Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-26 / 97. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! / XIX. ÉVF. 97. SZ. ílpfl tíO fillér 1964. ÁPK. 36, VASÁRNAP Odaítélték a megyei pártbizottság vándorzászlóit a munkaversenyben élenjáró üzemeknek, vállalatoknak, termelőszövetkezeteknek A második ötéves terv idő­szakára a megyei pártbizottság munka versenyt hirdetett, s a legjobb eredményt elérő üze­mek, vállalatok, szövetkezetek, gazdaságok részére évenként ki­adásra kerülő vándorzászlót alapított. Az elmúlt évben is széles körű verseny bontakozott ki a megyei pártbizottság ván­dorzászlóinak elnyerésére. Me­gyénkben 1963-ban csaknem va­lamennyi ipari üzem, termelő­­szövetkezet, állami gazdaság, kereskedelmi, szállító vállalat éves feladatainak meghatározá­sánál szem előtt tartotta a ver­senyfelhívást, s célul tűzte a vándorzászló elnyerését. Az ipari üzemek közötti ver­senyértékelés alapja a termelé­si tervek — elsősorban az ex­port-, valamint a termékeny­ségi tervek — teljesítése volt. Döntő tényezőként vették figye­lembe az önköltségcsökkentést, a minőség javítását, a műszaki fejlesztést elősegítő ÖCSI-hite­lek és egyéb eszközök felhasz­nálásának mértékét, az újító­­mozgalmat, a balesetvédelmet, s a dolgozók szociális ellátottsá­gát előmozdító intézkedéseket. A versenyben népgazdasági áganként az alábbi üzemek, szö­vetkezetek, vállalatok nyerték el az MSZMP Bács-Kiskun me­gyei Bizottságának vándorzász­laját és oklevelét, illetve má­sodik, harmadik helyezésük alapján elismerő oklevelét. NEHÉZIPAR: vándorzászló: Zománcipari Művek Kecske­méti Gyáregysége, második a Kéziszerszámgyár Kecskeméti Reszelőgyáregysége, harmadik a Ganz Villamossági Készülé­kek Gyára Baja. KÖNNYŰIPAR: vándorzász­ló: Szegedi Ruhagyár Bácsalmá­si Üzeme, második a Finom­posztó Vállalat Baja. ÉLELMISZERIPAR: vándor­zászló: Alföldi Állami Pince­­gazdaság Kecskemét, második a Bács-Kiskun megyei Húsipari Vállalat Kiskunfélegyháza, har­madik a Baromfifeldolgozó Vál­lalat Kiskunhalasi Gyáregysége. ÉPÍTŐIPAR: vándorzászló: ÉM Épületasztalosipari és Fa­ipari Vállalat Parkettagyárá­nak kecskeméti üzeme, máso­dik a Bács-Kiskun megyei Épí­tési és Szerelőipari Vállalat, harmadik az ÉM Épületaszta­losipari Vállalat Bajai Gyáregy­sége. KÖZLEKEDÉS: Elismerő ok­levelet kapott a Kiskunhalasi Pályafenntartási Főnökség, a Kecskeméti Fűtőház, a Kecske­méti Vasútállomás (nagy for­galmú állomás), a Kiskőrösi Vasútállomás (középforgalmú állomás), a Bácsalmási Vasút­állomás (kisforgalmú állomás), és a 9-es számú AKÖV. TANÁCSI KÖNNYŰIPAR: vándorzászló: Bács-Kiskun me­gyei Tőzegkitermelő és Talaj­erőgazdálkodási Vállalat, máso­dik a Kecskeméti Ruhaipari Vállalat, harmadik a Bács-Kis­kun megyei Faipari Vállalat. TANÁCSI ÉLELMISZER­­IPAR: vándorzászló: Kalocsai Sütőipari Vállalat, második a Kecskeméti Sütőipari Vállalat, harmadik a Bács-Kiskun me­gyei Szeszipari Vállalat. TANÁCSI SZOLGÁLTATÓ VÁLLALATOK: vándorzászló: Kecskeméti Ingatlankezelő Vál­lalat, második a Bács-Kiskun megyei Vízmű Vállalat, harma­dik a Kiskunfélegyházi Köz­­’ séggazdálkodási Vállalat. KERESKEDELEM: vándor­zászló: Kecskeméti Tüzelőszer- és Építőanyagértékesítő Válla­lat, második a Bács-Kiskun me­gyei Ruházati Kiskereskedelmi Vállalat, harmadik a Bács— Szolnok megyei Vas és Műszaki Nagykereskedelmi Vállalat. KISIPARI TERMELŐSZÖ­VETKEZETEK: vándorzászló: Kiskőrösi Vegyes Ktsz, második a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz, harmadik a Kecskeméti Építő­ipari Ktsz. FÖLDMŰVESSZÖVETKEZE­TEK: vándorzászló: Tiszakécs­­kei Földművesszövetkezet, má­sodik a Szövetkezetek Bács- Kiskun megyei Értékesítő Köz­pontja (MÉK), harmadik az Izsáki Földművesszövetkezet. TERMELŐSZÖVETKEZETEK: vándorzászló: tataházi Petőfi Tsz, második a hartai Lenin Tsz, harmadik a kecskeméti Aranykalász Tsz. GÉPÁLLOMÁSOK: vándor­zászló: Kiskunhalasi Gépállo­más, második a Kecskeméti Gépállomás, harmadik a Boro­­tai Gépállomás. ÁLLAMI GAZDASÁGOK: vándorzászló: Hosszúhegyi Ál­lami Gazdaság, második a Kun­bajai Állami Gazdaság, harma­dik a Kunfehértói Állami Gaz­daság. Vándorzászlót nyert még a Dunaárléri Állami Erdőgazda­ság Baja, Elismerő oklevelet kapott az Alsó-dunavölgyi Víz­ügyi Igazgatóság Baja, Nyikelajev űrhajós kedden Kecskemétre érkezik Mint ahogy a közvélemény már tudomást szerzett róla, a Magyar Népköztársaság kormá­nyának és a Hazafias Népfront Országos Taná­csa Elnökségének meghívására a május elsejei ünnepségek alkalmával hétfőn baráti látogatás­ra hazánkba érkezik Andrijan Nyikolajev szov­jet űrhajós alezredes, az első páros űrrepülés egyik hőse. Andrijan Grigorjevics Nyikolajev 1962. augusz­tus 11-én fél 10 órakor emelkedett a felhők fölé a Vosztok 3-mal. Először repülős rádiólövész volt, majd elvégezte a pilótaiskolát. Egyedül­álló hidegvérűségének, mint pilóta adta első tanújelét, amikor egy alkalommal sugárhajtású gépének egyik hajtóműve felmondta a szolgá­latot és a gép mind sebesebben zuhant a föld felé. Nyikolajev nem vesztette el lélekjelenlétét, szinte az utolsó pillanatban sikerült visszasze­reznie uralmát a gép felett és épségben leszállt vele. Röviddel később az űrpilóta-jelöltek csoport­jába osztották be. Itt is megállta a helyét, ami­nek bizonyítéka az, hogy Tyitov kijelölt helyet­teseként tulajdonképpen már a második űr­utazásra számításba vették. A Vosztok 3-ban, mint az űrrandevú első résztvevője indult az addigi leghosszabb Föld körüli útra. Csaknem négy teljes napon át száguldott kabinjában a Föld körül. Több mint hatvannégyszer kerülte meg planétánkat és útján körülbelül 2 millió 600 ezer kilométert hagyott maga mögött. Az ő indulását követő másnapon reggel indult utána társa, Pável Romanovics Popovics alezredes. Ez­zel megkezdődött a világ első páros űrrepülése. Nyikolajev magyarországi tartózkodása alkal­mából Kecskemétre is ellátogat. A Kozmosz egyik hőse kedden fél 10 óraikor érkezik a me­gy eszókhelyre. Nyitott gépkocsiban tesz kör­utat a városban, a következő útvonalon: Budai kapu, Széchenyi körút, Lugossy István utca, Széchenyi tér, Rákóczi út, Kuruc körút, Szol­noki út. A szovjet űrhajós délután fél 3-kor a Kecs­keméti Konzervgyárban nagygyűlésen találkozik a város dolgozóival. Ez alkalommal Papp Bajos, a Minisztertanács elnökhelyettese és Andrijan Nyikolajev mond ünnepi beszédet. A Kozmosz hősének érkezését nagy büszkeség­gel és szeretettel várja Kecskemét lakossága. Fellendült az iskolai színjátszás Több szakképzett csoportvezető falun Csökkent az irodalmi színpadok száma A művészeti mozgalmak tapasztalatai Az irodalmi Ízlés fejlesz­tésében, a színbázbajárók köré­nek kiszélesítésében jelentős szerepet kapnak a színjátszó csoportok és az irodalmi szín­padok. Azokban a községekben, ahol eredményes, tartalmas munkát végeznek, számokban is lemérhető, hogy rohamosan megnőtt a szépirodalom népsze­rűsége, s a lakosság egyre in­kább kedveli és igényli az érté­kesebb, komolyabb műfajú szín­házi előadásokat. A feladat, amelyre vállalkoz­tak — vagy vállalkozniuk kel­lene — nagy, érdemes tehát át­tekinteni most, hogy az 1963— 1964-es művelődési évad befeje­zéséhez közeledik: mennyiben felelt meg a várakozásnak me­gyénkben a színjátszó és iro­dalmi színpad mozgalom? A felmérések adatai sze­rint 179-ről 159-re csökkent a színjátszó csoportok száma, a tagoké viszont 2700-ról 2860-ra emelkedett. Ez azt jelenti, hogy érdeklődésből nincs hiány, csak megszüntették — igen helyesen — a gyengébb csoportokat vagy összevonták. Sajnos, a színjátszóknál lé­nyegesen elmélyültebb művé­szeti munkára lehetőséget nyúj­tó irodalmi színpadok iránti ér­deklődés már jóval kisebb. Me­gyénkben 29 irodalmi színpad működik és tagjainak száma 470-ről 380-ra apadt. Feltehe­tően azért, mert itt a szereplé­sekre nem nyílik olyan bőven alkalom. De hiszen az irodalmi színpadok célja végső soron az irodalmat értő, szerető, rend­szeresen olvasó ember kialakí­tása, nevelése. Szervezésükre, munkájukra, rendszeres ellen­őrzésükre éppen ezért nem ár­tana a jövőben nagyobb gondot fordítani. Az idei művelődési évadban figyelemre méltónak mondható a gyermek-szín játszócsoportok növekedése — számuk 23-ról 31-re emelkedett — és a diák­színjátszók hasznos tevékenysé­ge, akik többek között a Pál utcai fiúk, a Légy jó mindha­lálig című darabok bemuta­tásával a tanuló ifjúság irodal­mi nevelését segítették elő. A csoport- és létszámnöveke­désnél is fontosabb a végzett munka tartalma. Az, mit nyúj­tanak a színjátszók és az iro­dalmi színpadok. A Kulturális Szemle sikeres bemutatói azt bizonyítják, hogy műkedvelő művészeti csoportjaink egyre inkább a rendszeres szakkör­szerű munkára, a belső nevelés elmélyítésére, a színvonal eme­lésére törekednek. Természetesen a bemutatott műsorok között akad még gyen­ge mű, de a legtöbb helyen már értékes produkcióval állnak közönség elé. Például Bródy: Tanítónőjével, Moliere: Űrhat­nám polgárával, vagy Gyárfás Miklós; .Változnak az idők c. mai témájú darabjával. A jobb művészeti csoportok közül is kiemelkedik a császár­töltési, kiskunhalasi, madarasi színjátszócsoport és a tiszakécs­­kei, kiskunfélegyházi, bajai és kalocsai művelődési ház irodal­mi színpada. Az eredmények annak kö­szönhetők, hogy ebben az év­ben már működési engedélyhez kötötték a művészeti csoportve­zetők tevékenységét. Számukra továbbképzési lehetőséget nyúj­tottak a járási és megyei szín­játszó-tanfolyamokon. A munkát megnehezíti azon­ban, hogy nincs elég, megfelelő színvonalú műsoranyag. A Nép­művelési Intézet kiadványait nem lehet megkapni, a Szerzői Jogvédő Hivatal sok esetben a csoportok erejét meghaladó mű­sorokat ajánl. Ideje lenne a járási mű­velődési házaknál egy módszer­tani bázist kialakítani. Addig azonban, amíg ez megvalósul, a megyei szíhjátszó-szakreferens próbál a műsorválasztás gond­jain enyhíteni. Tematikaterve­zetet állít össze 3 és 1 felvoná­­sos színművekből kezdőknek és haladóknak. Az ajánló jegyzéket minden művelődési otthonba eljuttat­ják, remélhetőleg csoportjaink élnek is vele. így, elkerülve a műsorválasztás buktatóik még egészségesebbé, fejlődőképeseb­bé válik; tevékenységük.

Next

/
Oldalképek
Tartalom