Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-27 / 73. szám
1964. március 27, péntek 5. oldal Mit mutat a tolómérce? Hogy jó a hegesztés — állapítja meg elégedetten Bárány Sándor részlegvezető Farkas Sándornak, a kecskeméti gépállomás dolgozójának feladatáról. és csak pillanatokat sodró viharzás mindez. Még fiatal, erős férfi, divatos bőrkabátban — amint látszik, mindene választékos, csak arca durva, mint egy bulldogé —, s két nagy öklét lefelé feszítve, már oda is robban a kis öreg nő elé. Szisszen, hördül, s már ordít is, alig hallhatóan, de mégis ordítás ez: — Mit kémkedsz utánam, vén boszorkány?! Azt akarod, hogy széttapossalak? A z asszony, mint egy önkéntes áldozat, hirtelen eléje tárulkozik, mellel, arccal, szemmel, reszkető szóval, el- csukló hangon: — Mit tettél... mit teszel... te család szégyene, te lelkem gyásza!... T ovább nem mondhatja. A bulldog foga megcsikor- dul, ökle fellendül, pillanat — s ádáz tenyérrel arcú lcsapja az áldozatot... és még egyszer arculcsapja, embertelen gonoszul. Előreugrom és semmivel se számolva, dördül ki belőlem a vad harag: — Gazember!... Rendőrt ide!... Ám a gazember már visszalódul a gyalogjáróra, a fal mellé, amitől ebben a pillanatban válik el egy teddiberes nő. Ennek is látnia kellett, ami történt, tanúja kellett légyen az állati jelenetnek —, de már karonfogva lépnek kettesben tova, a Bethlen körút felé. — Endre! A feleséged! A három gyermeked! — süvölt utánuk nyílként a megvert asszony kétségbeesett hangja, nyilván hogy a _teddibéri alá hatoljon, a az idegen szívet megérintse —, de persze hiába. — Rendőr! — kiáltok újból az alig száz lépésnyire világító megyei rendőrség felé, de a megalázott ősz fej már a karomra csuklik, s kibuggyan szegénykéből a könyörgő szó: — Ne! Ne! tie hívjon senkithiszen a fiam ő... az én egyetlen, borzalmas gyermekem... És még hozzányögi a shakes- pearei zenéjű tragikus siralmat: — Ú, miért is nem haltam már meg... Miért is kellett megérnem ezt a napot!... ... Így történt. S imhol, fájdalmas gondolataim mögött meglebben a szai- szi fátyol: Az ókori Egyiptom szent H városában, Szaiszban, állott Neith isten temploma, jÓ6 papok áldozó oltárával. Ebben a templomban volt egy fátyollal letakart kép, melynek az volt a csodahatása, hogy aki fellebbentette róla a fátyolt, az soha többé nem tudott mosolyogni, mert — meglátta saját jövőjét.... — Ó, szülők, milyen jó, hogy Neith isten háromezer éve halott, temploma összeomlott — s a szaiszi fátyolt senki öl nem lebbentbeti soha már! Simonka György Hát tanulnivaló azért itt is akad. Ráadásul a szakiskolába csak azt vették fel, aki már elvégezte a 6 hónapos alapfokú üzemi és a 6 hónapos gépész- tanfolyamot, s mindegyikből egyéves gyakorlattal rendelkezik. Mégis helytálló az a közmondás. De traktoron ülni csak egyszerűbb, mint tanulni. Miért választották az utóbbi megoldást? az utóbbi felé hajlanak persze, de ez nem is csoda. Egész életüket a gépek mellett töltötték. Lassacskán azonban rájönnek és megszokják, hogy az elméleti és a gyakorlati tudást nem lehet szétválasztani. Ma már egyaránt fontos, nélkülözhetetlen mind a kettő .. Vadas—Pásztor Este héttől éjiéiig Járt már az Aranyhomok éttermében este? Hatalmas fehér selyemburák ontják a fényt a makulátlan tiszta asztalokra. Amint helyet foglalt, már ott áll a felszolgáló. S alig szusz- szánt, már hozzák a gyöngyöző bort, a hűvös sört, vagy a vacsorát. S ott ülhet egész este, észre se veszi, ha nem akarja, a kellemes cigányzenét. A zenekar se halk, se hangos. Kellemes. Ha beszélget, csak aláfestés a muzsika, nem nyomja el a szót; ha odafigyel, szép cigányzenében gyönyörködik. Hírneves prímás a zenekar vezetője, a kecskemétiek jól ismerték, szerették, még amikor az Aranyhomok papíron se volt. Számos „hívei" örültek, amikor a szálloda vezetője Farkas La cit bízta meg, hogy verbuváljon hattagú bandát. Nem volt könnyű az első néhány hét. Farkas Laci a megye minden tájáról szedte össze 10 —15 évvel ezelőtti pajtásait, a legjobbakat. Akkoriban éjjelnappal gyakoroltak. Ma már? Azt mondja a prímás: — Egy nívóra akarunk kerülni a jó pesti zenekarokkal. Most már bízunk, hogy menni fog... A közönség is segített, éreztük, hogy szeret... örömmel, jóindulattal fogadtak, pedig előttünk a pestiek játszottak itt. Híres zenészcsalád sarja a zenekar egy másik tagja: Suki Tóni. Oldalági rokonságban van az országszerte ismert prímással. Azt mondja: — Azért is jobb itt, mint a vendéglátónál, mert itt nem kell tánczenét játszani... Ám a skála elég széles. A magyar nóta operettrészletekkel, nyitányokkal váltakozik. Ha pedig külföldiek jönnek? Akkor lehet csak igazán megcsillogtatni, mit tud a magyar muzsikus cigány. A bécsieknek valcer, a finneknek Liszt rapszódia, az oroszoknak a Volga dal és bús orosz nóták. A lengyeleknek, bolgároknak, németeknek, még a franciáknak, angoloknak is jut saját népdalaikból. — Itt sokoldalúnak kell lenni. Persze azért a főszám a magyar nóta, azért is jönnek. De jólesik nekik a figyelmesség. S lám már annyi a meghívás, hogy akarva se győznék. A Szovjetunióba, Lengyelországba, Auszriába... — Talán majd jövőre... Négy hónapra, félévre valahová... De előbb még össze kell szokni... össze kell szokni? Nem elégedettek magukkal még most se. Hetenkint háromszor erős próba ma is. Hat este játék. A zenész élet kifelé szinte semmiség, pedig más is van, mint a muzsikálás este 7-től éjfélig. Farkas László a szórakoztató zenei központnak és a szakszervezetnek megyei titkára. Ágas-bogas ügyeket intéz, vizsgákat szervez, állásügyekben; engedélyekben dönt; ma kétszer annyi zenész van, mint ameny- nyinek állandó hely jut. Mégis gond az ‘utánpótlás. Amikor Suki Tóni kezdett, elég volt a jó fül. Ha jó hangszer is került hozzá, ezzel már lehetett mit kezdeni. Ma csak iskolázott zenész élhet meg a pályán. De az ő gyerekeik már többre is vihetik. Suki Tóninak mind az öt gyereke tanul. Az egyik a zeneiskolában. Farkas Laci fia is, lánya is az énekzenei általánosba jár. Jól tanulnak, tehetségük is van. Ki lát a jövőbe? ... • • • Ahogy szállingóznak befelé a vendégek az étterembe, egy udvarias mosoly, egy meghajlás mindenkinek kijár, munka, muzsikálás közben is. Egyszer megfigyeltem, majdnem két órán át játszottak egyfolytában: — A szerződés szerint 50 perc játék, 10 perc szünet... De hát, ha éppen jön egy társaság, csak nem hagyjuk abba. Ráhúzunk még 5—10 percet. Aztán lehet, hogy éppen akkor jönnek megint __ A vendég az el ső, érte tmgyunk.... M. L. Bevált a Totó, jön a Velence Nemrégen jelent meg a dohányboltokban az új füstszűrös cigaretta, a Totó. A dohányosok véleménye az új fajtáról eltérő. Egyesek szerint erŐ6, mások viszont jónak tartják. Az erős dohányosok — a Kossuthot és a Munkást szívók — dicsérik, ami örvendetes, hiszen éppen nekik készült. Rövidesen megjelenik a régebben ígért újabb szopókás cigaretta, a finomabb, igényesebb Velence, amely 7,9 centiméter hosszú lesz. Válogatott dohányból — 30—30 százalék török és bolgár, 40 százalék hazai Virzsinia dohány keverékéből — készül. Kétféle szopókával — a férfiaknak a már hagyományosnak tekinthető para- fás, a nőknek pedig „előruzso- zott” lila színű filterrel — gyártják. (MTI) Az ország-világjárók baráti körének tavaszi programja Utazni, világot látni mindenki szeret. De igazán tartalmas élvezetet csak akkor jelent az utazás, ha már ismerősként fedezhetjük fel és csodálhatjuk meg egy-egy ország vagy város szépségeit, nevezetességeit. Hogyan lehet ezt megvalósítani? Erről Kecskeméten az IBUSZ— TIT Ország-Világjárók Baráti Köre gondoskodik. Tavasa programjában vetítésekkel kísért előadásokon mutatja be a turisták által leggyakrabban felkeresett országokat, hazánk természeti szépségekben gazdag tájait. Március 24-én például a Német Demokratikus Köztársaság nevezetes városairól, legszebb tájairól tartott színes diafelvételekkel szemléltetett előadást Ábellá Miklós tudományos munkatárs. Április elején Sopront ismerteti dr. Frederick Károly. Előadása után a Sopron című kisfilm kerül bemutatásra. Május 12-én cseh—osztrák körutazásra viszi hallgatóit dr. Ja- kucs Pál tudományos kutató, május 26-án Olaszországi élményeim címmel Kálnoki László igazgató tart színes diafelvételekkel tarkított előadást. Vágó Márta tanárnő diafelvételekkel és filmvetítéssel egybekötött előadása Lengyelországgal ismerteti meg a kör tagjait június 9-én. Az előadások színhelye minden esetben a TIT Móricz Zsig- mond utcai klubja, kezdete 18 órakor. A képzeletbeli világjáráshoz azonban csatlakoznak még társasutazások is, amelyekre az IBUSZ kecskeméti irodájában lehet jelentkezni. A háromnapos nyugat-magyarországi körutazásra autóbusszal április 30-án és július 10-én kerül sor Aki pedig külföldre kívánkozik, válogathat az NDK-ba 9 alkalommal induló, továbbá lengyelországi, romániai társasutazások között. A jő traktoros holtig tanul... Az ismert közmondást így fogalmazták át tréfásan az udvaron sürgölődő traktorosok. Mert azt aztán ne mondja senki, hogy a jókedv hiányzik a jánoshalmi mezőgazdasági gépészképző szakiskolán. „Ügy kell a nevetés, mint gépnek az — Nyolc éves gyakorlatom van — mondja Dömötör Sándor, a fajszi Vöröscsillag Tsz traktorosa —, de sok dologban — most látom — mennyire nem vagyok járatos. Aztán 6 erőgépünk van, az idén kapunk még négyet, szerelő meg csak kettő. Kígyóinak a lámpák az elektromos próbapadon. Az iskola növendékei itt mérik be, ellenőrzik a dinamókat, villamossági berendezéseket. olaj, s csak bolond ember hagyja kiszáradni a masinát!...” — Nem kell félteni őket — mosolyog Radnóti László igazgató —, a munka ég a kezük alatt, a tanulást pedig rendkívül komolyan veszik. Nem csoda, hiszen 180 felvételező közül Kell a szakember, hiába.;. Kell bizony, tudják a többiek is. Különösen most, hogy a gépállomások fokozatosan gépjavító vállalatokká alakulnak. Ott más nem maradhat, csak aki megszerzi a szakmunkás-képesítést, És persze hozzá a tudást is..* Mai történet Tanyai iskolában hallottuk: Egészségtan órán az ételek tápértékéről volt szó. A tanár szemléletes példán akarta rávezetni a gyerekeket, hogy mi minden van egy aránylag egyszerű ételben is. — Ki tud főzni? — kérdezte. A legtöbb lány jelentkezett. — Te például, hogy főzöd a gulyáslevest? — Felteszem a vizet a sparhetre — magyarázta buzgón a lány — majd amikor forr, beleöntöm a port. — Port? — ütközött meg a tanár. — Miféle port?!... — Hát a levesport! . Tessék! Lehet így szemléletesen oktatni? Bár a példa egyébként eléggé szemléletes. Mutatja, hogy néhol mekkorát fordult már „modernbe” effélékben is a tanyai élet. Még a csípős hideg sem akadályozza a munkát. Szorgos kezek javítják a DT—413-as lánctalpas traktort, kint az udvaron. válogattuk ki a legjavát. Az iskola 6 hónapos. Bács-Kiskun, Baranya, Tolna megye tsz-eiből, állami gazdaságaiból 115 traktoros szerzi meg nálunk a gépszerelői szakképzettséget. Sokan úgy megszerették a tanulást, hogy beiratkoztak a mezőgazdasági gépészeti technikumba is. — Most az alapismereteket sajátították el — mondja Bárány Sándor, a gyakorlati részleg vezetője —, nagyon igyekeznek, meg akarják és meg is tudják oldani a rájuk bízott feladatokat. Egy hétig elméleti foglalkozáson vesznek részt, a másik héten gyakorlatban foglalkoznak a tanultakkal. Inkább
