Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-24 / 70. szám

* • I ' 1964. március 24, kedd 3. oldal Lakáscserék A MÁSODIK... f obbszor halljuk a rádió­ban, olvassuk az újságban a jo­gos észrevételeket, hogy egyes szervek nem kezelik kellő gon­dossággal, vagy csak késedelme­sen intézik el a hozzájuk bekül­dött panaszokat, séfelmeket. Ke­vesebb szó hangzik el azonban az állampolgári fegyelemről, ar­ról hogy a dolgozók miként tart­ják be a törvényeket, hogyan tesznek eleget a jogszabályok­ban előírt kötelezettségeknek. Pedig az állami és az állampol­gári fegyelem szorosan össze­függ egymással. A törvényességet vizsgálva te­hát egyik oldalon az állami szer­veknek a törvényekben előírt kötelezettsége, feladatának tel­jesítése jelentkezik, a másik ol­dalon viszont feltétlenül meg­követelhető, hogy az állampol­gárok tartsák tiszteletben a tör­vényeket. Ez a kötelezettsége je­lentkezik például a pontos adó-, lakbér-, a haszonbél’- és egyéb fizetéseknél is. Gyakran esik szó arról, hogy valaki leplezett, pontosabban szólva a hatóságok által tiltott módon cseréi lakást, s ennek révén jogtalan előnyhöz jut. Eh­hez olykor a kellő ellenőrzés el­mulasztásával látszólag a ható­ság is segítséget nyújt. Az érvényben levő 35/1956. MT. számú lakásrendelet, vala­mint az ennek végrehajtásáról kiadott kormányrendelet szerint a bérlők lakásukat kölcsönös megegyezéssel — a lakásügyi hatóság jóváhagyásával — elcse­rélhetik. A lakáscserére irányu­ló szándékot a tanácsnál írás­ban kell bejelenteni, melynek alapján az helyszíni szemlét tart, megállapítja, hogy a csere törvényes előfeltételei megvan­nak-e. De arról azonnal nem győződhet, -meg, hogy a feleket milyen szándék vezérli, hogy va­lóban lakáscserét akarnak le­bonyolítani, vagy csupán más, meg nem engedett célt leplez- *ek a cserével. A heeskeméti városi és Járási Ügyészség az elmúlt évek­ben rendszeresen figyelemmel kísérte a lakáscserék törvényes­ségét. Általános tapasztalat, hogy ezen a téren a korábbi évekhez viszonyítva javult az állampol­gári fegyelem. Szorosan össze­függ ez azzal, hogy a lakásügyi hatóságok ma már megfelelő körültekintéssel járnak el a la­káscserék jóváhagyásánál és nemcsak jóváhagyás előtt foly­tatnak le helyszíni szemlét, ha­nem utána is. Ha a csere meg­történte után azt tapasztalják, hogy a felek szándéka már a bejelentéskor sem volt valódi, a tanács a határozatot vissza­vonhatja és intézkedhet az ere­deti állapot visszaállítására. Előfordult például Kecskémé- . ten, hogy egy külterületén lakó | nagy család egy egyedülálló, bel­városi lakással rendelkező sze­méllyel „cserélt” lakást. Kide­rült azonban, hogy a nagy csa­lád beköltözött a belvárosba, a korábban ott lakó személy vi­szont nem a külvárosba, hanem más városba távozott. A városi lakást, nyilván nem emberbaráti szeretetből adta át a családnak, hanem annak szorult helyzetét kihasználva tekintélyes összegű pénzt kért tőlük. A törvénysér­tést maguk az állampolgárok észlelték és jelentették a lakás­ügyi hatóságnak. Szerencsére ©gyre ritkáb­ban fordulnak élő a fentiekhez hasonló esetek. Törvényeink számos jogot biztosítanak az állampolgároknak és kell is, hogy éljenek azokkal, de a visz- szaélés már törvénybe ütközik. Az olyan ember, aki megsérti a törvényt, nemcsak az állami szervekkel kerül Ssszeütközésbe, hanem a becsületes fegyelmezett polgárokkal is. akik segítenek a hatóságoknak az állampolgári fegyelem megszilárdításában, felhívják az illetékes szerveket -az általuk észlelt szabálytalan­ságokra, mint az a fenti eset­ben is történt. Az állampolgári fegyelem megerősítése egyaránt közös érdeke a hatóságoknak es a lakosságnak is. Dr. Bódogh János ügyész Negyven hold kertészet A kiskunfélegyházi Vörös Csillag Termelőszövetkezet gaz­dáinak jelentős bevételi forrása a kertészet. Tavaly ez a gaz­dálkodási ág holdanként 15 ezer forintot jövedelmezett!.. Papri­kából 100, paradicsomból 120 mázsás holdanlíénti átlagter­mést értek el. Kertészetük felszerelését az idén házilag készített fóliával bevont palántanevelőkkel, és hollandi ágyakkal gyarapítot­ták. Nyolcvan hollandi ágyat vásároltak, és 200 négyzetméter alapterületű palántanevelő-sát- rat építetttek. Ennek eredmé­nyeként a kertészeti brigád most korábban látott hozzá a palánták neveléséhez, mint más években. Fényképünkön Némedi István és brigádja látható. A melegházban nevelt palántákat műanyagsátor alatt pikirozzák. Néhány hét múlva, arcúkor a palánták megerősödnek, innen ültetik át a hollandi ágyakba és a szabad földbe. Számításuk szerint 3000 négyzetméter hol­landi ágyban 200 ezer forint ér­tékű korai paradicsomot és pap- rikát természtenek. Az idén összesen 40 holdon termesztenek kertészeti növé­nyeket. Ebből legnagyobb he­lyet a paradicsom és a paprika foglal el, azonkívül jelentős lesz a korai saláta- és a káposzta­termesztésük is. N. J. A mezőgazdasági gépelj, je­lentős részét importáljuk, s a szállító országok között a Szov­jetunió áll az első helyen. 1964- ben a mezőgazdasági gépimport mintegy 50 százalékát, gyakor­latilag tehát a mezőgazdaság 1964. évi összes gépberuházásai­nak körülbelül 30 százalékát fe­dezzük szovjet szállításokból. A szovjet import nemcsak volumenben, de fontossági sor­rendben is elsőrendű. 1964-ben a hazai viszonyok között rend­kívül gazdaságosan kihasznál­ható MTZ—5 típusú. 45 lóerős középnehéz univerzális . trakto­rokból kereken háromezret vá­Immár másodízben töltik meg az idén a bugaci Béke Tsz gaz- dáFa helybeli mozi termét. Első alkalommal a zárszámadó köz­gyűlés hozta ide őket, most pe­dig — március második hétfő­jén — a járási tanács mező- gazdasági osztálya által felül­vizsgált, jóváhagyott és megerő­sített 1964. évi termelési terv­vel ismerkedik a tagság. Magasabb hozamok A közös gazdaság vezetői egy­más után tárják fel a javasla­tokból, okos nézetekből össze­kovácsolt elképzeléseket arra vonatkozóan; hogyan akarnak gazdálkodni ebben az évben. Kitűnik a beszámolókból, hogy például kenyérgabonából, amelynek vetésterülete 140 holddal meghaladja a tavalyit, egy mázsával magasabb átlag­termést szándékoznak elérni. Mind a tavaszi, mind az őszi árpa az elmúlt évinél ugyan­csak egy mázsával több átlag­hozammal szerepel terveikben. Az idejekorán elvégzett vetés mellett a tervek megvalósulá­sának másik biztosítékát abban látják, hogy ez évben 130 kilo­grammal több műtrágyát szór­nak a terület minden holdjára. Az egynegyedével megnöve- kedett homokos talajú vetéste­rületen kukoricából is két má­zsával többet — májusi mor- zsoltban számítva 12 mázsát — akarnak termelni holdanként. Tavaly az “a 67 hold adta a leg­jobb termést, amelyen vegysze­res gyomirtást alkalmaztak, épp ezért most kétszer akkora te­rület kapa nélküli megművelé­sére kerül sor. Szoros tervet szabtak maguk elé a cukorrépát illetően is. Amíg tavaly 20 holdról átlag­ban 60 mázsát takarítottak be, most 10 holddal nagyobb terü­leten 100 mázsás holdankénti át­lagra törekszenek. Természete­sen mindennek jól trágyázott, mélyen szántott föld, és alapos altalajlazítás az előzménye. Gyéren termő, szétszórtan fek­vő öreg szőlőiket kiselejtezik, mindössze 86 holdat hagynak súrolunk a Szovjetunióban. A DT—54-es és az Sz—100-as tí­pusjelzéssel ismert, nagyteljesít­ményű lánctalpas traktorokból 400—400 érkezik. További jelentős tétele az 1964. évi szovjet mezőgazdasági gépimportnak az 1200 SZK—4 típusú gabonakombájn. Közü­lük háromszázötvenhez kukori­cabetakarításhoz használható adaptert is vásároltunk. A szovjet mezőgazdasági gép­szállítmányok, mint az Agro- tröszt illetékes munkatársai rá­mutatnak, határidőre, pontosan érkeznek az országba. belőlük a csaknem 300 hold új telepítésű szőlőn kívül. A leggazdaságosabb, s épp ezért leginkább fejleszteni kí­vánt üzemág, az álláttenyésztés tömegtakarmány-bázisát megte­remtették. Az abraktakarmány­ban mutatkozó hiányt pedig egyrészt vásárlás útján, másrészt zöldhitelből pótolják. Fiatal üzemágak Űj üzemágnak számít a Béke Tszében a pulyka- és a pe- csenyekacsa-névelés. Már az el­múlt évben 225 pulykából léte­sítettek törzsállományt. Most öt­ötezer naposkacsai és pulyka gyorshizlalását vették tervbe. Ezek négyötöd része kerül érté­kesítésre; a kacsák két hónapi tartás után, a másik szárnyas- fajta pedig karácsonyi áruként. Ebből az üzemágból egyébként mintegy 340 ezer forint tiszta bevételre számítanak. Nagyot lépnek előre az állati termékek értékesítése tekinte­tében is: 500 hektoliter tehénte­je, juh tej bői pedig a tavalyi mennyiség készeresót — 200 hektolitert — adnak az állami feldolgozó üzemeknek. A tava­lyi 25 helyett most 44 mázsa gyapjút szállítanak majd az át­vevő vállalatnak. Az év gazdálkodásának mint­egy alappillérei ezek a terv­számok, amelyekre a most lel­kesen figyelő gazdák munkája teszi rá a koronát. A 6 millió 800 ezer forint be­vétellel szemben 5 millió forint kiadást terveznek az idén. Az előbbinek a túlnyomó részét — csaknem két és fél, illetve egy és egynegyed millió forintot — az állattenyésztés, továbbá a szőlő és fiatal gyümölcsöseik hozama biztosítja. Csupán a fél ezer bárány exportálása révén 380 ezer forinttal gyarapodik a közösség. Új igeragozás A halk, de határozott szavú elnök, Gucsi István, miután summázta az elmúlt év tapasz­talatait, s felvázolja az idei tennivalókat, ezt mondja: — Mindnyájan arra törek­szünk, hogy a mostani esztendő a végleges gazdasági megszilár­dulásunk éve legyen. — Kölcsö­nös bizalmat kér, de ígér is, a szövetkezeti élet minden vonat­kozásában. — Tanuljunk meg többesszámban gondolkozni és cselekedni, s alkalmazzuk is napjainkban ezt az új igerago­zást, akár a hibák felszámolá­sáról, akár eredményeinkről esik majd szó! A közgyűlést berekesztő szá­mos hozzászólásból örvendete­sen csendül ki, hogy az elnök álláspontját máris magukévá tették a Béke Tsz gazdái. Hi­szen mindnyájuk gondja, hogy például a megfogyatkozott, jó­részt tönkrement zsákok helyé­be újakat szerezzenek be, hogy — a tervvel összhangban — va­lóban fokozzák a műtrágyaada­gokat ... — Ügyeljünk mód fe­lett a közös tulajdonra — mondja Karádi József pártve­zetőségi tag —, mert a köny- nyelműek, a felelőtlenek mind­nyájunk rovására cselekszenek. S bírálják is a tervet, mond­ván, hogy az némely pontjai­ban óvatosan, más részében vi­szont meglehetősen „feszítve” készült. Ahogy azonban szó szót követ, kitűnik, hogy kellő mun­kaszervezéssel, jó növényápolás­sal azok a célkitűzések is meg­valósíthatók. amelyek első lá­tásra még túlzottaknak tűnhet­nek. Végeredménybe! a járás me­zőgazdasági osztálya után a tsz- közgyúlés is elfogadta, szentesí­tette a tervet, idei gazdálkodá­suk zsinórmértékét. S a nagy család tagjai azzal az elhatáro­zással oszlottak szét, hogy f tervben maguk elé tűzött egv- egy lépést — néha meg is ket­tőzik, .Jóba Tibor abszolút gépesítés Szerencsém van. Ép­en most állt fel két •ős hölgy, és az esz- resszó zugában hívo­ltva vár egy asztalka, yorsan, gyorsan, meg 3 előzzön valaki. Most az átkozott kabátot, ilapot, aztán meg is hét szabadítani fáradt bamat testem súlyától. Micsoda gyönyörűség időre szívni az esz- resszógép felől lenge­sző kávéillatot, és él­ezni, -ahogyan/a langy- leleg életre cirógatja a lárciusi télben gémbe- dett tagjaimat. M ár­iár elszenderít az egy­angw zsongás és a bol­dog tudat, hogy legalább fél órát lebzselhetek itt, mielőtt ki kell mennem a hóiétól latyakos ut­cára. De hirtelen kellemet­len érzésem támad. Né­hány méterre tőlem, az asztalsor végénél, vállas fiatalember áll és sötét szemét kihívó dühvei szegezi rám. ösztönösen magam alá rántom a lá­bamat, védekezésre, vagy menekülésre ké­szen. Mert ez a tekintet — legkevesebb — lassú kínhalált ígér. Reménykedve nézek körül, hátha nem is ne­kem szól az ádáz pillan­tás. Nyugodtan - beszél­gető párok mindenütt. Semmi kétség, a legény pupillájából felém su­gárzik a leplezetlen gyű­lölet. De mit vétettem? Vér­bosszú, amely generáció­ról generációra száll? — bonsózik végig hátamon a gondolat. Ütött az órám, bűnhődnöm kell üknagyapám vétkéért, aki e férfiú üknagyapja orra elől vitte táncba a régen porladó menyecs­két? Vagy talán a za­kóm színe, esetleg egy önkéntelen mozdulatom irgerli? Ki tudhatja, az emberi lélek kifürkész­hetetlen. Mielőtt végképpen el­hatalmasodna rajtam a rémület, szerencsére ész- reveszem a lányt, aki mellette, áll. Ö is engem néz, de egészen másként, mint atléta termetű lo­vagja. Nem agresszíven, inkább úgy, ahogy egy gyomorrontásos beteg szemléli a zsírban úszó marhafaggyút. Mélysé­ges útálattal. És ebben a pillanat­ban mindent megértek. Kint, a park padjain vastag hótakaró, jégcsa­pok. A kapualjakban dermesztő szél fütyül. Alig várták, hogy végre összebújhassanak itt a jó melegen és a bambis üveg fölött összedugva orrukat, elsuttogják ha­laszthatatlan suttogni valójukat. De minden asztal foglalt, és az egyiket én foglalom el. Egyedül. Holott számom­ra nem is fontos, hogy itt legyek, ugyanígy el­időzhetnék a keresztma­mámnál, vagy otthon a kooyhaszéken is. Na, megálljatok. Csak azért is rendelek mind­járt tíz üveg sört, és itt maradok egészen zár­óráig — ágaskodott ben­nem a dac. De csak né­hány pillanatig. Mert aztán megszólalt lelkem mélyén egy hang: — Üregem, te is voltál fia­tal egyszer, és tudhatod, hogy milyen nehéz a szerelem télen. Megadom magam. Fi ó.-tek és nyúlok a kabá tóm után. Egy kéz meg­előz, vállamra segíti. A fiatalember áll mellet­tem. Maga a megfesté­st lt szolgálatkészség, szeméből mélységes tisz- t. let, rajongás sugárzik felém. •< B. D. Határidőre pontosan érkeznek

Next

/
Oldalképek
Tartalom