Petőfi Népe, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-22 / 93. szám
/ 1964. április 22, szerda 3. oldal A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelme Előkészületek a fürdőszezonra Baján Várható-e javulás a nyaralóvendégek ellátásában ? A szocialista nemzetközi munkamegosztás rendszerében reánk háruló feladatok, a népgazdaság növekvő igényei szükségessé teszik a mezőgazdasági termelés nagyarányú fejlesztését. Ennek vitathatatlanul legnagyobb tartaléka a tudomány és technika legújabb vívmányainak elterjesztése, a gyakorlatban már jól bevált alapvető termelési, tenyésztési,* állategészségügyi és üzemszervezési eljárások széles körű alkalmazása. A földvédelmi törvény Népgazdaságunk növekvő igényei törvényszerűen megkövetelik, hogy minden arra alkalmas területen mezőgazdasági termelést folytassunk. E követelménnyel szemben az utóbbi évtizedekben a mezőgazdaságilag hasznosítható területek indokolatlanul nagy arányban csökkentek. A mezőgazdasági termelésre alkalmas vagy alkalmassá tehető földek védelmére korábban hatékony intézkedések nem történtek. A szocialista átszervezés után azonban lehetővé vált a mezőgazdasági rendeltetésű földek hatékony védelme. Az országgyűlés 1961. decemberi ülésszakán megalkotta a földvédelmi törvény néven ismertté vált 1961. évi VI. törvényt. A forradalmi munkásparaszt kormány pedig a törvény végrehajtására kiadta a 7/1962. (III. 13.) korm. számú rendeletet. A földvédelmi törvény legfontosabb célkitűzései szerint: felül kell vizsgálni a földek rendeltetésszerű használatát; meg kell akadályozni a termőföld indokolatlan csökkenését; legcélszerűbben kell felhasználni a meglevő földeket; fokozni kell a természeti erők talajpusztító hatása elleni védekezést; növelni kell a talaj termőképességét. Hiányos végrehajtás A törvény és végrehajtási utasításának megjelenése óta eltelt két esztendő alatt ország- I szerte — s megyénkben is — azt kellett tapasztalni, hogy a végrehajtást az arra hívatott szervek a jelentőségének nem megfelelően biztosították. A felülvizsgálatot végző bizottságok munkája is sokszor formálissá vált és a rosszul értelmezett üzemi érdekekkel nem kellő határozottsággal szálltak szembe. A szőlő-, gyümölcsös- és erdőtelepítések során pedig számos esetben figyelmen kívül hagyták a törvény rendelkezéseit és olyan területeket is betelepítettek, amelyek szántóföldi termelésre is jól használhatók. Megyénkben ez kettős hátrányt jelent a népgazdasági érdekek terhére: nemcsak jó földet vontak el a szántóföldi termeléstől, hanem ugyanakkor műveletlenül marad a kizárólag csak szőlő-, gyümölcsös- és erdőtelepítésre alkalmas buckás homokterület, ami pedig bőven áll rendelkezésre. Ezek az országosan is fentálló tapasztalatok késztették arra a forradalmi munkás-paraszt kormányt, hogy február hónapban kiadta 1003/1964. (IT. 22.) számú határozatát a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről szóló 1961. évi VT. törvény végrehajtásának hatékonyabbá tétele érdekében. Nem reszortfeladat Eács-Kiskun megyében, mint az ország legnagyobb területű mezőgazdasági megyéjében, különösen fontos, hogy jelentőségének megfelelően nagy gondot fordítsunk a földvédelmi törvény végrehajtására. Az elmúlt két évben 34 községben és 2 városban történt meg a felülvizsgálat mintegy 380 000 kh területen. Az idén 41 községben kell a felülvizsgálatot elvégezniük a mezőgazdász, földnyilvántartó, földrendező és más szakemberekből álló bizottságoknak. Ahhoz, hogy a bizottságok eredményes munkát végezhessenek, a járási tanácsok végrehajtó bizottságainak nagy gondot kell fordítaniok összeállításukra. A legjobb szakembereket kell a bizottságokba bevonni, s működésük alatt minden segítséget meg kell adjanak részükre a községi tanácsok és a mezőgazdasági nagyüzemek vezetői egyaránt. Igen fontos, hogy ellenőrző, irányító munkával a járási mezőgazdasági osztályok is hatékony segítséget nyújtsanak. Fel kell számolni azt az eddigi helytelen álláspontot, miszerint ez a munka földbirtokpolitikai reszortfeladat, amibe a termelésszervezési szakembereknek nem kell bekapcsolódniok. Ismerni kell a jogszabályokat Szükséges természetesen az is, hogy a bizottságok minden egyes tagja alaposan ismerje a felülvizsgálattal kapcsolatos jogszabályokat, eljárási gyakorlatot, és bátran szálljon szembe javaslatai megtételénél minden helytelen törekvéssel; javaslatai valóban a termelési érdekek messzemenő érvényesítését jelentsék. A felülvizsgálati munkán felül rendkívül felelős szerepet töltenek be a járási mezőgazdasági osztályok a mezőgazdasági rendeltetésű földek más célra szándékolt felhasználására vonatkozó kérelmek felülvizsgálatánál és a végrehajtó bizottságok elé terjesztésénél. Itt is a termelési szakemberek felelősségét kell kiemelni, mert az ő körültekintő, minden szempontot mérlegelő szakvéleményüktől függ elsősorban a helyes döntés. A mezőgazdasági rendeltetésű földek védelmével kapcsolatos intézkedések jelentőségét és az érintett népgazdasági érdekek fontosságát az említett kormányhatározat fegyelmi, szabálysértési és büntetőjogi szankciók bevezetésével is alátámasztja, s éppen ezzel kívánja biztosítani a végrehajtás hatékonyságát. Gondolom azonban, hogy a felelősség ilyen formában történő felvetésére nem lesz szükség, mert valamennyi érintett szerv megérti a cél fontosságát, s a jövőben a népgazdasági érdekekre való tekintettel maradéktalanul végrehajtja a földvédelmi törvény minden rendelkezését. Dr. Trapp László Nincs másik város Bács-Kiskun megyében, a Duna mentén is kevés, amelyik olyan nagyszerű természeti adottságokkal rendelkezik, mint Baja. Az időjárási térképek szerint hazánkban itt van a legtöbb napfényes nap. A Duna és mellékágai egyenesen a strandolok és horgászok paradicsomává teszik. A kedvező adottság azonban még nem minden. Az előző években sokat panaszkodtak a fürdőzők a vendéglátás hiányosságai miatt. Várható-e az idén valamilyen javulás, mi valósul meg a fürdővárosi programból? Ezt a kérdést tettük fel a városi tanács vb titkárának, Kárpáti Antal elvtársnak. — Kezdjük talán a fürdővel, hiszen a fürdővárosi programból, ez érdekli legjobban a bajaiakat. Az építkezés eléggé előrehaladt. A kazánház, a kémény és a derítő betonozása folyik. Rendelkezésre állnak a kádak és szükséges gépi berendezések. Előreláthatólag az év második felében megnyílik a tisztasági fürdő. Folytatódik-e a strand- és a Petőfi-szigeti építkezés? — A Sugovica-part gázgyári oldalán tavaly hosszabb szakaszon gépek segítségével részleges tereprendezés történt, amely most folytatódik, hogy az egész sugovicai partszakasz strandolásra alkalmassá váljon. A városi tanács végrehajtó bizottsága a közelmúltban tárgyalásokat folytatott a Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Hajqzási Főosztályával. Ennek kapcsán idén és 1965- ben is jelentős összegeket fordítanak a partszakasz védelmére, rendbehozására. A Petőfi-szigeten, amelynek részletes rendezési terve május végére készül el, a Férfifehérneműgyár építtet emeletes, modern üdülőt. A pedagógusok szakszervezete is rendbehozatja víkendházát. és minden követelménynek megfelelő strandot létesít. Itt kap helyet a nyári napközi is. Űj kövesút van a szigeten, s amint az időjárás lehetővé teszi, a városi tanács vb az illetékes vállalatok közreműködésével teljesen rendbehozatja a sziget parkjait. A Ferenccsatornára tervezett híd építése különböző okok miatt, egyelőre nem valósulhat meg, ezért a vénuszdombi átkelésnél fürdőszezonban komp működik majd, amelyet községfejlesztési alapból a Vízügyi Igazgatóság közreműködésével állítunk be. Idén ismét üzembe helyezik a Dunagyöngye sétahajót. Jobb kihasználása érdekében valószínűleg módosul az útvonala, mert az eddigi kevés forduló miatt, üzemben tartása nagyon költséges. Szaporodnak-e a vendéglátóhelyek a városban és a strandokon? — A Vendéglátó Vállalat, sajnos, igen szerény anyagi lehetőségekkel rendelkezik. Tudomásunk szerint az idén nem is kerül sor nagyobb arányú hálózatfejlesztésre Baján. A Duna Szálló épületében a két év óta átalakítás alatt álló zenés eszpresszó sem kerül még átadásra pedig sokat enyhítene a vendéglátási gondokon. A végrehajtó bizottság a Bács-Kiskun megyei Élelmiszerkiskereskedelmi Vállalattal megállapodott, hogy a Sugovica gázgyári oldalán pavilont létesít, ahol majd büféáruk és üdítő italok vásárolhatók. A Baja és Vidéke Körzeti Földművesszövetkezet két lengyel pavilont rendelt, amelyeket a Vén-Duna sarkán állítanak fel. Itt zöldvendéglőt nyit a földművesszövetkezet, hideg-meleg konyhával. A városi strandon levő büfé, a vénuszdombi vendéglő és a Vén-Duna sarki vendéglátóhely, valamint a kisebb elárusítópavilonok, minden bizonnyal jobb ellátását nyújtanak a nyáron idesereglő vendégeknek, mint amilyen az elmúlt évek* során volt. Milyen idegenforgalomra számít a város ebben az évben? Megvalósul-e a turistaszálló és a campingtábor? — Tavaly 24 800 vendég öszszesen 34 ezer napot töl tét t el a Duna Szállóban, közöttük 348 szovjet, olasz, francia, izraeli, nyugatnémet és más országbeli. Ez a szám azonban nem ad teljes képet a város idegenforgalmáról, hiszen sokan magánházaknál találtak szállást. Sajnos, a fizetővendég-szoígálatot nem sikerült megoldani. A bajai IBUSZ-iroda felhívására csupán három háztulajdonos jelentette be, hogy hajlandó egy vagy két szobát erre a célra felajánlani. A turistaszálló létesítése épület hiányában, egyelőre még várat magára. A városi tanács végrehajtó bizottsága ezért már jóval korábban érintkezésbe lépett a siófoki és a tihanyi tanáccsal, valamint a balatonfüredi idegenforgalmi hivatallal. A motel azonban még továbbra is ott marad a Balatonnál, egyelőre nem kerül Bajára. A campingtáborok tervrajzának átengedéséről pedig még nem nyilatkozott a balatonfüredi idegenforgalmi hivatal. Bár a campingtábor létesítése enyhítene az elhelyezési gondokon hiszen a Duna Szálló már tavaly is szűknek bizonyult. Kiss Antal Járási népfrontülés Jánoshalmán Ma, szerdán Jánoshalmán tartja ülését a Hazafias Népfront kiskunhalasi járási bizottsága. A tanácskozás első részében megvitatják a népfront jánoshalmi bizottságának munkáját, s az idei esztendő feladatait. Ezután a résztvevőkkel ismertetik a járásban működő mezőgazdasági technikumok kihelyezett osztályainak eddigi eredményeit, majd a felnőtt szakmunkásképzés jelenlegi helyzetét vitatják meg. 11 drótos bölcsessége Jó ez az autábuszváró. Nemcsak egyszerűen fedett, zárt helyiség, hanem szép, korszerű üveges terem. Kényelmes fapadjain ülve is alhat az ember. Ha pedig megunja az ülést, odasétál a büféhez, duplát kér, szendvicset eszik vagy felhajt egy bambit. Én viszont most olvasni akarok ebben a világos, csendes sarokban. Alig teszem kényelembe magam, átellenben leül egy magas, szikár, fehéredő hajú férfi. Füles szőrmesapkája szinte takarja dús szemöldökét. Mélyen bemn ülő szeme lopva végigvégigméreget. Érzem, beszélgetni akar, pedig most igazán izgalmas részlet következne a Tiszaiéj háborús témájú elbeszélésében. Összevonom a szemöldököm, hadd lássa, milyen elmerülten olvasok. Ö azonban ravaszabb. Hatalmas csizmás lábát jól keresztbe nyújtja, s közben cipőmbe is ütközik egy kicsit. Neki* vidul, bocsánatot kér. Nem szólok, csak udvariasan mosolygok: nem tesz semmit. — Szolnokra tetszik utazni? Ide, Bács megye közepéhez jó messze van — kezdi olyan hangsúllyal, amelyből pontosan kivehető, hogy nem engedi ,lerázni magát. — Meghallottam ám, mikor a jegyet kérte a pénztárnál ... Merre lakik Szolnokon, ha szabad kérdeznem? Megmondom. Még élénkebb lesz, hogy sikerült szóra fakasztania. — Tudom, tudom, merre van ... Pletykafalu, Szűcs-telep. Ismeri Mihályiékat? Ha találkozik vélük, adja át üdvözletemet. Ismertem, még szolnoki idejéből Czinege elvtársat, a hadügyminisztert is. Azért, hogy egyszerű ember vagyok, csak megbecsülnek engem Kalocsán éppúgy, mint Kunhegyesen vagy Sajószentpéteren ... Van sok Munkácsi nevű Szolnokon. Én is az vagyok... Ha meg nem sértem: iszik egy pohárral? Meg se várja a válaszom, feláll, elsiet az egyik, sarokba. Ott lehajol, motoz valamiben. Takarják a padok, nem látszik, honnan kerítette elő a literes üveget. Csak közeledik vele, diadallal feltartja egy pillanatra, és messziről mosolyog. Vastagocska szája széle furcsán szétgyűrődik, fele mintha ínnyé változna. Valóban, szélcserzett képén ezernyi éles fekete vonallá kuszálódnak a ráncok. — Ezt húzza meg — nyomja kezembe a háromnegyedéig zöldessárga borral töltött üveget —, ettől nem fájdul meg a feje. Iszom néhány kortyot. — Jó, mi? — kacsint és ő is iszik egy nagyot. Csettint rá, még a fejével is bólint. — Ad a paraszt szívesen. Inkább ezzel fizet, mint pénzzel, pedig van neki. De mennyi pénzük van! Minél jobban sírnak, annál kevésbé szabad elhinni, hogy rosszul megy nekik. Senki se vásárol annyit és olyan krémjét mindennek, mint ők. Jól is teszik. Most már nem kenyéren, krumplin élnek, csakhogy wkkantra spórolják, hajtsák magukat egy-egy hold földért... Azt hiszik, irigylik tőlük, hogy most ésszel és jobban élnek. Még mindig gyánakszik némelyik, hátha nem mi-nd^g lesz papsajt. Azért sír akkor is, ha ennyi oka sincs rá... Én tudom, engem nem lehet becsapni, jobban ismerem őket, mint ők magukat ... Közelebb hajol az öreg, és hangját lehalkítva mondja: — Figyeljen rá, mindig tovább okosodik a szövetkezeti paraszt. Kezd már rájönni, hogy magát is becsapja, ha üresek az ólak a háza táján. A disznó, baromfi tartására megint rákapott, csak a tehén nem megy még ... De — tartja fel a mutatóujját és hozzáhajja a fejét, mintha azt hallgatná — annak is újra eljön az ideje. Persze, hogy az lassabban pótolható újra ... Csak takarmány legyen. Tudja, mit tapasztalok? Ez a Bács megyei nép lassúbb, *empósabb, mint a nagykunságiak. Amazok hajtósabbak, keményebbek, amire ráadják a fejüket, gyűrik szakadásig. Ezek tt Bács megyeiek viszont többet pénzelnek, ügyeskednek. Előbb mindent jól kitapogatnak ■ •. De itt is, ott is szeretnek engem. Akármerre megy, Pista bácsit mindenki ismeri. Mert drótos vagyok én, immáron harminc esztendeje. — Merre járt az országban? Nem fáradt még el? — Záhonytól Szombathelyig, északtól délig, melyik járás községeit soroljam el? Próbáltam én két évig a gyári munkát. Nem fogott a hely. Egy üzem, egy falu, egy város kicsi nekem. — Felesége? — Csak egy van... — hunyorít hamiskásan, miközben az üveget szájához emeli, hogy tőlem visszavette. — Akármilyen messzire járok, legalább kéthetenként hazaugrok hozzá. Ö is úgy veszi, mintha tegnap jöttem volna el. Csak mindig megkérdi, mikor belépek: „Van egy kis aprópénzed?” Tavaly — márciustól decemberig — 25 ezer forintot adtam neki... Tóth István