Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-29 / 99. szám
Lakásfelújítás - gondos munkaszervezéssel 110 lakást újítanak jel as idén Kecskeméten í,Lakásfelújítás — de milyen áron?” — címmel, a népi ellenőrzési bizottsághoz érkezett bejelentések nyomán tettük szóvá pár hónappal ezelőtt Kecskeméten, a Nagykőrösi utca 31. szám alatti bérházban folyó lakásfelújítás elhúzódását, a minőségileg kifogásolható munkát és az anyaggazdálkodás lazaságait. Rozgonyi lános, az Ingatlankezelő Vállalat igazgatója a cikk megjelenését követő napon ezekkel a szavakkal keresett fel bennünket: — A bírálat kellemetlenül érintett bennünket, szégyelljük nagyon. De a tények — tények. Azokon az sem szépített volna, ha a cikk kitér azokra a nehézségekre, amelyekkel a felújítás során meg kellett birkóznunk. A napokban viszont, amikor a vállalat idei lakásfelújítási terveiről érdeklődtünk, ezzel fogadott bennünket Rozgonyi János: — Bátran mondhatom, még egyszer nem ismétlődik meg a Nagykőrösi utcai példa! Gondosan bebiztosítottuk magunkat ellene... — s máris sorolta, milyen módszerekkel. A Nagyállomás közelében elkészült a 18 lakásos, úgynevezett átmeneti ház, ahová a felújításra szoruló lakásokból költöztetik a bérlőket a munkálatok idejére. Az épületben jelenleg a felújítás alatt álló Nagykőrösi utca 28. szám alól nyolc, a Damjanich utca l-ből pedig három bérlő lakik. önmagában az a tény is megkönnyíti a munkát — és soksok kényelmetlenségtől menti meg a lakókat —, hogy a vállalat dolgozói kiürített házban kezdhetnek a felújításhoz. S hogy a jövőben még gyorsabb ütemben folyhasson a javításra szoruló lakások rendbehözatala, még ebben az évben egy újabb, 19 lakásos átmeneti ház építését kezdik meg, melynek munkálatai jövőre fejeződnek be. — Sok felújításra szoruló lakás van Kecskeméten? — Számuk körülbelül ezerötszáz-kétezerre tehető, és évente legalább kilencvenet szeretnénk rendbehozni — mondta a vállalat igazgatója. — Ez évi tervünkben 18 házban 110 lakás teljes felújítása szerepel, hat épületben pedig részleges felújítást végzünk. Térjünk azonban vissza a munkálatok gördülékenységét, gondosabb megszervezését biztosító módszerekre, hiszen az átmeneti házba való költöztetés még nem biztosítja a jó munka valamennyi feltételét. — Legelőször is azt említem meg — folytatta Rozgonyi János —, hogy vállalatunkat korábban sok mindenben korlátozó munkaerő-probléma minden vonatkozásba megoldódott. Műszaki gárdánk már a múlt év végén felmérte az idén elvégzendő munkát, a felújításokra pontos tervdokumentációt, anyagfelmérést és a kivitelezésre gondos ütemtervet készített. Betartására az ösztönző prémiumrendszerünk a biztosíték. A kitűzött prémium elérésének feltételei között a legfontosabbak: a határidő betartása, minőségi munka, a műszaki átvétel után a hiánypótlásnak 5 százalék alatt kell maradnia, s az egy főre eső termelési terv időarányos teljesítése. A gondatlan anyagtárolás és anyagpazarlás megakadályozására pedig január 1-tSl bevezettük a kötelező anyagelszámolást. S hogy az alkalmazott új módszerek, intézkedések már is éreztetik kedvező hatásukat, bizonyítja, hogy első negyedévi tervét 130 százalékra teljesítette a vállalat. Jól halad a második negyedévre megszabott feladatok teljesítése is. A Széchenyi tér 19. számú épület felújítását például április 1-én kezdték meg, s minden amellett szól, hogy az ütemtervben megszabott május 1-i határidőre végeznek a felújításával. A Damjanich utca 1. szám alatt február 1-én kezdődött meg a munka. Az elkészítési határidő június 1. volt, de már is látható, hogy egy hónappal korábban költözhetnek vissza a lakók felújított lakásaikba. — Feltétlenül említést érdemel — jegyezte meg beszélgetésünk végén a vállalat igazgatója —, hogy a maga módszereivel sokat segít törekvéseinkben a pártszervezetünk. Üzemi bizottságunk még erősítésre szorul, ezért nagyon hasznos, hogy a pártalapszervezet négy, három-három tagú bizottságot alakított, amely ellenőrzi a munkákat, tagjai elbeszélgetnek a dolgozók termelési és egyéni gondjairól. Ezek ismeretében pedig időben tudunk gondoskodni a segítségről, megfelelő közbeavatkozásról ott, ahol erre éppen szükség van. T. I. Hetipiac Félegyházán Bicskázásért öt év Szikár, beesett arcú ember Somogyi József kiskőrösi lakos, aki néhány nappal ezelőtt emberölés bűntettének kísérlete miatt került a vádlottak padjára Kecskeméten, a megyei bí-Negyedsser „Kiváló vállalat a megyei MÉH 99 A múlt év eredményei alapján idén negyedszer nyerte el „Kiváló vállalat” kitüntetést Pest—Bács—Nógrád megyei MÉH Vállalat, amely egy évtized óta évről évre teljesíti tervfeladatait. Csupán az elmúlt 5 év alatt több mint 60 százalékkal növelte áruforgalmát. Az 1959. évi 65 millió forint értékű forgalomhoz képest az 1963. évi áruforgalom meghaladta a 105 millió forintot. Ez azt jelenti, hogy a vállalat 1963-ban 40 millió forint értékben adott több nyersanyagot feldolgozó iparunknak, mint 1959-ben. Az 1963. évi 105 millió forint értékű hulladék és melléktermék közt szerepel 232 700 mázsa vashulladék, 11 10C mázsa színesfém, 30 ezer mázsa papírhulladék, 25 000 mázsa textilhulladék, 6 700 000 forint értékű nyersbőr, 6 700 000 forint értékű csomagolóeszköz, és sok más hasznos hulladék, melléktermék, amely hozzájárul népgazdaságunk nyersanyagig^ nyének kielégítéséhez, a behozatal csökkentéséhez. Jellemző a vállalat munkájára, hogy évenként átlagosan 10 millió forinttal növeli az előző évhez viszonyított forgalmát. Értékes segítséget kap ehhez a társadalmi szervektől, elsősorban a tanulóifjúságtól, amely példamutató aktivitással vesz részt a hulladékgyűjtésben. A tanulóifjúság segítségét a vállalat értékes jutalmakkal elismeri. Évenként 100—120 ezer forintot fordít az iskolai hulladékgyűjtés jutalmazására! Az idei első negyedévi _tervét a vállalat 16 százalékkal túlteljesítette, 2 500 000 forint értékű hulladékkal gyűjtött be többet, és 3 200 OCO forint értékű hulladékkal értékesített többet, mint 1963. első negyedévben. Tessék, köszönöm... — mondogatja kissé hangsúlytalanul a vasútpótló járaton, az ülőhelyek között járva az őszülő hajú jegykezelő, miután a naponta Kalocsára utazók átnyújtják neki és ő kezeden visszaadja a heti-, havibérleteket. Az utasok pedig, miközben a „Fradi ésria Kinizsi” vasárnapi esélyeiről vitatkoznak, rá sem nézve, szinte gépiesen veszik át a jegyeket. — Tessék... — nyújtom a bérletemet, amikor én következem soron. Rám néz, lyukaszt a jegyemen, s visszaadását bángsúlyozottabb „tessék: köszönöm”-je és barátságos mosolya kíséri. Az autóbusz pótkocsiján ülök, közvetlenül a feljárónál. Ó a hátam mögött áll és mint egy megkezdett beszélgetést folytat va mondja: Nagyon megszokta ezt a „tesséket” még a vasútnál. Korábban ott dolgozott. Ott az utasok valahogy figyelmesebbek egymás iránt, s a kalauzzal szemben is. — Előfordul-e, hogy az utasok viszonozzák az ön udvariasságát? — kérdezem. — Csak na gyón-nagyon ritkán ... Úszódra érünk. A kalauz segíti a csomagos utasokat, majd a felszállókat. S most megint mosolyog. A busz meflett egy kislány halad a járdán, és hangosan köszönti. Észreveszi, hogy figyelem. Miután tovább gördülünk és kezeli az újonnan felszállók jegyeit, ismét mellém áll, folytatjuk a beszélgetést Majd ha ezek a gyerekek megnőnek!... Ezek már biztosan viszonozzák az udvariasságot — mondja elgondolkodva. A kislány, aki az előbb köszönt, Kalocsára jár iskolába. Nagyon jó tanuló. Matematikából kell még javítania, mert főiskolára készül, tanítónő akar lenni... Hanem az udvariasság... A busznál talán a felszállás okozta tolakodás, vitatkozás fásítja el, teszi ilyenné az embereket. A Duna pata j—Kalocsa közötti vasútpótló járaton sok figyelmes, udvarias jegykezelővel utazhatunk. Persze, akadnak azért közöttük is türelmetlenek, esetleg fáradtak, idegesek. Kölcsönös megértéssel és udvariassággal, kulturáltan utazhatnánk, ha a kalauzok figyelmességét viszonoznánk. S azokat, akik esetleg nem ütik meg a „vasúti” mértéket, udvariasságunkkal mi utasok nevelhetnénk olyanná, amilyenekké szeretnénk őket. Indítunk hát udvariassági „járatot”. A lehetőség adott. Tessék, meghívunk ehhez minden utazót. Szalay János Épül a kenyérgyár Egyelőre még hiába szimatolna a kíváncsiskodó a friss kenyerek ínycsiklandozó illata után Kecskeméten a Szegedi út mellett épülő kenyérgyárban, mert csak a mész, a malter — az építkezések jellegzetes szaga fogadja az embert. A több, mint tízmillió forintos költséggel készülő beruházás jelentős mértékben hozzájárul majd ahhoz. hogy a már meglevő és túlterhelt kemencék „iramát” csökkentsék. Ez természetesen a minőség és a választék megjavulását is eredményezi, mert a napi tíz és fél tonna kenyér mellett különböző péksütemények is készülnek majd az új üzemben. A tervek szerint a tavaly májusban megkezdett munkát ez év végére befejezik, s talán a szilveszteri ünnepen már az új, olajfűtésű kemencék termékei kerülnek az asztalunkra — az aranyszínű bor mellé. Tóth—Gál róságon. Az 52 éves ember olyan megtörtén ült a pádon, hogy első látásra sajnálkozás vett erőt a szemlélőkön, főleg annak tudatában, hogy eddig három súlyos tüdőműtéten esett át, s tíz éve, hogy külön él a feleségétől. A tárgyalás során azonban hamarosan kiderült, mi juttatta Somogyit ilyen körülmények közé. A múlt évben került a Kiskőrösi Állami Gazdaságba kőművesként. Munkatársai jó munkaerőnek ismerték, s feletteseinek is ez volt a véleménye. Ezért hamarosan a kőművesbrigád vezetésével bízták meg. Az italtól azonban nem tudott szabadulni, s ha letette ja kalapácsot, első útja az ital' boltba vezetett, ahol törzsvendég volt. Februárban, amikor felvette a fizetését, szintén a kocsmába igyekezett, ahol leittasodott, majd a brigádszállásra tért. Ott munkatársaival összeszólalkozott azon, hogy ki az erősebb. Ennek során Somogyi bicskával kezdett hadonászni, mellbe szúrta Rohocska Lászlót, aki azonnal összeesett és csak a szakszerű, gyors orvosi kezelés mentette meg a haláltól. A megyei bíróság Somogyi Józsefet emberölés bűntettének a kísérlete miatt nem jogerősen ötévi szabadságvesztésre ítélte és a közügyek gyakorlásától háromévi időtartamra eltiltotta, valamint elrendelte, hogy kényszer elvonókezelésnek vesse alá magát. / O. F. Szerkesztői üzenetek Kovács Pál, Kecskemét: Kérjük, írja meg, hogy a daráló malom kinek a tulajdonában volt az üzemeltetés beszüntetése előtt. Bánhidi E., Baja: Helyesen tette, hogy a selejtárut vissza vitte a boltba. Ott intézkedtek is nyomban, s így a konzervgyár minőségellenőrző osztályán ezután szigorúbban átvizsgálják a forgalomba kerülő készítményeket. Tóth János, Kecskemét: A városi tanács illetékes osztályán eljártunk. Kérésük elintézése folyamatban van. „Egy 5 gyermekes anya Kecskemét: Az említett április 9-i cikkünkben megírtuk, hogy gondjuk megoldására milyen lehetőségek vannak. PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István Igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19. 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: U-22. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér 17a Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési díj 1 hónapra 13 forint. Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: U-8S Index: 25 065* /
