Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-04 / 53. szám
IMI március 4, srerdz 3. oldal Kétharmad — egyharmad Kényszerű autarchia A múlt év Ipari berkekben sok szó esik manapság a termelékenység emeléséről. Erről beszél a munkás, a műszaki, a gazdasági vezető, erről tanácskoznak a párt- szervezetek, szakszervezetek gyűlésein. Kutatják, keresik a módját, miként hajtsák végre az MSZMP VIII. kongresszusának azt a határozatát, miszerint a termelés emelését kétharmadrészben a termelékenység növelésével, s csupán egyhaimad részben a munkáslétszám bővítésével kell végrehajtani. S hogy e határozat a reális lehetőségek figyelembevételével vált országos célkitűzéssé, azt a Kiskunhalasi Baromfifeldolgozó Vállalat példája is híven tükrözi. Perdöntő számok Ennél a vállalatnál az elmúlt évben nem is kétharmad, hanem még ennél is jobb arányban a termelékenység növelésével érték el az előirányzott termelésemelést. Ami a vállalat egész tevékenységét illeti, műszaki fejlesztéssel, a munkateljesítmények emelkedésével, minőségileg jobb áru előállításával, a felvásárolt, illetve a hizlaldából kikerült baromfik átlag- súlynövelésével, jobb munka- szervezéssel a termelékenység 37,7 százalékkal szárnyalta túl náluk az előző évit. Ha pedig csak az ipari tevékenységet elemezzük — az adatok tanúsága szerint — mindössze 0,8 százalék választja el őket a kétharmad — egyharmad arány elérésétől, s ez nem sok vállalatnak sikerült az elmúlt évben megyénkben. Amíg ugyanis a Megint gyarapodtunk — mutat néhány nappal a zárszámadó közgyűlés után a Kékes típusú televíziókészülékre Beszterczei Pálné, a fel- sőszentiváni Űj Élet Tsz egyik gazdájának felesége. Kislánya, Marika (a kép bal oldalán) is elégedetten mosolyog, s a szintén jelenlevő Borsodi János, a közös gazdaság elnöke jóleső érzéssel veszi tudomásul azt a tényt, hogy a tv-tu- lajdonosok száma a szövetkezeti gazdák soraiban eggyel megint növekedett. Az Új Életben egyébként ez éppenséggel nem megy csodaszámba, hiszen 47,50 forintot fizettek egy munkaegységre. Beszterczei Pál. mint állatgondozó, harmincháromezer forintot vitt haza a közösből. Ám a felesége sem tétlenkedett: a háztáji gazdaságban hat sertést hizlalt meg és egy növendékbikát nevelt fel, majd adott át a felvásárlóknak. Ily módon 11 ezer forint jövedelemre tettek szert. mérlege a Kiskunhalasi munkáslétszám 4,6 százalékkal növekedett, addig az üzem termelése 13,9, az egy munkásra jutó termelés pedig 8,9 százalékkal emelkedett 1962-höz viszonyítva. A termelés emelését tehát 65,9 százalékos termelékenységnöveléssel érték el. A siker nyitja Méltán érdeklődésre tart számot, hogyan érték el e nagyszerű eredményeket? Részben választ ad erre az a tény, hogy az üzemben hat szocialista brigád működik, amely 79 munkást tömörít lelkes kis kollektívákba. Ezenkívül másik hat brigád a szocialista cím elnyerését tűzte célul. Még érthetőbbé válik azonban a siker, ha a brigád-megbeszélésekről, termelési tanácskozásaikról készült jegyzőkönyveket lapozgatjuk. Egy-egy ilyen megbeszélésen olyan élénk viták bontakoztak ki, mintha nem is egy üzemrész, hanem az egész baromfifeldolgozó ipar ügyeiről tárgyaltak volna magasabb szinten. Ám, ha nem is az egész iparág, de a Kiskunhalasi Bar- nevál termelési sikereit jól megalapozták. — Van tojásmosó gépünk, de nincs megfelelően kihasználva — hangoztatták a József Attila brigád tagjai. Javasolták, hogy állapítsanak meg normát a tojásmosó gépen dolgozók számára. S a brigád tagjai nemcsak szóban, hanem amikor tettekre került sor is megálltak helyüket. Ők maguk segítették a norma kidolgozását, amelynek alapján öO százalékkal növelték a gépen dolgozó munkásnők teljesítményét. Az általuk javasolt munkaszervezéssel pedig 2,1 százalékkal emelkedett az üzemrészben a termelékenység. A „Vasas” karbantartó brigád tagjai arról beszéltek, hogy egy sor újítás bevezetésére van lehetőség, s ezáltal nagyobb beruházások nélkül is lehet bizonyos* mértékig növelni a termelékenységet, javítani a minőséget. A szó tőlük sem szállt el nyomtalanul, 43 újítást nyújtottak be, s ebből 33-at fogadtak el. És még néhány javaslat Anyagköltség csökkentésére tett vállalást a gépkocsivezetőbrigád. Egy év alatt 318 868 forint értékű üzemanyaggal fogyasztottak kevesebbet. A Ga- garin-brigád azt javasolta a vállalati vezetőknek, hogy a hizlalda részére lemezből készült vályúkat készíttessenek, mert a favályúk gyorsan szétszáradnak, tönkremennek. A zökkenőmentes termelés biztosítására vállalták, hogy rendszeresen foglalkoznak a hizlaldába kerülő Barneválban új munkásokkal, s átadják nekik munkamódszereiket. A Zrínyi-brigád tavaly két esetben is tett olyan munkaszervezési javaslatot, amelynek alapján csökkenteni tudták az üzemrész létszámát. s más, munkaerőhiánynyal küzdő részleg gondjain enyhítettek az itt feleslegessé vált dolgozók átirányításával. Gugel Zoltánná, a József Atti- la-brigád tagja, szóvá tette, hogy a kopasztó üzemben a szalagon az egyik kapocs hosz- szabb, a másik rövidebb láncon függ. Ez fárasztja a munkásnőket, s különösen a munkaidő vége felé emiatt jelentősen csökken a termelékenység. A láncokat javaslatára egyforma hosszúságúra szerelték át. Mindez csak ízelítő abból, amit a Kiskunhalasi Baromfi- feldolgozó Vállalatnál tapasztaltunk. Még hosszan lehetne sorolni azokat az értékes javaslatokat.. ötleteket, lelkes válla1 lásokat, amelyek megvalósításának segítségével az üzem dolgozói az elmúlt évben oly szép sikereket arattak a termelékenység emeléséért vívott harcban. Nagy Ottó Tullia, Florida... A Bajai Férfifehérnemű Gyár készáruraktárában naponta 11 ezer darab férfi és gyermekinget vesz át és készít elő szállításra Ceglédi Já- nosné, Horváth János, Szent- iványi Mátyás, Bállá József, s a többi raktári munkás. Bár még tél van, itt már melegebb időre készülnek. Nagy szériákban gyártják az üzemben a nyári ingeket. Néhány újdonságot is látunk a raktárban, közöttük a divatos, modern mintájú és fazonú Neva santung, Deborah, Tuilia, Florida és Lola elnevezésű, jó minőségű műszálas anyagokból készült férfi és gyermekingeket. Képünkön Ceglédi Jánosné rendezi a bizonyára majd közkedveltségnek örvendő ingféleségeket. T. S. A tavasz küszöbén Megkezdtük a Növénytermesztési terveink teljesítéséhez szükséges, hogy minden munkát időben végezzünk el. Különösen vonatkozik ez a mi erősen száraz éghajlati viszonyaink mellett a tavaszi szántás-vetésre. A téli csapadék megőrzése, a talaj gyommentesen és megfelelő kultúr- állapotban való tartása gyors és sokrétű tevékenységet kíván, s erre fel kell készülni. Gondot jelent ez nálunk a nemesnádudvari Kossuth Termelőszövetkezetben is. Már elegendő saját gépparkkal rendelkezünk ahhoz, hogy mindent géppel végezzünk, ehhez azonban jó szervezés is szükséges. A felkészülés lényegében már a brigád- és a munkacsapat-megbeszéléseken kezdődött. Arról tárgyaltunk mit. mikorra, hogyan készítsünk elő, hogy ne legyen fennakadás. Elkészítettük a gépjavítás ütemtervét, megállapodtunk a gépállomással elsősorban a főjavításokra. Abban a reményben, hogy a Bajai Gépállomás javító műhellyé való átszervezése után e tekintetben gondjaink könnyebben megoldódnak, szerződést kötöttünk a teljes műszaki ellátásra. Sajnos, a községi villanyhálózat rekonstrukciója miatt több mint 2 hónapig nem volt áramszolgáltatás a községben, ami nehezítette műhelyeink munkáját. A gépállomáson igen szűkén van alkatrész, ami szintén sok gondot A Kunbajai Állana Gazdaság a korábbiakhoz hasonlóan az elmúlt évben több mint 700 holdon telepített szőlőt — valamennyit 240 centis sortávolságra. — Eddig rendben is volnánk — mondja Bánóczky Zoltán, a gazdaság főmérnöke. — A fő gond azonban az új szőlők megművelése. Természetesen gépekkel, hiszen a széles sorköz is ezt a célt szolgálja. Csakhogy erre alkalmas gépeket a gazdaság nem tud vásárolni, egyszerűen azért, mert — nincsenek. így aztán a főmérnök összefogott Hambalkó Péterrel, az üzemeltetési vezetővel, meg Elmi József művezetővel, s közösen megkonstruálták gazdaságuk részére a széles sorközre alkalmas kultivá- tort, valamint a fedő és a nyitó ekét. Kiderült, hogy a nagyüzemi ültetvényhez megfelelő permetezőgép sincs a kereskedelmi forgalomban. Ekkor a kis újítóegyüttes segítségére sietett Tóvízi Imre, a megyei igazgatóság főmérnöke, s megszületett az UE—28-as univerzális traktorra szerelhető növényvédő gép. Mindenesetre örvendetes, hogy ilyen újítói vannak a mezőgazdasági nagyüzemnek. Az „autar- chiára” való kényszerű berendezkedés azonban már kevésbé örvendetes, annál is inkább, mert nemcsak Kunbaján telepítenek hasonló sortávolságú szőlőt, hanem szerte a megyében, sőt az ország többi homokos vidékein is, sok-sok ezer holdon. Tudják ezt a gazdaság vezetői is, akik már az elmúlt évben több országos értekezleten felvetették a széles sorközű ültetvényekre alkalmas gépek gyártásának szükségességét. Már úgy tűnt, hogy néhány mezőgazda- sági gépgyár vállalja is a szükséglet kielégítését —, aztán mégis lemondtak róla. így aztán a kunbajai gazdaság műhelyében újabb 25 permetezőgépet kell elkészítem, bár igaz, ebben közreműködik a Bajai Vas- és Fémipari Ktsz is. A mezőgazdasági nagyüzemnek tehát olyan ágazattal is kell foglalkoznia, ami — enyhén szólva — „nem vág a profiljába”. Állami gazdaságainknak ugyanis elsősorban az a feladatuk, hogy gépeket alkalmazzanak, s nem az, hogy gépeket gyártsanak. —i —1 növénytermesztés szakosítását okoz. Csátaljára és Bácsalmására is járogatunk alkatrészekért, sajnos, még nem fordult elő egyszer sem, hogy valamennyi szükséges alkatrészt megkaptunk volna. Megbízottunk Kecskemétet is felkereste, de az AG- ROKER sem tudott mindig segíteni, sőt Budapesten sem járt sok esetben eredménnyel, számtalanszor magunk készítünk el egy alkatrészt, vagy újítunk fel sok munkával. Mindezeket a nehézségeket próbáljuk leküzdeni, hogy a tavaszi munkák megkezdésekor gépeink rendelkezésre álljanak. A javítások befejezésekor, régi szokásunkat megtartva gépszemlét tartunk, hogy még a megindulás előtt az esetleges kisebb hibákat kijavítsuk. Menetközben nemcsak a gépesítés vezetői, hanem a brigádvezetők és a szakvezetők is ellenőrzik a munkákat. A gépek előkészítése mellett másik fontos tennivaló a vetőmagvakról való gondoskodás. Ez is megtörtént. Mindegyiknél csí- ráztatási próbát végzünk, hogy a megfelelő növényállományt biztosíthassuk. Megállapítottuk, hogy a borsó csíraképessége gyenge, ezért tisztítására még nagyobb gondot fordítunk, mert a esi rázta tási próbát a nyers, tisztítatlan terményből vettük. A többi növény magjának csírázóképessége jó. A télen előkészítettük a növénytermesztés szakosítását — megszilárdítottuk a munkaszervezeteket. A permetező munkacsapatok mellett a fiatal szőlők művelését például az Endrődi- brigádra bíztuk. Ez a fő tennivalójuk, azonban amikor idejük van, más növényeket is művelnek. Másik szakosított brigádunk a Hollósi-féle, melynek feladata a gyümölcstermesztés, a növényvédelem és a kertészkedés. Két szántóföldi növény- termesztő brigádunk: a Deve- cseri és a Baumgartner. Közvetlenül a növénytermesztő brigádvezető állandó irányítása alá tartoznak a fogatok is. Egyes brigádokban kialakult a „törzstagság”. Vannak, akik évek óta azonos munkakörben dolgoznak megismerve, megtanulva a nagyüzemi gazdálkodás követelményeit. 0 * Önálló brigádban vannak az erő- és munkagépek kezelői. A szocialista brigád címért küzdenek. Az elmúlt gazdasági évben teljesítették a feltételeket, és reméljük az idén el is nyerik a megtisztelő címet. Közvetlenül a szakvezetőtől kap ják az utasításokat, saját brigádvezetőjük irányításával dolgoznak, munkájukat pedig a növénytermesztési brigádok ellenőrzik. Haralyi Ervin tsz-elnök
