Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)

1964-03-15 / 63. szám

& Új táskák A divattervezők — régi jó szokásukhoz hívery — most is megelőzték a nehezen várt eny­hébb évszakot, a tavaszt. Elké­szültek, sőt legtöbb helyen már bemutatásra is kerültek a ta­vasziruha- és kosztüm-, vala­mint cipőújdonságok. S íme — mint képünk is bizonyítja — nem késnek a hozzájuk tarto­zó kellékek sem. Az idén is­mét tért hódító sportos tavaszi kosztümök szép és célszerű ki­egészítői a változatos színű, koc­kás anyagokból készült táskák. Gondoljuk nemcsak anyaguk, de formájuk is osztatlan tet­szést arat. Saülőlsnek — nevelésről Az ideges gyermek Mind nagyobb a számuk a gondozott, jól fejlett, élénk ér­deklődési körű gyermekeknek. Ez jó eredmény, de nem jogo­sít fel arra, hogy ne legyünk körültekintőek. Hiszen manap­ság is előfordul, hogy gyerme­keink körül olykor megoldha­tatlannak tűnő nehézségek is mutatkoznak. — Egyik-másik gyermek nyugtalan, izgága, szinte fékezhetetlen, testvéreit, pajtásait durván bántalmazza, figyelmetlen, „örök-mozgó”, aki Hétszeresére emelkedett a mosóporok forgalma Egy érdekes statisztikai felmérés Érdekes statisztikát készített a közelmúltban a MÉSZÖV iparcikkforgalmi osztálya, öt évre visszamenően megvizsgál­ták, hogyan alakult a szappan, a szintetikus mosópor és a pi­pereszappan forgalma. Az ada­tok nem az egész megyére, ha­nem csak a falusi lakosságra, tehát főleg a mezőgazdasággal foglalkozókra vonatkoznak. Kiderült például, hogy az egy főre eső mosószappan-föl­használás 1958-től 1963-ig nem változott, most is 50 deka. — Ugyanakkor hétszeresére emel­kedett a szintet) kus mosóporok forgalma. Egy főre 1958-ban csupán 8 dekagramm, a múlt évben pedig már 56 deka­gramm jutott. Ennek oka főleg az, hogy a szintetikus mosópor 1958-ban jelent meg a keres­kedelemben és abban az évben csak kétféle változata volt. Időközben a szintetikus mosó­porok száma tíz fölé emelke­dett. Nem lehetünk tehát elé­gedettek a forgalom növekedé­sével, annál is inkább, mert az egy főre jutó országos átlag 148 deka. A Radionnak, Rapidnak és társainak kitűnő hatása ismert, de még nem eléggé. A gyártó vállalat megfelelő használati utasítással látja el ugyan őket, de a falusi háziasszonyok ne­hezen szokják meg, hogy a szintetikus mosóporok hatáso­sabbak szappan nélkül. A szin­tetikus mosóporok legtöbbje maga mos. Nem kell a ruhát dörzsölni, kefélni, csak a hasz­nálati utasítás szerint áztatni és nyomkodni. Így nagyon sok munkától kímélik meg a házi­asszonyokat — szakszerű hasz­nálat esetén — ezek a mosó­porok. A MÉSZÖV komoly felvilá­gosító munkát végez e tekin­tetben. Évenként 40—50 mosá­si bemutatót rendez, ahol a mosógép és a szintetikus mosó­porok használatát gyakorlat-1 ban ismertetik meg a házi asz-1 szonyokkal. Ügy látszik azon­ban, hogy ez még kevés. Az ezzel foglalkozó bolti dolgozók­nak is komolyabb felvilágosító munkát kell kifejteniök a jö­vőben a falusi asszonyok köré­ben. Kedvezőbb a helyzet a mos­dószappan felhasználásánál. — 1958-ban megyénkben egy fa­lusi lakosra eső felhasználás 17 dekagramm volt, ami az elmúlt évben már 41 dekára emelkedett. Ez mindössze egy dekával maradt alatta az or­szágos átlagnak. G. É. magatartásával a tanítást is za­varja. Vagy éppen nagyon ma­gába zárt, visszavonuló, félénk, szórakozott, a tanulásban jó ér­telmi képességei ellenére is ne­hézségekkel küzd. Nem egy esetben a szülők döbbenten ta­pasztalják: őszintének vélt gyermekük sorozatosan félre­vezeti őket, leckéjét letagadja, elcsavarog, ellenőrzőkönyvébe belehamisítja a szülő nevét. Vagy lopáson érik, esetleg nem kívánatos társaságba kevere­dik, amelynek hatására a hi­bák még fokozódnak. Megmagyarázhatatlan tünetek Előfordul, hogy testi pana­szok, kellemetlenségek is mu­tatkoznak: hosszabb ideig tartó étvágytalanság, székrekedés, hasmenés, vagy más olyan mű­ködési zavar, amelyre aZ or­vosi vizsgálat szervi alapot nem mutat. Vagyis: a szerve­zetileg ép, értelmes gyermek­nél is fellépnek olyan zavarok, amelyek nem testi betegséggel, vagy szervi, idegrendszeri el­változással függnek össze, ha­nem azokat valamilyen nem kívánatos, külső, környezeti ha­tás váltotta ki. Ezek a hatások különbözők lehetnek: a családi élet rende­zetlensége, felbomlása, a meg­felelő példakép hiánya, kedve­zőtlen tapasztalatok, a nevelés és a nevelői követelmények egyöntetűségének hiánya és egyéb tényezők. Rendezett családi életben is előfordulhatnak nevelési téve­dések. Például a fegyelmezés erőszakos, szélsőséges módja, a gyermek erejét meghaladó kö­vetelmények, a gyermek ön­állóságát, sokoldalú tevékeny­ségét gátló, túlzottan óvó, féltő bánásmód, esetleg e két szélső­séges forma váltogatása. Nem utolsó sorban pedig a gyermek elhanyagolása okozhat zavaro­kat, különösen ha az érzelmi kapcsolatokra is kiterjed. Ha az őszinteség csorbát szenved ... Egyes esetekben a gyerme­ket olyan váratlan, megrázó esemény éri, amely idegrend­szerének teherbírását megha­ladja és indulati, érzelmi éle­tét, gondolatait tartósan leköti. Különösen olyankor kerülhet erre sor, ha a szülő és gyermek viszonyában a közvetlen őszin­teség már csorbát szenvedett. Az elmondottakat azonban ki kell egészítenünk azzal, hogy ugyanazon külső hatás nem mindegyik gyermeket érinti egyformán. Vannak ér­zékenyebb és ellenállóbb ideg- rendszerrel született gyerme­kek. Ez a különbség már az újszülött csecsemőknél is meg­mutatkozik. A gyermeki ideg- rendszer azonban nagyon ru­galmas. Mi a teendő? Tanácskozzunk az orvossal és a gyermek nevelőjével. A be­tegségeket megelőző és közvet­lenül követő időszakban pél­dául az egyébként egészséges gyermek is átmenetileg érzé­kenyebb, fáradékonyabb. Vita­minok, megfelelő étrend, élet­rend meggyorsíthatja állapota helyreállítását. Viszont soha, semmiféle gyógyszert ne ad­junk orvosi előírás nélkül. A pedagógus tájékoztatásá­val segítséget nyújthat a csa­ládi nevelésben. Indokolt eset­ben az orvos vagy a pedagó­gus a szülőt, illetve a gyerme­ket úgynevezett „nevelési ta­nácsadó” rendelésre irányít­hatja, amely orvos, pszicholó­gus, pedagógus közös munká­jára alapozott. H. M. Receptek KEKSZ-ROLÁD. Előnye, hogy nem kell sütni! 20 deka háztartási kekszet diódarálón megdarálunk. Tegyünk hozzá 15 deka porcukrot, fél deci rumot, 1 csomag vaníliás cukrot és annyi feketekávét, hogy gyúrható legyen. Porcukorral meg­hintett zsírpapíron kinyújtjuk és az alábbi töltelékkel megkenjük: 10 deka vajat habosra keverünk 15 deka porcukorral. Töltés után a tésztát a zsírpapír segítségével ro- láddá összecsavarjuk. Azonnal sze­letelhetjük, de minél tovább áll, ann^l jobb. Hideg helyen tartjuk. * RÁCSOS LINZER (burgonyából). Hozzávalók (5 személyre): 25 deka burgonya héjában főzve és áttörve, 25 deka liszt, 9 deka cukor, 5 deka őrölt dió, 1 tojássárgája, 5 deka zsír, csipetnyi só, késhegynyi szó­dabikarbóna, kevés citromhéj, szeg­fűszeg. Mindezt gyorsan összegyúr­juk, felét kinyújtjuk és sütőlemez­re tesszük. Tetszés szerinti lekvár­ral megkenjük és a megmaradt tésztából rácsot teszünk rá. Forró sütőben sütjük, porcukorral meg­hintve felvágjuk. * CSOKOLÁDÉS SZELET. 6 tojás fehérjét, 18 deka cukorral (ame­lyet kanalanként adunk hozzá), fél citrom levével kemény habbá ve­rünk. A tojás sárgáját könnyedén hozzákeverjük, majd szintén kana­lanként keverünk hozzá 10 deka grízes lisztet és 6 deka kakaót. Zsírral megkent és lisztezett sütő­lapon megsütjük. Tejszínhabot adunk hozzá. MÉZES. Hozzávalók: 60 deka liszt, 30 deka cukor, 15 deka lan­gyos méz, 2 egész tojás, egy ká­véskanál szódabikarbóna, diónyi zsír, fél deci langyos tej, tört fa­héj, szegfűszeg. A fenti anyagokat f. összegyúrjuk, pihentetjük, 6 egyenlő részre osztjuk, rudakra formáljuk. Kikent tepsiben kereszt­be rakjuk és az oldalukat is meg­kenjük zsírral, hogy össze ne ragadjanak. Beletehetünk még dur­vára vágott, diót és apróra vágott cukrozott gyümölcsöt., Megsütjük, majd amikor kihűlt, szeletekre vágjuk. Sokáig eláll. • SÁRGARÉPASALÁTA. Hozzáva-* lók: 30 dkg sárgarépa, 30 dkg alma,- 2 citrom vagy narancs, porcukor, só, cukor. A répát megreszeljük, hozzáadjuk a reszelt almát, cit­romlevet, porcukrot. Az egészet jól összekeverjük és azonnal tálaljuk. Különösen gyermekeknek és dié­tás betegeknek alkalmas. Milyen legyen a terített asztal ? Egy kis gyógyszerismeret ROVATUNK február 23-i számá­ban hasonló címmel rövid cikk jelent meg, amit — mint a beér­kezett levelek tanúsítják — nagy érdeklődéssel olvastak lapunk elő­fizetői. A kérés, hogy a gyógysze­rekre vonatkozó, félvilágosító cik­kek közlését folytassuk — indokolt. De többek felvetésére közölni kí­vánjuk, hogy ezek az ismeretter­jesztő cikkek nem pótolják a szak­embert, az orvost. Célunk az, hogy az avatatlanok számára ismeretlen gyógyszerekben levő veszélyeik le­hetőségeire felhívjuk a figyelmet, s ezzel is hangsúlyozzuk annak fontosságát, hogy egészségügyi problémáikkal xpdndig kellő időben forduljanak orvoshoz. E kis kitérő után —- előző cik­künk folytatásaként — ismerked­jünk meg a gyógyszerek múltjával, csoportosításával. A GYÓGYÍTÁS és gyógyszerren­delés évezredeken keresztül ta­pasztalati alapokon épült fel. Az ember betegségére igyekezvén gyó­gyulást keresni, a környezetében található ásványi anyagokat és nö­vényeket megízlelté, kipróbálta. A gyógyszerek eleinte csak nö­vényi anyagokból, az úgynevezett drogokból, vagy azok kivonataiból készültek. Csak később, a kémiai tudomány továbbfejlődésével sike­rült a bennük levő hatóanyagot kémiai úton tisztázni, majd mes­terségesen is, vegyi úton előállí­tani. A* mai modern gyógyszerek előre pontosan ki vannak mérve, adagolva, a gyógyszertárban készí­tendőket pedig az orvos egyéni előírása szerint esetenként méri össze és készíti el a gyógyszerész. MIELŐTT a gyógyszerek haszná­latával megismerkednénk, azt hi­szem, elkél néhány alapvető is­meret a gyógyszerek csoportosítá­sáról is. A gyógyszereket egyrészt csoportosíthatjuk gyári készítmé­nyekre — ezek az úgynevezett spe­cialitások — és alapanyagokra — szakmai nyelven magisztrális sze­rekre. Csoportosíthatjuk ezenkívül a gyógyszereket hatástani szem­pontból is. Hatáserősség szerint így megkülönböztetünk nem erős és erős hatású szereket. Nem erős hatású szerek az olyan gyógysze­rek, melyek normális felhasználás esetén még nagyobb adagokban sem gyakorolnak a szervezetre mérgező hatást. Az erős hatású szereket a Magyar Gyógyszerkönyv kereszt jelzéssel látja el és esze­rint négy csoportra osztja. AZ EGY kereszttel jelzett sze­rek hatáserősség tekintetében át­menetet képeznek a nem erős ha­tású szerek és a mérgek között. Egy üres kereszttel jelzett szerek hatáserőssége nagyjából megegye­zik az előző csoportéval, de azok­tól elkülönítve tartandók. Rend­szeres használatuk a hozzászokás veszélyével jár, éppen ezért ki­szolgáltatásukra már külön ren­delkezések érvényesek. Ha tehát a gyógyszerész az ilyen vagy en­nél erősebb hatású szerek recept nélküli kiszolgálását megtagadja, ne hozzuk őt kellemetlen helyzet* be követelőzésünkkel. Két kereszt­tel jelzett szerekhez a legerősebb hatású anyagok tartoznak. Ezeket szokták általában mérgeknek is ne­vezni. Más szerektől elkülönítve, zár alatt kell tartani és legna­gyobb adagjuk szigorúan meghatá­rozott. Két üres kereszttel jelzett szerek olyan erős hatású gyógy­szerek, melyeknek huzamosabb szedése kóros méregélvezethez ve­zet. Ezeket nevezzük kábítószerek­nek. Ezek forgalmát — a gyógyá­szati célok felhasználása érdeké­ben is — külön, szigorú rendelke­zések szabályozzák. A gyógyszerek külső forma, állo­mány szerinti csoportosításával leg­közelebb foglalkozunk. Lóránd Nándor Korunk életritmusa — az asszonyok egyre szélesebb kö­rű elfoglaltsága — és az új la­kások eléggé szűk méretei mó­dosítják, megváltoztatják az étkezéssel kapcsolatban kiala­kult szokásokat, a terítési for­mákat is. A régimódi, hatal­mas ebédlőasztal kicsire zsugo­rodott, és több célt szolgál. A parányi konyhába nem fér be egy népesebb család, ezért mind több a szobában étkezik. A munkába siető, vagy a mun­kahelyéről fáradtan hazaérke­ző háziasszonynak kisebb gond­ja is nagyobb, mint az asztalt aprólékos gonddal megteríteni, örül, ha elkészíti a reggelit, vagy a vacsorát. Ez érthető, viszont a kultú­rált életmódhoz a szép, ízléses terítés is hozzátartozik. Milyen legyen hát a mai ember terí­tett asztala? Vonzó, egyszerű, praktikus. A könnyen piszkoló­dó damasztterítők már kimen­tek a divatból, a lemosható műanyaglappal ellátott aszta­lokra kényes porcelánok he­lyett kis méretű, modern vo­nalú ^ kerámia- vagy műanyag tányér, evőeszköz kerül. Mint a mellékelt képen is látható, aránylag kis helyen kényelme­sen étkezhet a négy, vagy akár hat tagú család, és a terítés sem vesz igénybe sok időt. Ilyen, illetve ehhez hasonló le­gyen tehát terített asztalunk...

Next

/
Oldalképek
Tartalom