Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-29 / 75. szám
1964. március 29, vasárnap 3. oldal Alig bújtak ki a tojásból — s máris mintha „gondterheltnek” látszanának! Vagy csak egyedül érzik magukat a kotlós-m^- ma nélkül?. Am az is lehet, hogy elégedetlenek a felhők mögül tétován, erőtlenül kikandikáló napsugárral. Ha igy van, nemcsak ők az egyedü- liek akik a türelmetlen várakozás álláspontjára helyezkedtek. Mi is sóvárogva várjuk már az igazi, melengető tavaszi napfényt .., Gazdagodó csoport változó táj Jobb együttműködést Tavaszünnep Mióta az ember keze- nyomát megtaláljuk az öt környező világon, mindig rábukkanunk egy sajátságos szimbolikus emlékre. Ez az egyszerű, jelentésében mégis különös jelkép a tojás. A hajdani természeti népek ezt a formát verték ki ércből övükön, fegyverük markolatán. Tojást tettek a sírokba, vagy ha az nem volt. az arra formázó kavicsokat. Ősidők óta szerepel tavaszi ünnepeken a tojás. Tavasszal tojásajándékka] kedveskedtek egymásnak az egyiptomiak, perzsák, kínaiak, ógermánok, ószláv népek egyaránt. A természet újraébredésének ezt a jelképét mindig átvette az utókor. Mi is. Mit fejez ki a tojás, milyen ősi felismerést hordoz — akár mint hintés díszítésű, akár mint csillogó arany-ezüstpapirba csomagolt ajándék kerül a kezünkbe? Az öntudatra ébredt ember örömét, szilárd meggyőződését afelől, hogy az élet mindig győz a halál felett. Hogy a lényeg az élet. a mozgás — az elmúlás, a mozdulatlanság csak jelenség, átmenet egy mind tökéletesebb, szebb, magasabb rendűbb léthez. Fényesebben ragyog a Nap. érezzük a mag zártságából, látszólagos dermedtségéből növekedésbe szökkent zöld vetések, rügyek, virágok illatát. Vérünk, kedélyünk felfrissül: újra tavasz van. Locsol- kodunk; évezredek óta vesszük át, adjuk tovább ezt a szokást is, mint az életet adó, frissítő víz erejének szimbolikus kifejezését. Hull az aranyat érő tavaszi eső, pezsdül a föld, áradnak az éltető nedvek fűbe, fába. dalol az élet, kacag a napsugár a cseppek ben. Illatos, kedves kölnivel, „rózsavízzel” meg talán még parfőmmel is locsoljuk a lányokat, asszonyokat. A Nőket, akik az Ember újra és újraszületésé- nek hordozói, akiket a Férfiak szeretete, kedvessége, játékossága nevetésre, ragyogásra derít. Tavaszünnep, Nő, Ifjúság, Szépség, új hitek, új vágyak ... Ezek jegyében ünnepel mindig az egész emberiség — ilyenkor tavasszal. Hogy itt ez a neve, másutt másképp hívják, és hogy errefelé kicsit más a dátum, mint a Föld egyéb tájain — semmit nem számít. Az Örök Tavaszt ünnepeljük. Az emberiség jelenkori tavaszünnepei magaszto- sabbak minden előzőeknél. A Földgolyóhoz tapadt, az anyagi szükséggel, elnyomással megnyomorított Ember nemcsak a nyomor sarától szabadítja meg magát, hanem a kezére, lábára rakott bilincseket is messze hajítja. A lét szabadságában szelleme is széthasította a tudatlanság homályát. — Nemcsak eszméivel, ábrándjaival tört ki a Föld tojásellipszis pályájáról, hanem fizikailag is a Végtelenségben nyitja meg újabb és újabb útjait csodálatos koanikus hajóival. A Föld „tojáshéját” feltörte az Ember. Először annak a társadalomnak a küldötte, amely az Üj Tavaszt hozta a világnak. Különös hangulatú vidék. Szétszórt tanyaházai, szőlőspar- cellái, asztalsimaságú területe teszik azzá. Kiskun ma jsa határa szinte beszédesen árulkodik arról, hogy az itt élő emberek naponta kemény harcot vívnak a sovány homokkal a megélhetésért. A Petőfi Tszcs mintegy hat- száz gazdája azonban már nemcsak a napi megélhetésre gondol. Legalábbis erről tanúskodik a kígyósi határrészen kialakuló majorság; a majdnem százférö- belyes, jól megépített szarvas- marba-istálió. a sertéshizlaló, a gépszín, meg az üzemanyagraktár. No, meg a közös gazdaság irodája. Igaz, hogy a sertéshizlaló jelenleg még üres, de Halász Dezső, az ügyeletes állatgondozó már tudja, hogy még márciusban száz süldőt hoznak, s közös hizlalásukhoz nyomban hozzá is fognak. Hogy a termelőszövetkezeti csoportnak már van állatgondozója is? Igen, a marhaistálló januártól nem áll üresen, s bár még korántsem nevezhető „telt háznak”, a huszonhét üsző mégiscsak — valami. S hogy ennél az idén már jóval több lesz, az kitűnik Halász Dezső szakszerű magyarázatából, ami szerint az állatoknak legalább a fele vemhes. Az istálló előtt, az udvaron, Kocsis Sándor, az egyik traktoros, a pótkocsi gumiját javítgatja. Szívesebben szántana, mondja, de hiába, a tél túlságosan tartja magát. Kihozták már az üzemanyagot is, mutat a benzines hordók felé, s bőven lenne mit szántani. Egyébként három „kormos” traktora is van a tszcs-nek, meg egy Szuper Ze- torja. Az utóbbit azonban inkább csak szállításra használják, de ez is eléggé elfoglalja, minthogy az ötezer holdas terület parcellái szétszórtan, sokfelé találhatók, s a központ is négy kilométerre van a községtől. ötezer hold . .. Tavaly ez a terület még három termelőszövetkezeti csoport között oszlott meg. Látták azonban, hogy egyébként nem sokra mennek, vagy ha haladnak is. a kelleténél lassabban, hát ezért egyesültek. Legfőbb kezdeményezője ennek Törteli Jenő, a Petőfi Tszcs akkori és mostani elnöke volt. A máj or féle különben megvolt már tavaly is, az egyik szomszédos község termelőszövetkezetének a tulajdonában, ám nem használták ki eléggé, igaz, nem is volt rá nagy szükségük. így aztán szemet vetett rá a csoport. A major vételára, az egymillió forint, kéznél, helyesebben a bankban volt, csakhogy a tervezgetések során kitűnt: a Petőfi Tszcs egyedül nem lesz elég erős ahhoz, hogy teljes mértékben kihasználja a központot. A többi között ezért is fogtak össze a másik két csoporttal. S nyomban jelentkeztek a megnövekedett gondok. Az állatállománynak takarmány kell. Am erről jó előre gondoskodtak, hiszen tavaly — csoportonként — foglalkoztak már a közös takarmánytermesztéssel. Most meg, nemrégiben, egy darálót létesítettek, ami már dolgozik is a községben, s a »vámja fedezi a hizlaláshoz szükséges takarmány egy részét. Az új termésig elegendő meny- nyiséggel vannak ellátva. A további takarmányszükséglet kielégítésére mintegy 500 holdon közös szántóföldi gazdálkodást folytatnak. Ügy határoztak, hogy itt a százalékos művelési módot alkalmazzák, mert így nem kell készpénzt kiadniok munkabérre — csak az állattenyésztésben. A közös alap pedig fejlődik, hiszen csupán erre az évre kétmillió forint értékű beruházást terveztek. Miből lesz még jövedelem? A többi között a szőlő, a gyümölcs meg a baromfi közös értékesítéséből, illetve az azok után járó felárakból. A közös értékesítést ugyanis mér most megszervezték. Az első lépések a magasabb fokú közös gazdálkodás, egyszersmind gazdagodás útján megtörténtek. S hogy a további fejlődéshez a már meglevő feltételek mellől mennyire nem hiányzik a szándék, meg a leleményesség, arra jó példa a közös tehénállomány kialakításának terve. Elhatározták. hogy a háztáji gazdaságokból a továbbtenyésztésre alkalmas borjakat a közös megvásárolja. Tevékenységük nyomja n a vidék is átalakul. Nagy, belatha- tatlan táblák alakulnak ki, s születőben vannak a betonoszlopos új szőlőtáblák is. A maj- saiak, a Petőfi Tszcs gazdái, továbbra is kemény harcot vívnak a homokkal — de minden évben eredményesebben. H. D. U a vasutasnak vagy gépko- ** csdvezetőnek manapság csúcsforgalomról beszél valaki, csodálkozva néz az illetőre. — Csúcsforgalom? — kérdi. — la, igen! így neveztük azelőtt az őszi idényt. Most már csak forgalomról beszélünk, amely azonban egész éven át keményebb munkát igényel, mint valamikor akármelyik őszi csúcsforgalom. Nincs is túlzás a válaszban, hiszen a népgazdaság gyors fejlődésével jelentősen növekedtek a szállítási feladatok, s megállapíthatjuk, hogy ilyen tekintetben megyénk az első helyen áll. Ezt bizonyítja, hogy tavaly egy negyedévben Budapest 16-145, Bács-Kiskun megye 20 296 vagon áruforgalmat bonyolított le. Érthető ez, hiszen nálunk az ipari termelés az idén is az országos átlagot 3 százalékot meghaladó mértékben fejlődik. Nagyarányú építkezések folynak városainkban. községeinkben, mezőgazdaságunk egyre több árut termel, s ebből következük az, hogy a szállító vállalatokkal szemben támasztott követelmények állandóan növekednek. Erről tárgyalt pénteken a megyei szállítási bizottság is. Megyénk vasútvonalain az előzetes számítások szerint az utasforgalom három, az áruforgalom négy és fél százalékkal emelkedik az elmúlt évihez viszonyítva. Még nagyobb feladatok hárulnak a kecskeméti 9-es számú AKÖV-re, amelyre mintegy 20 százalékkal több áru továbbítása vár. Az év első hónapjaiban már érezhető volt a szállítási igény felfutása, ugyanis állandóan nagy mennyiségű mezőgazdasági gép, műtrágya, vetőmag, a lakásépítkezésekhez, ipari, mezőgazdasági beruházásokhoz igen sok építőanyag érkezik. Ugyanakkor ipari üzemeinkből hatalmas árumennyiség áramlik a kül- és belföldi kereskedelembe. A forgalom lebonyolítása nem könnyű feladat, mert a szállítások növekedésével arányosan nem bővül a járműpark. Igaz például, hogy a vasút országos viszonylatban 2300 új vagont kap, de igen nagymérvű az elhasználódás és közel kétezer vagont kell kivonni a forgalomból. Diesel tolató mozdonyból kettő jutott a megyébe, egy-egy a kecskeméti és kiskunhalasi pályaudvarra. Jobb a helyzet az AKÖV-nél, ahol terven felül kaptak tehergépkocsikat, zeto- rokat, rakodógépeket, autódarukat, de egymagában ez sem elegendő a nagy áruforgalom zökkenőmentes lebonyolítására. Ehhez a szállíttató vállalatok nagyobb segítségére, jobb együttműködésére van szükség. A járműpark jobb kihasználása elsősorban a rakodások meggyorsításával fokozhatod Az elmúlt évben már történt kezdeményezés a rakodólapos szállítás elterjesztésére. A Kecskeméti Konzervgyár és a M ÉK Vállalat áruinak egy részét már ezzel a módszerrel továbbiba rendeltetési helyére. A vasutasoknak és a tehergépkocsizók- nak az a tapasztalata, hogy a rakodólapokon küldött szállítmányokat fele idő alatt lehet ki-, illetve berakni. A rakodási idő csökkentése elsősorban a kocsiforduló meggyorsítása szempontjából fontos. Országosan egy vasúti kocsi rakodási idejét 6,9 órára csökkentették, sajnos, megyénkben ez még mindig 8 óra körül mozog. Az AKÖV-nél is sűrűn előfordul — különösen a vállalatoknak bérbe adott tehergépkocsiknál —, hogy 12 órás fuvaridőböl 10 óra rakodással vagy várakozással telik el. Ezen egyféleképpen lehet segíteni, úgy, ha a vállalatok jobban megszervezik a munkát. A különböző üzemekben, gazdaságokban, intézményeknél főleg a délutáni, éjszakai és vasárnapi áruberakás és átvétel megoldatlan. A Gazdasági Bizottság határozata az áruszállításokkal kapcsolatos rakodási munkák meggyorsítása érdekében lehetővé tette az állományon kívüli béralap felhasználását. Tárgyalások folynak a vasút és az AKCV rakodómutvkájának összehangolására, közös rakodóbrigádok szervezésére. Mindemellett a rakodás erőteljesebb gépesítése sem tűr halasztást. A fuvaroztató vállalatok részéről is több megértésre van azonban szükség az egész éves csúcsforgalom sikeres lebonyolítása érdekében. Emellett még egy jelentős tartalékról kell szólnunk, a mezőgazdasági nagyüzemek tulajdonában levő tehergépkocsikról. Ezek kihasználtsága ugyanis még messze elmarad a lehetőségektől, s helyes lenne, ha a gazdaságok te emelvényeinek szállításából tervszerűbben, a vasúttal és az AKCV- vel jobban együttműködve, vennék ki részüket. Tavaly több mint 20 szállí1 tóbrigád nyerte el megyénkben a szocialista címet. Ügy véljük, a szállítás hőseire az idén is számíthat a népgazdaság. Az áruforgalom rövidesen a friss zöldség-, gyümölcsfogyasztókhoz és feldolgozó üzemekbe továbbításával bővül. Az idei csúcsforgalom lebonyolítása pedig csak úgy lehetséges, ha a fuvaroztató vállalat vezetői. a forgalom irányítói, a vasutasak, a rakodómunkások és gépkocsivezetők külön-külön is helytállnak a maguk frontján. (N. O.) Ne legyen utolsó... Ezekben a napokban községi tanácsaink vb üléseinek napirendjén hangsúlyozottan szerepel a szövetkezeti gazdaságok felkészülése a soron következő munkákra. Ennek kapcsán sok szó esik a balesetvédelemről is. Érthető, hiszen a mezőgazdaság gépesítésének fokozásával együtt jár a baleseti veszély növekedése. A megelőző óvórendszabályok alkalmaztatása és alkalmazása mind a vezetőkre, mind a fizikai dolgozókra egyaránt kötelező. A többi közt nagyon fontos az erőgépek állapotának felülvizsgálása. Ily módon nemcsak a balesetet előidézhető okok szüntethetők meg idejében, hanem jelentős anyagi károknak is elejét vehetik. Az erdőgazdaságok jelentése szerint például a korábbi években sok kárt okoztak a szikrafogó nélkül működő traktorok. Annak hiányában tavaly a kunfehértói erdőben három hektár fás terület égett le. Gondoskodni kell a baleseti mentöládákról is. A napokban hírt adtunk róla, hogy a kecskeméti helyőrségi kórház által felszerelt tsz-rendelőkben mentőtarisznyákat és hord- ágyakat is elhelyeztek. Véleményünk szerint a brigádokat is el kellene látni mindenütt kötszert tartalmazó mentőtarisznyákkal. Mivel sajnos, jócskán akad még közös gazdaság, amelyben a balesetvédelem a tennivalók utolsó helyére szorul, nem kis feladat hárul tanácsi szerveinkre, a vöröskereszt alapszervezeteire, s nem utolsó sorban a körzeti orvosokra, a tekintetben, hogy felvilágosítással és ellenőrzéssel hozzájáruljanak a balesetek megelőzéséhez. K. M.