Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-14 / 62. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ^A MA&VAR. SZOCIALISTA MVWKÁSP^rLt BÄCS-KISKV/IW MEGYEI LAPJA 1 XIX. ÉVFOLYAM, 62. SZÁM Ara 60 fillér 1964. MÁRCIUS 14, SZOMBAT A fegyelem a vezetés tükre mézFT '■) (K. J.) Az egyik üzemünkből elbocsátottak húsz munkást. . A vállalatnál ugyanis nincs elég munka, termelvé- nyeikből kevesebbet igényel a népgazdaság. A gyári vezetők, a párt- és a szakszervezeti tisztségviselők úgy határoztak: Útilaput kötnek azoknak a sarkára, akik fegyelmezetlenek, gyakran hiányoznak, lógnak és selejtet gyártanak. A rangsorolást mindenki igazságosnak tartotta, hanem az elbocsátás végül is nagy vihart kavart. Többen embertelenséggel vádolták a vezetőket, mert szerintük a szocializmusban megengedhetetlen a felmondás. Nem akarok az eset kapcsán hosszas fejtegetésbe bonyolódni, csupán egy hibás és meglehetősen általános nézettel szeretnék vitázni. Eszerint a szocialista társadalom humanizmusa minden áron ga- 7 ranciát jelent a mihaszna do- / logkerülők eltartására is. Valahogy, ha kimondatlanul is, de él egy ilyen elv: Ha nem tudod megnevelni, hát bűn-* hődj érte. Mert néhány hanyagért valóban ezrek bűnhődnek, hiszen a fegyelmezetlenek keresete levonás a becsületesen dolgozók életszínvonalából. Pedig a szocialista humanizmus lényegéből aligha következik a közösség érdekeit sértő emberek védelme. Az új társadalom morálja a dolgozó tömegek jólétének megteremtését tekinti fő feladatának. A szocialista humanizmus ezért harcot jelent minden olyan jelenséggel, ami ezt akadályozza: a fegyelmezetlenség, a lógás, a korszerűtlen munka ellen. Ha szükséges, akkor a kényszer és az adminisztráció eszközeivel is. Ezt a vezetők védelmében is szükséges leszögezni. Mert x valljuk be őszintén nemcsak a dolgozók elmaradottabb rétegei gyakorolnak nyomást a vezetésre, hanem esetenként még egyes társadalmi szervek is a hanyag, fegyelmezetlen munkás pártjára állnak, a szigorral és a következetes számonkéréssel szemben. Többek között ez a közszellem vezetett oda, hogy egyes vezetők úgy gondolják, hogy nekik mindenáron valamennyi munkás barátságára kell törekedniük, akár elvtelen udvarlással, elnézéssel, bratyizással is. Valóban kialakult nálunk a nemet mondani és utasítani képt'elen, az üres népszerűségre vadászó vezető típusa, amely békülé- kenységet hirdet, fegyelmezetlenséget és lazaságot terjeszt. EZ lenne a vezetésben az új, a szocialista? Aligha. A munkások tényleges érdekeinek, a minden tekintetben fegyelmezett munka és az arra rászol- gálókat állhatatosan fegyelmező, szigorú és igazságos vezető felel meg. Itt azonban egy lényeges dolgot nagyon jól meg kell jegyezni: a szigorúság és a keménység nem azonos a durvasággal és az önkényeskedéssel. Ez a módszer a tehetetlen, a vezetésre képtelen emberek sajátja.- Aki a kettőt összekeveri, hamar meggyőződhet arról, hogy a törekvése ellenkező eredménnyel jár, mert nem találkozik a legnagyobb fegyelmező erővel: a munkáskollektíva egyetértő támogatásával. A fegyelem a. vezetés tükre, ám a fegyelmezés mégsem a Vezetés lényege. A szigornak, a keménységnek, a felelősségre vonásnak és büntetésnek akkor van foganatja, ha az párosul a vezető emberséges segítőkészségével, baráti fel- világosító és nevelő munkájával. Üresen hangzanak viszont a fegyelmező buzdítások, ott, ahol a vezetés nem áll a helyzet magaslatán. Ahol állandóan panaszkodnak a munkások: „Nincs anyag”, „Nincs szerszám”, „Rossz a rajz”. — Ahol nap mint nap ilyen élesen felhánytorgatják a vezetés mulasztásait — de nyugodtan mondhatjuk — fegyelmezetlenségét, ott nincs erkölcsi alap a munkás mulasztásainak, hibáinak számonkérésére. Há nincs szabatos anyagnorma és nem számoltatják el a műhelyeket a vételezett anyaggal, akkor frázis marad az anyagtakarékosság és a társadalmi tulajdon védelmének jelszava. Ilyen hibákból is táplálkozhat a vezetők bizonytalansága és liberalizmusa. Ahogy a szülők személyes tulajdonságait felfedezhetjük a családon, a vezető képessége, tapasztalata, munkastílusa, egyénisége ugyanígy rányomja bélyegét a gondjaira bízott kollektívára. Olyan munkahelyeken, ahol a vezető rendet tart, bizalommal van a beosztottjai iránt, igényes és igazságos, határozott és segítőkész, öröm dolgozni. S az igazán jó munkahelyet mindenki megbecsüli: kisebb a munkásvándorlás és nagyobb a kollektíva fegyelmező, nevelő ereje. Mindebben a vezető személyes magatartása, fegyelmezett viselkedése a legfontosabb tényező. A fegyelem megszilárdítása bármilyen oldalról is közelítjük meg, feltételezi a vezetés színvonalának emelését. Nincs könnyű dolga ipa nálunk a vezetőnek. Nagyok a követelmények. A tőkés vezető dolga talán könnyebb volt. Neki hatalmat és tekintélyt a mindenható gyártulajdonos bizalma kölcsönzött, ő nem kért, parancsolt, nem agitált, fenyegetőzött. Ma a „részvénytulajdonosok”, a gyári kollektíva szigorú társadalmi ellenőrzése alatt áll a vezető. Rendet, fegyelmet persze most is kell tartania. Sőt. különbet, mint régen. Ám emberséges eszközökkel. Az új tulajdonos — a dolgozó — bizalmát aligha lehet durva, önkényes, parancsolgató módszerekkel elnyerni. Mégis mennyivel felemelőbb és örömtelibb a mi vezetőink munkája, akik nem lakájai, kiszolgálói a tőkéseknek, nem állnak ellenségesen szembe dolgozótársaikkal, akiknek tekintélyt a tapasztalat a szaktudás, az igazságos szigor és a dolgozók bizalma ad. Együttműködés A Kalocsai Fémtömegcikkipari Vállalat és a Ganz-MÁ- VAG között együttműködés jött létre a motorvonatok gyártásában. A kalocsai üzem készíti a hűtő- és fűtőberendezéseket. Novemberben kezdték gyártásukat, s eddig tíz hűtő és tíz fűtő készült el. Képünkön Bencze István és Botka Ferenc fűtőberendezést szerel. Újjáválasztják a TIT járási-városi elnökségeit Az elmúlt három év munkájáról adnak számot a TIT közgyűlései Néhány hete megélénkült a Bács-Kiskun megyei Tudományos Ismerettterjesztő Társulat szervezeti élete. Február végétől egymást követik a járási-városi közgyűlések, amelyeken a tagság mérlegre teszi az elmúlt három év eredményeit, és megvitatja az ismeretterjesztésre váró legfontosabb feladatokat. Utoljára 1961-ben rendezték meg az alapszabály által előírt három évet lezáró közgyűléseket, de azóta megnövekedtek a feladatok, és megyénkben a TIT-tagok száma 686-ról 1300-ra növekedett. Eddig 9 közgyűlés zajlott le — a Baja, Kalocsa, Kiskunhalas járási-városi, továbbá a kecskeméti, dunavecsei és kiskőrösi járásoké — és valamennyit az őszinte, felelősségteljes légkör, az elmúlt években végzett munka sokoldalú elemzése jellemezte. A tagok rámutattak arra, hogy az ismeretterjesztésnek továbbra is legfőbb feladata a termelés segítése, ezzel párhuzamosan' a jól képzett, szocialista embertípus kialakítása. A hozzászólók nem hagyták figyelmen kívül, hogy miután a szocializmus alapjait leraktuk, a továbbiakban a tudatformálás jelentősége egyre emelkedik. Az ismeretterjesztésnek tehát a tudatformálásra fokozott gondot kell fordítania. A közgyűléseken megállapítást nyert, hogy korszerű ismereteket nyújtani csak magas színvonalon, korszerű módszerekkel és sokoldalú szemléltetéssel lehet. A bajai járás mindjárt példát is szolgáltatott. Náluk ugyanis az elmúlt három évben jelentősen megerősödtek a termelőszövetkezetek és ebben — a maga szerény eszközeivel — feltétlenül szerepe volt a hatékony és magas színvonalú ismeretterjesztésnek is. Hasonló eredménnyel kevés járás dicsekedhet, éppen ezért kell az ismeretterjesztés módszerét, tartalmát még tovább tökéletesíteni. A közgyűlések hű képet adtak arról, hogy három év alatt a társulat szervezeti felépítése mennyire megerősödött. Az értelmiség jóval több rétege kapcsolódott be az ismeretterjesztésbe, mint három évvel ezelőtt. A régebben főleg pedagógusokra épülő szervezet, jelenleg jelentős számú agrárértelmiségre, orvosra, jogászra támaszkodhat. Hiányoznak azonban a tagok közül a közgazdászok és a műszakiak. A közgyűléseken újjáválasztották a járási-városi elnökségeket is. Friss erőket, fiatalokat vontak be a TIT-munkába, akik a közgyűlésen elhangzott javaslatokat felhasználva képesek lesznek arra, hogy újabb eredményekkel gazdagítsák az ismeretterjesztést. A közgyűlésekkel párhuzamosan pedig megkezdődtek a szakosztályok — egy-egy tudományág képviselőinek — megyei ülései is. Á szakosztályi üléseken szintén az eltelt három esztendő munkáját értékelik. Március elején az agrártudományi és közgazdasági szakosztály tartotta meg értekezletét. Munkájuk elismeréseként érdemes megemlíteni, hogy az agrártudományi előadások száma 1550-re, a közgazdasági te- májúaké pedig 790-re nőtt az elmúlt három év alatt. ' Az előadások alkalmazkodtak a megye gazdasági jellegéhez, legtöbb a szőlő- és gyümölcs- termesztés, az állattenyésztés, közgazdasági témakörökben az agrárgazdaságtan, és az üzem- szervezés különböző kérdéseivel foglalkozott. Nem adtak azonban teret kellő módon a kemizálásnak, a talajerő-utánpótlás, a gépesítés és az öntözés ismeretanyagának, a köz- 'gazdasági szakosztály pedig elhanyagolta a tervezés és anyag- mozgatás kérdéseit. Ezekre a témákra a jövőben nagyobb gondot kell fordítani. A hónap végéig valamennyi szakosztály ülését megrendezik, egy szakmai előadással ösz- szehangolva, amely már az előadók továbbképzését, felkészítését is szolgálja. így többek között a pedagógiai szakosztály ülésén dr. Molnár Imre, a munkalélektanról, a csillagászatin dr. Kulin György, az Uránia Csillagvizsgáló igazgatója a csillagászat kulturális hatásairól, a fizika-kémiain dr. Hídvégi László egyetemi docens a ke- mizálás jelentőségéről tart majd előadást. A közgyűlések és szakosztályülések után április 26-án rendezik meg a megyei küldöttértekezletet, ahol az egész megyei szervezet ad számot . az 1961 óta végzett munkájáról. A megyei küldöttértekezlet feladata, hogy felmérje: mennyiben járult hozzá az ismeretterjesztés a társadalmi rendszer építéséhez, az általános és a szakmai műveltség gyarapításához, milyen mértékben volt hatással a szocialista nemzeti egység, az egységes paraszti osztály kialakítására, és egyben pártunk irányelveinek szellemében meghatározza a TIT-munka soron következő feladatait. Ezzel lezárul a gyűlések sora és a megválasztott küldöttek majd megyénket képviselik a július elején sorra kerülő TIT IV. Országos Kongresszuson. Az eddigi közgyűléseken elhangzottak alapján az ismeret- terjesztés fejlődése számottevő. Míg 1958—59—60-ban 1714 előadás hangzott el megyénk területén, addig a legutóbbi három évben az előadások száma 12 600-ra emelkedett. Javult az előadók felkészültsége is. Az előadók megértették, hogy ma, amikor a tudomány termelőerővé válik, a szakmai műveltség növelése érdekében tudásuk legjavát kell nyújtaniuk. A TIT, amely az 1841-ben alakult Magyar Természettudományi Társulat jogutódjának vallja magát, az elmúlt időkben és a jövőben is szem előtt tartja azt a jelszót, amelyet nagy elődje több mint egy évszázada tűzött ki a haladó gondolkodású emberek elé: „Minél nagyobb mértékben részeltetni hazánk fiait a tudományok jótékonyságában.” Összehívták a KISZ II. kongresszusát illést tartott a KISZ Központi Bizottsága Pénteken az MSZMP Központi Bizottságának székházában ülést tartott, a Magyar Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottsága. Méhes Lajos, a KISZ KB első titkára beterjesztette az intézőbizottság javaslatát a KISZ második kongresszusának összehívására, időpontjára, napirendjére és az előkészítés feladataira. A Központi Bizottság elhatározta, hogy 1964. decemberére összehívja a KISZ második kongresszusát, amelynek napirendjén a KISZ KB beszámolója, a KISZ Központi Revíziós Bizottságának jelentése és a KISZ vezetői szerveinek megválasztása szerepel. A Központi Bizottság Nádasát Józsefnek, a KB titkárának előterjesztése alapján megtárgyalta az intéző bizottság jelentését és javaslatát, az ifjúság szabad idejének célszerű, hasznos eltöltéséről.
