Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-25 / 96. szám
I 1964. április 25, szombat 3. oldal Közös rakocflóbrigádok alakulnak Meggyorsítják a koesifordulókaf A Petőfi Népe szállítási ankét ja mint arról hírt adtunk, a napokban szállítási ankétot rendezett szerkesztőségünk ipari rovata. A tanácskozás alkalmat adott a szállító és szállíttató vállalatok vezetőinek, áruforgalmi előadóinak arra, hogy kölcsönösen feltárják a megye gazdasági vérkeringését időnként még akadályozó hibákat. A résztvevők elsősorban a szállítási beruházások megvalósításáról, közös rakodóbrigádoík létesítéséről, a rakodólapos szállítás nagyobb arányú elterjesztéséről, a gépjárműveik állásidejének csökkentéséről, a kocsifordulók meggyorsításáról beszéltek. — A kecskeméti vasútállomás máris szűknek bizonyul az egyre növekvő forgalom lebonyolítására — mondta többek között Lőrincz Antal állomásfőnök. — Kapacitásának bővítése nemcsak műszaki szempontból ütközik nehézségekbe, de a terület is hiányzik ehhez. Megoldást egyelőre a rakodás gyorsításával, s a legnagyobb szállíttatok, mint például a konzervgyár, Barnevál, TÜZÉP, MÉK stb. — iparvágányainak kiépítésével érhetünk el. Ezenkívül nagyon fontos, hogy a vállalatok éjjel és vasárnap is fogadják az érkező árut, s legalább egy hónapra előre tervezzék meg a szállítást. Az AKÖV-vel közös rakodóbrigádokat alakítottunk. Ilyen együttműködés jó lenne az üzemekkel és a kereskedelemmel is. — Az építőanyagoknak csak 20 százaléka érkezett meg az idén előszállításban. Ez nagyon hátráltatja munkánkat — hangsúlyozta Sánta Tibor, a Közúti Üzemi Vállalat szállítási előadója. — Baj, hogy helyenként kevés kirakodó teret kapunk. A kiskunfélegyházi vasútállomáson csak 200 négyzetméter területet bocsátottak rendelkezésünkre. Hiába kértük eddig a szegedi MÁV-igazgatóságot, nem, segített rajtunk. A Vegyipari Gépgyár pedig inkább felszántotta a területet, amit átadhatott volna. Sok ezer tonna kő érkezik az útépítésekhez, s az AKÖV-nek hosszú időn át 370 munkásunk Négyezer aprójószág Juhász Margit, négy éve csibegondozó a tiszaújfalui Alkotmány Termelőszövetkezetben. Négyezer aprójószágot tartanak jelenleg a közös gazdaságban. Baromfiéiból az idén ennek tízszeresét kívánják felnevelni, köztük ötezer pulykát és háromezer gyöngyöst. segített a rakodásban. Űjitást is vezettünk be. Megoldottuk, hogy a Vörös Csillag rakodógép vagonról vagonra gördülve S—10 perc alatt üríti ki azokból a kőszállitmányokat. Kár, hogy ennek a rakodógéptípusnak — amelyből kevés van az AKÖV-nek — a gyártását leál litották. Elénk vita alakult ki az építőanyag előszállítások lebonyolításáról. Bori József, az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat szállítási osztályának vezetője, arra mutatott rá, hogy az építőipart kötik az anyagkészletezési határidőkre vonatkozó rendelkezések. Ám ezenkívül is nagy szükség van az egész éven át tartó egyenletes szállításokra. Amit ugyanis az építőanyagipar augusztusban gyárt le, azt nyilván nem lehet korábban szállítani. A konzervgyár és a FŰSZERT képviselője lépcsőzetes gépkocsiindítás módszeresebbé tételére tett ígéretet. Ezzel ugyanis a rakodás folyamatosságát, s a gépjárművek állásidejét lehet csökkenteni. Kovács István, a Kecskeméti Konzervgyár áru forgalmi osztályának vezetője elmondta, hogy egyre több árut szállítanak rakodólapon. Ennek nagy előnye, hogy 6—8 óra helyett 30 perc alatt tudnak ki-, illetve berakni egy vagont. Bejelentette, hogy a gyár rekonstrukciós tervében iparvágány építése is szerepel. Bálint István, a kecskeméti alsópályaudvar fő-intézője, arról beszélt, hogy a legnagyobb teherforgalmat az ő állomásuk bonyolítja le. Az alsópályaudvar azonban már szűk és korszerűtlen. A vasúti rakodók és az állomáshoz vezető utak télen és tavasszal szinte járhatatlanok. A kereskedelmi szervek a göngyölegek visszaszállításának megoldását kérték az AKt'V- től. Széli István, a Bács-Kiskun megyei Élelmiszer-kiskereskedelmi Vállalat áruforgalmi előadója többek között elmondta, hogy húsvétkor göngyölegek hiányában nagy nehézségekbe ütközött a bolthálózat ellátása. Ezzel kapcsolatban Sóbajda József, a 9-es számú AKÖV igazgatója arra kérte a kiskereskedelmi és földművesszövetkezeti boltok vezetőit, hogy a túrajáratok állásidejének csökkentése érdekében előre készítsék össze a göngyölegeket, s ne akkor kezdjék a padlásról, a pincéből, s különböző helyekről összeszedni, amikor a gépkocsi már tovább akar indulni. Az ilyesmi ugyanis órákkal hoszszabbítja meg a tú rajaratok menetidejét. A TÜZÉP képviselője bejelentette, hogy felkészültek az áruk éjjeli és vasárnapi fogadására is. A MÉK szállítási osztályának vezetője arról adott számot, hogy sok rakodógéppel gyarapodott a vállalat, és kidolgozás alatt van a zöldség- és gyümölcsféleségek rakodólapos szállításának megoldása. A húrom és fél órás tanácskozáson még számtalan egyéb szállítási problémáról esett szó. Felszólalt Konyár Ferenc, a megyei pártbizottság ipari osztályának előadója Is. A feladatokra rámutatva hangsúlyozta, ki-ki a maga munkaterületén tegyen meg minden tőle telhetőt az idei szállítások sikeres lebonyolítására. A kiskereskedelem például készüljön fel arra, hogy vasárnap és az éjszakai órákban is átvegye az árut. A legnagyobb nehézséget a rakodás megszervezése okozza. Ezt azonban ne csak a szállítási előadók, hanem a vállalatigazgatók, a párt-, a KISZ- és a szakszervezetek is tekintsék elsőrendű feladatuknak. N. O. A kitüntetett Szorgalmas munkában találom Kozma Jánost, a kerekegyházi Előre Tsz K iváló termelőszövetkezeti- tag címmel és jelvénnyel kitüntetett állatgondozóját. Érdekel: miként vélekedik arról, hogy a földművelésügyi miniszter részéről a szép elismerés érte. Rövid időre abbahagyja az állatok takarmányozását ez a derék, negyven év körüli dolgos ember, s kérdésemre a következőket mondja: — Hogy mivel érdemeltem ki a kitüntetést, arra nem tudok pontos választ adni. Talán azzal, hogy jelenleg is úgy szeretem az állatokat, hacsak nem jobban, mint egyéni, kisparaszt koromban. Igaz, most kicsit több a bajom, mert sokkal több állat gondját viselem. Ettől azonban egyáltalán nem vagyok megijedve, mert mindig szerettem dolgozni... Ezenkívül a belépésem óta tudom, hogy érdemes tsztagnak lenni. Ha nem henyél az ember,. megtalálja a számítását. S ha becsületesen végzi munkáját, a számításán felül is hozzájut valamihez. Én például most nemcsak a miniszter elvtársitól kaptam kitüntetést, hanem termelőszövetkezetünk vezetősége is megjutalmazott, háromszáz forintot utalt ki részemre. Természetesen, rendkívül jólesett mind a két figyelmesség, s ezt az eddiginél is jobb munkával kívánom viszonozni. Kozma János ezzel be is fejezi nyilatkozatát, és siet vissza a gondjaira bízott állatok közé. Ny. P. Fűszerpaprika-palánta sséásexer négyzetméteren Kalocsa vidékén elvetették a fűszerpaprika magját a melegágyakba. Minden eddiginél nagyobb területen, összesen 100 ezer négyzetméternyi melegágyban nevelik a palántákat a szabadföldi kiültetéshez. így ritkább növényállományt tudnak hagyni, aminek eredményeként erősebb, edzettebb palánták fejlődnek. A paprikaföldeken, a talajnedvesség megőrzése végett, megkezdték a sírni tozást. A csaknem 6400 hold terül'et nagyobb részén géppel ültetik majd el a palántát. A szántóföldi termesztésre kerülő fűszerpaprika nagyarányú csapadékpótlására is felkészültek. A termelőszövetkezetek saját öntözőberendezései, valamint a kalocsai paprikatermeltető vállalat vándor öntözőgépei a tavalyinál kétszer nagyobb területre juttatják el az éltető vizet. Az öntözött földeken egyébként — mint a múlt évi eredmények is igazolják — jóval több termést hoznak a bokrok, mint a szárazkertészetekben. Csapadékpótlással jobban érvényesül a napfény színesítő, pirosító hatása is. „Hagyiizemesített” hagyományos módszer a tataházi kukoricaföldeken Lenyűgöző látvány. Az imént elvonult negyedórás zápor mosta nagylaposi dűlőben egy vonalban sorakozik százhatvan aszszony, leány és száz férfi, s a trágyakeveróket szállító 18 fogat kíséretében megindulnak két egymás melletti, összesen csaknem 200 hold területen fekvő, asztalsimaságú táblán. Derék szándék A tataházi Petőfi Termelőszövetkezet gazdái vetik a kukoricát. Április 14-én fogtak e munkához, s egy hétre rá az ötszáz holdat kitevő háztáji földeken, valamint a közös 900 holdjának a negyedrészén őszszel mélyen szántott ágyában már ott szunnyadt a „szántóföldek királynője”. Egyebek közt az a derék szándék is sarkallja őket, hogy méltóan helytálljanak a csátáljai Űj Tavasz Tsz által meghirdetett versenyben, amelynek feltételei szerint a kukorica elvetésének határideje április 28. Munkájuk eddigi üteméből ítélve az elsők között — hacsak nem elsőként — „Szakítják majd át a célszalagot’'. Kevés talajeröpótlóval — több termés A három brigádba tartozó csaknem háromszáz ember trágyázott fészkekbe juttatja a magot. A traktor vontatta gereblyeszerű eszközzel előre meghúzott, s egymástól 75 centire eső vonalakon ugyancsak 75 centiméterenként az egyik gazda kapával fészket vág, a másik marék trágyakeveréket szór bele, s a harmadik erre potyt.vantja az Mv. 1-es hibrid mágot. A fészket a kapás betemeti. A hároapi-három főből álló együttesek mindegyike naponta 1300 négyszögölnyi területen végzi' el a vetést. Kisüzemi módszer ez, de az •s' 5600 holdas tataházi mezőgazdasági nagyüzemben már a negyedik éve alkalmazzák, s igen nagy sikerrel. (A gazdák kérésére az idén először a félezer holdnyi, egy tagban levő, s kelés után majd sorshúzással kiosztandó háztáji földeken is így vetették el a kukoricát.) Nos: igaz, hogy ily módon holdanként 405 forinttal többe kerül a munka, mintha az egész földterületet trágyázták volna, és a vetést hagyományos módon végeznék — a terméstöbblet, s a felhasználásra nem kerülő trágya pénzértéke azonban többszörösen kiegyenlíti a kiadást. A trágyakeverékhez ugyanis holdanként mindössze 17 mázsa szerves anyagot, s 2 mázsa szuperfoszfátot, fele anynyi nitrogén műtrágyát, fél mázsa kálisót használnak fel. (Az ily módon talajba juttatott három és fél mázsa műtrágya annyi táperőhöz juttatja a növényt, mint amennyire a hagyományos módon történő kiszórással 8—10 mázsa képes.) A trágyázott fészkekben, s holdanként 20—22 ezer tövön termesztett kukorica egyébként négy éve — 70 holdon — 36, tavalyelőtt — 750 holdon — 30,11, az elmúlt évben — 1150 holdon — a kedvezőtlen időjárás ellenére is 29 mázsa átlaggal fizetett. A vetés holdankénti 405 forint többletkiadását tehát nem egészen két mázsa kukorica árával lehetett „kiegyensúlyozni” — s a kukoricatermelő gazdaságok átlagához mérten még mindig maradt 5— 10 mázsa termés. Egy öllet — és mellékterméke » Nem volnának azonban a tataházi Petőfi Tsz vezetői a korszerű módszereket állandóan kereső szakemberek, ha megpihenve a babérokon, megelégednének az eddig elért eredménnyel, Még a télen elhatározták, hogy „nagyüzemesítik” a kisüzemi módszert. Az ötlet Kerényi Béla főagronómus agyában született. A megvalósítás első számú támogatója Szebelédi Nándor elnök volt, a kivitelezést pedig a tsz gépműhelyének a dolgozói vállalták. Miről van szó? Az UTV— 32-es vetőgépből — alvázának a megbontásával — kombinált masinát szerkesztettek, amelynek alkalmazásával mellőzni lehet a kézi munkaerőt. A nagyjárási dűlőben egy 170 holdas táblán már üzemelő, traktor vontatta gép a következőképp veti el 80x35 cm-es sor- és tőtávolságban a kukoricát: Előhántó ekéje barázdát húz, ebbe a vetőgépre szerelt tartályból belehull a trágyakeverék, amit nyomon követ a vetőmag; egy rézsút elhelyezett kapa betemeti a vetést, az ugyancsak a gép alkatrészét képező kerék pedig tömöríti a magágyat. A traktorvezetőn kívül négy ember szükséges a vetőgép közvetlen kiszolgálásához, szintén négy pedig két fogattal a trágyakeverék pótlásáról gondoskodik. Naponta 10 hold területet vetnek be, s a tsz vezetői kiszámították, hogy így holdanként 168 forinttal kevesebbe kerül a trágyázott magágyba történő vetés, mint a kézi erővel végzett módon. (A munka „finiségben” részt vesz az ugyancsak házilag készülő másik gép is.) A tataházi — joggal mondhatjuk — „újítási mozgalomnak” van egy szintén ésszerű mellékterméke is. A brigádvezetők együttes javaslatára a szerves- és műtrágya keverését az idén már nem a fáradságos kézi erővel, hanem a jugoszláv gyártmánya, s egy helyben működtethető trágyaszórc va-1 végzik... Tarján István
