Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-07 / 80. szám

SPORT Javuló játék, biztos győzelem Kecskeméti Dózsa—Kis térén yei Bánj ász 3:0 (3:0) Kecskemét, 2500 néző, vezet­te: Rácz. K. DÖZSA: Gór — Gserkó, Határ, Winkler — Morvái, Men­­czel — Kelemen II., Tanács, Szappanos, Vékony, Rozgonyi. Edző: Dragollovidh Gyula. KISTÉRÉN YE: Csernák — Király, Dobrocsi, Szeberényi II., — Vanya, Szeberényi I. — Hon­­ti, Tarlósi, Koruhély, Magyar, Kaszás. Edző: Takács Lajos. Vasárnapra az időjárás el­romlott — hűvös, szeles idő fo­gadta a pályára kifutó csapato­kat. Nagy lendülettel kezdett a Dózsa. Egyik támadás futott a másik után, a vendégcsapat vé­delmére nagy nyomás neheze­dett. Az első igazán gólveszé­lyes támadást azonban csak az 5. percben láthattuk. Ekkor egy korszerű, két húzásból álló ado­gatás után Tanácsot csak nagy üggyel-bajjál tudták szögletre szerelni. A következő Dózsa-ro­­ham is gólhelyzetet teremtett a Bányász kapuja előtt. Végül Kelemen II. elhamarkodottan lőtt, s a rossz szögből leadott lövés elkerülte a kaput. Az el­lentámadások nem okoztak sok gondot a hazai védelemnek. Ki­tűnően játszott ebben az idő­szakban a Dózsa hátsó alakzata. Az egész csapat jól műkö­dött az első fél órában, csak a gólhelyzetek kihasz­nálása terén csúszott be sok hiba a játékba. A 14. percben például Vékony, bár teljesen tisztán állt a 16- oson, lövés helyett leadta a lab­dát. — A kihagyott gólhelyze­tek után végre a 24. perc hoz­ta meg a régen esedékes veze­tést. Szappanos a félpályáról in­dult el, majd pontos labdával kiugratta Tanácsot, aki nagyon okosan megvárta, amíg a ka­pus kimozdult és mellette a há­lóba emelte a labdát. 1:0! Szép támadás, kitűnő csatárteljesít­mény volt. A gól után a vendégek is ve­zettek néhány jó támadást, amelyek közül az egyik majd­nem góllal végződött. Szeren­csére a Gór által elhagyott üres kapu mellé lőtte a kisterenyei csatár a labdát. Ezután ismét a Dózsa támadott és a 31. perc­ben újabb gólnak tapsolhatott a közönség. Az előkészítésében ismét nagy szerepe volt a so­kat mozgó Szappanosnak. Át­játszotta a védőket, és a kifutó kapus mellett önzetlenül Ta­nácshoz gurított, aki biztosan helyezte a kapu jobb oldalába a labdát. 2:0! Néhány perc múlva Szappanos közvetlen közelről a kapusba lőtt. Nagyon nagy helyzet volt. A'félidő hátralevő perceiben felváltva támadtak a csapatok. A kétgólos előny birtokában szünet után nyugodtan ját­szott a K. Dózsa csapata. — Talán kissé túlságosan is nyugodtan. Most már a vendé­gek is szóhoz jutottak, és a kecskeméti védelemre is több­ször hárult mentési feladat, mint a játék első részében. A hátsó alakzatok rendre vissza­verték ezeket a támadásokat. A Dózsa csatársora nehezen tudta elől tartani a labdát, s a tá­madásokban sem volt olyan át­ütőerő, mint az első negyven­öt percben. Ennek oka első­sorban az, hogy a két szélső, bár elég sokat foglalkoztatták őket, nem tudta a kapott lab­dákat megjátszani. A mérkőzés végeredményét a Dózsa a 74. percben állította be. Most Tanács jeleskedett az elő­készítésben. A jobbszélen ellen­állhatatlanul húzott el a védők mellett és az alapvonal közelé­ből mintaszerűen adott be, s a jó ütemben érkező Szappanos befejelte a labdát. 3:0! A hátralevő percekben még tovább növelhette volna elő­nyét a kecskeméti csapat, de a kínálkozó helyzetet most már nem sikerült kihasználni. Az elmúlt heti gyengébb tel­jesítménye után javuló játékot nyújtott a kecskeméti lila-fehér együt­tes. A csapat ezúttal lényegesen ki­sebb hibaszázalékkal játszott, mint egy héttel ezelőtt Buda­pesten. Ezúttal volt elgondolás a csapat játékában, és ezt fő­képpen az első félidőben ér­vényre is tudta juttatni. Ennek volt köszönhető a kétgólos ve­zetés. Szünet után már időn­ként megint döcögött a táma­dósor játéka, így azután a ven­dégek kapuját csak egyszer tud­ták a kecskemétiek bevenni. A védelem minden tagja jó telje­sítményt nyújtott. A két fede­zet is nagyon hasznos munkát végzett. A csatársorban megle­pően jól játszott Tanács, ilyen robbanékonynak régen láttuk. Szappanos és Vékony a me­zőnyben nyújtott jó teljesít­ményt. A vendégcsapat harcos eré­nyeket csillogtatott ezen a talál­kozón, de a Dózsa nagyobb tu­dása előtt meg kellett hajolnia. A csapat legjobb része a véde­lem és a két fedezet volt. A játékvezetőhármas műkö­dése ellen egyik csapatnak sem lehet kifogása. Mezei István NB H. KELETI CSOPORT: 1. Békéscsaba 5 3 2 — 9:3 8 2. Kecskemét 5 3 1 1 10: 5 7 3. Baglyasal.ja 5 3 1 1 6: 4 7 4. Bp. Spartacus 4 2 2 — 10: 1 G 5. Szóin. MÁV 4 3 — 1 8: 3 G 6. Gyula 5 2 2 1 6: 4 ti 7. Nyíregyháza S 3 — 2 11: 8 6 8. Szóin. MTE 5 3 — 2 7: 9 6 9. Bp. Előre 5 2 1 2 7: 7 5 10. Kistérenye 5 2 1 2 9: 9 5 11. Jászberény 5 2 1 2 5: 6 S 12. K1STEXT 5 2 — 3 5:7 4 13. Nagybátony 4 112 1:33 14. Debr. Dózsa 5 — 3 2 2: 7 a 15. Miskolci B. 4 1 — 3 8:19 2 16. Egri Dózsa 4 1 — 3 7:10 2 17. Vasas Izzó 5 1 — 4 5:13 2 18. Szegedi VSE 4— 1 3 4:11 1 Eredmények: Bp. Előre—Nagybá­tonyi Bányász 1:0 Nagybátonyban, KISTEXT—Jászberényi Lehel 3:0, Békéscsabai Előre—Miskolci Bá­nyász 5:1. Nyíregyházi MSE—Egri Dózsa 3:1, Szolnoki MTE—Szegedi VSE 2:1 Szegeden, Baglyasaljal Bá­nyász-Gyulai MEDOSZ 1:1, Szolno­ki MÁV—Debreceni Dózsa 4:0, Bp. Spartacus—Vasas Izzó 5:0. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácshaz Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér tfa. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előflzethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét - Telefon: U-85 Index; 25 065, Mintaszerű akcióból született a Dózsa harmadik gólja. Tanács el­futott a jobbszélen. Az alapvonalnál megállította a labdát, — fel­nézett — majd pontosan a befutó Szappanos fejére ívelt, és a kö­zépcsatár nem hibázott. Képünkön a gól előtti pillanat. A Kalocsai Cipész Ktsz szép kivitelű és főleg jó minőségű lab­darúgó- és birkózócipőket is készít. Képünkön Martin Fülöp ci­pészmester éppen az utolsó „stoplikat” veri fel egy kész futball­­cipőre. Negyvenöt ellenőrzés* harminc* javaslat A megyei állandó bizottságok elnökeinek értekezlete EGY ÉVVEL ezelőtt, rövid­del a tanácsválasztások után a megyei tanács végrehajtó bi­zottsága a Solt melletti kalima­­jori tanácsi üdülőbe hívta össze a megyei tanács kilenc állandó bizottságának elnökeit a bizott­ságok előtt álló feladatok meg­beszélése céljából. A tegnap ugyanott megtartott tanácskozás tulajdonképpen az állandó bi­zottságok egyévi tevékenységét vette számba, és szabta meg a további feladatokat. Dr. Varga Jenő, a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának elnöke, az állandó bizottságok egyévi munkáját értékelve meg­állapította: Tevékenységük 1962. évihez képest mind tartalmá­ban, mind színvonalában ug­rásszerűen javult. Míg 1962-ben mindössze 10 ülést tartottak az állandó bizottsági testületek, ta­valy 27 esetben üléseztek. En­nél jelentősebb volt a fejlődés az ellenőrzések tekintetében. Az előző évi négy ellenőrzéssel szemben a múlt évben 45 ellen­őrzést tartottak különböző terü­leteket érintve. Nyomukban az 1962. évi öt javaslattal szemben összesen harminc igen hasznos javaslatot tettek a megyei ta­nács végrehajtó bizottságának, és szakosztályainak. AZ ÁLLANDÓ bizottságok a VIII. pártkongresszus irány­­mutatásait szem előtt tartó munkaterv szerint dolgoztak. Tevékenységüket összhangba hozták a megyei tanács vb ütemtervével, s megállapítható, hogy az 1963-ban a megyei ta­nács elé tűzött valamennyi fel­adat sikeresen megvalósult. Vi­lágosabbá, egyértelműbbé vált az állandó bizottságok szerepe a tanács és a végrehajtó bizott­ság munkájával kapcsolatban. A végrehajtó bizottság fontos kérdések tárgyalása előtt min­denkor kikérte az állandó bi­zottságok véleményét. Lénye­ges kérdést nem is tárgyaltak enélkül. — A TAVALYI eredménye­ket kiinduló pontnak tekinthet­jük, amelyek arra kell serkent­senek bennünket, hogy ezeket tovább fejlesszük — mondotta a továbbiakban dr. Varga Jenő, majd vázolta az idei tennivaló­kat. Hangsúlyozta, hogy az iránytűt továbbra is a VIII. pártkongresszus határozatai je­lentik. Ezeken belül is a leg­fontosabb tennivaló: szélesíteni, fokozni a társadalmi igazgatást, ellenőrzést, igényelni és hasz­nosítani a kollektívák szervező és ellenőrző tevékenységét. Értékelése további részében dr. Varga Jenő állandó bizott­ságonként vette számba igen elemzően az elvégzett munkát, és hasznos javaslatokat tett az idei feladataikat illetően. A vi­tában ehhez kapcsolódtak az állandó bizottságok elnökei. Csaknem valamennyien külön is számot adtak a múlt évi te­vékenységükről, s ismertették az eddig szerzett tapasztalato­kat is hasznosító idei program­jukat. A TANÁCSKOZÁS második napirendi pontjaként az április 17-i tanácsülésen megvitatandó idei költségvetés anyagát ismer­tette dr. Varga Jenő, és kérte az állandó bizottságoknak az ehhez kapcsolódó, jó gazda sze­mével vizsgálódó javaslatait. „Ha nem fizet, leugrom a kórusról“ Zsaroló házaspárt vettek őrizetbe Az orgoványi római katolikus plébános K. A. feljelentést tett Papp Antal és felesége Kolep Ilona izsáki lakosok ellen, akik egy év óta különböző módsze­rekkel zsarolták. Ahhoz, hogy ennek a szinte egyedülálló zsarolásnak a tör­ténetét pontosan megismerhes­sük, vissza kell térnünk egy fia­tal lány elhamarkodott válasz­tására. Kolep Ilona, szülei be­leegyezése nélkül távozott el otthonról, s férjhez ment a csalásokért már három ízben büntetett Papp Antalhoz. Jó né­hány munkahelyet, s várost cseréltek, amíg Orgoványon le­telepedtek. Ez sem tartott so­káig, mert 1962. decemberében Izsákra költöztek. A következő év januárjában Pappóknak gyer­meke született, amelyet Orgová­nyon kereszteltek meg, s ja­nuár 20-án ott is temettek el. Ott ismerték meg K. A. plébá­nost. A plébános hivatásánál fogva, vagy csak jóindulatból, érdeklő­dött Pappék anyagi körülmé­nyeiről. Rosszul értelmezett kö­­nyörületböl segített rajtuk, sőt, híveit is erre ösztönözte. Az Ür báránykája nem tartotta be az Űr szolgájával szemben a „tíz­­parancsolatot”, mert 1963. augusztus 3-ig a segítségként kölcsönadott összeg már megha­ladta a 20 ezer forintot. A Papp házaspár azonban „dolgozni akart”, s felajánlotta: -a kifize­tett összeg fejében kifestik a templom hajójának mennyeze­tét. Ezt a munkát hivatalosan is kiadták számukra 16 500 fo­rintért. A munka vontatottan haladt, s a Papp házaspár min­dig újabb összeggel „vágta meg” a plébános urat. Munka­ruhára, élelemre, cigarettára, festékre stb-re még 4 ezer fo­rintot csikartak ki. Az elmúlt év december 6-án a munka legnagyobb része el­készült. Papp azzal állt elő, hogy a katolikus egyház még 9 ezer forinttal tartozik nekik, s ha nem fizet a plébános, ön­gyilkosságot követnek el a plé­bánián. Amikor ez sem hatott, megfenyegették, hogy feljelen­tik borrejtegetésért, nőügyei mi­att, s megzavarják a misét. A plébános akkor kishitűen 8500 forintot fizetett, mintsem a rendőrséghez fordult volna. December 14-én Papp ismét megjelent a plébánián és pénzt követelt azon a címen, hogy Szegedre mennek s többé nem háborgatják a plébános urat. K. A. megtagadta a 4 ezer fo­rint kifizetését, amikor Papp Antal felrohant a kórusra, s onnan kiabálta: „Ha nem fizet, leugrom!” S a plébános ismét 3500 forintot adott. Papp Antal és felesége 1962. ősze óta nem dolgoztak, de a színpadi jelenetek — amit az orgoványi templomban, vagy ép­pen a plébánián rendeztek, — eléggé „jól fizettek”. Március 5-én azonban — amikor ismét cirkuszt játszottak a plébánián — az öngyilkossági kísérlet nem hatotta meg a lelkek pásztorát. Papp Antal börtönbejuttatással fenyegetőzött, de az úr szolgá­ja, akinek egyházától és saját zsebéből már 45 ezer forintot zsarolt ki a házaspár, az imád­kozás helyett végre a rendőr­séghez fordult. A Papp házas­párt zsarolásért és zsarolási kí­sérletért a járási és városi rend­őrkapitányság előzetes letartóz­tatásba helyezte. G. G. Hőforrások eneg'ájának hasznosítása A szicíliai és az izlandi hő­források energiáját felhasználó berendezések módszerétől elté­rően egy új szovjet eljárás nem a hőforrások telített gőzét hasz­nálja fel energiahordozóként, hanem erre a célra freont al­kalmaz. A rendkívül alacsony forráspontú folyadék gőzével — turbogenerátorok közbeiktatásá­val — villamosenergiát -vagy technikai célokra hűtést — hi­deget lehet előállítani.

Next

/
Oldalképek
Tartalom