Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-01 / 51. szám
Paízs Éva kiállítása Fiatal pedagógusművész első bemutatkozásának lehettek tanúi azok, akik a városi művelődési ház tárlatát megtekintették. Az utóbbi egy esztendőben több ízben is rendeztek kiállítást, melyen egy-egy pedagógus-alkotóművész legújabb termését, hogy műveinek gyűjteményes bemutatását láthatjuk, örvendetes és a képzőművészeti oktatás Bács-Kiskun megyei eredményeit is dokumentálja, hogy nemcsak a nevelés közvetlen eredményeivel, az ízlésformálás nehéz és sok körültekintést kívánó munkájának megnyilvánulásaival gazdagítják pedagógusaink a társadalmi életet, hanem saját'művészi tö- rekvé^ik szép és figyelemre méltó Dokumentumaival is találkozhatunk egy-egy tárlaton, kiállításon. Paizs Éva alig több mint harminc képe, grafikája világosan mutatja érlelődő, erősödő tehetségét és tiszta, szép törekvéseit arra, hogy önálló, egyéni kifejezőkészségre tegyen szert mind a grafika, mind pedig a festészet világában. Olajképein két sajátos festői modor keveredik egymással. Egyes alkotásain e jegyek markánsan szétválnak, de mindkét irányzat fejlődő formakészséget, az ízléses, nyugodt kompozícióra való törekvést bizonyítja. Harsány, világító színei képeinek egyik csoportját kizárólagosan jellemzik a színek egymásra hatásának az árnyalat nélküli foltok vonzása —, taszításának tanulmányozása néha egészen érdekes eredményekre vezet. Ez a határozott érdeklődés a természet színessége iránt azonban lemondásra kényszer! ti nemegyszer a perspektivikus ábrázolás törvényeiről,, vagy a tiszta, világos kompozícióról. Ezek a határozott kontúrokkal rendelkező színes képek egyike, másika tarkának hat, és a felületeken nem a szín. hanem a festék világít. Oldottabb kontúrokkal, mint ahogy azt néhány csendéletén a Tűzliliom, a Virág-csendélet és a Citromos csendélet című kompozíciókon láthatjuk nyu- godtabb és egységesebb művészeti hatást ér el. A perspektivikus és kompo- zíciós / bizonytalanság szinte egyáltalán nem érződik, tollrajzain, grafikáin, melyeken tömör, meggondolt formaalkotásra, biztos- vonalvezetésre, egyszerűségre törekszik. Olajképei előadásmódjuk tekintetében kevesebb kiforrottságot mutatnak, mint grafikái. Inkább kerámia-falképek, vagy színes üvegablak-tervek világával, stílusával vannak rokonságban. (Érdemes volna tehetségének ezeket a vonásait ilyen vonatkozásokban is érvényesíteni, amellett, hogy a grafika igen nehéz, nagy mesterségbeli tudást kívánó technikájában tovább erősítené tehetségét.) Paizs Éva első kecskeméti kiállítása nagy reményekre jogosító tehetséges fiatal művészszel ismertette meg a megye- székhely művészet iránt érdeklődő közönségét. Egy olyan művész indulásánál adott tájékoztatót, aki most tágítja alkotói horizontját, keresi az utat a sajátos, egyéni stílus és mondanivaló kristályosításához. Csáky Lajos A Petőfi Népe megkérdezte Tóth Imre elvtársat, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának vezetőjét az íj pályaválasztási tájékoztatóról, a fiatalok lovábbtanulási és elhelyezkedési lehetőségeirói Békétlenség Magammal már meg nem békélek örök békétlenségben élek gond- farkasok közt bárány módra a lét egy ágába fogódzva. Virág mely. nem bír becsukódni s ezért gyümölcsöt sem tud hozni tenger ami feszíti medrét de máshol már ném terülhet szét mert a föld néhány kontinense új helyének parányi lenne. S mégis ember kinek a vére nem talál soha # békesség re terhét megkétszerezve hordja s önmagát soha meg nem oldja és így nagy kérdőjelként élek titokként mint a messzeségek s mindig lobogva sziporkázva mint az üveg mögé zárt lámpa mint az apró foszfor-állatkák saját fényüket nem láthatják de mindig másnak világítva az életük egy perc egy szikra. Ülök itt a kristályos csendben s motoszkáló gond ága serken hogy mégis elememben élek mert nyugtot nem áhít a lélek hiszen a mindennapok harca fenségével nyűgözve tartja és megtalálja boldogságát a küzdésben harmóniáját. f Az éj szíve utolsót dobban a halványuló csillagokban s hatalmas lengő levelekkel föléin nyílik a fény a reggel. GÁL SÁNDOR Diószegi)]? Balassi Anyóka. Kien» túlzás ez? A vállalatok es gazdaságok ilyen pontosan meg tudják állapítani a szükséges létszámot előre, még a kisegítő munkakörökben is? — Természetesen ezek az uatok nem lehetnek olyan pon- osak, mint a továbbtanulás és i szakmunkásképzés adatai. A teterjesztett jelentések főképp * i pillanatnyi helyzetet tükrözik, nem kötelezik a vállalatokat el évre előre. A tájékoztató idatai azonban munkahelyenként hozzávetőleg pontos, az jgpsz megyére vonatkozóan pe- lig a valóságos helyzetnek meg- elelo képet adnak. A jelentke- :ok elhelyezése különben sem )koz gondot, hiszen mint emlí- ettem, több a munkahely, mint tmennyi a jelenkező. Nem hallgathatjuk el eev ag- a tájékoztató efy kissé elkésett. Néhol már februáréiul lezárultak a jelentkezések. Mert nem lehetett előbb kiKésőn került a nyilvánosig ele az országos tájékoztató i?’ ? miénk pedig arra épült Külön gondokat okozott az hogy az országos tájékoztatóba több hiba csúszott. A legnagyobb akadály azonban az volt hogy a vállalatok az év kezdete előtt nem ismerték tervszámaikat nem tudhatták tehát előre, hogy a szakmunkásképzésben es a munkafelvételben milyenek lesznek a lehetősé- geik. Azonfelül: a Pálya válász- tasi 'Tanácsadó társadalmi szerv, aktívái társadalmi munkában dolgoznak, s csak kérhetik, de nem kötelezhetik a vállalatokat adatszolgáltatásra. iiíZ VMha,tó teh4t «*«*»> sem korábbi tájékoztatás? Az idei tapasztalatok alapján bizonyára meggyorsíthatjuk a munkát, s előbb kiadhatja* a tájékoztatót, akár néhány nettel is, különösen ha sikerül a nyomdával megegyezni, és lerövidíteni az előállítás idejét. ^ idén pedig úgy . igyekszünk SfUtteni, hogy külön sokszorosított példányokat küldünk ki .rn,ar, a jövő héten valamennyi iskolába, legalább az adatokat tartalmazó fejezetekből. az eddig szerzett tapasztalatok a pályaválasztásban Skb“n? ely<!ZkedéSl lehetősé. . A tájékoztató adatai is azt bizonyítják, hogy még mindig nem megnyugtató a lányok számaranya a szakmunkásképzésben. Bizonyára maguk a fiatalok is érzik ezt, mert a kö- zepiskolába jelentkezők nagy többségé lány. Azok is jelent- r akik nem óhajtanak felsőbb fokon tovább tanulni a fiuk közül viszont az ilyenek a szakmunkásképzésben igyekeznek elhelyezkedni. Főképp a munkahelyek vezetői a hibásak ebben úgy hiszem, mert oda is szívesebben alkalmaznak fiút ahol a lányok nagyon jól megfelelnének. Különösen az iparban nagyon kevés a nő. Vannak azután bérpolitikai problémák is. Az egészségügyi tanfolyamo- kon például, szintén csekély a létszám, mert míg a tanfolyam idején szép fizetést kapnak a hallgatók, a képesítés megszerzőé után alig emelkedik a bérük. Hasonló gondjaink vannak a mezőgazdasági szakmákban olyan különbséggel, hogy a jó termelőszövetkezetekben egyre szívesebben jelentkeznek a fiatalok mezőgazdasági szakmun- kaskepzesre, de a gyenge tsz- ekben csak elvétve akad jelentkező. Gátló tényező a mezőgazdasági szakképzés előtt az is hogy a termelőszövetkezete' egy része nem hajlandó a véé zett szakmunkásoknak tíz szí zalékos bérkiegészítést adni. 01 sem. isppen ezen az euai- :iéknél több gondot kell fordítanunk a mezőgazdasági szak- :épzés propagandájára. A most ,‘lkészült tájékoztatóban rész- etesen megmagyarázzuk, hogy 1 mezőgazdasági tanulónak f” zerződött fiatalok ugyanolyan ‘lőnyökben rés2£sülnek, mintáz t pari tanulók. Az előírt képzé- * á idő után vizsgát tesznek, ® zakmunkás-bizonyítványt kap- iák és ezzel egy időben gon- *e ioskodunk a munkábaállításuk- , •ól is. kl Milyen kilátásaik vannak azok- ^ nnk a tanulóknak, akik az ál- talán os iskola vagy a közép- iskola elvégzése után nem tanul- Z( nak tovább? Qj — Számottevően megnőveked- te :ek az elhelyezkedési lehető- ai légek. Sőt, úgy állunk, hogy csaknem három és fél ezerrel :öbb fiatal helyezkedhetne el a megyében, mint amennyi a munkahelyet igénylők száma, itt azonban meg kell jegyezni, hogy a munkahelyek egy része sj időszakos foglalkoztatást ad is csupán, nem pedig állandó K munkát. Különösen a mezőgaz- h dasági és építőipari munkahe- ti lyek ilyenek. Feltétlenül szűk- g ség van azonban arra, hogy is- h mertessük ezeket is, s a peda- ti gógusok egyik fontos feladata, n hogy a népgazdaság és a ta- e nulók közös érdekeit figyelem- z be véve irányítsák nemcsak a r fiatalok továbbtanulási, hanem g elhelyezkedési szándékait is. t Mit mond minderről a tájé- S koztató? !; — A tájékoztató tartalmazza 4 az általános elvi célkitűzéseket, 1 s ezen felül a lehető legrészletesebben adja a középiskolák, a felsőfokú intézetek és a tanfolyamok címjegyzékét. Külön j nagy fejezetet alkot a közel j száz különböző szakmáról szóló j tájékoztató. Itt csoportokba fog- 1 laltuk az ipari, az építőipari, a i mezőgazdasági és egyéb szak- 1 mákat. A mezőgazdasági szak- i munkásképzésben tájékoztatást 5 adunk arról is, hogy milyet a £ gyakorlati és elméleti képzés i módja, rendszere. Például a i mezőgazdasági gépésztanuló 1 részt kell vegyen a szántóföldi munkában, a szántásból a betakarításig, ezenkívül meg kell ismernie a raktári munkákat is a speciálisan gépkezeléssel kap- , csolatos tevékenységen kívül. A szakmunkásképzésben ezenkf- , -vül azt is meg kellett határoz- ! nunk, hogy milyen létszámban j és hova vehetők fel általános , iskolát végzettek, vagy érettsé- gizettek stb. Is mértét i-e a tájékoztató a sn®- ciális vonatkozásokat? — Igen. Tájékoztat a kollégiumi felvételi feltételekről és a térítési összegekről is. Hasonlóképpen jár el a < bentlakásos tanfolyamok esetében. Hogyan ad számot a tájékoztató az elhelyezkedés lehetőségeiről? — Ezeknek az adatoknak az összegyűjtése igen nagy munkát követel, mert járásonként csoportosítva, munkahelyenként akartuk ismertetni a felvételi lehetőségeket. Sikerült olyan részletes tájékoztatót i adnunk a pedagógusok és az érdeklődők kezébe, amely feltünteti, hogy például a tiszakécskei Űj Élet Termelőszövetkezet hatórás munkaidőben 30 általános iskolát végzett fiút és 50 hányt tud majd foglalkoztatni. Vagy: a kecskeméti AKÖV öt érettségizett fiút kér adminisztratív munkakörbe. Az Állami Pince- gazdaság pedig tíz lányt. A Bajai Gyógynövény Vállalat kisegítő munkakörben három fiút. és tíz lányt. Az iskolaév második leieden t megkezdődtek a jelentkezések a t középfokú és a felsőfokú okta- 1 tási intézményekbe. Az általá- 1 nos iskolák nyolcadik osztályo- i sai és az érettségi előtt álló 1 fiatalok most határoznak, hogy hol akarnak tovább tanulni, milyen munkakörben akarnak elhelyezkedni: milyen pályát választanak. Ennek a kérdésnek megköny- nyítésére a megyei Pályaválasztási Tanácsadó tájékoztató füzetet bocsát ki, amelyben felsorolja a megyében található középfokú és felsőfokú tanintézményeket, a különféle szakmunkásképző-iskolákat és szak- tanfolyamokat, valamint azokat a munkahelyeket, ahol a fiatalok elhelyezkedhetnek. A tájékoztató már elkészült, s előreláthatólag március második felében kerül ki a nyomdából. Az érdekelt tanulók, szülők, és a pedagógusok tájékoztatásul megkérdeztük Tóth Imre elvtársat, a megyei tanács vb munkaügyi osztályának vezetőjét, a Pályaválasztási Tanács titkárát a továbbtanulás és az elhelyezkedés lehetőségeiről. — örömmel számolhatok be róla — mondotta —, hogy a korábbi évekhez képest bővültek a továbbtanulási és az elhelyezkedési lehetőségek megyénkben. Az idén valamivel több fiatal hagyja el az általános iskola nyolcadik osztályát, mint tavaly, és magasabb lesz a végzős középiskolások száma is. Az előzetes felmérések szerint az általános iskola nyolcadik osztályából többen szándékoznak I ’középiskolába beiratkozni, mint az előző években, és hasonlóképpen nő az egyetemekre jelentkezők száma. A korábbi években sem a középiskolák, sem az iparitanuló- > intézetek nem tudták fölvenni í valamennyi jelentkezőt. A követí kezö tanévben milyenek a kiI látások? \ _ Minisztériumi utasítás van ) arról, hogy valamennyi tovább- < tanulásrá jelentkező általános 'iskolai tanuló részére a népgazdasági érdekek figyelembevételeivel lehetővé kell tenni a felvételt valamelyik középiskolába, vagy szakmunkástanuló-iskolába. A középiskolákban gyakorlatilag már tavaly eleget tudtunk tenni ennek a követelménynek, az idén pedig igyekszünk megfelelni ennek a szakmunkásképzésben is. A tavalyi 2200 fő helyett az idén több mint 2700 tanulót vehetünk fel ipari és mezőgazdasági tanulónak. Különösen a mezőgazdasági szakmunkásképzésbe bevonhatók száma emelkedik. Milyenek a mezőgazdasági szakmunkásképzés lehetőségei? — Megyénk mezőgazdaságának gyors üternű fejlesztése, a második ötéves terv, s még inkább a húszéves távlati fejlesztési terv nagyszabású célkitűzései, a kellő szakismeretekkel rendelkező szakmunkások seregének kiképzését teszi szükségessé. Mint ismeretes, a második ötéves terv végéig 40 ezer hold új telepítéssel együtt 120 ezer holdra egészül ki szőlőterületünk. Ezenkívül 30 ezer hold ti gyümölcsös is létesül. Növekszik a zöldségfélék termesztése. Az öntözött terület pedig déri az 50 ezer holdat. Egyúttal gyors ütemben gépesítjük is i mezőgazdaságot. Mindez azt ' denti, hogy a mezőgazdasági zakmunkásképzésben a lehetőségek szinte korlátlanok. A szakmunkásképzésnek ezt a területét azonban sem a fiatalok, sem a szülők nem ismerik még eléggé, sőt a gazdaságok veze-