézség is, ha jól körülnézünk az or­szág szántóterületein. 1500 erő­gép vesztegeli majd végig tét­lenül a nagy tavaszi munkála­tokat. Alkatrészhiány miatt ja­víthatatlanok. Súlyos gond ez. Sok száz féle gép dolgozik a föl­deken, s ezekhez sok-sok ezer faj­ta alkatrész kellene, több mil­lió darabban. Végső soron majd a géppark tipizálása oldja meg a problémákat, de addig is na­gyobb gonddal dolgozzanak az ellátó és a termelő vállalatok —- mondja Keserű elvtárs. Ez van! Mondaná erre ez­zel az új szólással élve a jó magyar ember. De ez kevés —> felelik erre a szakemberek, a gazdák. Hisz a termés eredmé­nyé nem egyéni érdek. Szocia­lizmust építő hazánk közügye. Milyen feladatok állnak te­hát előttünk, hogy a pillanat­nyi hátrányokat ügyes taktiká­val, a legcélravezetőbb straté­giával pótoljuk. — Tárgyilagosan szemlélve a lemaradás hozzávetőlegesen há­rom hét. Április végéig az őszi kalászosokhoz kapcsolódó ápo­lási feladatokat, továbbá a rét­legelő, szőlő, gyümölcs tavaszi munkálatait kellene elvégezni. Nem beszélve arról, hogy e hó­nap végéig az egész ország te­rületén be kell fejezni a szán­tást, vetést. Rendelkezésünkre viszont mindössze 20 nap áll. Az előző évi tapasztalatok alapján és sokéves normák szerint 32— 35 nap szükséges valameny­­nyi gépi és kézi munka elvég­zésére. A cél tehát az, hogy mezőgazdaságunk a megrövidült idő alatt is teljesítse kötelessé­gét. A feladatok megsokszorozód­tak. Szükségessé vált a kétmű szakos munka minél szélesebb körű bevezetése. Éjjel-nappal szántam-vetni! Minden traktor­hoz értő embert a gépek nyer­gébe ültessenek. Hisz munká­juk most minden másnál fonto­sabb. Bármilyen gyorsan kell is elvégezni azonban a soron levő 'munkálatokat, nem szabad a legfontosabbról, a jó minőség­ről megfeledkezni. A nagy si­etség tehát sehol se menjen a minőség rovására. A családtagok aktivitására is számít az ország. Hisz minden óra, amit a földeken töltenek hasznos munkával, segíti pótol­ni a háromhetes lemaradást. Sok segítséget nyújthatnak a -társadalmi munkások is. A rét­legelő ápolásában már oly sok szép eredményt értek el az út­törők, kiszisták. Ez évben még nagyobb szükség lesz munká­jukra. Utoljára hagytam, de nem a jelentősége miatt. Egyetlen mezőgazdasági szakvezető — legyen akár minisztériumi, akár megyei funkcionárius — se ma­radjon az íróasztal mellett. Az ő helyük most a földeken van. Mint a jó katonák, mindig a legnehezebb helyeken teljesítse­nek szolgálatot és tudásukkal ott segítsenek, ahol csak igény mutatkozik erre. Néhány me­gyében ez a szellem már is megvalósult. Baranyában, Csong­­rádban a kiküldött minisztériu­mi főosztályvezetők egyetlen mezőgazdasági vezetőt sem ta­láltak az irodájukban. És ez a helyes! Ne jelentéseket írassa­nak ilyenkor a szakvezetőkkel, mert ez olyasféle, mint ha a legnagyobb harcok idején mes­terlövészekkel pucoltatnák az ebédhez való burgonyát! Mindnyájunk ügye, mindnyá­junk érdeke, hogy közös erő­vel, társadalmi összefogással minél rövidet»}) idő alatt sike­resen végezzük el a nagy ta­vaszi munkálatokat. A legszélesebb tömegeik tájé­koztatásának igen bevált formá­ja a pártoktatásban a falusi téli tanfolyamok rendszere. Az elő­ző évi tapasztalatok alapján a megyei párt-végrehajtóbizottság tavaly júniusi határozata a párt­oktatás egyik legfontosabb terü­leteként említette ezeket a tan­folyamokat, és arra kötelezte a pártbizottságokat, valamint a pártszervezeteket, hogy az idei évadban szervezzék meg min­denütt a termelőszövetkezetek­ben, a termelőszövetkezeti cso­portokban, a szakszövetkezetek­ben, az állami gazdaságokban, gépállomásokon és az erdőgaz­daságokban. A feladat az volt, hogy ezen az úton minél szélesebb pa­raszti tömegek ismerjék meg a párt politikáját, valamint a helyi politika legfontosabb és legidőszerűbb kérdéseit. A megyei pártbizottság ágit prop. osztálya által kidolgozott tematika helyesen követte a téli tanfolyamok célkitűzését. A ter­vezet a szövetkezeti demokrá­cia, a háztáji gazdaságok, a ho­moki gazdálkodás és a gyenge term előszö vetkezetek megszilár­dításának kérdéseivel foglalko­zott. Emellett azonban a lehető legnagyobb önállóságot is biz­tosította a járási-városi pártbi­zottságok számára a helyi poli­tika kérdéseinek ismertetésére. A pártbizottságok azokat a té­mákat választották ki az ágit. prop. osztály javasolta témák közül, amelyektől a legtöbb se­gítséget várták a járás és a vá­ros fontos problémáinak megol­dásához, s kibővítették a maguk sajátos feladatainak ismerteté­sével. A tapasztalatok azt mu­tatták, hogy a központi téma­terv jó volt-Nagy segítséget jelentett az is, hogy a megyei pártbizottság ágit. prop. osztálya a legfonto­sabb tárgykörök tananyagát ki­dolgozta és sokszorosítottan ki­adta a tanfolyamok vezetőinek. A falusi téli tanfolyamokat mindenütt a helyi igényeknek megfelelően szervezték. Ahol a hallgatóság úgy kívánta, heti egy előadásban hat hét alatt zajlott le a tanfolyam, másutt rövidebbidő alatt, hetenként két előadást tartottak vagy hármat. A tervezett 205 tanfolyam mindegyikét befejezték, a hallgatók összlétszáma 12 ezer 300 volt, két és fél ezerrel több mint az előző évben. A hallgatók érdeklődéssel fo­gadták az előadásokat. Számos kérdés és bíráló hozzászólás is bizonyította, hogy érdemes volt a fontos helyi politikai kérdé­sekkel foglalkozni. A résztvevők felfigyeltek a helyi politika cél­kitűzéseire, a közérdekű prob­lémákra, gyakran felhívták a figyelmet maguk is egy-egy gon­datlanságra. szabálytalanságra, így a tanfolyamok nemcsak a falusi dolgozók tájékoztatásában jelentettek fejlődést, hanem alkalmasak voltak arra is, hogy a helyi vezetők meg­ismerjék a lakosság vélemé­nyét, s kiépüljön a szoro­sabb kapcsolat a vezetők és a széles tömegek között. Az előadók a felmerült kér­dések nagyobb részére a hely­színen azonnal válaszoltak. Szá­mos helytelen nézetet tisztáztak, eloszlatták az aggodalmakat, s a lakosságot mozgósították a fő feladatok végrehajtására. Amire pedig azonnal nem válaszolhat­tak, azokra utólag, a járási-vá­rosi pártbizottságok felvilágosí­tása alapján adtak helyes vá­laszt. A következő pártoktatási év­ben a téli tanfolyamok rend­szere tovább bővül. A pártbi­zottságok feladata lesz felhasz­nálni az idei jó tapasztalatokat, s ezek alapján megszervezni mindenütt a tanfolyamokat. Be­vált módszer a szakosítás: a tanfolyam hat előadását nem egy előadó tartja, hanem mind­egyik témát a tárgykörben leg­jártasabb szakemberre bízzák. Jól bevált az a gyakorlat is, hogy a propagandisták az elő­adás napján egész nap a köz­ségben tartózkodtak, s anyagot gyűjtöttek, példá­kat merítettek a község éle­téből az előadáshoz. Törekedni kell a jövőben arra is, hogy az előadásokat filmmel vagy diafilmmel tegyék színe­sebbé, érdekesebbé. A következő évben még na­gyobb paraszti tömegekhez kí­ván eljutni a párt a falusi téli tanfolyamokkal. Egyrészt úgy, hogy az ideinél több tanfolya­mot szerveznek, másrészt az idei hatvan fős átlaglétszámot het­venre kívánják emelni. r Építkezik az Almavirág Egész nap zúg a motorfűrész a lajosmizsei Almavirág Ter­melőszövetkezeti Csoport központjában. A fogatosok egymás után hozzák a rönkfákat a közös gazdaság 92 holdas erdejéből. Képünkön a csoport két gazdája, Üjszászi János és Szőrös An­tal deszkává és léccé aprítja fed a fát (Baloldalt.) Mire használják a faanyagot? Megtudjuk, hogy az idén bőven lesz tennivalója a közös gazdaság építőbrigádjának. A többi között tízvagonos műtrágyaraktárt, gépjavítóműhelyt, va­lamint gépszínt építenek az öt traktor, meg a hozzájuk tartozó pótkocsik részére. Az ácsok — Fózel Márkus és Kemencéi Já­nos — a gépszín fölé már készítik a tetőszerkezetet. (Jobboldalt.)

Next

/
Oldalképek
Tartalom