Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-12 / 60. szám
1964. március ÍZ, csütörtök 9. oldal A boldogságra jól vigyá%% Uj zenés vígjáték a kecskeméti színház műsorán A műsorterv jóvoltából minden esztendőben kapunk a kecskeméti színháztól mi nézők a fajsúlyosabb művek, klasszikusok csokrába tűzve egy-egy mai témájú zenés vígjátékot. Ez érthető, hiszen a vidéki színháznak sokrétű tennivalókat kell vállalnia, a drámától a zenés darabig mindenfajta közönségigényt ki kell elégítenie, örülnek is ennek a vidéken dolgozó színészek, hiszen sehol annyi lehetőség nem kínálkozik a művészi képességek kifejtésére, mint éppen ilyen viszonyok között. A zenés vígjáték természeté nél fogva a „könnyű múzsa” kegyeltje, aminek persze nem törvényszerű velejárója, hogy mondanivaló vagy művészi kidolgozás tekintetében is bármiféle engedményre kelljen kényszerülnie egy-egy könnyebb műfajú bemutató közönségének. Igen ám, esakhogy jó néhány éves tapasztalataink szerint ezeknél az úgynevezett „zenés vígjátékoknál” bizony le kell srófolnunk az igényeinket, nem egy szerző úgy véli, hogy könnyedség, a sekélyesebb mondanivalóval a szórakoztató jelleg a kisebb igényű művészi megformálással társítható. Tál Ián a legjellemzőbb példa volt erre a tavaly bemutatott Sportol az asSzony című zenés komédia. Rács György és Tamássy Zdenkó közös műve az előbb említettnél kétségkívül magasabb színvonalat képvisel, de azért most is némi hiányérzettel távoztunk. Hogy mi hiányzott? Tulajdonképpen — ha a szokványos mércével mérünk — semmi különösebb. Volt benne — már mint a darabban — két A rádió tavaszi zenei műsorából A Magyar Rádió zenei főosztályának vezetői a napokban sajtótájékoztatón ismertették a tavaszi hónapok műsortervezetét. A program érdekes, változatos. Március 15-én a magyar rádió és televízió szimfónikus zenekarának hangversenyét közvetíti a Zeneművészeti Főiskola nagyterméből a Kossuth adó. Itt mutatják be első ízben koncert- formában Bartók: A kékszakállú herceg vára című egyfelvonásos operáját. Március 18-án a Petőfi adó közvetíti a magyar fúvósötös nyilvános hangversenyét. Március 29-én pedig a rádió és televízió énekkarának nyilvános hangversenyét közvetítik a stúdióból. Műsorukban szerepel Sztravinszkij: Lakodalmas című zeneműve, amelyet először hallhat nálunk a közönség. A rádió több új. daljáték felvételén is dolgozik. Március közepén mutatják be Kerekes János—Kristóf Károly mai tárgyú zenés játékát Hófehérke és a hét óriás címmel. A főbb szerepeket László Margit, Psota Irén és Márkus László alakítja. Április 2-án tűzik műsorra Du- najevszklj: Szabad szél című nagy sikerű operettjének új felvételét. Április végén hangzik el először Vincze—Ambrózy: Cseberből vederbe című vidám, zenés játéka. Hangszalagra veszik Molnár Ferenc: Riviéra című játékának zenés változatát is. Április 4-én sugározzák a „Zenés est Feleki Kamillái’’ című összeállítást. A Zenei Magazin következő száma a hazánkban most bemutatott Wozzeck című opera szerzőjéről, Alban Bergről szól. Március 25-én Bartók születésének évfordulóján emlékműsort sugároznak. A zenei osztály emlékműsort állít össze a nemrég elhunyt világhírű operaénekesről, Pa laky Kálmánról is. narrátor is (néha még több) volt játék az időbeliséggel, borsos megjegyzések hangzottak el a nézőtérről, harsány dallamok zendültek a zenekarból, nem hiányoztak a táncképek sem mégis azt kell mondanunk: bemutatott darab nem törte meg a jeget, nem változtatott az íratlan törvényen: nevezetesen, hogy a zenés vígjáték abban különbözik a vígjátéktól, hogy annál kevesebbet ad és csekélyebb művészi színvonalon. A szokott keretek között maradva még hozzátehetjük, hogy nem hiányzott az ötlet, néhány kellemes „geg” is fellelhető volt, bizonyos fokú társadalmi bölcsesség pedig egyenesen kiérződött, csakhát a különböző elemeket, ötleteket és színpadi fogásokat nem tartotta össze az igényesség, az igazán színvonalas megformálásra való törekvés kötőanyaga. Tamássy Zdenkó kísérő zenéje, dalbetétei sem képviselték e műfaj magaslatait, bár a szövegíró S. Nagy István munkáját messze felülmúlták. A műsor f üxeíben a szerző nyilatkozott darabjáról, melyet színházunknak írt. Az a jellemzés, amelyet ő ad, valóban reményteljes érzésekkel töltött el bennünket, sajnos, azonban nem minden ígéretet éreztünk beváltottnak. Mint már céloztunk rá, nem Váltották be a hozzájuk fűzött reményeket S. Nagy István dalszövegei sem S hogy milyen ötlettelenségek is akadnak egy-egy ilyen megzenésített „könnyű költeményben” annak megértéséhez igazán közelebb segített bennünket a műsorfüzet, amelyben ékes nyomtatásban olvashatók a bizonyára legsikerültebbeknek tartott példányok. Szerencsére — kedves, fiatalosan hangulatos rendezésben tálalta a közönség elé a darabot Mónos Attila, a szereplőgárda is sikeresen megbirkózott az egyébként nem túlságosan megerőltető feladatokkal, úgyhogy az előadás valamivel jobban sikerült, mint maga a darab. Különösen Pathó István könnyed, ötletes és igényes színészi munkája maradt meg emlékezetünkben. A kedves, sze- leburdi ifjú újságíró figurája elvesztette papírrosízét, mert hiszen a leggyengébben megfogalmazott árnyalakot is emberré varázsolhatja az igazán tehetséges, a darab és a megformálandó figura jellegével harmonizáló színészi játék. Örömmel és meglepetéssel tapasztaltuk mennyire otthonosan, könnyedén mozog neki való szerepében a fiatal Várhegyi Teri. Kellemes perceket szerzett Zalán Mihály alakítója Perényi László és i feleség szerepében Göndör Klá ra. Mulatságos, de mértéktar tóan ízléses Borbíró Andrea Komlós József és Szalma Sándor játéka. Llegedettek vagyunk Barcsa István díszleteivel is. Modern kosztümöket tervezett Márton Aladár. A koreográfia Borbíró Andrea műve. Néhány friss ötletre, szellemesen felépített táncképre emlékezünk visz- sza, de talán érdemes lett volna megfontolnia a rendezőnek, nem fért volna-e inkább bele a tánckar jeleneteinek hangulatába a stilizált, revüszerű kosz tűm, az utcai ruha helyett. A zenekar jól szerepelt, bár néha harsányabb tónusban kísérte a dalbetéteket, mint ahogy illett volna. Csáky Lajos A zenebarátok körének tervei, feladatai Agrártörténeti bibliográfia Elkészült a nemzetközi agrártörténeti bibliográfia első kötete a Mezőgazdasági Múzeumban. Hasonló jellegű művet eddig csak Hollandiában adtak ki. a sorozat azonban ott is félbeszakadt, s külföldi javaslatra Magyarország vállalta a munka újbóli megindítását. A bibliográfia a világ valamennyi orszá gára kiterjed, s tartalmazza minden tudományos igényű, önálló műként vagy folyóiratban megjelent agrártörténeti munka könyvészeti adatait. A most elkészült, s az Akadémiai Kiadó gondozásában még az idén megjelenő első kötet az 1960—1961- ben megjelent 4000 mű címét sorolja fel. A nemzetközi agrár- I történeti bibliográfiát a Mező- gazdasági Múzeum külföldi agrár szakemberek széles körű részvételével állítja össze. Eddig 14 ország szaktudósai vállalták a közreműködést. (MTI) Már hírűi adtuk, hogy az országban Szeged után a másodiknak Kecskeméten is zenebaráti kör alakult. Az egyelőre még kis létszámú, de annál lelkesebb kör létrehozója az Országos Filharmónia és a városi tanács művelődési osztálya. A cél: együttműködve a Filharmóniával a komoly zenét népszerűsíteni, hogy újabb és újabb rétegekkel bővüljön a hangver senylátogatók köre. Az alakuló gyűlés bátor útkereső és kezdeményező szelleme a biztosítéka annak, hogyha a munkakedv továbbra sem csökken a kör beváltja a hozzáfűzött reményeket. — Nekünk az a feladatunk — mondta ezen a gyűlésen Lakatos Éva, az Állami Hangverseny és Műsorigazgatóság vezetője —, hogy az eddiginél nagyobb eredményeket érjünk el a komoly zene terjesztésében, a közönség ízlésének formálásban. Sokat várunk a kör tagjaitól. Számítunk javaslataikra a műsorok összeállítását illetően és segítségükre, hogy mélyebb legyen a Filharmónia és a közönség közötti kapcsolat, új területeket tudjunk meghódítani. Ezt a munkát nem szabad lebecsülni, hiszen államunk igen nagy összeget áldoz a zene megkedveltetésére. Évente 11 millió forint szubvenciót kap a Filharmónia, amely nek legnagyobb részét a zenekarok fenntartására fordítjuk. Az állam nagy gondot fordít tehát arra, hogy zeneértő és szerető közönséget neveljen a dolgozókból. Körülbelül 15 forintot fizet minden egyes hangversenylátogató után, mert üzleti érdekek helyett valóban a zened műveltség széles körű megteremtésére törekszik. Az eredmény? Kecskeméten elég jónak mondható. Az öt megyei jogú város közül az egyetlen, ahol kombinált bérleteket sikerült kiadni a felnőtt hangversenyekre és két | Épülő irodaház Űj színfolttal gazdagodik Kecskeméten a repülőtér felé vezető út, 4 millió 800 ezer forintos beruházással épül a Kecskeméti Konzervgyár impozáns külsejű irodaháza. .Végre egy helyre összpontosíthatják a hatalmas élelmiszeripari üzem vezető szerveit, eddig ugyanis a különböző műhelyekben különítettek el számukra nem éppen a követelményeknek megfelelő helyiségeket. Az építkezést tavaly júniusban kezdték és a tervek szerint ez év júniusában fejezik be. A Bács megyei Állami Építőipari Vállalat munkásai télen is dolgoztak, s ehhez a konzervgyár is segítséget nyújtott azáltal, hogy állandó gőzfűtést bocsátott a rendelkezésükre. Az épület határidőre való átadása egyébként igen fontos, mert egyik előfeltétele annak, hogy az irodákat az üzemekből kiköltöztetve időben elkezdhessék a gyár rekonstrukcióját. Képünkön az épülő irodaház látható. (Pásztor Zoltán felvétele.) ifjúsági bérletsorozatot, A kamara- és nagyzenekari hangversenyek bérlőinek száma 500, az ifjúsági bérlőké pedig 650. A városi tanács egy-egy évadra 20 000 forint támogatást biztosít. — A látogatottság? — öt éve indult a hangversenysorozat — mondja Heltai Nándor, a városi népművelési felügyelő. — A kezdethez képest a fejlődés számottevő, bár a komoly zene híveinek száma még mindig nem növekedik olyan ütemben, ahogy kellene. Miért? A plakát nem minden, szervezőink pedig elfoglaltak, nem tudtak megfelelő munkát végezni. Egymás után hangzanak el a szervezéssel kapcsolatos kifogások, észrevételek. Felvetődött, hogy minden üzemből kellene dolgozókat bevonni a szervezésbe — többek között ez is a kör feladata —, de növelni kell a hangversenyre járó középiskolások számát is, különös tekintettel a technikumokra és az ipari tanuló-iskolákra. A baráti kör tagjai alaposan megvitatták, milyen célravezető módszerekkel lehetne megnyerni a középiskolás ifjúságot, fokozni a kamarazenei estek iránti érdeklődést. Többen szóvátették, hogy milyen rossz hatást tett a hallgatókra a fűtetlen terem, a kamarazenei estek külső környezetének mostoha adottságai. Kellene egy tetszetős prospektus is, amely bemutatná a fellépő művészeket — záporoztak a javaslatok —, tehát az érdeklődést segítené felkelteni. A művelődési hóz is kivehetné a részét a szervezésből. Érthetetlen — és helytelen —, hogy eddig távolmaradt ... — Az új művelődési húz felépüléséig úgy segítünk a kamarazenei estek helyzetén — ígéri Fehér Sándor, a városi tanács pénzügyi osztályvezetője —, hogy komoly összeget fordítunk a Rákóczi úti épület dísztermének helyrehozatalára és berendezésére. Itt tarthatják majd a kamara- és egyéb zenei rendezvényeket. Az Országos Filharmónia képviselői ezután feltették a kérdést, hogy az idei évad tapasztalatait alapul véve mit szeretne hallani és milyen művészek tolmácsolásában a kecskeméti közönség? — Több modernet — hangzott a felelet. Kiderült, hogy a legnagyobb érdeklődést Kodály Zoltán: Psalmus Hungaricusa, Bartók III. Zongoraversenye és Honegger: Dávid király című oratóriuma váltotta ki. De népszerű nálunk a dalirodalom is. Sándor Judit, Réthy József dalestjét örömmel hallgatták a kecskemétiek. Néhány javaslat a jövő évadra: „Lejöhetne a budapesti madrigál kórus, Sziklay Erika és Jancsó Adrienne közreműködésével rendezhetnének egy modern versek-dalok című ösz- szeállítást, egyszóval minél több legyen — persze kitűnő művészek és zenekarok előadásában a modern zene. Az alakuló gyűlés, bár egyelőre csak felvillantotta a fontosabb feladatokat, máris megmutatta, hogy a város zenc>' életében a baráti kör komob erőt jelenthet. Remélhetően mér többen jelentkeznek majd tag jai közé azok a rendszeres hangversenylátogatók. akik nem saj nálják a fáradságot, és vélemé nyűkkel segítik a filharmónia munkáját, továbbá hozzájárulnak a zene híveinek toborzásához, a közvélemény alakításához is. így erősödhet tovább — múltbeli nemes hagyományaihoz méltóan — Kecskemét zenei élete, és közreműködésükkel talán megalakulhat végre a régóta áhított helyi zenekar. V. 28.
