Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-08 / 81. szám
1964. április 8, szerda 3. oldal Kulcskérdés a homokos területek hasznosítása Megnyitották a telepítési hónapot A kiskunhalasi járási-városi párt- és a járási tanács vb kedden Borotán a községi pártszervezet székházában ünnepi ülést tartott a megyei és járási tele1 pítési hónap megnyitása alkalmából. Többek között részt vett az ülésen Merényi Károly, az FM Kertészeti Főosztályának vezetője, Glied Károly, az MSZMP megyei bizottságának titkára, Pfenning Gyula megyei főkertész, Csatári Lajos, a gépállomások megyei igazgatóságának igazgatója, Várszegi Alajos, az Ültetvény tervező Vállalat vezetője, Horváth Sándor, a Szőlészeti Kutató Intézet homoki osztályának vezetője és dr. Nyújtó Ferenc, a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet osztályvezetője. Az ünnepi ülést Oláh György, az MSZMP kiskunhalasi járásivárosi bizottságának első titkára’ nyitotta meg, majd dr. Tompa Béla, a megyei tanács vb-elnökhelyettese ismertette a megye telepítési programját, s az ennek végrehajtása során eddig elért eredményeket, valamint a további feladatokat. — Megyénk mezőgazdasága hozamnövelésének égjük kulcskérdése a nagy kiterjedésű homokos területek hasznosítása — mondotta. — Ez szervesen kapcsolódik a szőlő- és gyümölcstermesztés fejlesztésének programjához. A második ötéves terv időszaka alatt mintegy 70 ezer hold szőlőt és gyümölcsöst kívánunk telepíteni. Ebből a tanácsi gazdaságok 45 és fél ezer hold ültetvényt létesítenek, amelj'ből 25 és fél ezer hold a szőlő. Az 1961-ben indított telepítési program első éveiben viszonylag lassú volt a megvalósítás üteme, az elmúlt év azonban már jó eredményeket hozott: év végéig a megye szövetkezeti gazdaságai több mint 11 ezer hold szőlőt, csaknem nyolc és fél ezer hold gyümölcsöst — összesen kis híján 20 ezer hold nagyüzemi ü Ítélvénjh — létesítettek, s ezzel az első három év telepítési programját 103,6 százalékra teljesítették. A továbbá feladatokról szólva elmondotta, hogy fokozni kell a telepítéseket megelőző talajjavítás mértékét El kell érni, hogy minden ültetvény alaptrágyázásban részesüljön. Indokoltak az erőfeszítések a lápföldbányák jobb, ésszerűbb kihasználására Az idén a felsőbb szervek egyébként 125 UE—28-as erőgépet adnak megyénk ültetvényei részére. így minden 200 holdra jut egy gép. Az a későbbi célkitűzés, hogy 100 holdanként tudjunk egy-egy erőgépet üzemeltetni. A tervidőszak hátralevő részében 14 ezer hold szőlő, s 12 ezer hold gyümölcsös létrehozásának feladata vár gazdaságainkra. Ez meglehetős erőfeszítést igényel, de végrehajtható — fejezte be beszédét a megyei tanács vb-elnökhelyettese Ezt követően a mélykúti Alkotmány Tsz borotai üzemegységébe látogattak el az ünnepi ülés résztvevői, ahol 400 szövetkezeti gazda és 25 nagy teljesítményű erőgép dolgozott a telepítés első napján. Multy Sándor, a tsz elnöke ismertette a közös gazdaság telepítési programját, majd a jelenlevő párt- és tanácsi vezetők mindegyike egyegy szőlővesszőt helyezett a földbe, ezzel az ünnepélyes aktussal nyitva meg a telepítési hónapot. J. T. Nem tűr halasztást Közös és egyéni gazdaságainkban most, a kora tavaszi mezőgazdasági munkák során közel 6 millió termő és 5 millió még termőre nem fordult gyümölcsfa ápolásáról kell gondoskodni. A megyei tanács vb mezőgazdasági osztályának értékelése szerint a gyümölcsösök metszési, fatisztogatási és permetezési munkáiban nagy a lemaradás. Különösen elmaradtak e munkával a kiskőrösi, a kiskunhalasi, a kecskeméti, a kiskunfélegyházi járás. valamint Kecskemét, Baja, Kiskunfélegyháza és Kiskunhalas város közös gazdaságai és egyéni termelői. Gyümölcsfáiknak csak mintegy a 45 százalékát részesítették az előírt növényvédelemben. — Egyes községekben, mint például Alpáron, Bácsszőlősön, Kiskőrösön, Dunavecsén, Récéién, még ennél is rosszabb a helyzet. Megállapítást nyert, hogy általában csak az állami gazdaságokban végezik ezt a halaszthatatlan munkát kielégítően. az említett járások és városok szövetkezetei azonban eddig nem használták ki a kedvező időt sem a nagyüzemi, sem a szórvány-, szőlő közti és házikerti gyümölcsösök fáinak tisztogatására és permetezésére. Köztudomású pedig, hogy a gyümölcsfák most elvégzendő gondos mechanikai ápolása, s az áttelelt kártevők elleni áztató permeteziések alapját képezik az egész évi gyümölcsvédelemnek. A további halogatás nagymértékben veszélyezteti az idei termelést. Éppen ezért fontos, hogy a szövetkezetek gazdái, s az egyéni termelők haladéktalanul kezdjék meg és fejezzék be az almások és csonthéjasok fatisztogatását, metszését, s a jelenlegi kedvező időjárás mellett a megtisztogatott gyümölcsfák lemosó permetezését. A járása, városi tanácsok mezőgazdasági osztályai, valamint a községi tanácsok intézkedjenek a munkák meggyorsítására vonatkozóan, és ellenőrizzék, hogy a növényvédelmet minden közös gazdaság és egyéni termelő elvégezte-e. Késedelem nélkül fogjunk hozzá gyümölcsfáink ápolásához, mert ennek halogatása — az elmondottakon kívül — azzal a veszéllyel is jár, hogy a meleg idő következtében a fák napokon belül kivirágzanak és az alapozó permetezések elvégezésére már nem lesz lehetőség. Ahol a munkálatokat elmulasztják, ott — az erre vonatkozó rendelkezéseknek megfelelően — a helyi tanácsok a földművesszövetkezetek permetezőbrigádjaival a termelők költségére végeztetik el a közérdekű védekezés munkáit. Suba Sándor A tanácselnök szemével Eredmények, törekvések a fajszi tsz-ekben Trich inosskóp Csaknem valamennyi lap megírta és a rádió is hírt adott arról, hogy egy beteg sertés húsából készült kolbász elfogyasztása után néhány tucat ember trichinella fertőzéssel kórházba került nemrégiben Budapesten. — Milyen is ez a furcsa nevű kórokozó és hogyan védekezhetünk ellene? — ezzel a kérdéssel kerestük fel dr. Teleki Józsefet, a Kiskunfélegyházi Vágóhíd vezető állatorvosát. Teleki doktor elmondta, hogy a „trichinella spiralis” apró féreg, nagysága 1,4 és 4,8 milliméter között mozog. Ha nagyobb mennyiségben kerül az ember szervezetébe — fertőzött sertéshússal — akkor mint a budapesti példa is mutatja, súlyos betegséget okozhat. Szerencsére előfordulása — különösen ezen a vidéken — elég ritka. Ennek ellenére minden közfogyasztásra kerülő húst alaposan megvizsgálnak, hogy megelőzzék a betegséget. A vágóhídon három „trichinoszkóp” áll az állatorvosok rendelkezésére. A vizsgáló eszközök képernyőjén 40-szeres nagyításban jelenik meg a levágott sertés húsából vett minta és így azonnal felfedezhetik a kórokozót. — Kevesen tudják, hogy a magánosok díjmentesen megvizsgáltathatják a levágott sertés húsát a helybeli állatorvosnál, vagy a legközelebbi vágóhídon. Pedig ez kívánatos lenne — fejezte be rövid tájékoztatóját a vezető szakállatorvos. Képünkön özv. Bánoczky Antalné, Cseh Magda és dr. Szokolyai Kálmán trichinella-vizsgálatot végez a vágóhíd laboratóriumában. \ehes esztendő volt a tavalyi, de a fajszi termelőszövetkezeti gazdák sikeresen megbirkóztak mind az elhúzódott tél, mind a hosszan tartó nyári szárazság okozta nehézségekkel. Két közös gazdaságunk: a Vörös Csillag és a Duna Gyöngye, évről' évre szilárdul, gyarapodik, jó ütemben fejlődik. Míg 1962-ben mindkettőben 40 forint volt az egy munkaegység értéke — a tavalyi — Duna Gyöngye Tsz-ben elért 50, illetve a Vörös Csillagban elért 42 forintos értékek összehasonlítása már utal a fejlődés ütemére. Mindkét tsz zárszámadása az összehasonlító elemzés módszerével készült. Az egy gazdára jutó évi átlagjövedelem 1962-ben a Vörös Csillagban 11 637 forint, a Duna Gyöngyében 8883 forint volt. Tavaly pedig az előbbiben 1032 forinttal, az utóbbiban 3578 forinttal növekedett az átlagjövedelem. Gazdaságaink az állattenyésztésből egymillió forinttal teljesítettók túl a bevételi tervüket. Elképzeléseiket általában megvalósították, véleményünk szerint azonban még csak a kezdő lépéseket tették meg a fejlett, igazán jól jövedelmező állattenyésztés felé. Hiszen jelentős tartalékok maradtak kihasználatlanul. Az anyakoca-állomány, a férőhely hiánya miatt nem érte el a kívánt mennyiséget. A fiaztatók korszerűtlenek, ezt a típust régen ki kellett volna cserélni. Olyan épületekre van szükség, amelyek jóvoltából mihamarabb megtérül az építési költségük. A múlt év az áruértékesítés esztendeje volt tsz-einkben. Értékesítési tervüket túlteljesítették, s ezzel biztosították a munkegységenkénti 30—35 forint készpénzfizetést. Gazdálkodásukat egész éven át a szilárd pénzügyi megalapozottság jellemezte. Hozzáf árult a tervek túlteljesítéséhez, hogy termelőszövetkezeteinkben nem történt munkaegység-hígítás. A vezetőknek nemcsak a munkaegység jóváírásával volt gondjuk, hanem megnézték a munkaegység mögötti termelést, a hasznot is. Olyan légkört alakítottak ki, hogy senki ne lehessen „jó ember” a közösség rovására. Nem fordulhatott elő tehát részrehajlás, az egymás hibáinak elnézése, s ennek bizony nem kis része van az elért eredményekben. Pusztai idill Nagy a puszta, kicsi a lány. Holsszú, alig látható ösvény kígyózik előtte a zöldfoltos szürke mezőn. Az út végén, ahol az ég kék labdája hozzáér a földhöz, az iskola várja. Vajsárga fala ide látszik, s ahogy a hetyke nyárfák megmeghajolnak mellette a szélben, az ablakokról villanó fények szöknek a határba. Minden szőke és barna a kislányon. Barna a hollandi sapka, szőke az alóla kunkorodó copfocska. Barna a növekedéséhez mért divatos irhabunda, fónyessárga az „aktatáska”, amely majd a földet súrolja, és alatta ijedten rezzennek meg a száraz kórók. Barna cipőcskéje úgy neszez a csapáson, mintha bársonyod lépne. — Most már öröm még ilyen messze járni. is? Ugye? — Igen ... Télen nehéz volt. Egyszer olyan szél fújt, hogy háttal nekiállva alig tudtunk elesni a hóba... Sokat játszottunk akkor. A fiúk meghempergettek bennünket... Olyan szemtelenek néha. — Szeretsz tanulni? Hányadikos vagy? — Másodikos. Négy egész héttizedes a bizonyítványom. — Mi leszel, ha megnősz? Hamvas fehér arcát kérdőn fordítja felém, csak kék szerme mosolyog, amint csodálkozva válaszol. — Azt még ilyenkor nerft tudja egy gyerek. ., Olvasni szeretek, számolni nem. — Wem rossz itt a pusztán? Nem jobb volna városban lakni? — Hű, a városban még csak az igazi! Mikor anyukával beutazzunk a busszal vagy vonattal — vásárolni. — Pesten voltál már? — Nem is egyszer. Van ott rokonunk is, de oda nem szoktunk elmenni, mert akkor másra nem marad idő. Jártunk a Vidám-parkban, ültem azon a magasrepülőn ... Jó a városban, de azért itt is szeretek lakni... Ügy hallgat el, hogy érezni lehet — mondani akar még valamit. Meg is találja a fonalat. — Ezután már úgy is annyiszor megyünk be a városba, vagy Pestre, ahányszor akarunk. Megvan a pénzünk. Trabantot veszünk. Apukám már abban intézkedik. — Hol dolgozik apukád? — Itt az állami gazdaságban. Ö javítja meg a gépeket, ha elromlanák. — Mit szokott csinálni odahaza apukád, ha pihen? Olvas? — Hát... Ctthon nem láttam, de ... a múltkor monda anyukámnak, mikor hazajött: „Na, máma beolvastam egypárszor annak a vén szivarnak.” r-tfi =4» Fejlődött tavaly a gazdaságaink növénytermesztése, s különösen a fűszerpaprika termelése. A Duna Gyöngye Tsz-ben 180 holdon 50 mázsa átlagtermést takarítottak be. Ilyenre, paprikából, még nem volt példa községünkben. Hasonlóan jó volt a tavalyi ^kukoricatermés is. S a szép eredmények magyarázata egyszerű: jó a tsz-ek közössége, a munkában az ösztönző módszerek révén nemcsak a gazdák, hanem családtagjaik is érdekeltek anyagilag, s a vezetés és a tagság a legteljesebb egyetértésben dolgozik. A tavalyi szép eredményeik mellett, gazdaságaink megalapozták ez év sikereit is. A kenyérgabona, amely határidő előtt, jó minőségű magágyba került, ezer holdon a kemény tél ellenére is, szépen zöldell. Az állatállományt szakszerű gonzással, bő abrak- és szálastakarmánnyal teleltették át. A gazdákat most a tavaszi szorgos munka jellemzi. Túl vagyunk már az idei tervek tárgyalásán; Megvitatásukban, jóváhagyásukban minden tsz-tag akarata érvényes ü It. A betervezett munkaegységértéknek pedig nagy az ösztönző hatása. Községi tanácsunk továbbra is egyik legfontosabb feladatának tekinti: segíteni a korszerű nagyüzemi gazdálkodás kifejlesztését, a tsz-ek szocialista jellegének erősítését, a gazdák gondolkozásának, tudatának formálását. Nagy figyelmet fordítunk rá, hogy az anyagi ösztönzés elve mind helyesebben és szélesebb körben érvényesüljön. S arra törekszünk, hogy mindig a mezőgazdaság legidőszerűbb kérdéseit tűzzük tanácskozásaink napirendjére és tartalmas, a feladatokat pontosan megjelölő határozati javaslatokkal támogassuk a közi gazdáságainkjat; Hegedűs János vb-el nők
