Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-08 / 81. szám

1964. április 8, szerda 6. oldal Kultúrkincseink a nagyvilágban A bölcsőtől a görcsös botig... Sxinte már közhellyé vált ez a mondás: „kis ország va­gyunk”. Még a tízmilliót sem éri el hazánk lakosságának a száma. Éppen ezért olyan rend­kívül nagyjelentőségű az a szám­adat, amit Bass Tibor a Kul­túra Külkereskedelmi Vállalat főosztályvezetője mondott. — 2,5 millió könyvet expor­táltunk 1963-ban különböző szo­cialista és kapitalista országok­ba. Ez a szám talán sokaknak nem mond semmit. De ha el­gondoljuk, hogy az exportter­vünk évről évre emelkedik, 1960-hoz viszonyítva 20 száza­lékkal nőtt a forgalmunk, ak­kor azt hiszem mindenki nagy­ra értékeli. — Mi a Kultúra Külkereske­delmi Vállalat fő feladata? — Röviden úgy tudnám össze­foglalni, hogy a mi vállalatunk kettős feladatot lát el: Elsősor­­oan a külföldön élő magyar kö­zönség igényeit igyekszik kielé­gíteni. Tudvalevő, hogy a Hor­­thy-rendszerbeli hárommillió koldus országából százezer és százezer magyar menekült töb­bek között Amerikába és Kana­dába, hogy legalább a létmini­mumot biztosítani tudják ön­maguk és családjuk számára. Ezek a kint élő honfitársaink nagy örömmel olvassák a klasz­­szikus és a mai magyar iroda­lom alkotásait. Másik fontos fel­adatunk a magyar kultúrkin­­csek megismertetése a nagyvi­lággal. — Milyen árucikkekkel fog­lalkozik még a vállalat a köny­veken kívül? — Elsősorban hanglemez és zenemű tartozik a profilunkba. A magyar zene, Bartók, Liszt, Kodály keresett és megbecsült az egész világon. De a cigány­zenéi felvételek is eljutnak Ja­pántól Kanadáig. Annyira nép­szerűek a cigánylemezek, hogy Amerikában bizony nemegyszer lekopírozzák és mint eredeti amerikai felvételt hozzák for­galomba. Ötvenöt országgal ál­lunk kereskedelmi kapcsolat­ban, a világ legnagyobb könyv- és zeneműkiadó vállalataival. Kereskedünk sok hírneves hang­­lemezgyárral. Érdekes módsze­rük, hogy a híres zeneszerzők műveinek zenekari felvételét lehetőleg szülőhazájukból ren­REJTŐ JENŐ­KÉPREGÉNYVÁLTOZAT: KOVÁCS SÁNDOR A Bajai Türr István Múzeum nemrég megnyílt kiállításáról delik meg. Lisztet, Bartókot tő­lünk, de Mozart-lemezeket az osztrákoktól vásárolnak. — Milyen tételekben szállíta­nak? „Hajnalban kelt. Elseperte az utcát, befutott a kemencébe, vi­zet hordott, fejt, ellátta az ál­latokat, mezei munkát végzett, telente font, szőtt, varrt, s mel­lette főzött. Hetenként egy éjjel kenyeret sütött, nagymosást tar­tott, kitapasztotta és meszelte a volt bőven. Kint a mezőn és otthon, a ház körül. Erről me­sélnek a kapák, gereblyék, mo­sósulykok, mángorlók, lekvár­főző katlanok. A család ruhá­ját is az asszony készítette sa­ját termelésű kenderből. Áz­tatta, törte, tilolta, gerebenezte alakulásnak szimbóluma. A ne­velés, a család rendbentartá&á­­nak gondja mind az asszony vállán nyugodott. Kötelessége volt megszámlálhatatlan, de jo­ga semmi. Sok helyen még az asztalnál sem étkezhetett, s a fűtetlen kamrában aludt, vagy az istállóban. Élete végén pedig vagyonkáját gyermekeire íratta és kegyelemkényéren élt. Al­mait elsorvasztották, erejét ki­szívták az évek, melyeknek megváltoztathatatlannak hitt rendjét a nyomorúság diktálta és a paraszti élet kegyetlen tör­vényei. Egyetlen támasza csak a görcsös bot maradt... Érdekes, sok szívvel, gonddal, alapos hozzáértéssel készített kiállítás, amelyet a Baja kör­nyéki népművészet bemutatása egészít ki. A vitrinekben ott láthatók a remekbe készített szőttesek és térítők mellett a magyar, sárközi, német, sokác, bunyevác népviseletek is. A fa­lakon pedig jól sikerült felvéte­lek mutatják be az asszonyt munka közben, s mindjárt íze­lítőt is adva egyes munkaesz­közök rendeltetéséről, haszná­lati módjáról. A Bajai Türr István Múzeum kiállítása, amelyet a Nemzet­közi Nőnap tiszteletére rende­zett, ékes példa arra, hogyan lehet egyszerű, hétköznapi tár­gyakkal új, nemes gondolatokat kifejezni. Ügy elrendezni, cso­portosítani a munkaeszközöket, használati tárgyakat, hogy azok az élmény erejével hassanak, felébresszék a tájékozatlan lá­togató képzeletét. Már a gon­dolat, hogy ilyen jellegű kiállí­tást rendezzenek, dicséretet ér­demel, nem beszélve arról, hogy Sólymos Ede múzeumigazgató tervét elég nehéz volt megvaló­sítani. A tárgyak összegyűjtése, konzerválása, restaurálása sok fáradsággal, vesződséggel járt. Több ízben a tulajdonosok ba­bonás hitét kellett legyőzniök. Fejőszéket például alig tudtak szerezni, mert a néphit szerint ezzel együtt „a tehén hasznát is elviszik” a háztól. A fok­hagymamozsár gazdája pedig váltig hangoztatta: „A mozsár az anyósomé volt. Ha elviszik, visszajár kísérteni.” Ilyen és más nehézség is számtalan akadt. A kiállítás azonban megszületett. Kitűnő, hatásos rendezésben, amelyet érdemes volna kisfilmen meg­örökíteni. Dicséret illeti ezért a lelkiismeretes munkát végző se­gítőtársakat: Göldner Mártát, Báldi Flórát és Miskolczy Fe­rencet, akik nagy lelkesedéssel és szakértelemmel igyekeztek Sólymos Ede elgondolásait tö­kéletesen valóraváltani. V. Zs. — Bármilyen furcsán hangzik, de mi, ha a vevő úgy óhajtja, akár egyetlen darab könyvet is eladunk. Számtalan­szor érkezik távoli országokból hozzánk kérés. Olykor szinte megoldhatatlan nehézségeket okoznak a különféle igények. Régen nem forgalmazott re­gényt, egy folyóirat évekkel ez­előtti példányát kérik. Sokszor régen elfeledett hanglemezt sze­retnének , tőlünk vásárolni. Ter­mészetesen a lehetőségekhez mérten igyekszünk kielégíteni valamennyi ügyfelünk kívánsá­gát. — Milyen jelentős sikereket értek el a magyar könyvek kül­földön, s íróink közül kik a legkeresettebbek ? — Tudományos könyveink vi­lágszerte elismertek. Érdekes megemlíteni, hogy dr. Komáro­mi László orvosprofesszor „Agy­sebészet” című művét kötelező tantárgynak vezették be két amerikai egyetemen. A mate­­tnatikai szakkönyveink, termé­szetesen angol fordításban, rendkívül népszerűek és elter­jedtek a távoli Japánban. A szépirodalom klasszikus képvi­selői mellett ma élő nagyjainkat is világszerte elismerik és ked­velik. Illyés Gyula verseit, Né­meth László drámáit, Tamási Áron regényeit igen nagy szám­mal vásárolják meg mind ke­leten, mind nyugaté* — fejez­te be nyilatkozatát Bass Tibor. Bösxke, jóleső érzés egy moszkvai könyvüzlet kirakatá­ban Petőfi Sándor nevét olvas­ni, szívdobogtató, ha felcsendül­nek a párizsi rádióban Bartók: Kékszakállú herceg várának csodálatos akkordjai, mert hir­detik a magyar kultúrát, öreg­bítik művészeti hírnevünket. R. I. Géderlaki Szó Megjelent a „Géderlaki Szó”, a helyi MSZMP-alapszervezet havi tájékoztató újságja. A kis lap több oldalon közli az év elején megjelent kormányhatá­rozatokat a mezőgazdasági mun­kák tavaszi előkészületeiről és színes írásokban számol be a község mindennapi életéről. A mosógép őse — a fából különbséget jól le tudják mérni házat. Szült 10—15 gyereket, s ebből felnevelt négyet-ötöt. A többi elpusztult.” — A magya­rázó szöveg csak megállapítja, felsorolja a tényeket. A szavak­nál ékesebben valló tárgyak ki­fejezően érzékeltetik is a szá­­zadeleji parasztasszony anyáitól öröklött sorsának örömtelensé­­gét, nyomasztó terheit. Teknőbölcső — a kezdet. Mel­lette játékok, rongy- és csutka­babák, a gyermekkor apró örö­mei. Az élet legelső állomása, amelyet a munkával való korai ismerkedés} követett. Munka, az Fotoszakkör Szabadszálláson Február óta minden kedd este összegyűlik a szabadszállási mű­velődési ház helységében né­hány fiatal. A fotoszakkör tag­jai ismerkednek a fényképezés tudományával. Egyelőre még az elméleti tudnivalókat tanulják Pék Lajos nevelő vezetésével, de nemsokára már a gyakor­latban is alkalmazhatják a ta­nultakat. A fotósok szép terveket tűz­tek maguk elé. Május vége felé a járás többi fotoszakkörének részvételével fényképkiállítást akarnak rendezni. Megismerked­nek a filmtechnikai és filmesz­tétika; fogalmakkal, filmankéto­­kat rendeznek. Legfőbb céljuk pedig figyelemmel kísérni köz­ségük fejlődését és ezt képek­ben ábrázolni. vájt teknő. A kettő közötti a mai asszonyok. a kendert, rokkán megfonta és szövőszéken megszőtte. És a vá­szonba beleszőtte képzelete szí­nes virágait, egyhangú élete tit­kos álmait... A tekintet körbejár a primi­tív egyszerűségű köznapi tárgya­kon, a használattól megfekete­­tedett, fényesre koptatott mun­kaeszközökön. Külön-külön ta­lán nem mondanának semmit, így együtt azonban egy másfajta világról adnak hírt, amelyet ma már hírből is alig ismerünk, Húsos kas, házi őrlőmalom, só­őrlő, cserépfazekak, vaslábasok, dézsák, vízhordó rúd, dagasztó teknő, sajtprés, fejőszék — tár­gyak sokasága, amelyek körül­vették az asszonyt és nem köny­­nyítést jelentettek, hanem rab­ságot. Tárgyak az elnyomorí­tott asszonyi élet szomorú do­kumentumai. A sort korhűen berendezett „tiszta” szoba zárja be, amely­nek bútorait az asszony pin­­gálgatta ki tarka virágokkal, ő hímezte a feltornyozott ágy dí­szes térítőjét, pámavégeit. Ott áll a bölcső, az élet foly­tatásának, a jövő nemzedék ki­A csacsién TULAJDONOSA, A VARHATÓ VIHAR E-lőszblétól vezérelve megkezdte a hárká- SABS ITALOK MÁS HELYISÉGBE VALÓ ÁTSZÁLL!TÁ­NÉHÁNY PILLANATTAL KÉsÓBS ROZSDÁS BIKA — CSŐKŐS LEGYINTÉSÉNEK EREDMÉNYEKÉPPEN, KROKOO/l A SÖNTÉSPULTtVAK ESETT,— VALÓSZÍ­NŰLEG NYAKCSIGOLYA - TÖKÉ ESEL. VÁRATLAN AKCIÓ MEG TORPAKJTOJTA A HOHE TÁRSASAGÁT. EZ AZ IDŐ ELEGENDŐNEK A GVÓNTATÓK SZÁMÁRA, HOGY A SIÜK­­NYUGODTAM ELHAGYHASSÁK A

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom