Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-04 / 79. szám
2. oldal 1964. április 4, szombat Ünnepség Kecskeméten felszabadulásunk 19. évfordulóján Az SZKP harca a nemzetközi kommunista mozgalom egységéért Az SZKP Központi Bizottságnak 1964. február 15—i határozata (Folytatás az 1. oldalról.) ben továbbjavult a mezőgazdaság gép-, műtrágya- és növényvédőszer-ellátása, bővült az öntözött területek nagysága. Az aszályos nyár idején már 36 ezer holdat öntözitek megyénkben. Az ilyen arányú fejlődés is mutatja a nagyüzemek erejét, a nagy összefogás kimeríthetetlen lehetőségeit; — A történelmi átalakuláshoz szorosan kapcsolódnak azok a társadalmi változások is. melyeket a szocializmus útján járva elértünk. A munkások sorából kikerült vezetők megtanulták a vezetés bonyolult tudnivalóit, az üzemekben dolgozók lépést tartanak a politikai, szakmai és általános műveltség növekvő követelményeivel és helytállnak a termelésben. Egyre tömegesebb jelenség a munkához való új viszony kialakulása, amit a szocialista brigádmozgalosm szélesedése mutat, s amelyben megyénk ipari munkásainak közel egyharmada vesz xészt Parasztságunkat az új, a szocialista viszonyok alapján született azonos érdekek, célok, vágyak, a közösségben végzett munka kovácsolja mind egységesebbé. Emellett az új körülmények között végzett munka tudásának bővítésére is készteti. A szervezett tanulási lehetőségek keretében az idei télen 37 ezren tanultak, s csupán a kihelyezett technikumi osztályokban 900 termelőszövetkezeti, tszcs és szakszövetkezeti gazda tanul. A parasztság soraiban végbement változásokkal egy időben formálódik, változik a községek képe is. Mind egészségesebb, mind kulturáltabb körülmények között élnek falvaink lakói, amit bizonyít az is, hogy 442 millió forint biztosította a kulturális, a szociális és a kommunális igények jelentős részének kielégítését. Jelentős dolog e tekintetben az is, hogy az új alkotások létrehozásának a falvak lakossága nemcsak szemlélője, de Bensőséges ünnepség színhelye volt péntek délben az Országház Munkácsy-terme: Nyikita Szergejevics Hruscsov kitüntetést nyújtott át Kádár Jánosnak. Nagy örömömre szolgál, hogy teljesíthetem a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága és a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének megbízását, felolvashatom azt az okmányt, amelyben pártjaink és népeink megbonthatatlan testvéri barátsága jut kifejezésre — mondotta. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége törvényerejű rendeletet alkotott arról, hogy a Szovjetunió Hőse címet adományozza Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága első titkárának, a Magyar Népköztársaság forradalmi munkásparaszt kormánya elnökének. A törvényerejű rendelet szövege a következő: „Figyelembe véve Kádár János elvtárs kimagasló szerepét a szovjet és a magyar nép közös ellensége — a Horthy-rendszer és a hitleri fasizmus — ellen vívott harcban; nagy érdemeit a béke és a szocializmus ügyének, a szovjet és a magyar nép barátságának és együttműködésének megszilárdításában; Kádár János elvtársnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága elfő titkárának, a magyar fórracselekvő részese is, amit jelez a múlt évben ledolgozott 30 millió forint értékű társadalmi munka is. — Az 1945-ben elkezdődött nagy politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális átalakulás eredményeként a munkásosztály, a parasztság, az értelmiség közelebb került egymáshoz, társadalmunk — megyénk társadalma is — egységesebbé vált, s kialakultak a széles körű szocialista nemzeti összefogás feltételei és egyben annak szükségessége is. Ilyen körülmények között a személyiség fokmérője, a társadalmi megbecsülés mértéke a szocialista rendhez való hűség, a hozzáértés, a társadalmi hasznosság, a szocialista társadalomért végzett munka menynyisége és minősége. — Problémákban, nehézségekben nem szűkölködő, de eredményekben is gazdag 19 évet hagytunk magunk mögött. Különösen gazdag volt eredményekben az 1957 óta eltelt közel nyolc esztendő. A párt töretlen marxista—leninista politikát folytat, hasznosítja a nemzetközi munkásmozgalom, elsősorban az úttörő SZKP történelmi tap>asztalatait. Dolgozó népünk érti és odaadó munkájával fejezi ki helyeslését e politika iránt. Megyénk lakossága örömmel vette tudomásul, hogy pártunk Közpionti Bizottsága a nemzetközi munkásmozgalomban folyó vita során is e politika mellett foglalt állást, megvédte e politika alapjául szolgáló XX., XXII., kongresszus, az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatok szellemét, s ezzel dolgozó népünk akaratát fejezte ki. Végezetül Szabó elvtárs röviden summázta a megye dolgozói előtt álló gazdasági, politikai és kulturális feladatokat. A nagy figyelemmel kísért ünnepi beszédet, s az évforduló jelentőségéhez méltó számadást a Katona József Színház művészelnek ünnepi műsora követte. dalmi munkás-paraszt kormány elnökének, a Szovjetunió Hőse címet adományozza, s ezzel egyidejűleg a Lenin-renddel, valamint az Arany Csillag Éremmel tünteti ki.” Hruscsov elvtárs beszédében a többi közt a következőket mondotta: „A Magyar Szoicalista Munkáspárt Központi Bizottsága, élén Kádár János elvtáissal, hatalmas munkát végzett azért, hogy a Magyar Szocialista Munkáspártot a marxizmus— leninizmus elveinek és a proletár internacionalizmusnak az alapján szervezzék újjá. Központi Bizottságának vezetésével a párt a magyar nép minden erejét arra összpontosította, hogy befejezze a szocializmus felépítését Magyarországon. Kádár János elvtárs személyében a magyar nép hű fiát, a Szovjetunió nagy barátját, a nemzetközi kommunista mozgalom kiváló harcosát köszöntjük. Jó egészséget, erőt, sok kimagasló sikert kívánunk Kádár János elvtársnak, hazája, a marximus—leninizmus nagy ügye, a kommunizmus világméretű győzelme szolgálatában.” N. Sz. Hruscsov nagy tapssal fogadott beszéde után feltűzte a kitüntetéseket Kádár János mellére, s a két államférfi barátian megölelte egymást. Kádár János elvtárs meghatott szavakkal köszönte meg a magas elismerést. A Szovjetunió Kommunista MOSZKVA. (TASZSZ) Az SZKP Központi Bizottsága, miután meghallgatta és megvitatta M. A. Szuszlovnak, az elnökség tagjának, a Központi Bizottság titkárának „Az SZKP harca a nemzetköri kommunista mozgalom egységéért” című jelentését, kifejezi súlyos aggodalmát a Kínai Kommunista Párt vezetőségének szakadár cselekményei miatt, amelyek hatalmas kárt okoznak a szocialista közösségnek, az egész nemzetközi kommunista- és munkásmozgalomnak. A Szovjetunió Kommunista Pártja átérezve a kommunista mozgalom egységének és egybeforrottságának történelmi fontosságát, az utóbbi időben újabb lépéseket tett, hogy kiküszöbölje, vagy egyelőre legalább leszűkítse a KKP vezetőségének az SZKP-val és a többi testvérpárttal fennálló nézeteltéréseit, megszilárdítsa a Szovjetunió és a Kínai Népköztársaság gazdasági és politikai együttműködését. Más marxista—leninista pártok is tettek kísérleteket, hogy feltartóztassák a nézeteltérések kiéleződésének folyamatát. Az SZKP Központi Bizottságának teljes ülése sajnálattal állapítja meg, hogy a KKP vezetősége nem reagált erre a kezdeményezésre, nem válaszolt az SZKP Központi Bizottságának levelére és nem hagyott fel a nyílt polémiával, sőt fokozta kampányát a kommunista mozgalomnak az 1957. és 1960. évi értekezleteken megszabott általános irányvonala ellen. A Kínai Kommunista Párt vezetői — a marxizmus—lenindzmus iránti hűségről szóló frázisok leple alatt, a marxista—leninista pártok vélt revirionizmusa elleni harc zászlajával — támadást indítottak a kommunista mozgalom jelenlegi vezér-Pártjának Központi Bizottsága, a a Szovjetunió Legfelső Tanácsának Elnöksége e kitüntetési határozatával megtisztelő módon magasra érté] tel te tevékenységemet. Nem tudok mást mondani, csak azt, hogy tudatos társadalmi tevékenységem egész ideje alatt arra törekedtem, hogy a magyar munkásosztály forradalmi pártja politikáját szolgáljam kommunista meggyőződésem és lelkiismeretem szerint, a magyar nép javára. Erre fogok törekedni ezután is. Én — ugyanúgy mint minden magyar kommunista — internacionalistának vallom magam. A magyar munkásosztály öntudatos tagjainak internacionalizmusa nem tegnap keletkezett, hanem a Nagy Októberi Szocialista Forradalom, a polgárháború, a Magyar Tanácsköztársaság időszakában. Magam a fiatalabb magyar kommunista nemzedékhez tartozom. Elvtársaim és kortársaim, magam is, mindnyájan azt tanultuk, s úgy tudjuk: internacionalista csak az lehet, aki a Lenin alapította Szovjetunió Kommunista Pártjával együtt harcol, s a világ első munkás—paraszt hatalmával, a nagy Szovjetunióval szolidáris. A szovjet nép iránti barátság, s az internacionalizmus elválaszthatatlan egymástól; ez így volt a nemzetközi munkásosztály egész újabb történelmének korszakában, s így lesz ezután is, mindenkor. fonalát alkotó alapvető elméleti és politikai tételek ellen. A kínai vezetők eltorzítják a testvérpártok közös erőfeszítésével, a marxi—lenini élvek korunk viszonyaira való alkotó alkalmazásának alapján kidolgozott új értékeléseket és következtetéseket, így azokat, amelyek a kommunista világrendszer szerepéről, a szocializmus és a kommunizmus építésének útjairól, a világháború elhárításának lehetőségéről, a különböző társadalmi rendszerű országok békés együttéléséről, a személyi kultusz ideológiája és gyakorlata elleni harc szükségességéről, a fejlett tőkés államokban és a gyarmati iga alól felszabadult országokban a szocializmushoz való átmenet formáiról szólnak. A kínai vezetők, akik a stratégia, a taktika valamennyi alapkérdésében eltérnek a kommunista világmozgalom lenini irányvonalától, meghirdették saját irányvonalukat, amelyben kispolgári kalandorság nagyhatalmi sovinizmussal párosul. A kínai vezetők sok kérdésben lényegileg trockista álláspontra helyeznek, trockista harci módszereket alkalmaznak marxista —leninista pártok ellen, különböző országokban frakciós kis csoportokba tömörítik híveiket. A KKP vezetősége megpróbálja ráerőszakolni saját külön eszmei álláspontját az egész szocialista táborra, a kommunista világmozgalomra, a nemzetközi demokratikus szervezetekre. A kínai vezetők irányt vettek a szovjet—kínai államközi kapcsolatok megrontására, a szovjet és a kínai nép barátságának aláaknázására, s miután visszautasították az SZKP Központi Bizottságának a szovjet—kínai kapcsolatok normalizálására vonatkozó minden javaslatát, fokozták a Kínai Népköztársaságon belül a szovjetellenes propagandát, durván beavatkoznak a Szovjetunió belügyeibe. Az SZKP Központi Bizottsága úgy véli, hogy a szocialista világrendszer, a kommunista mozgalom alapvető érdekei, a marxizmus—leninizmus tisztaságának védelme megköveteli a KKP jának eszmei leleplezését, szakadár cselekményeik határozott visszautasítását. Az SZKP Központi Bizottságának ülése teljesen és egyöntetűen jóváhagyja a Központi Bizottság elnöksége és az első titkár, N. Sz. Hruscsov elvtárs politikai és gyakorlati tevékenységét, amelynek célja a kommunista társadalom felépítése a Szovjetunióban, a béke, a demokrácia, a nemzeti függetlenség és a szocializmus győzelmének biztosítása, a marxista—leninista pártok egységének megszilárdítása. A Központi Bizottság megbízza az elnökséget, hogy a továbbiakban is szilárdan védelmezze a kommunista világmozgalom általános irányvonalát, törekedjék a jelenkor öszszes forradalmi erői egységének megszilárdítására. Pártunk — mint eddig is — ezután is a kipróbált lenini úton fog haladni, és soha senki sem térítheti le az SZKP-t erről az útról, a XX. és a XXII. kongresszus útjáról. Noha, a kínai vezetők, igen messzire jutottak szakadár cselekményeikben, az SZKP Központi Bizottsága, amely mindenek fölé helyezi a kommunista világmozgalom egységének érdekeit, kifejezi azt a készségét, hogy továbbra is hajlandó erőfeszítéseket tenni az SZKP és a KKP kapcsolatainak megjavítására. Ha a KKP vezetői még nem veszítették el végleg az internacionalista felelősség érzését, meg kell végre érteniük, hogy cselekményeikkel elvonják a kommunista és munkáspártok erejét és figyelmét a szocialista építőmunka időszerű feladatainak megoldásától, megnehezítik az imperializmus ellen folyó küzdelmet, kárt okoznak az egész imperialistaellenes arcvonalnak; Az SZKP Központi Bizottsága kifejezi azt a szilárd meggyőződését, hogy a kommunista világmozgalom leküzdi a mostani nehézségeket, még szorosabban tömörül Marx—Engels—Lenin zászlaja alatt, újabb sikereket ér el a munkásosztály nagy ügyéért, a népek békéjéért és biztonságáért, a kommunizmus győzelméért vívott harcban. vezetői antileninista álláspont-Ssovjeí és magyar államférfiak táviratváltása Hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából táviratváltásra került sor szovjet és magyar államférfiak között. N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, valamint L. 1. Brezsnyev, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke táviratot intézett Kádár Jánoshoz, a Magyar Szocialista Munkáspárt első titkárához, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökéhez, valamint Dobi Istvánhoz, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanács elnökéhez. A távirat többek között hangsúlyozza: hogy a magyar és a szovjet nép és pártjai között a marxizmus-leninizmus nagy tanítása iránti tántoríthatatlan hűség, a proletár internacionalizmus elvei alapján kialakult meleg, testvéri kapcsolat állandóan erősödik. A szovjet nép nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság és a Magyar Szocialista Munkáspárt hozzájárulását a szocialista közösség országai, a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységének további szilárdításához, a békéért és a szocializmusért vívott harcához. Dobi István és Kádár János, N. Sz. Hruscsovhoz és L. I. Brezsnyevhez intézett választáviratában tolmácsolja a magyar dolgozó nép testvéri üdvözletét a kommunista társadalmat építő szovjet népnek. Nagy öröm számunkra — hangzik a távirat —, hogy ezen a mostani ünnepünkön N. Sz. Hruscsov elvtársnak, az SZKP Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének vezetésével a Szovjetunió párt- és kormányküldöttsége hazánkban tartózkodik és velünk együtt részt vesz Magyarország felszabadulásának 19. évfordulóján rendezett ünnepségeken. Ez a látogatás is gazdagon járul hozzá kapcsolataink elmélyítéséhez, barátságunk erősítéséhez. Hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából táviratváltás volt A. A. Gromiko, a Szovjetunió külügyminisztere és Péter János külügyminiszter között. N. Sz. Hruscsov a Szovjetunió legmagasabb kitüntetését nyújtotta át Kádár Jánosnak 4;
