Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-21 / 68. szám
1964. március 21, szombat 3. oldal 1 A megye mezőgazdaságának helyzete és feladatai Mint előző lapszámunkban hirt adtunk róla, az MSZMP megyei bizottságának ülése megvitatta a negye mezőgazdaságának helyzetét és fejlesztésének feladatait. A. végrehajtó bizottság beszámolóját Glied Károly elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának titkára terjesztette elő. Az előterjesztés bevezetője megállapította, hogy az átszervezés óta hazánk mezőgazdasága egészségesen fejlődött, meggyorsult a mezőgazdaság műszaki, anyagi ellátottsága. Két év alatt 17 milliárdot — a tervezettnél 4,6 ' milliárd forinttal többet — fordítottunk építkezésre, gépekre és egyéb beruházásokra. 1964-ben több mint 10 milliárd forint értékű beruházás — a népgazdaság összes beruházásainak 24 százaléka — valósul meg a mezőgazdaságban. A mezőgazdasági termelés fejlődése lehetővé tette a lakosság élelmiszerellátásának javítását. A párt Központi Bizottságának 1964 februári határozata, amely a mezőgazdáság helyzetét és feladatait taglalta, tükrözi a megyében végbemenő fejlődést is. A mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése óta eltelt időszakban pártunk agrárpolitikája: a mező- gazdaság irányításában alkalmazott gazdaságpolitikai módszerek, a megnövekedett műszaki, anyagi ellátás lehetővé tették megyénkben is a mezőgazdasági termelés belterjesség felé történő fejlődését. Ezt szemléltetően bizonyítja, hogy megyénk mezőgazdasági termelése bruttó halmozott értékben 1961-hez képest 14 százalékkal, az árufelvásárlás pedig 18 és fél százalékkal növekedett. Megyénk mezőgazdasága az ország árutermelésének mintegy 11 százalékát adja. Jelentősen emelkedett zöldség- és gyümölcstermelésünk, ami növelte a megye exportlehetőségét. A nagy társadalmi átalakulás alapvetően megváltoztatta a megye parasztságának életkörülményeit is A szövetkezeti parasztság mind jobban felismeri, hogy sorsának alakulása szorosan összefügg a gazdálkodás fejlődésével. E felismerést elősegítette a falu képének megváltozása is. A községfejlesztésre fordított 4á2 millió forint lehetővé tette a kulturális, szociális, kommunális igények jelentős részének kielégítését. Megyénk szövetkezeti gazdáinak tízezrei tanulnak, pótolva a múlt mulasztásait, igyekeznek megfelelő általános műveltséget és szakmai isnjereteket szerezni. Egyre inkább eltűnőben varrnak a szövetkezetekben a régi vagyoni különbségekből származó ellentétek, ezeket fokozatosan a kölcsönös bizalom és az egymás megbecsülése váltja fel. Kialakulóban van az egységes szövetkezeti parasztság. Mindezek igazolják, hogy parasztságunk helyesen cselekedett, amikor bízva pártunk politikájában, a szövetkezeti gazdálkodás útjára lépett. Elérte célját az a nagyarányú befektetés, amelyet egész társadat- műnk, de különösen a munkás- osztály nyújtott szövetségesének, a parasztságnak. Elért sikereink forrása pártunk marxista—leninista politikája, mellyel szövetkezeti gazdáink döntő többsége egyetért és támogat. A beszámoló a továbbiakban szólt arról, hogy az idén a mezőgazdasági termelést a közös gazdaságokban. 5—7 százalékkal, a felvásárlást 3—4 százalékkal, az állami gazdaságok termelését 7—10 százalékkal, az értékesítést 6—7 százalékkal kell az előző évihez képest emelni. A növénytermesztéssel kapcsolatosan a beszámoló hangsúlyozta, hogy az az elmúlt két esztendőben 16 százalékkal növekedett. A legfontosabb feladat ebben az üzemágban a kenyér- gabona átlagterméseinek növelése. Az elmúlt év őszén elvetett kenyérgabona-területet ez év ősién is tervfeladatnak kell tekinte-ni. Az időben és jó minőségben elvégzendő növényvédelmi munkákkal, valamint a veszteségmentes betakarítással törekedjünk arra, hogy az idén búzából 9,5, rozsból 5,8 mázsás átlagtermést érjünk el. A takarmányalapok kedvező megteremtése érdekében szükséges, hogy növeljük a kalászos takarmánygabona átlagterméseit, de különösen fokozott figyelmet fordítsunk a kukoricára, melynek jelentőségét elsősorban megyénk állattenyésztésének további fejlesztése indokolja. -Ilyen céllal tartották meg a megyei kukoricatermesztési ankétot is, melyen a helyes agrotechnikai módszerekre hívták fel a termelők figyelmét. Az ez évi kukoricavetés nagy része őszi mélyszántásba kerül. A tataháza Petőfi Termelőszövetkezet követésre méltó gyakorlata szerint az átlagtermések további növelése érdekében megyénkben a vetések mintegy 30 —40 százalékán, a Duna melléki és a löszhátsági területeken ennél lényegesen magasabb fészektrágyázási arányt kell elérni. A kukoricatermesztés agrotechnikájának javításával, a vetési határidő betartásával, a megfelelő növényállomány biztosításával az idén érjük el kukoricából (májusi morzsoltban számítva) a 14,5 mázsás átlagtermést. A bajai és a fekete fbldű járásokban néhány év alatt el tudjuk érni a 22 mázsás holdankénti átlagtermést, amely megegyezik a világviszonylatban legfejlettebb mezőgazdasággal rendelkező országok színvonalával. Az előterjesztés a későbbiekben rátért a szőlő- és gyümölcs- termesztés eddigi eredményeire. A múlt év végéig összesen 33 326 katasztrális hold szőlőt és gyümölcsöst telepítettek el. Az eddigi eredmények bizonyítják, hogy a megye homokos területeinek ily módon való hasznosítása helyes volt. Törekedni kell arra, hogy az ötéves tervben kitűzött 70 ezer holdas telepítési tervet teljesíteni tudja a megye. E célból az idén 18 ezer holdat kell telepíteni. A beszámoló az állattenyésztéssel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy az elmúlt évek során leraktuk megyénkben is a nagyüzemi állattenyésztés alapjait. Az állatlétszámot vizsgálva megállapítható, hogy nőtt a szarvasmarha-állomány, de csökkent a tehenek száma. Jelentős csökkenés tapasztalható a sertésállományban is, ezen belül a kocaállomány csaknem 20 százalékos csökkenést mutat. Számottevően kevesebb az előző évekhez viszonyítva a sertés- és ezen belül különösen a kocaállomány a háztáji gazdaságokban. Az állattenyésztésben — mint ahogyl a Központi Bizottság határozata I is megállapítja — az a legfon-1 tosabb feladat, hogy a nagyüzemek gyorsabban növeljék a tehén- és kocaállományukat. A Központi Bizottság határozata egy kilogramm sertéshús előállításához 4,5 kilogramm takarmány felhasználását jelöli meg. Ezzel szemben az elmúlt évben egy kilogramm hús előállításához a megye termelőszövetkezetei 5,46 kilogramm takarmányt használtak fel. Az eltérés okát elsősorban a gondozás minőségében, a takarmányozásban, a nem megfelelő épületekben, s az optimális hőmérséklet hiányában kell keresni. Ha megyénkben is elérjük — mint ahogy el kell érni — a határozatban megjelölt ta- karmánymennyiség felhasználását, akkor 1248 vagon szemestakarmányt lehet megtakarítani, ami szemestakarmányunk hiányának több mint 50 százaléka, ebből 24 900 sertést lehetne kihizlalni. Ez a megye évi tervének 19 százalékát teszi ki. Az állattenyésztést olyan mértékben kell fejleszteni, hogy az 1964-re előirányzott összterme- lési érték legalább felét az állatok és az állati termékek tegyék ki. Megyénk mezőgazdaságának szocialista átszervezése óta jelentős mértékben meggyorsult és fejlődött annak anyagi, műszaki ellátottságá. Termelőszövetkezeteink beruházásainak fejlődési üteme 66 százalékkal, állami gazdaságainké 80 százalékkal haladta meg az 1961. évit. Jelentős mértékben növekedett megyénk szocialista szektorának gépállománya: 1943 erőgéppel több áll rendelkezésre, mint 1961-ben. Ennek ellenére a kötött talajok művelésére alkalmas közepes lánctalpas erőgépek száma a szövetkezeteknél még mindig kevés. Külön gondot jelent, bogy bár megyénk területének 50 százaléka homok, a gépparknak ezzel szemben csak 16 százaléka alkalmas homoki művelésre. Az előterjesztés ezután rátért az öntözésre. Hangoztatta, hogy az öntözés fejlesztése, elsősorban a csőkutas, de nem kevésbé a felszíni vizkivételi módszerek alkalmazása helyes volt, nagymértékben hozzásegítette megyénket a mezőgazdasági export növeléséhez. Az öntözött terület ma már meghaladja a 36 ezer holdat. A jelenleg építés alatt álló kalocsai öntözőfürtből az idén már 3500 hold vesz részt a termelésben. Mezőgazdasági termelő üzemeink az öntözés alkalmazásánál messzemenően támaszkodjanak az üzemgazdasági szempontból fontos gazdasági mutatókra, törekedjenek a gazdaságosságra. Ezután a talajerő-utánpótlás fontosságát elemezte a beszámoló, majd rátért a szőlő- és gyümölcsültetvények járulékos és kiegészítő beruházásaira. Különösen a gyümölcstelepítéseknél szükséges a kerítések időben való megépítése, valamint a széles sortávolban telepített szülők támberendezésekkel- való ellátása. Gond a feldolgozó és tároló üzemek létesítése is. A beszámoló elemezte az állami gazdaságok, erdőgazdaságok, valamint a gépállomások munkáját, majd hangoztatta, hogy rendkívül fontos feladat a még gyengén gazdálkodó termelőszövetkezetek merősítése. Mezőgazdasági termelőszövetkezeteink az elmúlt két évben jelentős fejlődésen mentek keresztül. Politikai, gazdasági és szervezeti megszilárdításuk érdekében tett intézkedéseik eredményesek voltak. Kialakultak a nagyüzemi gazdálkodás, ezen belül a nagyüzemi állattenyésztés keretei, megnövekedett a tsz-ek anyagi, technikai bázisa. Gazdasági és politikai munkánk eredményességét bizonyítja, hogy a szövetkezeti alapok jelentősen növekedtek, melyen belül a fel nem osztható szövetkezeti alap 12 százalékkal emelkedett, a közös vagyon növekedésének üteme két év alatt elérte a 29—30 százalékot. Növekedett a tagok átlagjövedelme. A termelőszövetkezeti gazdasági megszilárdulásra kedvezően hatott az ösztönző jövedelemelosztási formák alkalmazása. Mind több termelőszövetkezet alkalmazza ezeket a formákat, melyek kedvezően befolyásolják a különböző művelési folyamatok szakszerű elvégzését, valamint a közös alapok növelését. Megállapítható, hogy az anyagi ösztönzők az elmúlt évben kedvezően hatottak a termelésre, mindamellett azonban azok további finomítására van szükség. A fejlődés mindenekelőtt a gazdaságok közös alapjainak növekedésében és a különböző ágazatokban dolgozó termelőszövetkezeti gazdák jövedelme aránytalanságának megszüntetésében mutatkozzon. Külön foglalkozott az előterjesztés a háztáji gazdaságok helyzetével. Hangsúlyozta, hogy rendezni kell e gazdaságok körüli visszásságokat, amelyek a területnagysággal, a takarmány- és legelőjuttatásokkal kapcsolatosak. A háztáji gazdaságok termékeire még hosszú ideig nagy szükség lesz. Sajnos, szövetkezeteink jelentős része nem fordít kellő figyelmet a háztáji gazdaságokra és nem ismerte fel annak jelentőségét. A közös gazdaságok termelési terveinek részeként szerepeljen a családi terv is, különösen a sertés- és baromfitenyésztésre vonatkoztatva, valamint a háztáji termékek értékesítésére. A beszámoló ezután rátért az alacsonyabb típusú szövetkezeti fonnák fejlődésének elemzésére. Megállapította, hogy a mezőgazdaság szocialista szektorainak létrehozásánál helyes volt az az intézkedés, hogy a szőlő és gyümölcsös, valamint a rossz minőségű homoki szántóterületeken alacsonyabb típusú szövetkezeti formákat hoztunk létre. E politikai és gazdasági intézkedés helyességét igazolja, hogy a nagy fontosságú belterjes kultúrák állagát a szövetkezeti gazdák fenntartották, sőt, javították. Továbbiakban arra keli törekedni, hogy az alacsonyabb típusú társulásokban — a termelőszövetkezeti csoportokban és a szakszövetkezetekben — erősödjék a közös tevékenység. Fontos feladat a táblás gazdálkodás feltételeinek kidolgozása. A népgazdaság elvárja, hogy az alacsonyabb típusú közös gazdaságokban tevékenykedő gazdák nagyobb mértékben növeljék az állattenyésztést, elsősorban a sertéshizlalást. A pártszervezetekről szólva megállapította a beszámoló, hogy a szövetkezeti pártszervezeteinkben az eszmei, politikai és szervezeti egység az itt-ott fellelhető hiányosságok ellenére is biztosított. A párttagság tevékenysége következtében érvényesülnek a part gazdasági, politikai célkitűzései, a pártélet általában megfelel a szervezeti szabályzat követelményeinek. Nagyobb gondot kell fordítani azonban a tagjelöltek nevelésére. Nem foglalkoznak sok helyen céltudatosan a párthoz közel álló aktivistákkal, a párttal szimpatizáló, közületi tevékenységet folytató, élenjáró dolgozókkal, emiatt a tagjelöltfelvétel alkalomszerű és következetlen. Fontos feladat: a szövetkezeti pártvezetőségek, párttitkárok, párttagok politikai és szakmai műveltségének növelése. A beszámoló ezután szólott a tömegszervezetekről, felhívta a figyelmet a különböző termelési mozgalmak szervezésére. A mezőgazdaság szocialista szektoraiban a KISZ kezdeményezésére az elmúlt évben mintegy nyolcezer fiatal kapcsolódott be a különböző termelési mozgalmakba. Segíteni kell a KISZ- nek a fiatalok községből való elvándorlásának megakadályozását. A nőtanácsok a baromfi- tenyésztési versenyt segíthetik elő, valamint az asszonyok közös munkában való nagyobb fokú részvételét. Végezetül a tavaszi munkák időben és jó minőségben való elvégzésére hívta fel a figyelmet az előterjesztés. Sajnos, o márciusi tél késlelteti a mező- gazdasági munkákat és alig néhány hét áll rendelkezésre a tavaszi szántás-vetéshez. Valamennyi tennivaló fontos, de közülük mégis kiemelkedik a kenyérgabona vetésének ápolása, a kukoricatermesztés és a szőlő-, gyümölcstelepítés tavaszi munkája. A végrehajtó bizottság előterjesztése a számos feladat sikeres megvalósításához kérte a megye valamennyi kommunistájának és pártonkívülj dolgozójának aktív közreműködését. • Á beszámoló utáni vitában felszólaltak: Sarok Antal, a megyei Gabonafelvásárló és Fel- $ dolgozó Vállalat igazgatója, dr. 5 Gajdócsi István, a Bajai Járá- ) si Tanács V. B. elnöke, Túri i József, a kiskunfélegyházi járá- isi-városi pártbizottság első tit- í kára, Brachna János, a ME ÍSZCV elnöke, Vörös Vilmos, e ) kecskeméti járási pártbizottság 5 első titkára, Borsos György, p \ KISZ megyei bizottságának els. i titkára, Tompa Béla, a megye \ tanács vb-elnökhelyettese. Pan S kovits Józsefné, a megyei nő > tanács titkára, Szebelédi Nár i dor, a tataházi Petőfi Tsz ein (ke, Benei Sándor, az Alföl í Állami Pincegazdaság igazgató ja és ifj. Folcz Antal, a Baja: ( Villamosipari Gyár pártszervezetének titkára. Háromszáz méter í hosszú, szénfekete kazal. Lápföld. Tetején ; emberek állnak, vál- lukkal az égnek tá- > maszkodva, kezükben ! hatágú vasvillával. A kazal mellé pótkocsis vontató áll, s „adj ; neki”, hatalmas göröngyökben hull a lápföld ! a platóra, szinte nyög ! belé a jármű. Tóth Imre tíztagú í munkacsapata öt perc j alatt „dobja meg” a I harminc mázsát. Pihenésre nem sok idejük van, hiszen elég gyakran jönnek a pótkocsik. Tizennyolc jármű | közlekedik ingajáratban ; a szabadszállási Ma- thiász Tsz láptöldbáK ineset találtak nyája, meg az aposta- gi Duna Tsz között. Jó messzire hordják hát a talajjavító anyagot —, mégpedig körül a betonúton, de az apostagi tsz-nek így is megéri. A kazal mellett mintegy 50 méternyi szélességben olyan a terület, mintha szilvalekvárt dagasztanának rajta a gumikerekek. A járművek nemegyszer tengelyig süllyednek a latyakban, s bizony, már régen csődöt mondtak volna, ha nem lenne itt a 60 lóerős lánctalpas, mely egyenként ráncigálja ki a megrakott pótkocsikat a járható útig. És így megy ez reggeltől napestig. A kazal még legalább 30 vagon lápföldet tartalmaz. Megéri ez a gazdaságoknak — a Mathiász Tsz-nek is. Farkas Ignác elnökkel amerre elhaladunk, mindenütt a szétterített lápföldtől feketéllik a homok. Felhasználták a rozs, a kukorica alá, de bőven jutott a szőlőkbe, a gyümölcsösökbe — a régiekbe és az ú;i telepítésű ekbe egyaránt. Meg a 30 holdra tervezett szőlőgyökerezte- tő iskolába is: — A községben a legsoványabb, legrosszabb területen gazdálkodunk — így az elnök. — Mégis mi osztottuk a legtöbb jövedelmet. Ha megjavítjuk a homokos talaj minőségét, még többet ér a munkaegység, s a közös is jobban gyarapodik. Olyan igyekezettel dolgoznak itt. mintha kincsre bukkantak volna. Valóban kincset találtak. Olyat, ami „arannyá” változtatja a homokot. hatvani Dániel
