Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-22 / 69. szám
1.984. március 22, vasárnap 7. oldal Jó az emberek között A tárgyalóteremből! lii a gyermek apja? Alig egy hónapja töltötte be életének első évét az a kisgyerek, aki a tárgyalóteremben anyja mellett ülve keservesen sír. A bíró néha megáll az ítélet indokolásában, zavarja a gyerek sírása. A hosszá, szőke hajú anya igyekszik érdektelen arcot vágni a gyereksíráshoz és a bíró által mondottakhoz is. Nem sikerül, hiszen mindkettő szorosan kapcsolódik hozzá, az ő életéhez. A bíróság ugyanis a gyermek apjának kilétét próbálta megállapítani, de sajnos, eredménytelenül. Végre a szőke asszony előveszi a kisgyerekes anyák által jól ismert „hangfogót’ és a kicsi szájába dugja. Ügy látszik, mégis érdekli amit a ta- riácsvezető mond arról, hogy a bíróság miért utasította el keresetét és miért nem állapította meg az általa nevezett fiatalember apaságát. — Igaz ugyan — hangzik az indoklás —, hogy a felek között az elmúlt év .júniusában kapcsolat alakult ki. Csszesen háromszor találkoztak. A tanúk elmondták, hogy a férfit egyszer — amikor a kicsi már megszületett — felhívták a lakásba, hogy nézze meg a gyereket. Az anya állításával szemben azonban tagadja, hogy olyan kijelentést tett volna: „Majd én gondoskodom róla.” Az anya állítása ilyen alapon nem bizonyítható. A kereset elutasításának további indoklásából azonban sokkal világosabban látszik az anya korábbi életmódja, erkölcsi felfogása. A tanúk elmondták, hogy azokban a hónapokban más udvarlója is volt az anyának, akivel — saját bevallása szerint — rendszeresen együtt volt, séták, kirándulások alkalmával. Közben azonban másfelé is akadt „kalandja”, mégpedig odahaza. Mi volt ez a kaland, ami most itt a bíróságon is szóba kerül a keresetet elutasító bírói döntés indoklásában? Abban az időben egy háztartásban élt nővéA bajai Üj Élet Halászati Tsz-ben a halgazdálkodás korszerűsítésének egyik fontos eszközévé vált a filmfelvevő- és vetítőberendezés. A tapasztalatcserét szolgáló látogatások helyett azt használják fel a tagok tájékoztatására, szakmai tudásuk bővítésére. Az amatőr filmesek színes kisfilmek bemutatásával ismertetik az ország más vidékein alkalmazott halászati módszereket, eljárásokat. A kópiákon szeszedni apait-anyait. Vettem volna Mercedest is. higyjék el, nem rajtam múlott, csak a pénztárcámon. Ezt az utolsó mondatot meg azoknak szántam, akik utcasarkokon szokták figyelni a forgalmat, s amikor egy magamfajta trabantos görül eléjük, kárörvendő vigyorgással szemlélik, várják, hogy kuplungolás és fékezés közben lefulladjon a motor. Mert szörnyű kárörven- dők ám az emberek, higyjék el kérem, főképp az autóvárományosok. Olyanok főképp, akik még csak hét-tízezer forintot stószoltak össze a takarékbetétkönyvben, de úgy csinálnak az utcasarkon, mintha abszolút nem érdekelné őket a gépkocsi. Sőt! Kérem, én a kárörvendő arcának a vigyorgásából meg tudom állapítani, milyen márkára gyűjt az illető. v DE HAGYJUK most őket, ezeket a mások kínjára-kárára vihogókat, és térjünk vissza az én Combimhoz. melyet ebben a pillanatban nyomnak, taszi- gálnak kifelé a garázsból. Hogy révei és annak férjével. A nővére bement a kórházba szülni, s ő ott maradt a lakásban sógorával. Egy hét után a feleség hazajött a kórházból, majd két hétre ismét elment. Űjra ketten maradtak a lakásban. Rövidesen arról kezdtek beszélni a lakók, hogy a lány teherbeesett sógorától, s hogy viszony van köztük, azt már mindenki tényként emlegette. Amikor a feleség tudomására jutott mindez, a testvérek, valamint a férfi között olyan nagy veszekedés kezdődött, hogy rendőrt kellett hívni... A csöppség fölsírt a pádon, mintha érezné, hogy neki is köze van ehhez a tárgyaláshoz, mintha tudná, hogy anyjának a törvény erejét kell igénybe venni, hogy neki apát találjon. Az anya közönyösen lehajlik a cumiért és előbb megigazítja a szőke hajsátort, s úgy csendesíti el a gyereket. Az elhangzó szavakra figyel. — A bíróság nem találta bizonyítottnak, hogy a gyerek a felperes anya és az alperes férfi viszonyából származott volna... Az asszony, karján a nagy, kék szemekkel világba csodálkozó aprósággal, úgy megy ki a tárgyalóteremből, mintha moziban lett volna. Lehet, hogy neki szórakozást jelentett a tárgyalás, hiszen ott szinte természetesen mondotta, hogy ő maga sem tudja, ki lehet a gyermek apja. Gondolkodás nélkül engedett a legenyhébb csábításnak, útón-útfélen kötött tiszavirágéletű ismeretségeket. A szerelemnek vagy a legcsekélyebb érzelmi kapcsolatnak árnyéka nélkül, tehát felelőtlenül élt, ami ide vezetett. A tárgyalás nem is őérte, hanem a gyermek miatt volt. Azt azonban ebben a perben nem lehetett megállapítani, hogy az anya melyik kalandjából született a kék szemű csöppség. A csöppség, akinek valószínűleg apa nélkül kell majd felnőnie. Gál Sándor aprólékosan megörökítik a fontosabb, nagyobb figyelmet kívánó munkafolyamatokat. A paksi halászati termelőszövetkezetből például a kecsege- togást, valamint a mesterséges ívatást mutatják be. Megörökítik a tiszai hares ázást, a bánhalmi és a szegedi tógazdaságban pedig a gépesített etetést. A más halászati gazdaságokban készített íilmfelvételek nyilván további kísérletezésre ösztönzik a dunai halászokat. kik, kérem? A szomszédok, akiket reggel öt és fél hat között egy-egy csengőgombnyomással percek alatt összeverbuválhatok, tekintettel, hogy úgyis indulnának már a gyárakba, ez a kis autótologatás legalább kifejleszti bennük a kollektív érzéseket. Valóban így van. Ha egy reggel elfelejtem felcsengetni őket, másnap már reklamálnak: „Na mi van, szomszéd, kutyába vesszük a barátságot.”-Dehogy vesszük, dehogy vesz- szük! — védekezem én, mert mit mondjon az ember, amikor negyedórás lihegés, csörtetés után sem indul meg ez az átkozott masina. Pucolom a gyertyát smirglivel, drótkefével. Adom a hengerekbe a beöntést a legfinomabb, azonnal párolgó szuperbenzinből, és csavarom Is már rá a kupakot, akarom mondani a gyertyákat a hengerfejre, nehogy az éltető erő levegőbe illanjon. „No, még egy lö- ketet, emberek!” — nógatom, biztatom a kifulladt társaságot, és lám, az autó morgadozásából érzem, hallom, hogy egy-két Rokonszenves asszonnyal lesz dolgom. Előre éreztem, abból az útbaigazításból, amelyet a kelebiai Rákóczi—Csillag Tsz központjában • egy barna fiatal- asszonytól kaptam, miután az asztalon levő naptárba pillantott. Hangjából szeretet, megbecsülés melegsége csendült ki. Sejtésem nem csalt. Ugyanezt a szívélyességet éreztem, a segíteni akarás közvetlen melegsége sugárzott lényéből, amikor az említett értekezlet után kettesben beszélgettünk Szabó G. Andrásnéval. Gondjairól kérdeztem a párt- titkár-asszonyt. s válaszaiból mégis minduntalan ború helyett a derű, a bizakodás csendült ki. — Célunk az egyre jobb gazdálkodás, az anyagi bázis megteremtése, hogy az emberek jól éljnek, és hogy a népgazdaságnak is minél több jusson. Tömören ez szövetkezetünk gazdasági vezetőinek és pártszervezetének közös programja. És ezt a célt szolgáljuk, ki-ki a maga módszereivel, de semmit sem teszünk egymás tudta nélkül. A legfontosabb most, hogy a tom- paiak megértsenek bennünket, segítsék egész szívükkel az egyesült szövetkezetét... A jelek szerint ebben nem lesz hiány. A kelebiai — korábbi — Vörös Csillag Tsz. mint ahogyan új nevéből is kitűnik, nemrégiben egyesült a vele határos tompái Rákóczival. Az „összeházasodás” igen biztatóan indult. A kelebiai gazdák szívesen fogadták a szomszédokat, ők pedig örömmel jöttek. Hiszen a tompái Rákócziban mindössze hat forintot ért tavaly egy- egy munkaegység, most meg a végzett munkájuk alapján havonként, munkaegységenként 10 forint előleghez jutnak az egyesült tsz-ek gazdái. Az anyagiak mellett azonban a jó közösségi szellemnek is része van benne, hogy naponta száz-százötven ember is résztvesz a gazdaság munkájában. Folyik a trágyahordás, műtrágyaszórás, burgonyaválogatás, takarmányszállí- tas. — Olyan öröm volt számomra tegnap — csillan fel Szabóné szeme —, amikor kimentem a központunkba, hogy negyvenöt- ötven asszony jött össze a burgonyaválogatásra és csupa jókedv volt mindegyik. Köztük legalább harmincán voltak tom- paiak, holott ők korábban nemigen segítettek a közösben. Csak hirtelen zavarba jöttem: Vajon jut-e mindenkinek a zacskó cukorkából és a kekszből, amit magammal vittem. De szerencsére jutott! — Ilyen kedveskedés is csak megtolás után most már valóban indulna a kocsi, ha .. . Indulna, ha nem kellene a gyárba loholni a barátaimnak. — No tessék! Most várhatok fél nyolcig. Amikor a tisztviselői kar indul a hivatalába. ÁPRILISTÓL október végéig hétköznap-vasárnap ilyen kellemes hórukkozással noszogattuk indulásra a beste jószágot. Szerencsére, jó hosszú az utcánk, mindenki felébredt a ricsajra, hiszen úgy dobogott a menet utcahosszat el, és vissza, mintha lófuttatást tartott volna a magyar olimpiai öttusakeret. Állítom, hogy ennél jobb reklámot a gépkocsivásárlásra még senki nem talált ki. Ugyanakkor azokat is megnyugtatta, akik soha az életben nem szándékoznak autót venni. Egyedül a feleségem képtelen megérteni, hogy egy kurbli nélküli autót akkor, amikor fél év alatt tro- pára megy az akkumulátora, csak így: lökdöséssel, noszogatással lehet megindítani, ö azt mondja: van erre másfajta módszer is, de ahhoz autós egy asszonynak juthat eszébe — mosolyodtam el. — Nagyon szeretem őket! Én magamról tudom, hogy jólesik még az ilyen aprócska figyelmesség is. Az igazi barátságot általában az egymás megértése, megbecsülése alakítja ... Hallgatom egyszerű, közvetlen szavait, közben magam elé képzelem őt, mint tsz-elnö- köt. Mert hat éven át — 1959-ig — Szabóné vezetésével egyengették a közös gazdaság útját a Vörös Csillag gazdái. Komoly erőpróba, de egyben a bizalom próbaköve is volt ez a hat esztendő. Még az egészsége is megsínylette. S amikor Blum Antal személyében szakképzett, új vezető került a tsz élére, a párttagság választása nem véletlenül esett Szabó G. Andrásnéra: Legyen ő a párttitkár. Pillantásom megakad a szája szögletében megbújó apró barázdákon. Mintha hajdani keserűségről árulkodnának. — Persze, az én munkám nem abból áll, hogy nézem, hogyan dolgoznak a többiek — vall magáról Szabóné. — Magam is közéjük állok. Tegnap például a krumplisvermet nyitottam. így igazán közvetlen a kapcsolat, a beszélgetés. És szinte észrevétlenül formáljuk egymást. Nagyon jó az emberek között! . .. A párttitkár-asszony emberi melegsége azonban a politikai munkás céltudatosságával párosul. Ez bontakozik ki szavaiból, amikor a huszonkilenc tagot számláló pártszervezet gyarapításáról beszél. A huszonnyolc fős pártonkívüli aktivista gárdájukból —, melyet most a legjobb tompái gazdák bevonásával kívánnak gyarapítani — három tagjelöltet vettek fel a legutóbbi taggyűlésen. — Pártszervezetünk a különböző tsz-bizottságokat arra is serkenti — mondja —, hogy öntevékenyen kutassák fel az egyéni problémákat és segítsenek, ahol tudnak ... Talán ez is magyarázza, miért állítják meg gyakran Sza- bónét a kívülállók, vagy másik szövetkezetben dolgozó gazdák is, tanácsát, segítségét kérve. Az Elektromosipari Gépalkatrész és Szerszámkészítő Ktsz szakemberei a háziasszonyok érdeklődésére számottartó ügyes szerkezetet állítottak össze. A készüléket törpe elektromos vízmelegítőnek nevezik. Három kísérleti példányát, az 1500 wattos, az 1800 wattos és a kellene... Valódi autós! Nem sértődtem meg a goromba megjegyzés miatt, ellenben vettem Wartburgba való akkumulátort. Na, ennek aztán van akkora ereje, hogy a sluszkulcs elfordításakor majdhogy szét nem veri a motort. És gyújtanak a gyertyák rögvest. AZ ESEMÉNYBŐL az következnék, hogy most valóban boldog lehetek, elvégre nem kell hívni a szomszédokat. Tévednek, kérem. Nagyon szomorú vagyok, mert amióta akkuval is indít a Combi, a kutya sem törődik velem. Á szomszédok elmennek a ház előtt, anélkül, hogy beköszönnének, anélkül, hogy megkérdeznék, hogy vagyunk, mint vagyunk. Az idegenek pedig, amikor meghallják a garázsban a Trabi dühödt morgását, és nyomban rá a motor begerjedését, csak legyintenek a kezükkel, olyanformán, ahogy az utca sarkán vi- horászók teszik, amikor arra hajtok: — Csak egy Trabant . . . Rácz Ernő A közelmúltban például háromgyermekes anya kopogtatott hozzá: Férje börtönben ül, valamilyen csalásért, a legkisebbik gyerek néhány hónapos. Nehéz anyagi helyzetben van ... Szabóné meg — nem az első eset — adott a sajátjából és a tanácsnál, amelynek tagja, egy kis szociális segélyt is kieszközölt a számára. Az asszony pedig felkínálta munkáját a tsz-nek. — Sokrétű és nagyszerű feladat a párttitkáré. De vajon hogyan bírja erővel, idővel? Nem fárasztó? — tettem fel a kérdést, miután a heti programjával is megismertetett Szabó G. Andrásné. Hétfőn termelési értekezlet, a heti tennivalók megbeszélése, az elvégzett munka értékelése, csütörtökön egész nap Tompán, pénteken a községi pártszervezetben segíteni... — Kicsit fárasztó. Hiszen akárcsak szövetkezetünk több mint ötven tagja, magam is tanulok. Én. a marxista esti egyetemet végzem és bizony keveset lehetek otthon. De nagyon szívesen csinálom, valameny- nyiünkért... Gondolja csak el, valamikor magam is napszámos voltam. Van két kis unokám, az asszony-lányom tsz-tag, a férjem is. ő brigádvezető. S az a jó, hogy olyan megértő! Különben negyvennégy éves fejemmel megtanultam motorozni és ez is segít a dolgomon. Könnyebben mozgok a megnövekedett gazdaságunk területén ... Szavai nekem szólnak, de a figyelme már megoszlik. Közben, a terem ablakán át ki-ki- pillant az utcára. Vár valakit, vagy őt várják. De már mondja is: — Bocsásson még elvtársnő, egy kis dolgom van. Autóval szeretnénk a kórházból hazaszállítani holnap egy kelebiai nénit. Ezt kell megbeszélnem . . . Begombolgatja a kabátját, kendőt köt a fejére és búcsúzásra nyújtja a kezét. Siet. Megígérte, hogy az értekezlet után segít a néni hazaszállításában. S még szeretné elérni este hatkor a haza, Kelebiára induló vonatot. P. I. 2000 wattos teljesítményűt, sikerrel ki is próbálták. A törpe vízmelegítő másfél- kétkiló súlyú, 25 és 26 centiméter magas, 15 centiméter széles dobozka. Percenként másfél-két liter 40—50 fokos meleg vizet ad, csapjának szabályozásával azonban szükség szerint forróvizet is szolgáltat. Kis teljesítményénél fogva elsősorban konyhákban, irodákban, ideiglenes büfékben tesz jó szolgálatot. Előnye az eddigi vízmelegítőkkel, akár a gyors gázbojlerrel, szemben nemcsak a törpesége, hanem az is, hogy semmilyen segédfelszerelés nem szükséges hozzá. A készülék egyszerűen a konyha, vagy a mosdó vízcsapja helyére erősíthető, áramellátását pedig vagy közvetlenül a hálózatból, vagy konnektorból kaphatja. A csap megnyitásakor egy kapcsoló automatikusan működésbe hozza a fűtést, s a víz elzárásával ugyancsak önműködően kikapcsolja. A szövetkezet most hivatalos elektromos és minőségi ellenőrzésre küldi a mintapéldányokat, s az eredménytől függően a negyedik negyedévben megkezdi a sorozatgyártást. A miniatűr villanybojler hozzáférhető, olcsó áron igyekeznek előállítani. Ezért egyebek között most kísérleteznek azzal, hogy a készülék házát fémlemez helyett műanyagból készíthessék. (MTI) Pilmfelrevő»ép a halászat szolgálatában Miniatűr villanybojler
