Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-01 / 51. szám

Paízs Éva kiállítása Fiatal pedagógusművész első bemutatkozásának lehettek ta­núi azok, akik a városi műve­lődési ház tárlatát megtekintet­ték. Az utóbbi egy esztendőben több ízben is rendeztek kiállí­tást, melyen egy-egy pedagó­gus-alkotóművész legújabb ter­mését, hogy műveinek gyűjte­ményes bemutatását láthatjuk, örvendetes és a képzőművésze­ti oktatás Bács-Kiskun megyei eredményeit is dokumentálja, hogy nemcsak a nevelés köz­vetlen eredményeivel, az ízlés­formálás nehéz és sok körülte­kintést kívánó munkájának megnyilvánulásaival gazdagít­ják pedagógusaink a társadalmi életet, hanem saját'művészi tö- rekvé^ik szép és figyelemre méltó Dokumentumaival is ta­lálkozhatunk egy-egy tárlaton, kiállításon. Paizs Éva alig több mint har­minc képe, grafikája világosan mutatja érlelődő, erősödő te­hetségét és tiszta, szép törek­véseit arra, hogy önálló, egyéni kifejezőkészségre tegyen szert mind a grafika, mind pedig a festészet világában. Olajképein két sajátos festői modor keve­redik egymással. Egyes alko­tásain e jegyek markánsan szét­válnak, de mindkét irányzat fejlődő formakészséget, az íz­léses, nyugodt kompozícióra va­ló törekvést bizonyítja. Har­sány, világító színei képeinek egyik csoportját kizárólagosan jellemzik a színek egymásra hatásának az árnyalat nélküli foltok vonzása —, taszításának tanulmányozása néha egészen érdekes eredményekre vezet. Ez a határozott érdeklődés a természet színessége iránt azonban lemondásra kényszer! ti nemegyszer a perspektivi­kus ábrázolás törvényeiről,, vagy a tiszta, világos kompo­zícióról. Ezek a határozott kon­túrokkal rendelkező színes ké­pek egyike, másika tarkának hat, és a felületeken nem a szín. hanem a festék világít. Oldottabb kontúrokkal, mint ahogy azt néhány csendéletén a Tűzliliom, a Virág-csendélet és a Citromos csendélet című kompozíciókon láthatjuk nyu- godtabb és egységesebb művé­szeti hatást ér el. A perspektivikus és kompo- zíciós / bizonytalanság szinte egyáltalán nem érződik, toll­rajzain, grafikáin, melyeken tömör, meggondolt formaalko­tásra, biztos- vonalvezetésre, egyszerűségre törekszik. Olajképei előadásmódjuk te­kintetében kevesebb kiforrott­ságot mutatnak, mint grafikái. Inkább kerámia-falképek, vagy színes üvegablak-tervek vilá­gával, stílusával vannak ro­konságban. (Érdemes volna te­hetségének ezeket a vonásait ilyen vonatkozásokban is érvé­nyesíteni, amellett, hogy a gra­fika igen nehéz, nagy mester­ségbeli tudást kívánó techniká­jában tovább erősítené tehetsé­gét.) Paizs Éva első kecskeméti kiállítása nagy reményekre jo­gosító tehetséges fiatal művész­szel ismertette meg a megye- székhely művészet iránt érdek­lődő közönségét. Egy olyan mű­vész indulásánál adott tájékoz­tatót, aki most tágítja alkotói horizontját, keresi az utat a sajátos, egyéni stílus és mon­danivaló kristályosításához. Csáky Lajos A Petőfi Népe megkérdezte Tóth Imre elvtársat, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának vezetőjét az íj pályaválasztási tájékoztatóról, a fiatalok lovábbtanulási és elhelyezkedési lehetőségeirói Békétlenség Magammal már meg nem békélek örök békétlenségben élek gond- farkasok közt bárány módra a lét egy ágába fogódzva. Virág mely. nem bír becsukódni s ezért gyümölcsöt sem tud hozni tenger ami feszíti medrét de máshol már ném terülhet szét mert a föld néhány kontinense új helyének parányi lenne. S mégis ember kinek a vére nem talál soha # békesség re terhét megkétszerezve hordja s önmagát soha meg nem oldja és így nagy kérdőjelként élek titokként mint a messzeségek s mindig lobogva sziporkázva mint az üveg mögé zárt lámpa mint az apró foszfor-állatkák saját fényüket nem láthatják de mindig másnak világítva az életük egy perc egy szikra. Ülök itt a kristályos csendben s motoszkáló gond ága serken hogy mégis elememben élek mert nyugtot nem áhít a lélek hiszen a mindennapok harca fenségével nyűgözve tartja és megtalálja boldogságát a küzdésben harmóniáját. f Az éj szíve utolsót dobban a halványuló csillagokban s hatalmas lengő levelekkel föléin nyílik a fény a reggel. GÁL SÁNDOR Diószegi)]? Balassi Anyóka. Kien» túlzás ez? A vállalatok es gazdaságok ilyen pontosan meg tudják állapítani a szüksé­ges létszámot előre, még a ki­segítő munkakörökben is? — Természetesen ezek az uatok nem lehetnek olyan pon- osak, mint a továbbtanulás és i szakmunkásképzés adatai. A teterjesztett jelentések főképp * i pillanatnyi helyzetet tükrözik, nem kötelezik a vállalatokat el évre előre. A tájékoztató idatai azonban munkahelyen­ként hozzávetőleg pontos, az jgpsz megyére vonatkozóan pe- lig a valóságos helyzetnek meg- elelo képet adnak. A jelentke- :ok elhelyezése különben sem )koz gondot, hiszen mint emlí- ettem, több a munkahely, mint tmennyi a jelenkező. Nem hallgathatjuk el eev ag- a tájékoztató efy kis­sé elkésett. Néhol már február­éiul lezárultak a jelentkezések. Mert nem lehetett előbb ki­Későn került a nyilvános­ig ele az országos tájékoztató i?’ ? miénk pedig arra épült Külön gondokat okozott az hogy az országos tájékoztatóba több hiba csúszott. A legna­gyobb akadály azonban az volt hogy a vállalatok az év kezde­te előtt nem ismerték tervszá­maikat nem tudhatták tehát előre, hogy a szakmunkáskép­zésben es a munkafelvételben milyenek lesznek a lehetősé- geik. Azonfelül: a Pálya válász- tasi 'Tanácsadó társadalmi szerv, aktívái társadalmi mun­kában dolgoznak, s csak kérhe­tik, de nem kötelezhetik a vál­lalatokat adatszolgáltatásra. iiíZ VMha,tó teh4t «*«*»> sem korábbi tájékoztatás? Az idei tapasztalatok alap­ján bizonyára meggyorsíthat­juk a munkát, s előbb kiadhat­ja* a tájékoztatót, akár néhány nettel is, különösen ha sikerül a nyomdával megegyezni, és lerövidíteni az előállítás idejét. ^ idén pedig úgy . igyekszünk SfUtteni, hogy külön sokszoro­sított példányokat küldünk ki .rn,ar, a jövő héten valamennyi iskolába, legalább az adatokat tartalmazó fejezetekből. az eddig szerzett ta­pasztalatok a pályaválasztásban Skb“n? ely<!ZkedéSl lehetősé­. . A tájékoztató adatai is azt bizonyítják, hogy még mindig nem megnyugtató a lányok számaranya a szakmunkáskép­zésben. Bizonyára maguk a fia­talok is érzik ezt, mert a kö- zepiskolába jelentkezők nagy többségé lány. Azok is jelent- r akik nem óhajtanak felsőbb fokon tovább tanulni a fiuk közül viszont az ilyenek a szakmunkásképzésben igyekez­nek elhelyezkedni. Főképp a munkahelyek vezetői a hibásak ebben úgy hiszem, mert oda is szívesebben alkalmaznak fiút ahol a lányok nagyon jól meg­felelnének. Különösen az ipar­ban nagyon kevés a nő. Vannak azután bérpolitikai problémák is. Az egészségügyi tanfolyamo- kon például, szintén csekély a létszám, mert míg a tanfolyam idején szép fizetést kapnak a hallgatók, a képesítés megszer­zőé után alig emelkedik a bé­rük. Hasonló gondjaink vannak a mezőgazdasági szakmákban olyan különbséggel, hogy a jó termelőszövetkezetekben egyre szívesebben jelentkeznek a fia­talok mezőgazdasági szakmun- kaskepzesre, de a gyenge tsz- ekben csak elvétve akad jelent­kező. Gátló tényező a mezőgaz­dasági szakképzés előtt az is hogy a termelőszövetkezete' egy része nem hajlandó a véé zett szakmunkásoknak tíz szí zalékos bérkiegészítést adni. 01 sem. isppen ezen az euai- :iéknél több gondot kell fordít­anunk a mezőgazdasági szak- :épzés propagandájára. A most ,‘lkészült tájékoztatóban rész- etesen megmagyarázzuk, hogy 1 mezőgazdasági tanulónak f” zerződött fiatalok ugyanolyan ‘lőnyökben rés2£sülnek, mintáz t pari tanulók. Az előírt képzé- * á idő után vizsgát tesznek, ® zakmunkás-bizonyítványt kap- iák és ezzel egy időben gon- *e ioskodunk a munkábaállításuk- , •ól is. kl Milyen kilátásaik vannak azok- ^ nnk a tanulóknak, akik az ál- talán os iskola vagy a közép- iskola elvégzése után nem tanul- Z( nak tovább? Qj — Számottevően megnőveked- te :ek az elhelyezkedési lehető- ai légek. Sőt, úgy állunk, hogy csaknem három és fél ezerrel :öbb fiatal helyezkedhetne el a megyében, mint amennyi a munkahelyet igénylők száma, itt azonban meg kell jegyezni, hogy a munkahelyek egy része sj időszakos foglalkoztatást ad is csupán, nem pedig állandó K munkát. Különösen a mezőgaz- h dasági és építőipari munkahe- ti lyek ilyenek. Feltétlenül szűk- g ség van azonban arra, hogy is- h mertessük ezeket is, s a peda- ti gógusok egyik fontos feladata, n hogy a népgazdaság és a ta- e nulók közös érdekeit figyelem- z be véve irányítsák nemcsak a r fiatalok továbbtanulási, hanem g elhelyezkedési szándékait is. t Mit mond minderről a tájé- S koztató? !; — A tájékoztató tartalmazza 4 az általános elvi célkitűzéseket, 1 s ezen felül a lehető legrészle­tesebben adja a középiskolák, a felsőfokú intézetek és a tanfo­lyamok címjegyzékét. Külön j nagy fejezetet alkot a közel j száz különböző szakmáról szóló j tájékoztató. Itt csoportokba fog- 1 laltuk az ipari, az építőipari, a i mezőgazdasági és egyéb szak- 1 mákat. A mezőgazdasági szak- i munkásképzésben tájékoztatást 5 adunk arról is, hogy milyet a £ gyakorlati és elméleti képzés i módja, rendszere. Például a i mezőgazdasági gépésztanuló 1 részt kell vegyen a szántóföldi munkában, a szántásból a be­takarításig, ezenkívül meg kell ismernie a raktári munkákat is a speciálisan gépkezeléssel kap- , csolatos tevékenységen kívül. A szakmunkásképzésben ezenkf- , -vül azt is meg kellett határoz- ! nunk, hogy milyen létszámban j és hova vehetők fel általános , iskolát végzettek, vagy érettsé- gizettek stb. Is mértét i-e a tájékoztató a sn®- ciális vonatkozásokat? — Igen. Tájékoztat a kollé­giumi felvételi feltételekről és a térítési összegekről is. Hason­lóképpen jár el a < bentlakásos tanfolyamok esetében. Hogyan ad számot a tájékoz­tató az elhelyezkedés lehetősé­geiről? — Ezeknek az adatoknak az összegyűjtése igen nagy mun­kát követel, mert járásonként csoportosítva, munkahelyenként akartuk ismertetni a felvételi lehetőségeket. Sikerült olyan részletes tájékoztatót i adnunk a pedagógusok és az érdeklődők kezébe, amely feltünteti, hogy például a tiszakécskei Űj Élet Termelőszövetkezet hatórás munkaidőben 30 általános isko­lát végzett fiút és 50 hányt tud majd foglalkoztatni. Vagy: a kecskeméti AKÖV öt érettségi­zett fiút kér adminisztratív munkakörbe. Az Állami Pince- gazdaság pedig tíz lányt. A Ba­jai Gyógynövény Vállalat kise­gítő munkakörben három fiút. és tíz lányt. Az iskolaév második leieden t megkezdődtek a jelentkezések a t középfokú és a felsőfokú okta- 1 tási intézményekbe. Az általá- 1 nos iskolák nyolcadik osztályo- i sai és az érettségi előtt álló 1 fiatalok most határoznak, hogy hol akarnak tovább tanulni, mi­lyen munkakörben akarnak el­helyezkedni: milyen pályát vá­lasztanak. Ennek a kérdésnek megköny- nyítésére a megyei Pályaválasz­tási Tanácsadó tájékoztató fü­zetet bocsát ki, amelyben fel­sorolja a megyében található középfokú és felsőfokú tanintéz­ményeket, a különféle szak­munkásképző-iskolákat és szak- tanfolyamokat, valamint azokat a munkahelyeket, ahol a fiata­lok elhelyezkedhetnek. A tá­jékoztató már elkészült, s elő­reláthatólag március második felében kerül ki a nyomdából. Az érdekelt tanulók, szülők, és a pedagógusok tájékoztatá­sul megkérdeztük Tóth Imre elvtársat, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának vezető­jét, a Pályaválasztási Tanács titkárát a továbbtanulás és az elhelyezkedés lehetőségeiről. — örömmel számolhatok be róla — mondotta —, hogy a ko­rábbi évekhez képest bővültek a továbbtanulási és az elhelyez­kedési lehetőségek megyénk­ben. Az idén valamivel több fiatal hagyja el az általános iskola nyolcadik osztályát, mint tavaly, és magasabb lesz a vég­zős középiskolások száma is. Az előzetes felmérések szerint az általános iskola nyolcadik osz­tályából többen szándékoznak I ’középiskolába beiratkozni, mint az előző években, és hasonló­képpen nő az egyetemekre je­lentkezők száma. A korábbi években sem a kö­zépiskolák, sem az iparitanuló- > intézetek nem tudták fölvenni í valamennyi jelentkezőt. A követ­í kezö tanévben milyenek a ki­I látások? \ _ Minisztériumi utasítás van ) arról, hogy valamennyi tovább- < tanulásrá jelentkező általános 'iskolai tanuló részére a népgaz­dasági érdekek figyelembevéte­leivel lehetővé kell tenni a fel­vételt valamelyik középiskolá­ba, vagy szakmunkástanuló-is­kolába. A középiskolákban gya­korlatilag már tavaly eleget tudtunk tenni ennek a követel­ménynek, az idén pedig igyek­szünk megfelelni ennek a szak­munkásképzésben is. A tavalyi 2200 fő helyett az idén több mint 2700 tanulót vehetünk fel ipari és mezőgazdasági tanuló­nak. Különösen a mezőgazdasá­gi szakmunkásképzésbe bevon­hatók száma emelkedik. Milyenek a mezőgazdasági szakmunkásképzés lehetőségei? — Megyénk mezőgazdaságá­nak gyors üternű fejlesztése, a második ötéves terv, s még in­kább a húszéves távlati fejlesz­tési terv nagyszabású célkitű­zései, a kellő szakismeretekkel rendelkező szakmunkások sere­gének kiképzését teszi szüksé­gessé. Mint ismeretes, a máso­dik ötéves terv végéig 40 ezer hold új telepítéssel együtt 120 ezer holdra egészül ki szőlőte­rületünk. Ezenkívül 30 ezer hold ti gyümölcsös is létesül. Növek­szik a zöldségfélék termeszté­se. Az öntözött terület pedig déri az 50 ezer holdat. Egyút­tal gyors ütemben gépesítjük is i mezőgazdaságot. Mindez azt ' denti, hogy a mezőgazdasági zakmunkásképzésben a lehető­ségek szinte korlátlanok. A szakmunkásképzésnek ezt a te­rületét azonban sem a fiatalok, sem a szülők nem ismerik még eléggé, sőt a gazdaságok veze-

Next

/
Oldalképek
Tartalom