Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-20 / 67. szám
Világ proletárjai, egyesüljétek! Ttetvfi Tiém A MAGYAR. SZOCIALISTA WWWKÁsMR-T BACS-KISKVAM WI6GYEI LAPJA XIX. ÉVFOLYAM, 67. SZÄM . * ItijE&r , • Ara 60 fillér Y9S4. MÁRCIUS 20, PÉNTEK Mindannyian hazánk felemelkedéséért, a szocializmusért! • • Összeült a Hazafias Népfront III, kongresszusa Csütörtökön az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában összeült a Hazafias Népfront III. kongresszusa. Megjelent és az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnöke, Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke, Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, valanúnt a politikaiba társadalmi, a gazdasági és a kulturális élet több kiválósága. A padsorokban a városok és falvak népeinek mintegy 800 küldötte, valamint számos meghívott vendég, a társadalom minden rétegének képviselői helyet foglaltak. Részt vettek a kongresszuson a Hazafias Népfront meghívására hazánkba érkezett külföldi delegációk tagjai. A tanácskozást dr. Harrer Ferenc nyitotta meg. Utána Kállai Gyula, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Hazafias Népfront Országc* Tanácsának elnöke terjesztette elő a , Hazafias Népfront Országos Tanácsának beszámolóját. . Kállai Gyula beszéde Hz építőipar elsődleges feladata a kiemelt beruházások befejezése Ülésezett a megyei pártbizottság Beszéde elején a Hazafias Népfront II. kongresszusa óta eltelt négy esztendő eredményeit összegezte Kállai Gyula. Rámutatott: Hazánkban történelmi jelentőségű eredményt értünk el ez alatt az idő alatt: Befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását és hozzáfogtunk teljes felépítéséhez, öröm és büszkeség számunkra — mondotta —, hogy mozgalmunk, a Hazafias Népfront, a hazafias érzésű dolgozók millióit vonta be országépítő terveink megva- j lósításába; messzehangzóan kép- j viselte népünk egységes állás- foglalását és tettrekészségét a társadalmi előrehaladásért és a békéért vívott harcban a maga sájátos eszközeivel hozzájárult az eredmények eléréséhez. Kállai elvtárs beszélt a továbbiakban kulturális életünk fejlődéséről, rámutatott, hogy országunk életének legnagyobb horderejű eseménye a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése volt a legutóbbi kongresszus óta eltelt időben. A Hazafias Népfront kongresz- szusa tapasztalati tények alapján állapítja meg — tette hozzá az előadó — hogy pártunk, a Magyar Szocialista Munkáspárt helyesen cselekedett, amikor annyi balszerencse és viszály, jobb- és baloldali túlzás után és ellenére — 1958 telén újra napirendre tűzte a mezőgazdaság szocialista átszervezését. Ez történelmi fontosságú lépés volt, amely a magyar parasztság és az egész magyar nép érdekét szolgálta. Kállai elvtárs a továbbiakban a népfrontmozgalomról és szerepéről beszélt. Végigtekintett a népfrontpolitika kialakulásának évtizedeire, majd hangsúlyozta: Mozgalmunk tapasztalatai meggyőznek mindenkit arról, hogy a Hazafias Népfront a párt vezetésével a szocializmus teljes felépítését szolgálja, a párt és az egész nép még szorosabb szövetségének kovácsolásán tevékenykedik. A népfrontmozgalom erősödésének és kiszélesedésének alapja az, hogy a tömegek egyetértenek a párt politikájával, a szocializmus teljes felépítésének és a béke megőrzésének bel- és külpolitikai programjával. Minél inkább előrehaladunk a seocializmus teljes felépítésének útján, annál erősebb lesz pártunk szövetsége a néppel, annál elevenebb és élénkebb lesz a népfrontmozgalom is. Utalt a népfrontmozgalom néhány jellemvonására. A Hazafias Népfront — mondotta — ma arra szólítja fel híveit, hogy erejükkel, tehetségükkel, munkájúkkal, hazafias lelkesedéssel vegyenek részt a virágzó szocialista Magyarország teljes felépítésében, mert ez az egyedüli magyar nemzeti politika, ez szabadságunk, föggetlenségünk, szuverenitásunk, boldogságunk záloga. Fontos letéteményese a Hazafias Népfront, a szocialista nemzeti egység fejlődésének, serkentője a hasznos közéleti tevékenységnek, olyan mozgalom, mely a kötetlen, a legszélesebb tömegeket átfogó keretek között elősegíti, hogy mind több és több ember bevonuljon az aktív politikai tevékenységbe. Részletesen elemezte Kállai elvtárs a magyar népgazdaság fejlődésének mostani problémáit. Beszélt az ipar, a mező- gazdaság, a kulturális élet helyzetéről és tennivalóiról, a tudomány szerepéről, és megjelölte a társadalmi élet és a gazdaság e fontos szektorainak népfronttennivalóit. Körvonalazta azokat a lehetőségeket, amelyek között a népfrontmozgalom legjobban be tudja tölteni szerepét. Szólt Kállai elvtárs választó rendszerünkről. Hangsúlyozta, hogy alkotmányunkat 15 éve fogadták el, s azóta hazánk gazdasági rendjében, társadalmi szerkezetében forradalmi változások történtek. Érlelődnek a feltételei annak is — mondotta —, hogy módosítsuk hazánk alkotmányát. hogy az alaptörvény erejével szentesítse szocialista forradalmunk újabb vívmányait, a szocializmus teljes felépítéséért és később a kommunizmusba való átmenetért folytatott küzdelmünket. Elmondotta, hogy az utóbbi időben felvetődött a gondolat, nem volna-e célszerű választási rendszerünket továbbfejleszteni egyéni választókerületi rendszer, s két vagy több jelölt állításának bevezetésével az országgyűlési választásokon is. Kállai elvtárs ezután a Hazafias Népfront feladatairól emlékezett meg. Megállapította, hogy a mozgalomnak elő kell segítenie az új típusú ember kialakítását, nevelő tevékenysége középpontjába kell állítani a társadalmi tulajdon tiszteletét és becsületét, segítenie kell az ifjúság nevelésében, Az ifjúságnak valóban adjunk meg mindent. amire lehetőségük van — mondotta — de adjuk meg a legfontosabbat is: A megfelelő nevelést. Kállai elvtárs ezután az államunk és az egyházak viszonyáról’szólott. Úgy véljük —állapította meg —. hogy az egyházak papjai és vezetői mindinkább belátják, hogy az egyházak számára csak egy lehetőség kínálkozik: Békében és barátságban élni a szocialista renddel. Az állam és az egyház közötti jó viszonyt és együttműködést elsősorban a hívők követelik az egyházaktól. Ma már nálunk úgy és odáig fejlődött a nép élete, hogy tévúton senki, az (Folytatás a 3. oldalon.) Csütörtökön Kecskeméten a megyei tanács nagytermében kibővített ülést tartott a megyei pártbizottság. A tanácskozáson részt vett Tömpe István elvtárs. az MSZMP Központi Bizottságának tagja, Simor János elvtárs, az építésügyi miniszter helyettese. Úgyszintén jelen voltak a járási-városi pártbizottságok első titkárai, a KISZ járási-városi bizottságainak titkárai, a járási és városi tanácsok vb-elnökei, s több szövetkezeti gazdaság meghívott elnöke, valamint az építőipar megyei vezetői. Dr. Molnár Frigyes elvtárs, az MSZMP megyei bizottságának első titkára nyitotta meg az ülést. Két napirendi pont mégpedig — a Központi Bizottság határozatának megfelelően — megyénk mezőgazdasága. illetve építőipara helyzetének megtárgyalását javasolta. A napirend elfogadása után Glied Károly elvtárs, a megyei párt- bizottság titkára terjesztette elő a mezőgazdaság helyzetéről, feladatairól szóló beszámolót. Az ezt követő vita után került sor a második napirendi pont megtárgyalására. Az építőipar helyzetéről és feladatairól szóló előterjesztést Erdősi József elvtárs. az MSZMP megyei bizottságának titkára ismertette az ülés részvevőivel. ★ A beszámoló bevezetője megállapította: — Az MSZMP Központi Bizottságának az építőipar munkájáról szóló határozata alapján megyénkben is rendkívül nagy feladatok várnak az építőipari vállalatokra. Építőiparunk tevékenységét kiemeltté teszi az, hogy közvetve és közvetlenül érinti a lakosság túlnyomó többségének érdekeit; az ipar össztermelés! értékének 14,2 százalékát adja; az iparban foglalkoztatottak 18,9 százaléka az építőiparban dolgozik; a második ötéves terv beruházásainak 42 százalékát az építőipar valósítja meg. Az elmúlt három év alatt 6543 lakás épült, 51 millió forintot fordítottak lakó- és középületek tatarozására, 88 általános és középiskolai tantermet, 13 művelődési házat létesítettek, 133 kórházi ággyal, 1324 óvodai, 126 bölcsődei hellyel bővültek egészségügyi és szociális intézményeink. E nagyarányú építkezésekkel azonban nem tartott lépést a város- és községrendezés, valamint az újonnan épülő lakónegyedek tervezése. A komplex tervek elkészítése több évet vesz igénybe, ezért a részleges rendezési .tervek gyors elkészítésére van szükség, amelynek alapján megfelelően telepíthetők a lakóházak, az ipari üzemek, s kiépülhet a közműhálózat. Az ÉM Bács megyei Állami Építőipari Vállalat és a Bács- Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat az ötéves teiv első három évében 115 millió forint értékű ipari, ugyanennyi mezőgazdasági beruházást valósított meg. A mezőgazdasági építkezés jelenlegi formája azonban már nem felel meg a korszerű követelményeknek. A beszámoló hangoztatta, hogy a második ötéves terv az építési és szerelési munkák értékének 46 százalékos növekedését irányozza elő. Megyénk állami építőiparában pedig három év alatt az építési és szerelési munkák értéke mindössze 16,1 százalékkal emelkedett, ami jóval alacsonyabb az országos célkitűzéseknél. A lemaradás oka az építkezések hiányos előkészítése, az évről évre fokozódó munkaerőhiány, a koncentráltság hiánya. Építőipari vállalataink túlzottan a mezőgazdaságból felszabaduló munkaerő-feleslegre alapozták munkáslétszámuk feltöltését, szakmai képzésükre azonban már nem fordítottak kellő gondot. — Megyénk építőipara gépesítettség tekintetébén jóval az országos átlag alatt van — folytatta Erdősi elvtárs. — Az ÉM Bács megyei Állami Építőipart Vállalat például 1962-ben a földmunka gépesítését még el sem kezdte, amikor e területen az országos arány már 48,4 százalékos volt. Ez évben jelentősen bővült a géppark. Az ÉM vállalat 103 darab, a Bács- Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat 3 millió forint értékű építőipari géppel gyarapodik. Meg kell azonban állapítanunk, hogy a helytelen szervezés és a műszaki hibák miatt a gépek kihasználtsági foka igen alacsony. Építőiparunk tervellátottsága a legelmaradottabb — hangsúlyozta a megyei pártbizottság titkára. — A megyei tervező- iroda 11 és fél millió forint értékű tervezésre képes, az igény ugyanakkor 17 millió. A szűk keresztmetszet enyhítése érdekében átgondoltabb, tervszerűbb beruházási tevékenységre van szükség. A tervező kapacitás növelése mellett meg kell szüntetni a gyakran előforduló év közi módosításokat, szélesíteni a már jól bevált típustervek alkalmazását az ipari, mezőgazdasági és kommunális építkezéseket is. A továbbiakban az előterjesztés az építkezések jobb megszervezését hangsúlyozta. Szükségessé teszi ezt — elsősorban a szállítás miatt — a megyénkben levő nagy távolságok. Sok az áthúzódó építkezés. 1963 végén 190 létesítmény 283 millió forint értékben állt befejezetlenül. Ez jóval több, mint amennyi 1962-ről húzódott át A munkaidő kihasználtsága ugyancsak a szervezéstől függ. Az építőipari vállalatoknál a munkaidő 10—15 százaléka fe- esérlődik el a laza munkafegyelem, a szervezetlen irányítás miatt. . Megyénk építőiparát különböző szervek irányítják. Az építőipari egységek 15 féle szervezeti formában működnek. Az ebből adódó munkaerő és eszköz szétforgácsoltság már eleve kizárja a korszerű építkezést. Ezért igen fontos, hogy a megyei tanács rövid időn belül kidolgozza a tanácsi felügyelet alá tartozó építőipar egységes irányítási rendszerét. Ilyen szempontból helyesnek bizonyuld a Bács-Kiskun megyei Építési és Szerelőipari Vállalat főépítésvezetőségeinek több járásban való megszervezése. A jövőben kívánatos, hogy a különböző helyeken működő házilagos építőbrigádok esetenként segítsék az építőipari vállalatok tevékenységét. Hasonlóan fontos a generálkivitelezők és alvállalkozók együttműködésének tervszerűbb megszervezése. Ezután a beszámoló arra mutatott rá, növelni kell az anyagi ösztönzést, olyformán, hogy a tervek mennyiségi teljesítése mellett nagyobb hatással legyen a munka minőségének javítására. Jónak bizonyul az egyösszegű utalványozás rendszere, amelynek alapján a dolgozók előre tudják, mennyi bért kapnak a munka elvégzéséért. Az ÉM vállalatnál már az építkezés (Folytatás a 3. oldalon.) Kállai Gyula elvtárs beszédét tartja.
