Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-03 / 78. szám

1 oldal 1964. április 3, péntek A P T Á R 1964. április 3, péntek. Névnap: Richard. Napkelte 5 óra 20 perc. Napnyugta: 18 óra 16 perc. — Megyeszerte gyors ütemben halad a tavaszi magvak ve­tése. A kalocsai járás­ban megkezdték a cu­korrépa vetését is. A Kiskunfélegyháza kör­nyéki közös gazdasá­gokban már szépen so­rol a borsó, és kikelt a mák is. A megye tsz-eiben mintegy ezer holdon kerültek idáig földbe a tavaszi vető­magok. — Huszonöt forint előleget kaptak a ja­nuárban és februárban szerzett munkaegysé­gek után a szanki Ha­ladás Termelőszövetke­zet tagjai. Nem egy tag volt, aki ezerkét­száz forintot meghala­dó előleget kapott ed­dig ledolgozott mun­kaegységére. — Korszerűsítik Fü­löpszállás kqzség út- és járdahálózatát. E cél­ra az idén 280 ezer fo­rintot költ a helyi ta­nács. fl költészet napja az üzemben A Bajai Frankel Leó Gimnázium tanulói el­határozták, hogy a költészet napja alkalmából még szorosabbra fűzik iskolájuk kapcsolatát az üzemmel, ahol a diákok gyakorlati képzése fo­lyik. A Háziipari Szövetkezet vezetőivel egyet­értésben állították össze a programot. E szerint kéthetenként a délelőtti munkaszünetben a leg­jobb szavalok mai magyar költők egy-egy ver­sét, vagy német költők művének magyar fordí­tását szavalják el az üzemben. Ezzel kettős célt érnek el: megszerettetik a verseket az üzem dolgozóival, másrészt pedig a tanulók is hozzá­jutnak a nagyobb nyilvánosság előtt való sze­repléshez. Schwalm Pál 2,1 MILLIÓ FO­RINT értékű kalocsai hímzést készítenek az első negyedévben kül­földi megrendelők ré­szére a kalocsai hím­zőasszonyok — egy­millió forinttal többet, mint a múlt esztendő hasonló időszakában. Az áru nagy részét nyugati országokba ex­portálják. — Növekszik a csá­­volyi Egyesülés Ter­melőszövetkezet juh­állománya. A múlt esz­tendő végén 1813 juh­hal rendelkezett a kö­zös gazdaság, melyet ez év végéig két és fél ezerre növelnek. A jelenlegi 381 bá­rány mellé még több mint 400 bárány szü­letését várják. Boltok nyitvatartási rendje A megyei tanács vb kereskedelmi osztálya és a kecskeméti városi tanács vb kereskedelmi osztálya — egyetértésben a KPVDSZ megyei bizottságával — az alábbiak szerint szabályozta a boltok nyitvatar­tási rendjét: ÁPRILIS 3-AN, pénteken valamennyi élelmiszerüz­let a szokásos hétköznapi nyitvatartás szerint árusít, az áruházak, a ruházati és egyéb iparcikk-üzletek megyénk valamennyi városában a szombati szokások szerint tart nyitva. ÁPRILIS 4-ÉN, szombaton a piactereken működő kereskedelmi egységek, reggel hattól tíz óráig, az édességboltok, trafikok a vasárnapi szokások szerint lesznek nyitva, a kereskedelem többi egysége zárva tart. ÁPRILIS 5-ÉN, vasárnap Kecskeméten a húsüzletek és az ügyeletet tartó Kossuth téri fűszer és csemege, a Budai utcai fűszerüzlet és a Wesselényi utcai tej­bolt reggel héttől tíz óráig, az édességboltok és tra­fikok a vasárnapi nyitvatartási rend szerint árusíta­nak. Hasonló nyitvatartási idővel állnak a vásárlók rendelkezésére a megye többi városainak ügyeletes élelmiszerüzletei is. A vendéglátóipari egységek pénteken és szombaton szombati nyitvatartás szerint, április 5-én vasárnapi előírások szerint üzemelnek. — Jól működik a lo­vasiskola a Bajai Ál­lami Gazdaságban, ahol a jövő mezőgaz­dászai tanulják „meg­ülni a paripát”. A lo­vardának jelenleg hu­szonöt „tanulója” van. Termőre fordul ezer hold gyümölcsös Megyénk zárt gyümölcsöseiben, valamint a háztáji kertekben kellőképpen „felkészítették” a tavasz fogadására a gyümölcsfákat. A napok óta tartó kellemes meleg hatására kövérre duz­zadtak az őszi- és kajszibarackfák rügyei. A fiatal telepítésű gyümölcsfák közül ebben az évben mintegy ezer holdon várják az első ter­mést. Az idei tavaszon összesen mintegy tízmil­lió gyümölcsfa virágzik Bács-Kiskun megyében. 5,5 millió — falusi vízműre Az idén befejeződik Gara község teljes víz­­művesítése. Községfej­lesztési alapból és ál­lami beruházásból ösz­­szesen 5,5 millió fo­rintot költenek erre a célra, s az év végén már ötvenöt utcai ki­folyókét ad egészséges vizet a garaiaknak. A helybeliek mintegy 200 ezer forint értékű kol­lektív hozzájárulással, munkával segítették a vízvezetékhálózat épí­tését. — Ülést tartott a Kerekegyházi Községi Tanács Végrehajtó Bi­zottsága, melyen a helybeli tsz-ek és tszcs-k tavaszi felada­tait vitatták meg. Ja­vasolta a vb a szőlő­telepítési munkák sür­gős befejezését, az fmsz keretében a növény­védő brigád megalakí­tását, és a még elma­radt talajelőkészítő munkák befejezését. (Ny. P.) — Az ezerötszáz la­kosú Dunaszentbene­­deken a 15 éves táv­lati községfejlesztési terv szerint 1975-ig ti­zenhatféle szolgáltató tevékenységet indíta­nak be. Többek kö­zött a tervben szere­pel a rádió, a televízió, s az egyéb háztartási kisgépek javításának helybeni megoldása, valamint az építő- és, asztalosipari szolgálta­tás bevezetése. — ROMÁNIÁBAN az ország iparosítása és a mezőgazdaság kollektivizálása meg­gyorsította a városi la­kosság számának növe­kedését. A statisztikai adatok szerint 1948-tól 1962-ig a városi lako­sok száma 3,7 millió­ról 6,1 millióra emel­kedett. Változás a Rádió műsorban A Kossuth Rádió műsora április 3-án a következőképpen vál­tozik: 17,50: Ötórai tea, 17,52, Műsorismertetés, 17,55: Hírek, sport, időjárásjelentés. 18,00: „19 esztendeje ...” díszelőadás közvetíté­se a Magyar Állami Operaházból, hazánk felszabadulásának év­fordulója alkalmából. Kb. 20,00: Hírek, idő­járásjelentés. A továb­biakban a műsor vál­tozatlan. (MTI) 760 vagon növényvódőszer Megyénk közös gaz­daságai az idén össze­sen 760 vagon nö­vényvédőszert kapnak a kártevők irtásához, ami valamivel keve­sebb ugyan a múlt évi­nél, de szakszerű al­kalmazásával jobb eredményeket érhet­nek majd el a terme­lésben. Ezek a kémiai szerek ugyanis korsze­rűbb, hatékonyabb — Orthocid, Vitigran Thiovid, Tediont — kártevő irtokból áll­nak. 155 évvel ezelőtt, 1809 áprilisában született Ju­­liusz Slowacki lengyel ro­mantikus költő, forradal­már. 1830-ban lelkesen üd­vözölte a cári uralom el len kitört novemberi fel­kelést. Az 1848-i forrada­lom előtti években Svájc­ban, majd Párizsban élt. Lengyel népballadáiban, történeLmi témákat feldol­gozó romantikus drámái­ban és költeményeiben bírálta a lengyel nemes­ség maradiságát, az egy­ház haladásellenes szere­pét. Pályája utolsó szaka­szában a misztikus irány­zat vonta befolyása alá. — Kétezer szegedi kubikostalicska. Az országban már szinte csak a Kiskunfélegy­házi Mezőgazdasági Ktsz készíti nagyobb számmal a kubikosta­licskákat, amelyből az év első felében több mint kétezret szállíta­nak az ország külön­böző területére /AOfARAi A Kecskeméti Agrome­teorológiai Obszervató­rium jelenti: április 1-én a középhőmérséklet 13,1 (az ötvenéves átlag 8,9), a legmagasabb nappali hőmérséklet 18,4 fok, a napsütés 5 óra. Április 2-án a legalacsonyabb hő­mérséklet 6,9, a reggel hét órakor mért hőmér­séklet 9,6, a délután 2 órakor mért hőmérséklet 20,9 fok volt. Várható időjárás péntek estig: enyhe, tavaszias idő, felhőát­vonulások, legfeljebb néhány helyen kisebb esővel. Mérsékelt, időnként éiénkebb dé­li, délnyugati szél. Várható legalacso­nyabb éjszakai hőmér­séklet 7—11 fokig, leg­magasabb nappali hő­mérséklet északnyuga­ton 16—19 fokig, más­hol 19—22 fok között. Megnőtt az a mai magyar A Tudományos Ismeretter­jesztő Társulat Bács-Kiskun megyei Szervezetének irodalmi szakosztálya csütörtökön dél­előtt szakosztályi ülést tartott Kecskeméten, a TIT klubban. Az ülés résztvevőit Banos Jó­zsef, a TIT Bács-Kiskun me­gyei szervezetének munkatársa üdvözölte, majd Kiss István, a megyei irodalmi szakosztály el­nöke beszámolt az elmúlt há­rom év munkájáról. Részlete­sen ismertette a legkimagaslóbb eredményeket, így többek kö­zött azt, hogy évről évre növe­kedett az irodalmi előadások száma. Sikerült felkelteni az érdeklődést a mái magyar iro­érdeklődés irodalom iránt dalom iránt, és 1963-ban lénye­gesen több előadás hangzott el a mai magyar-, valamint a XX. századi világirodalom témakö­réből , mint 1961-ben. Hibának számít viszont — és ezen a jö­vőben sürgősen változtatni kell —, hogy még mindig nagyon kevés a nyelvművelő előadás. A beszámolót élénk vita kö­vette, majd a tagság megbe­szélte és határozati javaslatban rögzítette a legfontosabb fel­adatokat. Az új vezetőség meg­választása után Kristó Nagy István, a TIT országos irodalmi választmányának tagja „Pillan­tás a mai világirodalomra” címmel tartott értékes előadást. Addig far a korsó a kútra., Nem sokáig maradhat titok­ban a társadalmi vagy a sze­mélyi tulajdon ellen elkövetett vétség. Az állam, a dolgozók megkárosítói előbb vagy utóbb rendőrkézre kerülnek, s elnye­rik méltó büntetésüket. E két bűncselekmény elkövetői is bíz­tak szerencséjükben, de a nyo­mozás kiderítette bűnüket. Letartóztatták az orgazdát Csszesen tízévi szabadságvesz­tésre ítélték 14 alkalommal csa­lás, sikkasztás, lopás, ellenfor­radalmi tevékenység miatt Nagy László, Kecskemét, leninivárosi, foglalkozás nélküli lakost. A büntetésekből nem tanult, hi­szen tovább folytatta bűncse­lekményektől terhes tevékenysé­gét. Február 29-én reggel a Sze­gedi úti büfében egy fiatalem­bertől két nag> fröccsért egy csehszlovák gyártmányú kerék­párdinamót vásárolt meg, mely­ről tudta, hogy lopásból szár­mazik. Nagy tisztában volt az­zal, hogy a dinamó sokkal töb­bet ér, mint két nagyíröccs, ezért még azon a napon, dél­után, a Batthyány utcai ital­boltban „piacra dobta” az árut. Véletlenül az italboltban tartóz­kodott K. I„ akinek az előző napon lopták el a kerékpár­dinamóját. Nagy László K. I.­­nek is felkínálta a lopott hol­mit, aki felismerte a dinamót, de megvásárolta 50 forintért. K. I. ezt követően feljelentést tett a rendőrségen, s Nagy Lászlót letartóztatták. Hová Hint a pénz? Egyévi szabadságvesztésre ítélték a közelmúltban társadal­mi tulajdon elsikkasztása miatt Parádi Ferenc kecskeméti la­kost. A szabadságvesztés bünte­tés mellett még kötelezték 10 ezer forint kártérítés megfize­tésére. Parádi a Duna—Tisza közi Mezőgazdasági Kísérleti Intézet húsüzemében dolgozott. Adminisztrátori munkaköréhez tartozott a különböző húsáru­kért befizetett pénzösszegek könyvelése és befizetése. Az elmúlt év november 2-án ismét a társadalmi tulajdonhoz nyúlt. Dr. K. S. részére kiadott 1730 forint értékű húsáruért já­ró pénzt felvette, de nem fizet­te be a pénztárba. Még abban a hónapban egy rendezvényre vásároltak a húsüzemtől külön­böző töltelékárukat, s a befize­tett 1439 forintot ismét saját céljára fordította. Parádi Ferenc ezek után is folytatta a népva­gy on dézsmálását. Január 15-én a vállalat egyik dolgozója zsi­radékot vásárolt,, az általa befi­zetett 600 forintot szintén zseb­re vágta. Amikor a pénz sorsáról érdek­lődtek a rendőrség nyomozói, Parádi azzal védekezett, hogy ő befizette a pénzt az intézet bu­dapesti árudája pénztárába, ké­sőbb pedig arra hivatkozott, hogy az intézet csemegeboltjá­nak fizetett. Az igazság az volt, bogy a tái-sadalmi tulajdon el­­sikkasztásából fedezte az előző büntetésből származó kártérítési kötelezettségét. Parádi Ferencet a társadalmi tulajdon folytató­lagos elsikkasztásáért vonják felelősségre. G. G. Három nemzedék — AMÍG a tavaszi munka meg nem sokasodott, csak egy „eresztőt” dolgoztunk... — je­gyezte meg Rideg Mátyás, mi­közben a Kossuth utca 33. szám alatti portájukra tartottunk. S ahogy letelepedtünk a kalocsai motívumú díszpárnán öltögető háziasszony mellé a szebbnél szebb kézimunkával ékesített szobába, Ridegné magyarázza: — Tulajdonképpen műszakot jelent ez az „eresztő” szó. A régi világból maradt ránk. Egy abrakolás után egy eresztőt dol­gozott a ló a következő etetésig, s így maradt a kifejezés... — Nem fejezte be, mert vendég toppant a szobába. A nagyma­ma. Sudár termetű, ősz hajú és kék szemű, sokszoknyás pa-' rasztasszony. Papírszalvétába csomagolva süteménykostolót tett az asztalra. A menyének hozta. — A legjobbkor jött anyám! Legalább kisegít bennünket — jegyezte meg a szűkszavúnak látszó Rideg Mátyás. — Az elv­társnő arra kíváncsi, hogyan változott meg az életünk az új történelemmel... — Én bizony sokat tudnék mesélni — kapott a lehetősé­gen a beszédesebb kedvű, 62 esztendős Rideg Gergelyné. — Csak azt sajnálom kedvesem, hogy nem most vagyok harminc éves. Bár így is megfiatalított ez a rendszer. Már ami a ked­vemet illeti... Elgondolhatja: tízéves koromtól szolgáltam, majd mint summás bejártam az országot. Meg a sok-sok nap­szám! 1919-ben férjhez mentem, és az urammal folytattuk to­vább. Kisdrágszélre jártunk munkára. Sokat gürcöltünk, mégis, mire elhullottak ősszel a legyek, már nem volt mit en­ni. Kezdődhetett a téli nap­szám. Magrostálás a fagyos padláson, az uramnak favágás és ami jött. Egész télen át hord­tuk a hátunkon a havat.. . Két gyerekemet, meg a jó anyám húzta utánam, az összeeszkábáU fakerekű targoncán. Hej, nem felejtem el, egyszer — akkor még csak Mátyás volt meg — a tarlóra hozta utánam szop­tatásra és borzasztó zápor ke­rekedett, bőrig ázott szegény kisfiam. Azt hiszem azért is nőtt — Szerdán befejező­dött a társ-állami gaz­daságok főállatte­­nyésztöinek országos tanácskozása Baján, majd az értekezlet résztvevői tegnap el­látogattak a helyi ál­lami gazdaság 1100 férőhelyes hizlaldájá­ba, ahol megtekintet­ték a teljesen gépesí­tett takarmányelőké­szítést és etetést. Fekete harkályok Bugacon Megtelepedtek a fe­keteharkályok a bu­gaci erdőben, ahol né­hány év óta. tartják csak nyilván ezt a rit­ka madárvendéget. A rendkívül hideg telet átvészelve már most „fészekre ültek” a to­jók, melyek évente két kis harkályt nevel­nek „családonként”, — PÁROLOGTA­TÁS MÉRŐT szer­kesztettek a Kecske­méti Agrometeoroló­giai Obszervatórium munkatársai. Az új műszerrel a növények vízgazdálkodását ta­nulmányozzák. Az így mért kutatási ered­ményeknek különösen jó hasznát veszik majd az öntözéses növény­­termesztésnél, ahol ezzel az eljárással pontosan meg tudják határozni az egyes nö­vények vízigényét. — Október hó folyamón tartják meg Prágában az első nemzetközi dzsessz­­fesztivált, amelyen szocia­lista és nyugati országok­ból kiváló muzsikusok vesznek részt. — KU RUCKORI em­lékek után kutat Kecs­keméten dr. Balanyi Béla tanár, a megyei Népkutató-Honismereti Kör tagja. Munkája szerves része a me­gyeszékhelyen folyó kollektív helytörténeti kutatásoknak.

Next

/
Oldalképek
Tartalom