Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-03 / 52. szám
1964. március 3, kedd 3. oldal JUBILEUM Dr. Toponáry Ferenc, a duna- vecsei járás főállatorvosa szerény ember. Szerény és nagyon elfoglalt. Ismerik, becsülik já- rásszerte, sokat adnak a szavára. Amikor meginvitáltuk erre a jubileumi beszélgetésre, igencsak zavarba jött. — Tudja-e, milyen sok jól dolgozó népfrontaktivistája van ebben a járásban? Miért éppen én?... Nem mondtuk akkor, igy hát most írjuk ide a választ: azért, mert Toponáry Ferenc a jól, söt a legjobban dolgozó népfront- vezetők közé tartozik immár tiz esztendeje. Elválaszthatatlannak érzi a napi szakmai munkájától a mozgalmi tevékenységet. — Egyik nélkül sem tudnék élni, mindkettő fontos számomra. Úgyis mondhatnám: kiegészíti egymást — magyarázta némi tűnődés után. Egy paksamétát tesz elém. — Ezek itt plakátok. A juh- hodályok, baromfiólak, a süldő- szállások és sertéselletök legfontosabb állategészségügyi szabályait tartalmazzák. S még mindig akad, akikkel vitatkozni kell, hogy kifügesszék. Pedig nagyon fontos tudnivalókról szól. Szakszerű tárgyilagossággal beszél ezután a tsz-ekről, a járás mezőgazdaságának problémáiról. — Minden erőnkkel a gyenge tsz-eket szeretnénk segíteni. Ezért foglalkozik mostanában sokat a járási népfrontbizottság a szikes területek hasznosításával, de szóba kerültek a nemsokára elkészülő Kiskunsági Főcsatorna révén adódó új lehet- tőségek is. Szabadszálláson például ezer holdas területű tsz- közi halastó létesítését javasoljuk. A mezőgazdasági akvióbi- zottság a traktoros utánpótlástól a gépek jobb kihasználásáig, a növénytermesztés, az állattenyésztés eredményességének szerteágazó komplexumáig sok ■mindennel foglalkozik. A járási népfrontbizottság mellett működő akciócsoportok munkájáról. terveiről szintén hosszasan beszél a jubiláló népfrontéinak, A tapasztalatok kinyiló kincses tarisznyája kiapad- hatatlannak tűnt, önkéntelenül hangzott el tehát a kérdés: — Hogyan győzi idővel, erővel ezt a sok munkát? — Mi mindent közösen végzünk. A járási népfront- elnökség, a községi bizottságok névtelen aktivistáinak vállán nyugszik az igazi teher, s így közösen nem is olyan nehéz... Egy a lényeg: a népfront mindig ott legyen, ahol szükség van támogatására. Néhány nappal ezelőtt ismét megválasztották a dunavecsei járási népfrontbizottság elnökévé. Bizonyára még sok-sok évig találkozunk vele, mint közéleti emberrel, akárcsak az elmúlt tíz esztendőben. B. A Kecskeméti Konzervgyárban műszaki konferencia előzte meg az üzemrészek termelési tanácskozásait. Reggel 8-kor ültek asztal mellé a gazdasági vezetők, és erősen alkonyodott már, amikor az utolsó hozzá szóló is visszaereszkedett a székére. Ilyen szenvedélyes hangú vitát régen „hallottak” a tanácskozóterem falai. Megbeszélni való akadt elég hiszen a konzervgyárnak az idén 20 millió forint értékű áruval többet kell adnia a népgazdaságunknak, mint tavaly. Gyü- molcskonzervböl 80, főzelékkon- zervböl 200, paradicsomkonzerv- ből pedig 70 vagonos termelés- növekedést irányoz elő a terv. Emelkedik az export is. Ez évben 12 százalékkal nagyobb mennyiségű árut indítanak a határon túlra, mint 1963-ban. Ugyanakkor a létszámterv nagyjából azonos a tavalyi tény- számsmal. Az előirányzotat tehát csak akkor tudja teljesíteni az üzem, ha mintegy 8,5 százalékkal növeli termelékenységét. A konferencia résztvevői meghányták-vetették a műszaki fejlesztés és a munkaszervezés gondjait, és azt is, hogyan lehet még hatékonyabbá tenni a munkaversenyt. A kissé hosszúra sikerült eszmecsere hasznos volt, mert néhány nappal később az üzemvezetők jól felkészülve álltak dolgozóik elé a termelési tanácskozásokon. Kiköszörülik a csorbát A IT-es telep dobozüzemének megbeszélésén 110 dolgozó hallgatta Végvári István gyárigazgatót. A beszámoló bizony nem bővelkedett dicséretekben, de a hallgatók arca elárulta, hogy egyetértenek a jogos bírálattal. — A dobozüzemben a jó munka minden feltétele adva van. Ennek ellenére az üzem termelési eredménye tavaly mesz- sze elmaradt a kívánalmaktól — mondta Végvári István. A továbbiakban arról szólt, hogy sok volt itt a torzsalkodás, személyi vita. Mindenekelőtt őszinte, baráti légkört kell tehát kialakítani. Bartucz Sándor, az üzem párttitkára hangsúlyozta, hogy tavaly sok hibás termék hagyta el a dóbozüzemet. A selejtes dobozokban elromlott a drága konzerv is, és ez jelentősen növelte a termelési költségeket. Idén lelkiismeretesebb, odaadóbb munkát vár az üzem az itt dolgozóktól. — Kevés volt a szerelő, ki- sebb-nagyobb hibák miatt sokat álltak a gépek — panaszolta Békési Jánosné. Kérte a vállalat vezetőit, hogy gondoskodjanak megfelelő számú szakemberről is. Az üzemrész egyik szocialista brigádjában dolgozó Púcz Zoltánná hozzászólása már azt mutatta, hogy a dobozüzemiek elhatározták: 1964-ben kiköszörülik a csorbát. A brigádtag munkatársai nevében szólva versenyre hívta Izsák Sándorné munkacsapatát. Gondosabb csomagolást A készáruraktár tanácskozásán Csáki Sándor emelkedett először szólásra. Elmondta, hogy tavaly az 1320 vagonos szállt tási előirányzattal szemben 1339 vagont pakoltak meg és indítottak útnak a raktár dolgozói. Az idei 1600 vagonos tervet azonban csak úgy tudják teljesíteni, ha a tavalyinál jobban szervezik meg a munkát. Kiss Ernő, a kereskedelmi osztály vezetője kiemelte, hogy mennyire fontos a gondos csomagolás. Tavaly számos export- szállítmányt kifogásoltak a megrendelők a csomagolok gondatlansága miatt. A készáruraktáriak tanácskozása, a munkaverseny 1963. évi eredményeinek értékelésével ért véget. Mintha zsinóron rántották volna, egyszerre emelkedtek magasba a kezek, jelezve, hogy a dolgozók elfogadták a két munkacsapat szocialista címmel való kitüntetését. Mindennél többet ér... — Munkaverseny nélkül nem érünk célt. — Ezzel zárta a savanyító üzem ez évi feladatait ismertető beszámolóját Ré- dai Józsefné. Egyben bejelentette, hogy idén már négy munkacsapat dolgozik a szocialista cím elnyeréséért, illetve megtartásáért a savanyítóban. A Konzervgyár minden egyes üzemrésze megtartotta már termelési tanácskozását. A beszámolókat, hozzászólásokat rögzítő jegyzőkönyvekbe számos hasznos észrevétel, javaslat került, amelyeknek az üzem vezetősége bizonyára nagy hasznát veszi majd az idei feladatok megvalósítása során. De ezek a jegyzőkönyvek őriznek még valamit, ami minden ésszerűsítésnél többet ér: a dolgozók vállalásait, azt a pluszt, amivel idén hozzájárulnak az üzem tervének teljesítéséhez. B. D. Sokoldalúan készítsük elő a termelőszövetkezetek beruházásait MA MÁR a mezőgazdasági beruházások sem egyszerűen „istállóépítkezések” hanem — a kialakult nagyüzemi termelési viszonyok adta lehetőségeknek és követelményeknek megfelelően — komplett állattenyésztési telepek, majorok, és üzemek épülnek. 1959—62. év között a mező- gazdaság szocialista átszervezése idején a közös állattenyésztés megszervezése és a közös termelés azonnali megindítása miatt — átmeneti megoldásként — szerfás istállók épültek. Ezek optimális területi elhelyezésére, valamint megfelelő járulékos beruházásokkal való ellátására (víz, villany, takarmánytároló stb) nem volt elegendő lehetőség. Kialakulatlanok voltak a termelőszövetkezetek mind területileg, mind termelési profiljukat illetően. A népgazdaságnak sem volt akkor elegendő anyagi ereje, tervező és kivitelező kapacitása, hogy végleges megoldásokat alkalmazzon. De ha lett volna, akkor lehet, hogy ma a jelenleginél több helyen állna kihasználatlan és rossz helyre telepített létesítmény a mezőgazdaságban, miután a kezdeti kialakulatlan viszonyok nem is tették lehetővé a sokoldalú előrelátást. Most az alapvető elhelyezési problémák töb- bé-kevésbé megoldódtak és e tekintetben is új helyzet alakult ki. Lássuk röviden miben áll ez az új helyzet és milyen követelményeket támaszt a termelőszövetkezeti beruházások tervezésénél és kivitelezésénél. ■ A legtöbb termelőszövetkezetben ma már nem egyes épületeket kell elhelyezni, hanem a különböző termelési ágaknak megfelelő majorokat és állattenyésztési telepeket. A gazdálkodás fő iránya kialakulóban van, ami lehetővé teszi, hogy hosszabb időszakra előre meghatározhatók legyenek azok az adatok is, amelyekből e telepek nagysága és összetétele megállapítható. ■ Az épületmegoldások legtöbb esetben ma már műszakilag időtállóbbak. technikailag lényegesen korszerűbbek. mint korábban. — Majd minden épületben megtalálható bizonyos technológiai berendezés, épület- gépészeti berendezés és felszerelés (fűtő, szellőző, ön- etető. önitató stb). Jól teleltek a vetések a kalocsai Iszkra Termelőszövetkezetben Erőgépeink közül tizennégyet kijavítottunk saját műhelyünkben, és csupán egy K—25-ös Zetor főjavításának befejezése van hátra. Természetesen a munkagépek rendbehozása is megtörtént. Különösen a tavaszi talajelőkészítés és a vetés gépeit — simítok, hengerek, fogasok, magtakarók, tárcsák és vetőgépek — javítottuk nagy gonddal. Ezek készen várják a nagy munkák megindulását. A javítás alatt már dolgoztak a gépek, szórták a műtrágyát, vagy szállították a melegágyak készítéséhez az istállótrágyát, amelyből ISO vagon kerüli a kertészetbe. Hatszáz holdon szórtuk ki a nitrogéntartalmú műtrágyát a gobanafélék fej trágyázásához. Aszerint, hogy milyen a talajerő, mi volt az elő- vetemény, mennyi a növényállomány, 60—80—100 kilogrammos holdankénti adaggal. Az elmúlt őszről 153 holdon maradt el a mélyszántás. 1962- ben nem tudtuk így megszervezni a szántóföldi munkákat, s ezért 1000 holddal maradtunk el a mélyszántással. Jobban állunk a talaj erőpótlással is. Kilencven százalékra teljesítettük szervestrágyázás! tervünket és műtrágyafelhasználásunk is 213 kilogramm holdanként az előző gazdasági évi 147 kilogrammal szemben. Megállapíthatom, hogy őszi vetéseink kifogástalan tulaj mun kával, időben kerültek a földbe, és jól teleltek. A tavaszi munkák sikere érdekében a szakvezetés elkészítette kampánytervét, számba- véve a rendelkezésre álló munkaerőt, gépeket stb. Az idén a már meglevő 20 erőgéphez újabb 7 erőgépet, munkagépet és pótkocsit vásárolunk. A tavaszi munkákat az őszi tapasztalatok alapján, ahhoz hasonlóan, éppen olyan szervezetten és a minőségi követelményeknek megfelelően akarjuk elvégezni. A kapások talajerőpótlásáról gondoskodtunk, az* 500 hold közös kukorica műtrágyát kapott, hasonlóképpen megoldottuk a cukor- és takarmányrépa. valamint a fűszer paprika talajerőpótlását. Vető mag rendelkezésre áll, mert időben megrendeltük. Úgy határoztunk. hogy mind a közös, mind a háztáji területeken a martonvásárhelyi MV 1-es hibridkukorica-vetőmagot vetünk. Az elmúlt évben több fajtával kísérletestünk, és arra a tapasztalatra jutot- etunk, hogy a mi viszonyainknak ez felel meg leginkább. Jó talajelőkészítéssel, tápanyagvisszapótlással, megfelelő minőségű vetéssel és az ápolás időben való elvégzésével szeretnénk elérni, hogy kukoricából 24 mázsa átlagot takarítsunk be egy-egy holdról — májusi morzsoltban számítva. Ha ez megvalósul# biztosítani tudjuk fejlődő állatállományunknak a szükséges takarmányt. Kovács József főagronómus ' ■ Az épületek közül nemcsak az alapberuházások készülnek el, hanem velük egy időben az olyan járulékos létesítmények is, mint pl. a tehenészethez szükséges ellető istállók, borjúnevelők, takarmányosok, tejházak stb. E mellett ma már elképzelhetetlen építkezni a közművesítés olyan foka nélkül, mint-a vízellátás biztosítása vízvezetékek útján, a leendő telep villamosítása, illetőleg — ahol szükséges — a bekötőút előzetes megépítése. FENTIEKBŐL következik, hogy az átmeneti építkezési módok megszüntetésével az eddiginél sokkal nagyobb előrelátásra van szükség. Most már maguk az épületek is bonyolultabbak, és így kívánatos azokat technikailag felszereltebb építőszer- vezeteknek megépíteni. Az épületekhez olyan építőanyagok, szerkezetek, technológiai berendezések, épületgépészeti cikkek szükségesek, amelyeket, a fel- használás előtt fél-háromnegyed évvel hamarabb kell legyártani. Az épületek villamosítás, vízellátás nélkül elképzelhetetlenek, ezért azok tervezése és kivitelezése is a fő beruházásokkal egy időben szükséges. Ebből a komplex jellegből következik. hogy csak a különböző telepek valamennyi létesítményének ismeretében lehet a műszaki tervet, a gazdaságos- sági számításokat elkészíteni, és' az építkezés folyamatosságát: az anyagbeszerzéstől a kivitelezésig biztosítani. A MEZŐGAZDASÁG jelenlegi építkezési rendszeré szükségessé teszi, hogy a beruházási kivitelezést megkezdő év előtt legalább 7—9 hónappal a beruházó termelőszövetkezet pontosan tudja, hogy milyen beruházást akar. Miután az építkezések rendszerint már nem hónapokat, hanem éveket vesznek igénybe, ezért nem 1, hanem lehetőleg 2 évre előre helyes tisztázni, megtervezni és jóváhagyatni a termelőszövetkezeti beruházásokat. Amíg csak a szerfás megoldású építkezés volt a gyakorlat, addig a szerfát és a vasanyagot az erdőgazdaságok, a tetőfedőnádat a nádgazdasági vállalatok, az adaptálható típus és ajánlott terveket az Agroterv, a kivitelező szervezetet pedig maga a termelőszövetkezet biztosíthatta. Ma egy tehenészeti telep beruházásához az épületekre ugyan igen. de a közművesítésre már nem elegendő a típus, illetve ajánlott terv, hanem a major megtervezése után a közmű jellegű beruházásokat egyedileg kell megtervezni. Ezért az Agroterv típus és ajánlott tervein kívül a megyed tervező szervek is részt vesznek a műszaki terv elkészítésében. Az épületek anyagbiztosítása is lényegesen bonyolultabb, mert a szokványos építőanyagokon kívül előre kell biztosítani a vas és vasbeton szerkezeti elemeket. A kivitelezéshez jól felszerelt tsz, vagy tsz-közi brigádot helyes szervezni. AZ ELMONDOTTAK alapján nyilvánvaló, hogy ma már a termelőszövetkezetek beruházásainak tervezésénél, előkészítésénél és kivitelezésénél, valamennyi összefüggést valamint követelményt komplex módon kell számba venni és a beruházások gyakorlati kivitelezésében érvényesíteni. Az állam és a termelőszövetkezetek érdekei egyaránt azt kívánják, hogy a beruházásokra szánt milliókkal úgy gazdálkodjunk. hogy minél több korszerűbb és termelékenyeb' szocialista mezőgazdasági nagy üzem létesüljön. Dr. Berend Iván. az F. M. Beruházási Igazgat« ságának osztályvezetője. Okos szóval Termelési tanácskozások a Kecskeméti Konzevgyárban
