Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-29 / 75. szám

„Átszelik” az ősi városi Korszeríí hidakat építenek Campiiig-táboi* a Duiiaparlon Városfejlesztési tervek kalocsait A példa ragadós A film: tv inspiráló hatásáról folyton hallunk, olvasunk hí­reket. Emlékezünk, hogy a Teli Vilmos tv-folytatásai mennyire megnövelték a játékboltok nyil- forgalmát. Már-már úgy volt. hogy nyilipari pótszaktanfolya- m-okat kell indítani a merede­ken felfelé ívelő nyilszükséglet kielégítésére. Mióta a Tenkes kapitányának kosztümös jelene­tein izgul az ifjúság s a fiata­los kedélyű felnőtt társadalom, lépten-nyomon a kapitányra, Veronikára, Dudva uramra, ha­sonlítják az emberek — ismerő­Több mint ezeréves múltra tekint vissza Kalocsa. Már Ist­ván király korában jelentős te­lepüléssé féjlődött ki ez a Duna men ti városka —,« ma megyénk egyik járási székhelye' — Városunkban tizenegy mű­emlék és tíz műemlék jellegű épület van, melyek nehezítik az egységes, új és kői-szerű város­kép kialakítását — mondta Bo- zsó Ferenc városi főmérnök, aki­vel a február közepén megtar­tott részleges átrendezési szem­le tapasztalatairól beszélgettünk. — Az utak központosított iránya miatt ugyanis a nagy forgalmú piacnapokon köz­lekedési „dugók" keletkez­nek a belterületen, melyek lassítják a forgalmat, növelik a baleseti veszélyt. Az UVATERV — Üt- és Vas- úttervező Vállalat — 1959-ben készített egy forgalomszámlálási statisztikát a város területén, mely megállapította, hogy a for- galomfennakadás megszünteté­sét, a gyors, balesetmentes át­haladást csak új keresztutak kialakításával lehet elérni. A városba öt út vezet be, il­letve ki. Ezekből kettőn híd köti össze Kalocsát a külterülettel. A két hídon — Foktői úti és Marx téri — halad át az össz­forgalom 35 százaléka. Amellett ezek a hidak már nem tudják kielégíteni a megnövekedett for­galmat. — A hétéves városrendezési A város másik hídja a pap­rikafeldolgozó két telepét köti majd össze. Mindkét híd építése még ebben az évben megkezdő­dik. — A terepszemle során fel­mértük Kalocsa és környéke lakóinak hét végi üdülő­helyét, a meszesi Duna-partot is. Az 1516-os íolyamkilométertől há­romszáz méter hosszúságban ví- kendezésre igen alkalmas terü­lettel rendelkezik városunk. — Mintegy 30 ezer négyzetméteres területen tudunk hét végi, kul­turált pihenőhelyet kialakítani. A vendéglátóipar létesített ugyan a parton egy éttermet — a Kék Duna vendéglőt —, de ez a létesítmény nem tudja kielé­gíteni a szombat—vasárnapokon itt pihenő mintegy háromezer ember igényét. Amellett öltözőhelyiségekkel sem rendelkezik a fürdőtelep. — Készülőben van a fürdő­terület települési terve — mond­ta Bozsó elvtárs. — Ebben az esztendőben elkészítjük a jelen­leg életveszélyes, rozoga fahíd helyén a betonhidat. A parton öltözőket építünk és egy büfét, a gyermekek részére pedig a Duna vizéből táplált fürdőme­dencét. s campingtáborl is léte­sítünk. A jövő évben pedig hoz­zákezdünk a város és az üdülő­part közötti útszakasz felújítá­sához — fejezte be tájékoztatá­sát Bozsó Ferenc főmérnök. seiket. Most a Boccaccio 70 , című film nevelő hatásáról szerez­hettünk tudomást. Egy délolasz városkában, Beneventeben kis­korúak megrontása és kerítése vádjával tartóztattak le két cél­lövölde tulajdonost. Mint a Boccaccio 70-ben láttuk, Sophia Lorent sorsolták ki lottónyere­ményként. A most letartózta­tott céllövölde tulajdonosok az­zal csalogatták a közönséget, hogy azok között, akik legjob­ban bánnak a fegyverrel, fia­tal lányokat/sorsolnak ki. Véde­kezésül arra hivatkoztak, hogy az ötletet az említett filmből vették. A tv-ből sokan értesültünk arról a gusztustalan hencegés­ről, mellyel Cassius Clay a Lis­ton elleni győzelme után ma­gát a világ „legnagyobb, leg­szebb és legokosabb” ökölvívó­jának nevezte ki. Egyik főváro­si lapunk most ad hírt arról az öt komlói fiatalemberről, aki Clay és Liston „követőinek" so­rába lépett. A tv-közvetítést borozgatva nézték végig, és a látottakról, no meg a felhajtott bor és konyak erejétől megih­letve egyikük haragosát véresre verték. Félő, hogy effajta vérmes legénykékre Cassius Clay leg­újabb hencegése is ráragad. Clay terve az. hogy hátat fordít az ökölvívásnak és New York város polgármesterévé válasz­tatja magát. Ha most Clay újabb magyar hívei között is akad, aki ki­nyilvánítja magáról, hogy ő a legnagyobb, legszebb és legoko­sabb, — mit fogunk csinálni? Pláne, ha polgármesteri széket követel. Legjobb megoldásnak látszik, ha az ilyet exportálnánk. Hadd legyen New Yorkban ellenje­löltje Cassius Claynek. (t) tervünk első állomása két „harántút" és több új híd építése — folytatta a főmérnök. — A terepszemlén kijelöltük az épí­tésre kerülő hidak helyét is. Az Ecetgyár utcát alakítjuk ki az egyik tehermentesítő úttá. Az egyik vasbetonhíd is itt készül majd el, mely keresztül íveli a Vajas-csatornát. A másik forgalomterelő — a Széchenyi út — a város északi oldalán a budapesti műút „be­érkezésétől" indul el. A mellette elterülő, jelenleg gyéren lakott területen a következő ötéves tervidőszak alatt 1200 lakás épül. A város belső területén — a harántút építése miatt — hu­szonhat vályogból vert, már életveszélyes állapotban levő ház szanálása vált szükségessé. K. M Teljesítette első negyedévi tervéi a szénbányászat A Nehézipari Minisztérium bányászati műszaki főosztályá­nak előzetes adatai szerint a szénbányászat szombaton telje­sítette első negyedévi termelési tervét. A második termelési harmad végére, 14 órára együtt volt az első negyedévre elő­irányzott 2 781 820 tonna szén. A harmadik harmadban és ked­den, a negyedév utolsó napján várhatólag még 150—160 ezer tonna szenet adnak a bányák, s ezzel túlteljesítik az iparág ne­gyedévi termelési tervét. (MTI) 4 tiírirralóíereniből: Békítő tárgyal ás Gyakorlott gépírónöt keresünk azonnali felvétel­re Jelentkezés: Alföldi Ál­lami Pincegazdaság sze­mélyzeti vezetőjénél. Kecs­kemét. Katona József tér 3. 1190 Amikor kinyílik a nagy, bar­na ajtó, egy pillanatra behallat­szik a bíróság folyosójának zsi- bongása a tárgyalóterembe, ahol éppen békítötárgyalásra készül­nek. Jól öltözött nyugdíjas asz- szony foglal helyet, szemben a bíróval. Magabiztosság sugárzik róla. Ügyvédje is úgy ül mellé, mint aki biztos a dolgában. Az asszony Budapestről utazott le Kecskemétre és M. Árpádnénak hívják. Mellette, jobbra ül sógornője, özvegy B. Istvánná. Külsője egyszerű, magatartása szerény. Alkalmi munkából él, egyetlen kis konyhahelyiségben lakik ab­ban a házban, amely a mellette ülő kifestett nyugdíjas asszony tulajdonát képezi. A lakással meg is volna elégedve. A vita azonban nem ezen folyik. Vagy talán mégis ... ? — Volt orvosnál az eset után? — teszi fel a kérdést a bíró özvegy B. Istvánnénak. — Nem mentem el, mert ne­kem nincsen pénzem, és akkor cipőm sem volt. hogy olyan helyre menjek. A rendőrségre bementem és ott látták a sebe­met . „i — Megverte az itt jelen levő M. Árpádnét? — Nem olyan természetű asz- szony vagyok, hogy verekedjek. Életemben nem voltam bírósá­gon, de most még abból a kis konyhából is ki akar lökni. Nem én emeltem kezet a sógor­nőmre, de védekeztem mikor rám támadt. . . Akkor már én is ütöttem. Az „ellenfél” fejét csóválja, gúnyosan mosolyog, megjegyzé­seket tesz. Láthatóan lebecsüli a másikat, néhai testvérének özvegyen maradt feleségét. Per­lekedni jött a bíróságra, ö el­ment az eset után az ötvöshöz, s most a látlelet ott van az ira­tok között. Tanúkat nevez meg, akik látták és bizonyítani tud­ják, hogy nem ö kezdeményez­te a verekedést. Mikor a bíró kérdést intéz nozzá, mosolyogva áll fel. — Hogy én mit tudok elmon­dani? Ugyanazt, amit beadvá­nyomban leírtam. Az a színtisz­ta igazság! — Nézze kérem — szólt köz­be a bíró türelemmel — nem volna helyesebb, ha a perleke­désnél egyszerűbb megoldást Négrxxax kis óvodás A jövő építői. Ma még apró játékkockákból, de két évtized múl­va már hatalmas előregyártóit elemekből rakják össze a házakat. „Munka" után jól esik az ebéd. | Még azoknak a kis emberpa­lántáknak is, akik otthon nem­egyszer „meggyőzik” az anyu­kát, mondván: nem vagyok éhes . . . nem szerelem . .. Mol­nár Mária óvónőképző» gyakor­lati foglalkozáson ismerkedik leendő tanítványaival, s szerc- tetre méltóan. biztonságosan mozog közöttük. T. M. (Lakatos . Sándor felvételei.) Kiskunfélegyházán megtízsze­reződött az óvodai helyék szá­llá a felszabadulás előtti idők- íöz viszonyítva. Jelenleg hét ivódat (ebből öt napközi ott- lonos) négyszázegy gyermek lá- ogatja és tizennyolc óvónő fog- alkozik az apróságokkal. Nyu­godtan végezhetik munkájukat a szülök, szemük lénye nem nélkülözi a puha családi fész­ket, a szeretetet és gondosko­dást. Az óvoda az iskpla előszobá­ja Itt-kapja meg a kis diákje- lölt az első leckét a fegyelem­ből, a közösségi életformából, i felnőttek i ránt i tiszteletből. Ma még mesével, dallal, tánc­cal, játszva tanulnak, holnap már a nagyobb, [komolyabb fel­adatokat is meg tudják majd oldani. RE lOKI NEPE v Magyai Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács tap.ja Főszerkesztő őr. ' ’either Daniel Kiadta ^ Rács megyei ' Lappiadé váílaJat ’leiös kiadc: Mezei litván igazgató ^Tprkesztőség’ Kecskemet Városi Tanáesha? Szerkesztőségi telei m központ 26-19 25-16 Kiadóhivatal: Kecskemét. Szabadság lér i -i Teneszti a Magyar Posta Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél Előfizetési díi i hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda v Kecskemét /- Telefon: 11-85 Index: 25 >65. választanák? Magának is jobb lenne, ha kibékülnének, hiszen mégiscsak rokonok. A sógornő­je azt állítja, hogy kölcsönösen ütötték egymást, éppen ezért béküljenek ki, ne folytassák a veszekedést. — Tisztelt bíróság! — kezdi nagyhangon M. Árpádné, — Békülésröl szó sem lehet . . . és hajtogatja, hogy csatolva a látlelet és kéri B. Istvánná megbüntetését, mert ő nem ver­te meg. hanfem az rontott rá. — B. Istvánná, mi a vélemé­nye a békülésről? — Kérem, én nem haragszom rá, eddig sem bántottam, csak hagyjon engem békén. De ha ő a büntetésemet kén, én is azt kérem a bíróságtól: büntessék meg ót is, mert megvert engem. Erre tanúkat tudok állítani. És folyik a békéltető tárgya­lás. Eredménytelenül. A roko­nok nem békülnek, haragszanak egymásra, mert az özvegy nem akar kimenni a lakásból. Ugyanis nincs hová. A tárgya­láson ezt B. Istvánná mondta, M. Arpádné pedig nem tudta megcáfolni. A sógornők nem békültek ki. Amikor elhagyják a tárgyaló- termet B. Istvánná majdnem sírva mondja, hogy ő soha nem bántotta azt a másikat, aki fe­jét magasra szegve tűnik el a barna ajtó mögött, És M. Ár­pádné indulatos szavai még ak­kor is a fülembe csengenek, amikor már az utca forgatagá­ban siet az állomásra: „Nem békülök. Ezt az ügyet le kell folytatni és kérem, hogy B. Istvánnét büntessék meg!” A tárgyalásra — ahol tanúk és egyéb • bizonyítékok alapján fog határozni a bíróság — maid csak néhány hét múlva ke ! sor az eredménytelen bák-yiő- tés után. Vajon rácbrrd-e ad­dig M. Árpádné. hogy rokon '- val szemben tanúsított — n - a.békéltető tárgyaláson is ! ­vés sikerrel leplezett — kar ságát nemcsak sógornője, i mások is elítélik? Gál Sándor Azonnali belépésre kere­sünk magas nyomású olaj- rűtéses kazánhoz vizsgázott fűtöket. Tejüzemi munkára segédmunkásokat. Munkaruha, szállás, étke zés biztosítva. Munka- könyvvel, tanácsi igazo­lással jelentkezés a Kalo­csai Tejüzemnél. ________________________1166

Next

/
Oldalképek
Tartalom