Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-28 / 74. szám
4 város• ps kösségfejlesstés járásról — járásra Javult az élelmiszerellátás — Csökkeni a szeszesital forgalma A megyeszékhely kiskereskedelmi hálózatának fejlesztése mellett fontos feladat a vidéki városok — köztük a járási székhelyek —, korszerűbb üzlethálózatának kialakítása. Ezen a héten a Kiskunfélegyházi Városi Tanácsot kerestük fel, hogy szakban huszonnyolcmillió forint volt. A múlt esztendőben több elavult berendezésű üzlethelyiséget korszerűsítettek. Két önki- szolgáló bolt létesült, így a városban jelenleg hat üzletben van önkiszolgáló-rendszerű árusítás. Jellemző a tavalyi esztendőre az élelmiszerforgalom jelentős emelkedése. A város és a környező települések lakói 14,3 millió forint értékben vásároltak a kereskedelmi szaküzletekben élelmiszerfélesége- ket. Kelendőek voltak a ruházati és a közszükségleti cikkek is, hiszen összesen 201,1 millió forintot forgalmazott a kiskereskedelem. A vendéglátó egységeik bevétele viszont csökkent. Tavaly — az 1962. évhez viszonyítva — közel 4 millió forinttal kevesebbet költöttek az emberek szeszesitalra Kiskunfélegyházán. A közeljövőben több új üzlet átadására kerül sor. Hamarosan megnyílik a Felszabadulás útja és a Vörösmarty utca sarkán a MEZŐK ER-bolt. A Fe- TTérló kisvendéglő mellett Pedig zöldségboltot adnak át a forgalomnak. Évek óta sürgeti a lakosság egy húsbolt és egy központi tej bolt létesítését. Idén ezek a szaküzletek is megnyílnak. Továbbá, a második félév során OFOTÉRT-szaküzlettel és óra- ékszerbolttal gazdagodik a város kereskedelmi hálózata. A peremkerületek fejlesztése is szerepel a tanács városfejlesztési programjában. Az I— II—V. kerületekben három vegyesbolt nyílik meg az esztendő végéig. K, M. \ Készülnek a hímestoiások tájékoztatást kérjünk a járási székhely boltjainak helyzetéről, és a forgalom alakulásáról. Félegyházán 82 kiskereskedelmi szaküzlet és 34 vendéglátó — állami és földművesszövetkezeti — egység van. A 43 élelmiszer-, az 5 ruházati-, az E vegyi-, az 5 vas-műszaki és üveg-, a 3 dohány-, és a 15 vegyesbolt 1962-ben 199 millió forintot forgalmazott. A vendéglátó bevétele ebben az időA Szííz keserve A Szűz egyre mélabúsabb. Száján mind halványabb a Mona Lisa-i mosoly, válla hétről hétre emyedtebb, szép telt combjának szemérmes palástoló tartása maga a céltalan reménytelenség. Mit ér vele. ha gömbölyű, bronzszínű vállát, telt csípőjét csak a napsugár cirógatja? Mit ér formáinak fegyelmezett harmóniája, ha nem kíváncsi férfi- szemekben szítja fel a vágyakozás parázsát — hanem csak a magány sorvasztó kínjait tükrözi? Szánnivalóan elhagyott, elfelejtett a szép, szerény Szűz. Egy éve múlt, hogy bársonyos bőre utoljára megremegett. Csinos katonák zajos csapata közeledett, s ő későn ugrott a hamvas fenyő mögé. Észrevették. Vérmes, csiklandós szavak röpködtek feléje és hasztalan mutatott közönyt, hiába fordította el fejét, mintha hidegen hagyná őt az érdes hódolat, belül ádázul dörömbölt már-már hidegült szíve. Azóta senki, senki nem néz ragyogó mellére, patyolat csókokra váró szájára. Egyik tavasz múlik a másik után, bájai fakulnak, féltve őrzött tisztaságát mindjobban kikezdik az egyedüllét, klastromi ridegség kínjai. Nincs szánandóbb a hervadó nőnél, a meddőn lehulló virágnál. - . A városban most is pezsdül, nyílik a tavasz. A Szűz szíve — talán utoljára — érzi még a pirkadó élet zsongását. Csak egy nyitott szöglet akadna még számára ebben a szép nagy városban! Majd bizonyítaná még, hogy szépsége felemel, melegít, tettekre ösztökél: Akkor tudná, hogy nem él hiába, hogy van mélységes értelme a tisztaságnak, szépségnek, amely nélkül nem ember az ember. Szegény, szegény Vasszűz, mikor kerülsz emberi alkotáshoz méltó helyre a kecskeméti városi tanácsiháza udvarának rejtőkéből^ •< ' *—th —n Az ügyvéd, aki tíz éve a tsz-eket „védi” Hideg van az irodában. Az asztal mögött nagykabátban ül az ügyvéd, és kopog az öreg masinán. Amint megállók előtte, érdeklődő tekintettel felnéz és udvariasan hellyel kínál. Pár perc múlva elkészül a fel- lebezéssel és a gépet félretolva kezet nyújt. — Dr. Teliéri Géza vagyok — mondja, és rögtön hozzáteszi: — Mi a panasz? — Mikor kiderül, hogy nem vagyok ügyfél, elmosolyodik, és beszélgetni kezdünk. — Mióta dolgozom itt? — ismétli a kérdést önmagának. — Több mint tiz éve, 1953 júniusa óta vagyok tagja, s egyben alapítója is a kiskunhalasi ügyvédi munkaközösségnek. Abban az időben jelentkezett először a tsz-ek jogi képviseletének az igénye. Én vállaltam el a közösséghez érkező első ilyen ügyet. Azóta bizony már több százat bonyolítottam le, s mondhatom, csaknem valamennyit megnyertem. Már a kezdetkor egy egészen érdekes ügyem akadt. A balo- taszállási Petőfi Tsz képviseletét vállaltam el. amely azóta beleolvadt egy másikba. A szövetkezet egy darálómotort vásárolt a MÉH-től. Vételárban nem állapodtak meg. A gép elszállítása után azonban rövidesen megérkezett a számla a tsz- hez, 39 ezer 800 forintról, holott a MÉH ócskavasként kapta a gépet. Javaslatomra a bíróság véleményt kért a Földművelés- ügyi és Könnyűipari Minisztériumtól. Az onnan kapott válasz értelmében a malomgépet ócskavasnak kellett tekinteni, s így 15 ezer forintnál nem lehetettt több az ára. Még ez is nagyon sok volt. Közben megtudtam, hogy a MÉH annak idején a kiskunmajsai malomtól 1500 forintért vette meg a darálót. Rögtön' intézkedtem, hiszen a vállalat — ha a tsz kifizeti a 15 ezer forintot — ezer százalékos haszonnal adta volna tovább, ami törvényellenes. Az ügy végül is a Legfelsőbb Bírósághoz jutott, és mindössze 1800 forintot kellett fizetnie a tsz- nek a gépért. Nagy érdeklődéssel hallgatom dr. Teliéri Géza szavait, ő pedig teljesen beleéli magát az ügybe, mint annak idején a bíróságon. Bizony, nem volt kis dolog több mint 30 ezer forintot „megmenteni”, ehhez valóban jó jogásznak kell lennie az embernek. Jelenleg a kiskunhalasi járásban már 12 termelő- szövetkezettel áll szerződéses viszonyban az ügyvédi munka- közösség, s a beérkező ügyeBajai alapítok Kecskemét után ebben az évben Baján kerül sorra nagyobb szabású útépítési program végrehajtása. A tanácstagokat és a város egész lakosságát egyaránt élénken foglalkoztatják az ezzel kapcsolatos elgondolások és tennivalók. Együttesen tervezgetik, hogyan készüljön el egy-egy út, vagy járda. A bajaiakra — éppúgy mint annakidején a megyeszékhely lakosaira — a tenniakarás a jellemző. Ezt bizonyítják egyebek között a lelkes társadalmi munkavállalások, hiszen a segítség- kínálatban a körzetók szinte kivétel nélkül kitettek magukért, íme, erre csak néhány példa a józsefvárosi, az istvánmegyed és a kiscsávolyi részről: Baumgartner Ferenc és Pintér Sándor tanácstagok 34-es, illetve 33-as választókörzetéből 512 óra társadalmi munkát kínált a lakosság. Szévald József, a 43-as körzet tanácstagi területéről 1105 munkaórát vállaltak. A 36-os körzeti tanácstag Rácz Ferenc választóinak kínálata 936 munkaóra. Bajusz Mihály Dankó utca 29. szám alatti lakos egymaga 40, Varga Péter, Dankó utca 31. szám alatti lakos 30 óra társadalmi munkát vállalt. Ugyanígy sorolhatnám Kis- csávolyban Jász Kálmán, Martinovics Ferenc Jelky utcai lakosokat és sok társukat, akik ugyancsak jelentős áldozatvállalásról tettek tanúságot. Az útépítésre ezután kerül sor. Mégis köszönet illeti a lakosságot már a lelkes vállalásokért is, hiszen ez egyik biztosítéka a nagyszerű program valóra váltásának. S ahogy Kecskeméten a felkínált társadalmi munka értéke döntötte el az útépítés sorrendiségét, Baján is így történik. Az az út vagy járda készül el a leghamarabb, ahol az utca lakosai a vállalt társadalmi munkát mielőbb elvégzik. Horváth Ferenc ÍJj tanácstiáza építését kezdik meg; Tázláron mostani tanácsháza ugyanis eredetileg nem erre a célra épült, ezért sok tekintetben nem felel meg a kívánalmaknak. Az új tanácsháza építésére mintegy 450 ezer forintot irányozott elő a községi tanács és a felsőbb szervek, de számítunk a lakosság segítségére is, mert a terv megvalósításával a mostani tanácsházából három kétszobás lakást akarunk kialakítani, amire ugyancsak nagy szükség van a faluban. A községfejlesztési alap és a lakosság társadalmi munkájának jóvoltából, valamint jelentős mértékű állami támogatás révén az utóbbi három-négy évben több új létesítménnyel is gazdagodott Tázlár. Többek között háromszáz személyes kul- túrház, négytantermes modem iskola, 50 személyes óvoda és napközi otthon valamint posta- hivatal épült — mind a négy létesítmény szolgálati lakással. Ezenkívül a törpevízmű létrehozásának alapját képező mélyfúrású kút is elkészült. Az idei év újabb nagy előrelépést tartogat a község fejlődésében, mert a tervek szerint sor kerül a gyógyszertár — és a hozzátartozó szolgálati lakás — felépítésére, a vízműépítés pedig hidroglóbus felszerelésével. vezetékek lefektetésével, valamint a gépház létrehozásával folytatódik. Ezenkívül új tanácsháza építését is megkezdjük. A két dr. Teliéri Géza, mint a tsz- jog szakértője képviseli. — Tapasztalatból tudom — folytatja —, ha kimegyek valamelyik , szövetkezetbe, sokkal többet használ, mintha megvárom, hogy engem keressenek tel. A helyszínen ugyanis nem egy, hanem gyakran több ügyet is talál az ember. Beszédéből, lelkes érdeklődéséből és gondolkozásáról ítélve senki sem gondolná, hogy Teliéri bácsi 70 éves. Igazán elemében van, ha a termelőszövetkezetekről beszél, és nincs olyan tsz-re vonatkozó jogszabály, amit ne ismerne. Annak a széles körű érdeklődésnek és a nagy jogászi tapasztalatnak köszönhető, hogy alig van elvesztett ügye, viszont annál többet tud mesélni a nagy és „izgalmas” tárgyalásokról, ahol ezt, vagy azt a termelőszövetkezetet védte. — Nagyon jólesett, amikor pár évvel ezelőtt a megyei tanács dicséretben részesített. Persze, az ember nem azért fáradozik, hogy megdicsérjék, de jólesik, ha elismerik munkáját. — Melyek a leggyakoribb ügyei? — Főleg a tsz-tag és termelőszövetkezet közötti jogviták fordulnak elő, de gyakoriak a vagyonjogi és a kötbérperek is. Ezek elsősorban az építkezések, szőlőgyökereztetések kapcsán fordulnak elő. A harkakötönyi Mező Imre Tsz például 49 ezer forint kötbérért perelte a Bács- Kiskun megyei Építőipari Vállalatot. mert nem tartotta be a Az új tanácsháza tervei már készülnek. Nagy segítségünkre vannak ebben a járási tanács ipari és műszaki csoportjának dolgozói, akik a tervkészítést társadalmi munkában vállalták, s a napokban be is fejezik ezt a munkát. így a helyszínre szállított anyagok birtokában az építkezés április elsején már meg is kezdődhet. Logaida József vb-titkár határidőt. A tsz megnyerte a pert. Mesélhetnék azonban sok más, hasonló esetet. — Nem fárasztó a sok munka ebben a korban? — Az év közepén nyugdíjba megyek, de három tsz-t megtartok magamnak. A többi időt nyolc kis unokámnak szentelem, akik még nagyon keveset lehettek együtt a nagyapjukkal. Hiába, sok a munka __— vála szolta természetes egyszerűséggel. Igen, sok a munka, s ehhez olyan emberek kellenek, mint dr. Teliéri Géza, akinek az irodájában sokszor még késő este is ég a villany, és a munka- közösség legidősebb tagja az aktákra hajolva dolgozik, tíz éve fáradozik a termelőszövetkezetek megerősítésén, támogatásán. Gál Sándor PETŐFI NEPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: dr. Weither Dániel Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős Madó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét:. Várost ranácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19: 25-16. Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság tér IV» Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a hely) postahivataloknál és kézbesítőknél. H fi fizetési dtl t hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-99 indes: 25 965»
