Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-15 / 63. szám

Eredményesen gazdálkodtak a fföldművesszövetkezetek Egy családra 16 ezer 750 forint forgalom jut A múlt évi gazdálkodásukra visszapillantva a földművesszö­vetkezetek elégedettek lehetnek. Bevételi és termelési tervüket túlteljesítették, valamennyi sző vetkezet nyereséggel működött és a lakosság igényeinek úgy szólván maradéktalanul eleget ettek. — Bevételi és termelési ér­tékük megközelíti a két és fél milliárd forintot. \ kiskereskedelem 15, a ven­déglátóipar 10,5, a felvásárlás 5,4 százalékkal teljesítette túl sérvét. A felvásárlás során nem sikerült elérni a tojás és a ba­romfi vonatkozásában kitűzött Ahol télen í A Kiskunfélegyházi Község­gazdálkodási Vállalat kertésze­tét még a régi helyén látogat­tuk meg, az úgynevezett Kö- zelszőlő mellett, de mint meg­tudtuk, remény van rá, hogy nemsokára már az Izsáki út mellett épülő új telepre költöz­nek át. Az új telepen a 20 holdas kertészetben 19 üvegház és 6 nagyméretű blokkház fogja se­gíteni a kertészek munkáját. Már ültetik a bokorrózsát, u mahóniát, és a gömbakácot a kerítés körül. Egyelőre azonban a régi tele­pen folyik a kertészkedés. Hús- vétra salátát, májusra zöldpap­rikát, karalábét akarnak adni a kereskedelemnek. Fő „profil­juk” a virágkertészet. Innen látják el a jelenleg korszerű­sítés alatt álló félegyházi virág­boltot, de a környező községe­ket is ünnepi alkalmakra, név­napokra valóságos virágözönnel. T. M. célokat annak ellenére sem, hogy hat százalékkal több ba­romfit, és két százalékkal több tojást vásároltak fel, mint 1963-ben. Az elmúlt év tiszta nyeresége összesen 12 millió forinttal volt több mint az előző évé. Ez egyrészt a forgalom növekedé­sének, másrészt az egyesülések által is kedvezően befolyásolt jó gazdálkodásnak köszönhető. A korábbi évekhez viszonyítva gazdaságosabban tudták megol­dani feladataikat. A kereskede­lemnél a tervezett 7,1 helyett 6.92, a vendéglátóiparnál 19,11 helyett 19,08 százalék a költség­felhasználás a forgalomhoz vi­szonyítva. Külön kell foglalkozni a föld­művesszövetkezetek ipari tevé­kenységével, mert ez az elmúlt évben olyan jelentős területtel bővült, mint a növényvédelem. Az összes ipari tevékeny­ség teljesítményértéke 55 és fél millió forint, a tervezett mennyiséget tíz szá­zalékkal haladja túl. Ez első­sorban a szeszfőzdék folyamatos üzemeltetésének, jó nyersanyag­ellátásnak köszönhető. Érdemes megemlíteni a föld­művesszövetkezet tevékenységé­vel kapcsolatban, hogy a megye kiskereskedelmi forgalmának 49,2 százalékát bonyolítják le. Ez a részesedés a vendéglátó- ipar területén 50,6 százalék. A földművesszövetkezetek — a jó gazdálkodás eredményeként — azzal büszkélkedhetnek, hogy amíg 1962-ben a falusi lakos­ság körében egy családra 13 ezer 500 forint forgalom jutott, tavaly ez az összeg már 16 ezei 750 forintra emelkedett. G. É. Bővítik a vízvezeték-hálózatot SOKAT fejlődött, szépült az utóbbi években Csávoly község. Többek között megépült a tör­pevízmű, amely egészséges, ]ó ivóvízzel látja el a falu jelen­tős részét. A hálózat bővítésére az idén is nagy gondot, s tekin­télyes összegeket fordít a helyi tanács, hiszen a községfejlesz­tési alapból nem kevesebb, mint 650 ezer forintot irányoztak elő erre a célra. A tanácstagok csa­ládlátogatások alkamával gyűj­tik össze a hálózatbővítést szolgáló társadalmi munkafel­ajánlásokat. így előzetes felmé­rések szerint a 650 ezer forintos KÜFA-alapot 150 ezer forint értékű társadalmi munkával tudják megtoldani, s ezáltal még több utcát tudnak bekap­csolni a vízvezeték-nálózatba. (Molnár János) Szorgalmas szakkörlátogaiók HÁROM HÓNAPJA múlt, hogy a nötanács szervezésében kézimunka szakköri foglalkozá­sok indultak Csikérián. Sikeres három hónap volt ez, mert a szakkör tagjai, Tan Petemé pe­dagógus vezetésével, kivétel nélkül mesterien megtanultak horgolni, kötni, fonni. A szak­köri foglalkozásokon kedves vendég volt a szakkörvezető fér­je, az ugyancsak pedagógus Ta- ri Péter, aki jól irányított be­szélgetés formájában rendszere­sen tájékoztatta a hallgatókat az őket érdeklő időszerű kül- és belpolitikai eseményekről. Ezenkívül számos előadás hang­zott el a foglalkozásokon a gyermeknevelésről és egészség- ügyi problémákról is, időnként pedig a lemezjátszó nyújtott em­lékezetes szórakozást. A szakkö­ri foglalkozásoknak most már rövidesen vége szakad, mert nemsokára megkezdődik a tava­szi munka a földeken, s az asz­munkához látnának, áprilisban még megrendezik kiállításukat a télen készült kézimunkákból, (Vízin Gergely) Új művelődési otthon épül LEBONTOTTAK a régi, elavult művelődési otthont és 1 millió 600 ezer forintos költséggel új művelő­dési ház épül Felsőszentivánon. Nagy esemény ez a községben, hi­szen a lakosság régi vágya telje­sül ezzel. Az új művelődési ház építésére összefogott a falu apraja- nagyja. Társadalmi munkában vé­gezték. el már az öreg épület le­bontását is, az új pedig alapozásá­tól kezdve az összefogás központja lett. Az alapozástól a különböző anyagok rakodásáig, fuvarozásáig minden munka eddig társadalmi erők végeztek. Az építkezés — a parkosítással, a járdaépítéssel és fá­sítással egyetemben — az enyhébb „Ugye szépek vagyunk?” — kérdi dolgozója: Kormányos Piroska. a szemével a kertészet egyik (Lakatos József felvételei.) szonyok ott is helyt akarnak áll­ni. Mielőtt azonban a földeken időjárás beköszöntésével tovább fo­lyik. (M. J.) Pap — a község fejlesztésért EGYMÁS után hangzanak el a nevek az elmelvényen. A te­remben a széktologatás csikor­gó hangja összevegyül a csiz­matalpak koppanásával, a tű­sarkú cipőcskék kopogásával, a gumitalpak suhogásával. Fény­képész vakuja villan, kézszorí­tások, mosolygó arcok. Ünnepélyes tanácsülés. — Ün­nep — a hétköznapok között. Arcvonásai markánsak. Feke­te zakója hajtókájában ott csil­log a kis zománcozott fémjel­vény: „Kiskőrösért — 1963.” Itt — Petőfi Sándor szülőfalujában —, az ünnepélyes tanácsülésen adták át neki is a kitüntető jel­vényt. Neki, dr. Murányi György evangélikus igazgató­lelkésznek és még másfél száz községlakónak, akik Kiskőrös fejlesztése érdekében a legtöbb társadalmi munkát szervezték, vagy végezték. — Évekkel ezelőtt - már pró­bálkoztunk a. hívőkkel rendbe­hozni a nagytemplom előtti par­kot, de lassan haladt a terep- rendezés. Végül a tanács segít­ségét kértük — mondja. — Így készült el a tér parkosítása . . . MÁR befejeződött az ünnep­ség. A Fegyveres Erők Klubja egyik kis szobájában beszélge­tünk. A sötét, tömör bútorok teremtette atmoszférát szinte feloldja az apró történetek el­mondása nyomán keletkezett hangulat. — Érdekes ez a vidék. — És furcsák az emberek — mondja mosolyogva. — Nehéz volt pél­dául — persze régebben — meggyőzni a presbitérium tag jait, a falu öregeit a villan; szükségességéről. Azt mondták hogy „minek az, jó volt eddig is!...” És bizony sokan nem is vezettették be az áramot. Ké­sőbb viszont, amikor már a legtöbb házban esténként izzó­lámpa váltotta fel a „petrót” —, szaladtak a DÁV-hoz. hogy „vi­gyék be” hozzájuk is a fényt. S később? A tanács társadal­mi munka kezdeményezéséhez az egyház is jelentős segítséget adott. — Esténként sorra jártam a hívőket, ha a községnek útbur­koló anyaga érkezett. Hiszen a vagonok kirakodását társadal­mi munkában végezte a lakos­ság. Beszélgettem az emberek­kel, munkára hívtam én is őket. Az állomásra, a vagonokhoz. S a meglátogatott házaknál nem­egyszer a körzeti tanácstaggal is talákoztam, aki velem „egy cipőben járt”. A HELYES irányú együttmű­ködésnek meg is volt az ered­ménye Kiskőrösön. Az 1963-ban •'égzett társadalmi munkák ér- 'ke megközelítette a kétmilli «rintot. — Tagja vagyok a Hazafia épfront községi bizottságának s — folytatja. — 1968-ban les/ étszáz éves a településünk. Há- ■om lel' vsammal együtt át­rendeztük' az egyházi levéltárat, és sok értékes dokumentumra bukkantunk. Néhány mondatban egy — a napokban előkerült — dokumen­tumról. Kiskőrös hírnevét csak növeli, hogy Petőfi Sándor mel­lett itt élt a XVIII. század ele­jén Rebeka Leskova, az első szlovák nyelven verselő költő­nő. Leská István — volt prágai püspök — az 1700-as évek ele­jén — jelenleg még ismeretlen okok miatt — Kiskőrösre ke­rült lelkésznek, s feleségét, a költőnőt is magával hozta. Les­kova 1735-ben halt meg ebben a községben, melyet a temető­ben levő sírkő is bizonyít. A kétszáz éves jubileumra ki- Mlítást állítunk össze a község — akkorra talán már város — örténetéből — mondja az igaz- rató-lelkész. TALÁN „elkanyarodtunk” a égén a társadalmi munkátÓ!. De ezek a kutatások, éppúgy mint dr. Murányi György egyéb, a köz érdekében végzett és an- aak javára szolgáló cselekede­tei — a község iránti szeretető4 céljaink, építő munkánk tevé­keny helyeslését mutatják. K. M. i l l l Hamutartók Izgatott férfihang hallatszik a telefonkagylóból: — Felháborító, kérem! Ilyen szemtelenséget! Ellopták a ha­mutartókat ... — Milyen hamutartókról van szó? — kérdezem. S közben az jutott eszembe: hamutartót lopni? Hiszen ma már fillére­kért lehet kapni... Na jó! Tu­dom! Van háromszáz forintos is. Kristály. Azt viszont... — Halló! Tetszik hallani ? ... — kérdezi az izgatott telefoná­ló türelmetlenül. — Hogyne, kérem! — kapó : észhez. — De tessék már mon­dani, milyen hamutartókat lop­tak el és honnan? — Az autóbuszból, kérem! Ilyen pimasz legyen valaki. — S csak úgy dől a sok „jókíván­ság” az ismeretlen hamutartó­tolvaj fejére ... — Mindet ellopták? — ér­tődöm, mert kezdek részvétet érezni a károsult iránt. Szeren­csétlen ember... — Dehogy kérem! Csak hár­mat. De az is elég. Ha nem tudjuk igazolni, meg kell fizet­nünk. Ez bizony kellemetlen. Tu­dom. Egyszer engem is meglop­tak, de tanultam belőle! Igaz, drága tandíj volt. Ma legalább másfélmázsa hamutartót vehet­nék rajta. — Az ilyen gazfickókat bör­tönbe kellene zárni! — hallom újra, s önkénytelenül igazat adok. — Ezt írják meg a lap­ban! Ne csak mindig a buszve­zetőkről, meg a buszkalauzok­ról szedjék le a keresztvizet! — Kérem... — Az utasok sem angyalok! En tudom! Tíz éve ülök a vo­lán mellett. Egyébként a szer­dai napokon kijöhetnének a vállalathoz, amikor arra oktat­nak bennünket, hogy milyen udvariasak, türelmesek, megér­tők legyünk az utasokkal szem­ben. Türelmes ember lévén, meg­várom, amíg a telefonáló ide­gessége elmúlik, s végre tiszta képet kaphatok az esetről. A GA 70—66 rendszámú kecskeméti, 2-es számú helyi járaton dolgozott T. F. autó- buszvezető és kalauztársnője. Reggel az indulásnál minden rendben volt. A hamutartók is a helyükön voltak — a kocsi falán, belül, de negyed kilenc­re, amikor a csúcsforgalom vé­get ért, három eltűnt belőlük. Hogy ki volt a tettes, azóta sem derült ki. Az ellonott ha­mutartók árát viszont levonják a gépkocsivezető és kalauznő március havi fizetéséből. Egy autóbusz jegy ára ellené­ben elvinni az egyébként, ott­hon aligha használható hamu­tartót is — ez nem tartozik az autóbuszközlekedés leghala­dóbb ..hagyományai” közé. — Reméljük egyszer már szakít­hatunk vele Vass Imre PETŐFI VPPF * Magyar Szocialista Munkás-- Báes-K1skun megvet nizotts/ és a megyei tanáé« ’anla Főszerkesztő- Welttie« Dánt« madia ' Bács megyei LaDkladá Vár- cele1ős kiadó- Mezei István Igazg-v Szerkesztőség* Kecskemét. Várost Tanárshá^ ^zerkesztőcég* teW^nközporv 26-19. 25-16 Szerkesnő birottság* !0-3r Vidéki lapok- 11-22 Kiadóhivatal: '°cskemét Szabadié tér Telefon* 17-09 Terjeszti a Magvar Posta Előfizethető: 9 helyi postahivataloknál é? kézbesítőknél. •Mfizetéd -ff-; H-Snanra l? for’4 Bács-KJski.»' -«vei Mvomda v Kecskemét - Telefon: 11-85 Index; 25 065. * tavass volt Október óta, egész télen szed­ték a nagy virágú üvegházi szek- fűt. Csányi Ilonka ipari tanuló percek alatt leszed egy nagy csokrot.

Next

/
Oldalképek
Tartalom