Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-25 / 96. szám

I 1964. április 25, szombat 3. oldal Közös rakocflóbrigádok alakulnak Meggyorsítják a koesifordulókaf A Petőfi Népe szállítási ankét ja mint arról hírt adtunk, a napokban szállítási ankétot rendezett szerkesztőségünk ipari rovata. A tanácskozás alkalmat adott a szállító és szállíttató vállalatok vezetőinek, árufor­galmi előadóinak arra, hogy kölcsönösen feltárják a megye gazdasági vérkeringését időn­ként még akadályozó hibákat. A résztvevők elsősorban a szál­lítási beruházások megvalósítá­sáról, közös rakodóbrigádoík lé­tesítéséről, a rakodólapos szál­lítás nagyobb arányú elterjesz­téséről, a gépjárműveik állás­idejének csökkentéséről, a ko­csifordulók meggyorsításáról beszéltek. — A kecskeméti vasútállo­más máris szűknek bizonyul az egyre növekvő forgalom lebo­nyolítására — mondta többek között Lőrincz Antal állomás­főnök. — Kapacitásának bőví­tése nemcsak műszaki szem­pontból ütközik nehézségekbe, de a terület is hiányzik ehhez. Megoldást egyelőre a rakodás gyorsításával, s a legnagyobb szállíttatok, mint például a kon­zervgyár, Barnevál, TÜZÉP, MÉK stb. — iparvágányainak kiépítésével érhetünk el. Ezen­kívül nagyon fontos, hogy a vállalatok éjjel és vasárnap is fogadják az érkező árut, s leg­alább egy hónapra előre ter­vezzék meg a szállítást. Az AKÖV-vel közös rakodóbrigádo­kat alakítottunk. Ilyen együtt­működés jó lenne az üzemek­kel és a kereskedelemmel is. — Az építőanyagoknak csak 20 százaléka érkezett meg az idén előszállításban. Ez nagyon hátráltatja munkánkat — hang­súlyozta Sánta Tibor, a Közúti Üzemi Vállalat szállítási elő­adója. — Baj, hogy helyenként kevés kirakodó teret kapunk. A kiskunfélegyházi vasútállomáson csak 200 négyzetméter területet bocsátottak rendelkezésünkre. Hiába kértük eddig a szegedi MÁV-igazgatóságot, nem, segí­tett rajtunk. A Vegyipari Gép­gyár pedig inkább felszántotta a területet, amit átadhatott volna. Sok ezer tonna kő érkezik az útépítésekhez, s az AKÖV-nek hosszú időn át 370 munkásunk Négyezer aprójószág Juhász Margit, négy éve csi­begondozó a tiszaújfalui Alkot­mány Termelőszövetkezetben. Négyezer aprójószágot tartanak jelenleg a közös gazdaságban. Baromfiéiból az idén ennek tíz­szeresét kívánják felnevelni, köztük ötezer pulykát és há­romezer gyöngyöst. segített a rakodásban. Űjitást is vezettünk be. Megoldottuk, hogy a Vörös Csillag rakodó­gép vagonról vagonra gördülve S—10 perc alatt üríti ki azok­ból a kőszállitmányokat. Kár, hogy ennek a rakodógéptípus­nak — amelyből kevés van az AKÖV-nek — a gyártását leál litották. Elénk vita alakult ki az építőanyag előszállítások lebo­nyolításáról. Bori József, az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat szállítási osztályának vezetője, arra mutatott rá, hogy az építőipart kötik az anyag­készletezési határidőkre vonat­kozó rendelkezések. Ám ezen­kívül is nagy szükség van az egész éven át tartó egyenletes szállításokra. Amit ugyanis az építőanyagipar augusztusban gyárt le, azt nyilván nem lehet korábban szállítani. A konzervgyár és a FŰSZERT képviselője lépcsőzetes gépko­­csiindítás módszeresebbé téte­lére tett ígéretet. Ezzel ugyan­is a rakodás folyamatosságát, s a gépjárművek állásidejét le­het csökkenteni. Kovács István, a Kecskeméti Konzervgyár áru forgalmi osztályának vezetője elmondta, hogy egyre több árut szállítanak rakodólapon. Ennek nagy előnye, hogy 6—8 óra he­lyett 30 perc alatt tudnak ki-, illetve berakni egy vagont. Be­jelentette, hogy a gyár re­konstrukciós tervében iparvá­gány építése is szerepel. Bálint István, a kecskeméti alsópályaudvar fő-intézője, ar­ról beszélt, hogy a legnagyobb teherforgalmat az ő állomásuk bonyolítja le. Az alsópályaudvar azonban már szűk és korsze­rűtlen. A vasúti rakodók és az állomáshoz vezető utak télen és tavasszal szinte járhatatlanok. A kereskedelmi szervek a göngyölegek visszaszállításának megoldását kérték az AKt'V- től. Széli István, a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer-kiskereske­delmi Vállalat áruforgalmi elő­adója többek között elmondta, hogy húsvétkor göngyölegek hiányában nagy nehézségekbe ütközött a bolthálózat ellátása. Ezzel kapcsolatban Sóbajda József, a 9-es számú AKÖV igazgatója arra kérte a kiske­reskedelmi és földművesszövet­kezeti boltok vezetőit, hogy a túrajáratok állásidejének csök­kentése érdekében előre készít­sék össze a göngyölegeket, s ne akkor kezdjék a padlásról, a pincéből, s különböző helyekről összeszedni, amikor a gépkocsi már tovább akar indulni. Az ilyesmi ugyanis órákkal hosz­­szabbítja meg a tú rajaratok me­netidejét. A TÜZÉP képviselője beje­lentette, hogy felkészültek az áruk éjjeli és vasárnapi foga­dására is. A MÉK szállítási osztályának vezetője arról adott számot, hogy sok rakodógéppel gyarapodott a vállalat, és kidol­gozás alatt van a zöldség- és gyümölcsféleségek rakodólapos szállításának megoldása. A húrom és fél órás ta­nácskozáson még számtalan egyéb szállítási problémáról esett szó. Felszólalt Konyár Fe­renc, a megyei pártbizottság ipari osztályának előadója Is. A feladatokra rámutatva hang­súlyozta, ki-ki a maga munka­­területén tegyen meg minden tőle telhetőt az idei szállítások sikeres lebonyolítására. A kis­kereskedelem például készüljön fel arra, hogy vasárnap és az éjszakai órákban is átvegye az árut. A legnagyobb nehézséget a rakodás megszervezése okoz­za. Ezt azonban ne csak a szállítási előadók, hanem a vál­lalatigazgatók, a párt-, a KISZ- és a szakszervezetek is tekint­sék elsőrendű feladatuknak. N. O. A kitüntetett Szorgalmas mun­kában találom Koz­ma Jánost, a kerek­egyházi Előre Tsz K iváló termelőszö­vetkezeti- tag cím­mel és jelvénnyel kitüntetett állat­gondozóját. Érde­kel: miként véleke­dik arról, hogy a földművelésügyi mi­niszter részéről a szép elismerés érte. Rövid időre ab­bahagyja az állatok takarmányozását ez a derék, negyven év körüli dolgos ember, s kérdésem­re a következőket mondja: — Hogy mivel érdemeltem ki a ki­tüntetést, arra nem tudok pontos vá­laszt adni. Talán azzal, hogy jelenleg is úgy szeretem az állatokat, hacsak nem jobban, mint egyéni, kisparaszt koromban. Igaz, most kicsit több a bajom, mert sokkal több állat gondját viselem. Ettől azon­ban egyáltalán nem vagyok megijedve, mert mindig sze­rettem dolgozni... Ezenkívül a belépé­sem óta tudom, hogy érdemes tsz­­tagnak lenni. Ha nem henyél az em­ber,. megtalálja a számítását. S ha becsületesen végzi munkáját, a számí­tásán felül is hozzá­jut valamihez. Én például most nem­csak a miniszter elvtársitól kaptam kitüntetést, hanem termelőszövetkeze­tünk vezetősége is megjutalmazott, há­romszáz forintot utalt ki részemre. Természetesen, rendkívül jólesett mind a két figyel­messég, s ezt az eddiginél is jobb munkával kívánom viszonozni. Kozma János ez­zel be is fejezi nyi­latkozatát, és siet vissza a gondjaira bízott állatok közé. Ny. P. Fűszerpaprika-palánta sséásexer négyzetméteren Kalocsa vidékén elvetették a fűszerpaprika magját a meleg­ágyakba. Minden eddiginél nagyobb területen, összesen 100 ezer négyzetméternyi meleg­ágyban nevelik a palántákat a szabadföldi kiültetéshez. így ritkább növényállományt tud­nak hagyni, aminek eredmé­nyeként erősebb, edzettebb pa­lánták fejlődnek. A paprikaföldeken, a talaj­­nedvesség megőrzése végett, megkezdték a sírni tozást. A csaknem 6400 hold terül'et na­gyobb részén géppel ültetik majd el a palántát. A szántóföldi termesztésre kerülő fűszerpaprika nagyará­nyú csapadékpótlására is felké­szültek. A termelőszövetkezetek saját öntözőberendezései, vala­mint a kalocsai paprikatermel­tető vállalat vándor öntözőgé­pei a tavalyinál kétszer na­gyobb területre juttatják el az éltető vizet. Az öntözött földe­ken egyébként — mint a múlt évi eredmények is igazolják — jóval több termést hoznak a bokrok, mint a szárazkertésze­tekben. Csapadékpótlással job­ban érvényesül a napfény szí­nesítő, pirosító hatása is. „Hagyiizemesített” hagyományos módszer a tataházi kukoricaföldeken Lenyűgöző látvány. Az imént elvonult negyedórás zápor mos­ta nagylaposi dűlőben egy vonal­ban sorakozik százhatvan asz­­szony, leány és száz férfi, s a trágyakeveróket szállító 18 fo­gat kíséretében megindulnak két egymás melletti, összesen csak­nem 200 hold területen fekvő, asztalsimaságú táblán. Derék szándék A tataházi Petőfi Termelőszö­vetkezet gazdái vetik a kuko­ricát. Április 14-én fogtak e munkához, s egy hétre rá az ötszáz holdat kitevő háztáji föl­deken, valamint a közös 900 holdjának a negyedrészén ősz­szel mélyen szántott ágyában már ott szunnyadt a „szántó­földek királynője”. Egyebek közt az a derék szándék is sarkallja őket, hogy méltóan helytálljanak a csátál­jai Űj Tavasz Tsz által meg­hirdetett versenyben, amelynek feltételei szerint a kukorica el­vetésének határideje április 28. Munkájuk eddigi üteméből ítél­ve az elsők között — hacsak nem elsőként — „Szakítják majd át a célszalagot’'. Kevés talajeröpótlóval — több termés A három brigádba tartozó csaknem háromszáz ember trá­gyázott fészkekbe juttatja a ma­got. A traktor vontatta gereb­­lyeszerű eszközzel előre meg­húzott, s egymástól 75 centire eső vonalakon ugyancsak 75 centiméterenként az egyik gaz­da kapával fészket vág, a má­sik marék trágyakeveréket szór bele, s a harmadik erre poty­­t.vantja az Mv. 1-es hibrid má­­got. A fészket a kapás bete­meti. A hároapi-három főből ál­ló együttesek mindegyike na­ponta 1300 négyszögölnyi terü­leten végzi' el a vetést. Kisüzemi módszer ez, de az •s' 5600 holdas tataházi mezőgaz­dasági nagyüzemben már a ne­gyedik éve alkalmazzák, s igen nagy sikerrel. (A gazdák kéré­sére az idén először a félezer holdnyi, egy tagban levő, s kelés után majd sorshúzással ki­osztandó háztáji földeken is így vetették el a kukoricát.) Nos: igaz, hogy ily módon hol­danként 405 forinttal többe ke­rül a munka, mintha az egész földterületet trágyázták volna, és a vetést hagyományos módon végeznék — a terméstöbblet, s a felhasználásra nem kerülő trágya pénzértéke azonban többszörösen kiegyenlíti a ki­adást. A trágyakeverékhez ugyanis holdanként mindössze 17 mázsa szerves anyagot, s 2 mázsa szuperfoszfátot, fele any­­nyi nitrogén műtrágyát, fél mázsa kálisót használnak fel. (Az ily módon talajba juttatott három és fél mázsa műtrágya annyi táperőhöz juttatja a nö­vényt, mint amennyire a hagyo­mányos módon történő kiszó­rással 8—10 mázsa képes.) A trágyázott fészkekben, s holdanként 20—22 ezer tövön termesztett kukorica egyébként négy éve — 70 holdon — 36, tavalyelőtt — 750 holdon — 30,11, az elmúlt évben — 1150 holdon — a kedvezőtlen időjá­rás ellenére is 29 mázsa átlag­gal fizetett. A vetés holdan­­kénti 405 forint többletkiadását tehát nem egészen két mázsa kukorica árával lehetett „ki­egyensúlyozni” — s a kukorica­termelő gazdaságok átlagához mérten még mindig maradt 5— 10 mázsa termés. Egy öllet — és mellékterméke » Nem volnának azonban a ta­taházi Petőfi Tsz vezetői a kor­szerű módszereket állandóan kereső szakemberek, ha megpi­henve a babérokon, megelé­gednének az eddig elért ered­ménnyel, Még a télen elhatározták, hogy „nagyüzemesítik” a kis­üzemi módszert. Az ötlet Keré­­nyi Béla főagronómus agyában született. A megvalósítás első számú támogatója Szebelédi Nándor elnök volt, a kivitele­zést pedig a tsz gépműhelyé­nek a dolgozói vállalták. Miről van szó? Az UTV— 32-es vetőgépből — alvázának a megbontásával — kombinált masinát szerkesztettek, amely­nek alkalmazásával mellőzni le­het a kézi munkaerőt. A nagyjárási dűlőben egy 170 holdas táblán már üzemelő, traktor vontatta gép a követ­kezőképp veti el 80x35 cm-es sor- és tőtávolságban a kuko­ricát: Előhántó ekéje baráz­dát húz, ebbe a vetőgépre sze­relt tartályból belehull a trá­gyakeverék, amit nyomon kö­vet a vetőmag; egy rézsút el­helyezett kapa betemeti a ve­tést, az ugyancsak a gép al­katrészét képező kerék pedig tö­möríti a magágyat. A traktorvezetőn kívül négy ember szükséges a vetőgép köz­vetlen kiszolgálásához, szintén négy pedig két fogattal a trá­gyakeverék pótlásáról gondos­kodik. Naponta 10 hold terü­letet vetnek be, s a tsz vezetői kiszámították, hogy így holdan­ként 168 forinttal kevesebbe kerül a trágyázott magágyba történő vetés, mint a kézi erővel végzett módon. (A munka „fini­ségben” részt vesz az ugyan­csak házilag készülő másik gép is.) A tataházi — joggal mond­hatjuk — „újítási mozgalom­nak” van egy szintén ésszerű mellékterméke is. A brigádve­zetők együttes javaslatára a szerves- és műtrágya keveré­sét az idén már nem a fárad­ságos kézi erővel, hanem a jugo­szláv gyártmánya, s egy hely­ben működtethető trágyaszórc va-1 végzik... Tarján István

Next

/
Oldalképek
Tartalom