Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-08 / 84. szám (81. szám)

Tudósítónk írja: A pult két oldaláról Amikor a mostani kis boltot építették, Géderlakon még há­rom élelmiszerüzlet szolgálta a vásárlókat Azóta az életszínvo­nal sokat emelkedett, változ­tak az igények. A három üzlet­ből viszont csupán egy maradt meg. Nem is üzlet ez, hanem inkább zsúfolt szatócsbolt, nem nagy dicsérete a földművesszö­vetkezetnek. Kérdezzük meg azonban er­ről a pult két oldalán állók vé­leményét. A bolt vezetője: — A göngyölegtől a vásárlók alig férnek az üzletbe, tárolásá­ra pedig másutt nincs hely. Rá­gondolni is rossz az ünnepeket megelőző forgalomra, nem is szólva a nyári állapotokról! A bolt kőkerítésbe van építve, minden oldaláról süti a nap. Kicsi mérete miatt jégszekrény elhelyezésére nincs mód, így az áruk halmazállapota égy-kettő- re megváltozik Olvad a zsír, a vaj, a margarin. No, meg jóma­gam is. A pár lépésre levő pék­ségből ide szállított és a hátam mögötti polcokon tárolt kenyér versenyben van a nappal. A reggel hozott élesztő, sajt fel­püffed, megromlik... És a vásárló: — A t&ltvezető mindenről gondoskodik, mindenféle áru kapható itt, de .. Ez a szatócs­bolt nem méltó a mai kereske­delemhez. A ládákból kiálló szögek, piszkos zsákok a ruhán­kat veszélyeztetik, a zsúfoltság a tisztaság rovására megy. Tej­termékért nyáron Kalocsára kényszerülünk utazni. Tanács­tagjainkat hasztalan kérjük, te­gyék szóvá ezt illetékes helyen. A válasz minduntalan ez: ígé­retet kaptunk .. És minden marad a régiben. A községi ta­nács vb vezetői szerint lehető­ség van egy központi fekvésű ház vásárlására. Üzletté formá­lásához társadalmi munkával is segítenénk. Csak már mozdulna előre a dolog! Régi téma ez Géderlakon. Az üzlet nagy forgalmú, havi átlag­ban eléri a hetvenezer forintot A megoldásra ígéretünk van a járási tanácstól, de szeretnénk, ha végre a MÉSZÖV is meg­hallgatná a kérésünket. Mert segítséggel nem fukarkodnának a géderlakiak! Szalay János Nyolc építőtábor — hatezer KISZ-ista lány Megkértük Szvorény János elvtársat, a megyei KlSZ-bi- zobtság nevelési osztálya veze­tőjét, ismertesse a megyei nyá­ri K ISZ-építő táborokkal kap­csolatos terveket, elképzelése­ket, — A megyei KISZ-bizottság már most foglalkozik az építő­táborok programjának kidolgo­zásával — mondotta. — Össze­sen hét — a bajai, a hosszúhe­gyi, a bácsalmási, a kunfehér­tói, az izsáki, a városföldi és végül a Helvéciái Állami Gaz­daságban dolgoznak majd a kö­zépiskolás lányok. Kizárólag a lányok részére szervezünk a megyében építőtáborokat, me­lyek részvevői többségben más megyék középiskoláiból érkez­nek hozzánk. — összesen hatezer diáklányt várunk nyolc KISZ-építőtábo­runkba. A Helvéciái Állami Gazdaságban két üzemegység­ben szervezzük meg a munkát. A jelentkezőket nyolc turnusba osztjuk. A két-két hétig terjedő időszakban ezerötszáz lány dol­gozik majd, s így a négy tur­nusban foglalkoztatni tudjuk mind a hatezer középiskolás lányt. — Mikor kezdődik a munka? — Az első turnus június 28- án, a második július 12-én, a harmadik július 26-án, s a ne­gyedik augusztus 9-én kezdődik. A résztvevők a kajszi- és őszi­barack, a nyárialma szedésénél, csomagolásánál, a szőlő-zödd- munkáknál, a komlószedésnél és a hibrid kukorica címerezósé- nél segédkeznek. Nemcsak azt tartjuk szem előtt, hogy a napi 6 órás munkaidő alatt minden KISZ-ista lány teljesítse a 21 forint tervezett termelési érté­ket, hanem a. fennmaradó sza­bad idő hasznos, jó kihaszná­lása érdekében is megfelelő programot kívánunk biztosítani. Ennek részleteit is most dol­gozza ki a megyei KIS Z-bizott­ság — fejezte be a tájékozta­tást Szvorény János. r „Fegyverkezik“ a Tassi Növényvédő Állomás a kártevők elleni sikeres küzdelemhez Március utolsó napjai óta a megye különböző szövetkezeti gazdaságaiban dolgoznak a Tassi Növényvédő Állomás Rapidtox II. gépei. A 12 növényvédő be­rendezéssel a kukorica alá 1800 holdon végzik el az állomás szakemberei a Hungazinos vegy­szerezést — főként olyan ter­melőszövetkezetekben, ahol még nem rendelkeznek saját nagy­üzemi növényvédő géppel. Ügy tervezik, hogy ezt a munkát e hónap közepéig befejezik, s ak­kor a gabonatáblákra kerül sor. A Dikonirttal való gyomtalaní­tást, a gabonák gyors fejlődése miatt, néhány nap alatt kell majd elvégezniök. Rendkívül olcsó kénsavelőóllítós A Szovjetunióban új és rend­kívül olcsó módszert találtak fel a kénsav előállítására — je­lenti a TASZSZ. A Balkas-réz- olvasztó kombinát közvetlenül a konverterből kijövő gázból nyeri a kénsavat. Ez a módszer nagyon gazdaságos. Lehetővé te­szi az egyébként kárba vesző melléktermékek felhasználását és csökkenti a kénsav előállítá­sának költségeit. A szovjet kén­sav ily módon jóval olcsóbbá vált, mint az amerikai Freeport Sulphur Company terméke. Jóllehet, a gépeknek egész nyáron át megszakítás nélkül akad tennivalójuk, az állomás tevékenységének fontosabb ré­szét a növényvédelem átfogó szervezése, a szaktanácsadás, a kártevőik jelentkezésének előre­jelzése, illetve az ellenük való védekezés időpontjának és mód­jának meghatározása képezi Hogy e feladatuknak eleget te­gyenek, a többi között minden járásban saját növényvédő ag- ronómust foglalkoztatnak. A múlt évben felállított fény­csapdák számát az idén három­mal növelik. A gyümölcster­mesztő körzetekben a cseresz­nyelégy rajzásának megfigyelé­sére szolgáló Izolátorokat he­lyeznek el. E munkában együtt- működnek a MESZCV-vel. Az állomás laboratóriumában ugyanakkor újabb és újabb ha­tásos szerek kipróbálásával kí­sérleteznek. Jelenleg például a gabonapoloska irtását kísérlik meg DDT tartalmú szer alkal­mazásával. A RAFIA rr muaeizei w'lri'iiMMi- ii,iii-;i!:!i'i»,iid!i1i! in­..... ii-iiNini'üi-iFJi-iüiii; Sa jnos, alig ismert a szé­lesebb olvasóközönség előtt egy igen érdekes, kéthavonként megjelenő folyóirat. A címe: Népművészet és háziipar. Pedig érdekes írások, szép fényképek, rajzok találhatok itt a kisipari és háziipari termelőszövetkeze­tek áruiról. Legutóbb a már­cius—áprilisi lapszámban a Kun- szentmiklósi Háziipari Termelő- szövetkezet országos elsőséget és helyezést elért rafia szatyrait, táskáit mutatta be és méltatta a folyóirat. Halász Ferencnével, a htsz el- nötkasszonyával azokról beszél­gettünk, akik először megálmod­ták ezeket a kecses, modem formákat, a praktikusságot és a népművészet motívumait egybe­ötvöző, remekbe szabott darabo­kat. Ldpták István műszaki ve­tető és Csabai Kálmán a ter­vezők. Az ő alkotásaik a köny- nxeú votKílú raliaszövetböl ké­szült „vödör”-táska, a rafiaszö-1 vet és a nád kombinációjából | született, praktikus hentessza­tyor, az új vonalú strandsza­tyor stb., melyek frappáns öt­letet, magasfokú esztétikumot egyaránt tanúsítanak. A háziipari termelőszövet­kezet múlt évi munkája, idei eredményei elismerésre méltók. — Tervünket túlteljesítettük, s a 9 millió 412 ezer forintos termelési értékből 2 millió 560 ezer forint értékű cikket ex­portra készítettünk — magya­rázta Halász Ferencné. Az idei év még nagyobb fel­adatot ró a szövetkezet — több­ségében bedolgozó — tagjaira. — 10 millió 150 ezer forint az 1964. évi előirányzott terme­lési tervünk — folytattta Ha­lászná —, ami ismét hatalmas feladatot jelent számunkra. Ké­szítményeink ma már bel- és külföldön egyaránt keresettek. (Tavaly 7 első díjat, három he­lyezést szereztünk az országos fonottáru-pályázaton. S ez az eredmény most is kötelez, nem szeretnénk lemaradni az idén sem. Már készülünk a májusi ipari vásárra, ahol szín, szövés­minta és mintaszövet szempont­jából újszerű modelleket muta­tunk be. Hogy milyeneket? Nem árulhatom még el, de az bizonyos, hogy a strandolókra például sok szép strandtá&ka vár ezen a nyáron is. • február óla korszerű, vil­lanygéppel történő szabás se­gíti a dolgozók munkáját. Már­ciusban újabb tíz szövőszék lé­pett üzembe. A műszaki fejlesz­tés mellett azonban a szorga­lom, a művészi érzék a garan­cia arra, hogy újabb, szép meg­lepetéseket tartogatnak a kun- szentmiklősi „rafiások” a bél­és külföldi vásárlóknak.. B. Get. WIELKOPOLSKA ======= és székhelye ======= Körös-körül síkság, itt-ott ki­sebb dombok teszik változatos­sá a tájat. Északon szétszórt ta­vak, amelyek az erdők és me­zők zöldjében úgy ragyognak, mint a gyöngyszémek — íme, ilyen kép tárul az ember elé, ha a Poznani vajdaságon, Wiel- kopolskán átutazik. A több ki­lométernyi hosszú síkság, a me­zők sakktáblája nagymértékben emlékeztet Bács-Kiskun megye tájaira. Csak területileg a Póz­nám vajdaság nagyobb, 27 ezer négyzetkilométeren terül el. Lengyelország területének a 8,6 százalékát teszi ki, s lakosainak a száma körülbelül két és fél millió. A vajdaságban 97 város, 5 község, 491 falu és 3673 tanya- központ van. A városokban 1960-ban 1 millió 124 ezer em­ber élt, 56 százalékuk Poznan­ban és a vajdaság hat más vá­rosában lakott. Wielkopolskát Lengyelország éléskamrájának nevezik. A jó gazdálkodás és a mezőgazdasági termelés magas kultúrája híres a mi vajdaságunkban. Sokféle és nagy mennyiségű mezőgaz­dasági termék kerül innen az országos és a külföldi piacokra. A világ különböző részeiben is­meretesek például a wielko­A vajdaság északi részén két sóbánya üzemel, kissé keletre, a háború el itt elhanyagolt ko- nini területen, külszíni barna­szénbányák vannak. Közülük egy, a konini szénbánya, a Goslawiceben épült hatalmas erőműveket látja el szénnel. Közelében alumíniumkohó épült. A turecki járásban most is nagy erőfes^ítésű munka fo­lyik a bányaepítésnél. Ehhez 1965-ig több millió köbméter földet kell eltávolítani. E mun­kát gépek segítségével végzik. Egyre rohamosabban változik Wielkopolska gazdasági arcula­ta, ahol még nem is olyan ré­gen a termelés 53 százalékát a mezőgazdasági termékeket fel­dolgozó ipar és a, mezőgazdaság tette ki. Tagadhatatlan, hogy a mezőgazdaság termelékenysége még mindig nem kielégítő. A tudományos kutató munka azon­ban feltárja a termelékenység növelésének lehetőségeit. Az ál­lattenyésztésben takarmányként felhasznált burgonya, cékla, ga­bona például kevés fehérjét tar­talmaz és főleg drága. A több fehérjét adó növényeket kell termesztenünk. Csökkentenünk kell az állattenyésztés költsé­geit, fokoznunk a gazdaságos baromfitenyésztést. Ezeket pro­Háztetők a poznani ó-városban. polski sonka, tojás, a különböző húsféleségek, halak és más áruk. A lengyel vodkát ötven ország­ba szállítjuk. A felsoroltakon kívül a vajdaságból sok vajat, cukrot, krumpliszirupot, krump­lilisztet stb. exportálnak. Egyre nagyobb mennyiségben találnak vevőre külföldön az itt gyártott különböző gépek, szerszámok, üzemi berendezé­sek, vagonok, szövetek, csipkék, ruhafélék, bútorok és porcelán- áruk. W ielkopolskában több korszerűen berendezett és nagy­teljesítőképességű cukor- és bú­torgyár működik. Az érdekes, szinte művészi kivitelű bútoro­kat Swarzedzban, avagy az asz­talosok városában készítik, ahol két bútorgyáron kívül minden utcában megtalálhatók e szak­ma mestereinek a műhelyei. Időnként helyben kiállítást is rendeznek a bútorokból. A swarzedzi bútorok a poznani nemzetközi vásáron annyira megtetszettek egy kuvaiti sejk­nek, hogy az egyik legszebb kollekciót megrendelte palotája berendezésére. Wielkopolska másik ipari köz­pontja Kalisz textilipari vá­ros. Itt selyembársony-, füg­göny-, csipke-, szőnyeggyárak találhatók, amelyeket a háború után átépítettek korszerűsítet­tek, s ennek eredményeként évről évre növekszik a teljesít­ményük. Az országot és a kül­földet érdekes, változatos áruk­kal látják el. pagáljuk az egyénileg gazdálko­dóknak és a szövetkezeti, vala­mint állami gazdaságoknak. Bronislaw Lisowski Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefonj 11-89 index: 23 063, N. SZ. HRUSCSOV BESZÉDEIVEL MEGJELENT MAGVAR NYELVEN AZ SZKP FEBRUÁRI PLÉNUMÁNAK TELJES ANYAGA Rekordidő alatt fordították le és jelentették meg könyvalakban ha­zánkban a Szovjetunió Kommunista Pártja 1364 februári plénumának teljes anyagát. A 330 oldalas kötet tartalmazza I. P. Volovcsenkónak, a Szovjet­unió mezőgazdasági miniszterének előadói beszédét, a plénumon el­hangzott 16 korreferátum és 2« hoz­zászólás teljes szövegét, továbbá N. Sz. Hruscsov záróbeszédét és a plénum határozatát. Megjelent a könyvben N. Sz. Hruscsovnak az a beszéde is, amelyet a határozat végrehajtásáról tartott a párt-, ta­nács- és mezőgazdasági szervek vezető funkcionáriusainak február 28-i értekezletén, A könyv az Országos Mezőgazda- sági Könyvtárban rendelhető meg. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgatr Szerkesztőség: Kecskemét. Városi Tanácsház 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér 17a Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál é9 kézbesítőknél. lő fizetési díj 1 hónapra 13 forint. mi is két lengyel kollégát. Az ő tollukiból közlünk két-két cik­ket, amelyek némi ízelítőt nyúj­tanak a felszabadulásának 20. évfordulóját ebben az évben ün­neplő Lengyelország egyik jelen­tős területének, a Poznani vajda­ságnak, Wielkopolska-nak és székhelyének, Poznannak az éle­téről. fejlődéséről. Lapunk szerkesztősége tavaly óta szoros baráti kapcsolatban áll a poznani Glos Wielkopolski cintü napilap szerkesztőségével. Ennek révén mjnden évben, ta­pasztalatszerzés végett, újságíró­cserét bonyolítunk le. Viszonzá­sul a Petőfi Népe két munka­társának poznani látogatására, néhány hete vendégül láttunk Lengyelország éléskamrája

Next

/
Oldalképek
Tartalom