Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-01 / 76. szám

Egyszerűbb Ügyviteli módszereket a tsz-ekben — A megyei tanácsok főkönyvelői értekezletének tapasztalatai — 1964. április 1, szerda- I 3. oldal flmi a kilépési viták mögött van Közös gazdaságainkban a ve­zetés célravezetőbb módszerei­nek kialakítása és alkalmazása, illetve a termelőszövetkezeti ügyvitel jobb megszervezése ér­dekében a Földművelésügyi Mi­nisztérium üzemgazdasági főosz­tálya, a Pénzügyminisztérium mezőgazdasági főosztálya, vala­mint ügyvitelszervezési és gépe­sítési intézete nemrég értekez­letre hívta össze a megyei taná­csok mezőgazdasági osztályának főkönyvelőit. A megbeszélésre — amelyen meghívott vendégként az ország Számos neves mezőgazdasági szakembere, tudományos kuta­tója is részt vett — a kővágó­őrsi Béke Termelőszövetkezet­ben került sor. Király László, a Bács-Kiskun megyei Tanács V. B. mezőgazdasági osztályának Soitvadkerten évek óta ne­hézkes volt az áruórtákesítési tervek, s főként a hízóértékesí­tési tervek teljesítése. A köz­ségi tanács kezdeményezésére, a szakszövetkezetek vezetői olyan közös tervet dolgoztak ki, amely végre megnyugtatóan megoldja a szakszövetkezetek, illetve a község vágósertés-ér­tékesítési terveinek teljesítését. A szakszövetkezetek a meg-Tavaly 12S millió forint volt a kiskőrösi földművesszövetke­zet üzleteinek a forgalma, húsz­millióval több, mint 1962-ben. A bútorüzletben hatmillió fo­rint értékű áru talált gazdára, a könyvesbolt forgalma pedig közel kétmillió forint volt; Két évvel ezelőtt, 1962-ben 213 rádiót, 68 televíziót, 83 motor­­kerékpárt adtak el. Tavaly ezek a számok jelentősen megnöve­kedtek. 1963-ban már 335 rádiót, 110 televíziót, és 150 motorke­rékpárt vásároltak a környék lakói. A megnövekedett vásár­lóerő szükségessé és egyben le­hetővé tette, hogy a földmű­vesszövetkezet bővítse, korsze­rűsítse hálózatát. Az elmúlt évben a szövetke­zet zenés szórakozóhelyet nyi­tott meg, az igényeknek meg­felelően átalakította szállodá­ját. Kisebb, nagyobb átépíté­terv- és pénzügyi csoportvezető főkönyvelője a következőket mondotta az ott szerzett tapasz­talatairól. — A vendéglátó szövetkezeti gazdaság vezetősége a tsz-ügyvl­­tel hagyományos eljárásait pél­damutatóan fejlesztette továblp, illetve jól használta ki a rendelkezésére álló lehetősé­geket. A megművelendő területet, annak talajviszonyait jól isme­rő brigádvezetők például jó elő­re megállapodnak abban, hogy a tavaszi munkákat mely táblá­kon kezdik először. Pontosan megszabják, majd úgynevezett programtáblán szemléltető mó­don meg is jelölik az erőgépek munkarendjét, amit nem utolsó állapod ás értelmében közös ala­pon felépítenek egy korszerű, villannyal, vízvezetékkel ellá­tott 300 férőhelyes sertéshizlal­dát, mely a negyedik évnegyed­ben készül el. Évi két turnus­ban történő hizlalás mellett, biztosítani tudja mind az öt szakszövetkezet hízóértékesítési terveihez szükséges sertést, sőt a község ellátására is lehetősé­gük nyílik hizlalni. I. L. sekre — beleértve a külterü­leti üzleteket is — a földmű­­veskzövetkezet csaknem négy­millió forintot költött. Ennek egy része mór a távlati tervek megvalósítását szolgálja. Az idén megkezdik Kiskőrös köz­pontjában az emeletes áruház építését, amelyet a tervek sze­rint jövőre adnak át rendelte­tésének. Ezáltal felszabadul a jelenlegi áruház és lehetőség nyílik a bútorbolt bővítésére, és egyéb szaküzletek korszerűsí­tésére is. Tovább javítják Kiskőrös vendéglátóipari ellátottságát: átalakítják a Szarvas éttermet. Fejlesztik a szolgáltató-kölcsön­ző szolgálatot is. Üj helyén is­mét megnyílik majd a tejcsár­da, amely átmenetileg, az át­alakítások miatt nem üzemel. G. É. sorban a táblák fekvése hatá­roz meg. A menetirány-tervet úgy állítják össze, hogy előké­szítetlen terület vagy a meg­előző munkafolyamat befej ezet­­lensége egyetlen esetben sem idézzen elő gépállást, munkaki­esést. Egyszerű szervezéssel oldják meg a takarmányértékesülés mérését is. A tsz főkönyvelője és főagronómusa havonta egy alkalommal részletesen elemzi az előző idő­szakban jószágonként felhasz­nált, illetve értékesített takar­mánymennyiséget. Ehhez az ál­latgondozók feljegyzései szol­gálnak alapul, amelyek lénye­gesen pontosabb, részletesebb adatokat tartalmaznak, mint a központi könyvelésben vezetett „globális” havi összesítés. A rendszeres havi előlegfize­tések alkalmával a brigádok valamennyi tagjának illetmé­nyét a brigádvezetők veszik fel, s a munkahelyen bérjegyzék alapján osztják szét. A mintegy hatezer holdon gazdálkodó ter­melőszövetkezetben ez jelen­tős időmegtakarítással jár. A szakminisztériumok egyéb­ként megyénként — majd ké­sőbb járásonként — legalább egy ilyen „mintaügyvitelű” ter­melőszövetkezet kialakítására tettek javaslatot. Megyénkben máris hasonló módszereket alkalmaznak a hartai Lenin Tsz-ben. A rendszeresen sorra kerülő ügyviteli tapasztalatcserék min­den bizonnyal sok új eljárás megismertetésével járulnak majd hozzá termelőszövetkeze­teink korszerű vezetésének a megteremtéséhez — fejezte be tájékoztatását a megyei tanács vb főkönyvelője. J. T. Bugac hatalmas térségeinek, tanyaházai nagy kiterjedésű ud­varainak láttán önként felvető­dik a mezőgazdálkodással fog­lalkozóban a kérdés: Kihasznál­ják-e a kínálkozó lehetőséget az itteniek a háztáji baromfite­nyésztésre? A válasz örvendetesen igenlő, s a tsz- és tszcs-gazdák élelmes­ségét, az aprójószág tartásában való jártasságát bizonyítja. Egy gazda — százezer forint bevétel A helyi földművesszövetkezet­nek például tavaly — az előző évinél 33 mázsával nagyobb mennyiségben adtak át külön­böző baromfiféléket. Ennek kö­szönhetően az fmsz 126,1 száza­lékra teljesítette felvásárlási tervét. A sikerre már az év első fé­lében lehetett számítani, hiszen abban az időszakban jelentős mennyiségű baromfira kötöttek szerződést, aminek alapján kö- i rülbelül 850 ezer forint tenyész­tési előleget vettek igénybe a bugaciak. Jó néhány gazda tetemes ösz­­szegű bevételre tett szert a ba­romfi tenyésztése és szerződéses értékesítése révén. A járási nő­tanács és a MESZÖW által együttesen meghirdetett ver­senyben a kecskeméti járásban első helyre került, az alsómo­nostori határrészen gazdálkodó Pallagi Józsefnek például 660 liba, 100 pulyka, valamint ösz­­szesen 30 kiló súlyú csirke át­adása után körülbelül 100 ezer forint volt a bevétele, amit te­tézett az első helyezésért kapott étkészlet ezer forint értéke. Az fmsz által megjutalmazott Seres József 350 libával, 1-80 > Eredetileg a vállalati I egyeztető bizottság munkájáról akartunk beszélgetni Ipacs Lászlóval, a Kiskunfélegyházi Vegyipari Gépgyár munkaügyi osztályának vezetőjével. Eszme­cserénk azonban néhány mon­dat után egészen más irányba terelődött, és hogy így történt, az ékesen bizonyítja azt, hogy az egyeztető bizottságok elé ke­rülő viták témájából következ­tetni lehet többek között ar­ra is, milyen gondokkal küzd a vállalat, hol van szükség hat­hatós intézkedésre. A következő statisztikai adat indította új vágányra beszélge­tésünket: az év első hónapjai­ban tárgyalt 36 ügy közül 11 kilépési vitából adódott. Elgon­dolkoztató arány, önkéntelenül is felvetődik a kérdés: Miért ilyen sok a dolgozó részéről tör­tént felmondásból adódó vita? Tovább menve: Miért jelentet­te , be az elmúlt hónapokba^ számos szakmunkás, hogy más munkahellyel cseréli fel a gép­gyárat? Eléggé változatos indoko­kat hoznak fel elhatározásuk igazolásául a dolgozók. A mun­kaügyi osztály vezetője szerint azonban az esetek többségében valójában a következőkről van szó: A Vegyipari Gépgyár veze­tői — nagyon helyesen — ra­gaszkodnak ahhoz, hogy a kez­dő szakmunkások bérét az ide vonatkozó rendelkezések szerint állapítsák meg. Akadnak azon­ban „gálánt” vállalatok, ame­lyek a szakmunkásképzést el­hanyagolják, %és évről évre je­lentkező létszámhiányukat más gyárakban képzett fiatal dolgo­zókkal töltik Jel. Nem riadva vissza attól sem, hogy törvény­telenül magas bért ígérjenek nekik. Ezzel magyarázható, hogy a tavaly végzett ipari ta­' pulykával és 100 kiló összsúlyú csirkével. Kovács János 240 li­bával, Gulyás László 198 libá­val és 19 pulykával „nyomta meg” a felvásárlás mérlegét. Már csak 76 kiló hiányzik S hogyan állnak e tanyás köz­ség gazdálkodói a baromfifélék idei tenyésztési, illetve a föld­művesszövetkezet útján történő értékesítés tervének teljesítésé­vel? — Ha a súlymennyiséget néz­zük, a felvásárlási előirányza­tunkban szereplő 89 450 kilóból már csak 76 hiányzik, hogy egész éves tervünket teljesítsük — mondotta nemrégiben Tajti István, az fmsz kereskedelmi csoportjának vezetője. Mindössze egy hónap alatt ér­ték el ezt az eredményt, hiszen február közepén fogtak hozzá a szerződések megkötéséhez. Igaz, sokat nyom a „latban” a na­gyobb súlyú pulyka, melyből az előirányzott kétezer helyett ed­dig 6910 darab átadását vállal­ták a gazdálkodók. Libából az előirányzott 12 100 darab öthatodára, az 550 darab kacsából 340-re, a csirke 7200 darabra tervezett mennyiségé­nek pedig a harmadrészére tör­tént szerződéskötés — egy hó­nap alatt. Nagyon jó a tavaly 879 és fél ezer darab mennyiségben érté­kesített. s az idén 915 ezer da­rabra tervezett tojásfelvásárlási szerződéskötésének az üteme is. Március közepéig csaknem a fe­le mennyiség értékesítésére tör­tént megállapodás, s 212 ezer darabot már át is adtak a föld­mű wesszövetkeaetoeki (Baromfi­autóknak több mint a fele má­sutt vállalt munkát. Néhány dolgozó ragaszko­dik az egyműszakos beosztás­hoz. Tavaly tavasszal, amikor a Vegyipari Gépgyár öntödéjé­ben bevezették az éjszakai mun­kát, azonnal megszaporodott a kilépők száma. Pedig az éjsza­kai dekádban dolgozók — szá­muk egyelőre még csak 20—30 főre tehető — az éjszakai pót­lékon kívül gépkihasználási pótlékot is kapnak, ami havi keresetük 10 százalékával egyenlő. Az üzemnek szüksége van szakmunkásaira. Tegyen tehát engedményeket- és fizessen az előírtnál nagyobb bért az új­donsült szakmunkásoknak? A kérdésre határozott nemmel vá­laszolhatunk. Megoldást azonban találni kell, és a megoldás csak egy lehet: szigorúan felelősség­re kell vonni azokat, akik az utánpótlás nevelése helyett megengedhetetlen előnyökkel csábítják el a fiatalokat. Egy műszak, vagy több? — így hangzik a következő kér-, dés. Nyilvánvaló, hogy az utób­bi —, amennyiben erre szük­ség van. Nemzeti jövedelmünk jelen­tős részét a termelőeszközök tö­kéletesítésére, gyarapítására fordítjuk. Az élétszínvonal emelkedésének üteme nagymér­tékben függ attól, hogyan hasz­náljuk ki ezeket az eszközöket. Fontos feladat tehát, hogy fel­tárjuk az állóeszközök intenzív és extenz.ív (időbeli) kihasználá­sának tartalékait, a kettős, il­letve — ahol szükséges — a hármas műszak bevezetésével minimálisra csökkentsük a drá­ga /gépek állásidejét. Ezt meg kell érteniük azoknak is, akik a kényelmesebb délelőtti beosz­táshoz ragaszkodnak, szem elől tévesztve, hogy ami az egész népgazdaság számára hasznos, az az egyén érdeke is. B. D. ból 1275 kiló eddig a felvásárolt mennyiség.) Mindezzel nem merült ki a bugaciaknak a baromfitenyész­tésben vállalt szerepe. Földmű­vesszövetkezetünk közvetítésé­vel szerződést kötöttek a Kecs­keméti Baromfifeldolgozó Vál­lalattal 28 ezer naposcsibe ég Ötezer naposgyöngyös felnevelé­sére is. Dicséreles szervezés A kitűnő eredmény egyrészt abban leli magyarázatát, hogy a bugaciak az elmúlt években sa­ját példájukból felismerték le­hetőségeik kihasználásának az előnyeit, másrészt, és nem kis­mértékben pedig abban, hogy Kiss Adorján, a földművesszö­­vetkezet baromfifelvásárlója pél­dásan látja el feladatát. Nemcsak a központból irá­nyítja a szerződéskötéseket, s a felvásárlást, hanem személyesen is gyakran felkeresi a széles ha­tárban szanaszét lakó tenyésztő­ket, meggyőzi őket a baromfi­tartás jövedelmezőségéről, szak­tanácsokat is ad nekik. Kázmér Béla, a zöldség- és gyümölcs­felvásárló is segít neki a mos­tani napokban, hetekben, ami­kor számára még „holtszezon” van. (Ha majd eljön az „ő ide­je”, a baromfifelvásárló viszo­nozza közreműködését.) A MÉSZÖV a baromfitenyész­tést illetően nem alaptalanul nyilvánította hát a kecskémét'­­járás „mintaközségévé” Buga­­cot. A jelző egyúttal megtiszte­lő rangot is jelent — rangot, amelyet más községeiknek is megszerezhetnek a gazdálkodó, lakói, rangot, amely fényes do­­táiásssai jár együtt. S’. I. Az ÉM Építőgépjavító és Gépgyártó Vállalat I. számú gyárá­nak kalocsai telepén sorozatban gyártják exportra a HV 11-es tí­pusú elektromos hajtóműveket. Minőségellenőrző szervünk, a MERT ügyel arra, hogy ebből az üzemből se kerüljön külföldre hibás áru, amely rontaná iparunk jó hírnevét. Képünkön Leimé­ter Mihály, a budapesti MERT-központ szegedi kirendeltségének szakembere szállítás előtt műszerekkel ellenőrzi a HV 11-es elek- | tromos hajtóművek minőségét. Háttérben Illyés József, az üzemj késaáruátvevője figyeli, elégedettbe a MERT a hajtóművekkel | Közös hizlaldát építenek 125 millió forintos forgalom ;gy rangos jelző története

Next

/
Oldalképek
Tartalom