Petőfi Népe, 1964. március (19. évfolyam, 51-75. szám)
1964-03-01 / 51. szám
Séta kecskémét « m • r ■ I ovo i eben Ahol a strandtáskák készülnek Jövőre már viszkóza helyettesíti a rafiát Negyvenezer forintos (üzHár T szaújfafun Tiszaúj falun. az Alkotmány Tsz-ben a szerfásépület közvetlen közelében állt meg a napokban a tsz tehergépkocsija, s a kipufogó szikrájától tüzet fogott az épület nádfonata. A szerfásépület, a benne levő kisebb gazdasági gépek, és a tehergépkocsi is elégett. A kivonuló félegyházi tűzoltók munkája már csak a tűz továbbterjedésének megakadályozására és a környezet védelmére szorít- T. M. rendezetlen, de az építéshez már előkészített Gáspár András utca helyén. EZ ÉV NYARÁN építők népesítik be a csúfolódón „Don- kanyarnak” elkeresztelt utcát. Először is az útépítők. Ök végzik el a környék rendezésének első nagy feladatát. Előreláthatólag ugyancsak ebben az évben kezdődik meg az első többszintes ház építése is — a Megyei Állami Gazdaságok Igazgatósága és a Helvéciái Állami Gazdaság költségére. A modern irodaház földszintjén alakítják ki a Helvéciái Állami Gazdaság — jelenleg a Rákóczi úton működő — üzletének szép, a fokozódó igényeket is kielégítő új helyét. S HADD árulkodjunk még egy — a városi tanácsnál egyelőre csak beszélgetések tárgyát képező — ötletes elgondolásról: közvetlenül a tanácsháza mögé, illetve a tűzoltóság megyei központja elé egy kilencszer tizenhárom méter alapterületű, körülbelül hatszintes toronyház megépítésének gondolatát szövögetik. Ennek földszintjén iparművészeti bolt, egyik emeletén Katona József emlékszoba, másikon a megyei képzőművészeink alkotásai nyerhetnének elhelyezést. Az ötlet nem rossz. Megvalósulását bizonyára örömmel vennék a város lakosain túl a Kecskemétre látogató bel- és külföldi vendégek is. P I. SOK ÉRDEKLŐDŐ kívánságának teszünk eleget, amikor a tervezők jóvoltából a megye- székhely jövőjébe invitáljuk olvasóinkat, vagyis egy kis sétára a közeli tervek és makettek világába. Csak egy pillantás a képre, s máris felismerjük: a Rákóczi út folytatásaként Kecskemétet keresztül szelő sugárút tárulkozik elénk a ma még a hunszentmikíósi Háziipari Szövetkezetnél A szövetkezetek iparpolitikai tervében jelentős helyet foglal el az export fokozása. A belföldi szükségletek kielégítése mellett az elmúlt évben megyénk ktsz-ei, háziipari szövetkezetei többségükben eleget tettek ex- portkötelezettségiiknek. A külföldi megrendelők részére történő szállítások igen jelentős százalékát a háziipari szövetkezetek árucikkei képezik. S ha figyelembe vesszük a , ktsz-ek 1963. évi teljes termelési értékét — 19 millió 961 ezer forintot — ezek a szövetkezetek a tavalyi tervüket 111,8 százalékra teljesítették. A Kunszentmiklósi Háziipari Szövetkezet elmúlt évi eredményei is jelentősen hozzájárultak a megyei átlag alakulásához. A szövetkezet a tervezett 6,5 millió helyett 9,4 millió forint értékű árut adott át a kereskedelemnek —, ebből 2,4 millió forint értékű árucikk nyugati exportra került. A szövetkezet egyik legismertebb terméke volt a múlt esztendőkben a különféle színben készült papucs. Ezekből tavaly mintegy 140 ezer darabot készítettek. Ebben az esztendőben néhány új termékkel lepi meg a bel- és külföldi vásárlókat a szövetkezet. Tíz különböző formájú üvegburkolását végzik. Az üvegekből — melyeket “különféle színű rafiaszálakkal fonnak be — ebben az évben 30 ezer darabot szállítanak a megrendelőknek. Űj készítményük a strandtás- lía, mely minden bizonnyal az idei nyár egyik közkedvelt divatcikkévé válik. A kilenc-tíz féle fazonú — ovális, henger, kocka, kúp stb. — táskából már az első negyedévben tizenötezer darabot leszállítanak, s a szezonidőben. 50 ezer rafiából készült strandtáska színesíti mind a hazai, mind a külföldi üdülőhelyeket. Ezer tagja van a szövetkezetnek, és a környező t tizenegy községben van részlegük. A házaknál — a tagok lakásán — évente több ezer méter sok színű „rafiaszövet” kerül le a szövőszékről. A szövetkezet készítményeit — színes rafiavégeket, fonott üvegeket, papucsokat, táskákat — a közeljövőben kiállításon mutatják be a budapesti vásárlóknak is. A napokban érkezett meg a „mintakollekció” az új hazai viszkóza művekből. Ugyanis a rafia aránylag drága importanyag, s az új műanyag tulajdonságai — szilárdság, színárnyalatok — jobbak és szebbek a jelenleg használt rafiánál. Most még a kísérletek folynak a viszkózafonal felhasználására, s amennyiben beválik, a jövő évben — a hagyományos alapanyag mellett — az új műanyag készítményt is felhasználják a szövetkezet készítményeinél. S így — amellett hogy árucikkeik tartósabbak lesznek — az áruk is jelentősen csökken. K. M. 4 tárgyalóteremből: Viriuskodó A MAI negyven-ötvenéves emberek nagyon jól emlékeznek azokra az időkre, amikor egyes községekben, sőt a falvakban is, az alvég és a felvég között állandó viszálykodás volt. Ha egy felvégi legény alvégi lánynak udvarolt, s hazakísérte, azt vagy leütötték, vagy ha óvatosabb volt a kiszemelt, akkor a futást választotta. Ügy tudtuk, hogy ez már a múlté. Kiderült azonban, hogy Felsőszentivánon ma is lehet ilyesmivel találkozni. Igaz, a szereplőket csak legénykéknek lehet nevezni, mert mindössze 15—16 évesek. A „rangidős” közülük huszadik évét tapossa. A viszályt és az igen súlyos, kis híján halálos sérülést egy lány, Cs. J. váltotta ki. — Végeli Ádám bácsbokodi fiúval 1963. május elsején ismerkedtem meg Felsőszentivánon, ahová Bácsbokodról jött át — vall a lány a bíróság előtt. — Azután udvarolni kezdett nekem, és minden vasárnap felkeresett. A felsőszentiváni fiúk nem nézték jó szemmel, hogy nekem bakod» legény udvarol. legénykék Én azt mondtam nekik, hogy majd megveretem őket Végeli Ádámmal. Az udvarlómmal pedig közöltem, hogy a falubeli fiúk meg akarják verni. Valójában ez nem volt igaz, mert közülük senki sem akart verekedni. — Akkor miért mondta ezeket a fiúknak? — Gondoltam, hogy . . — és nem tud mit felelni a lány a bíró kérdésére. A tanúként kihallgatott fiatalemberek, és maga a vádlott, Végeli Ádám, vallomásából aztán lassan kibontakozik annak a viszálykodásnak a története, amit a lány ültetett ei a siheder fiúk között. Akik azelőtt soha nem látták egymást, de az egyik este — a múlt év június 12-én — mégis „leszámolásra” került sor közöttük. Ezen a vasárnapon, mint korábban is, mióta a verekedés! szándék fülébe jutott, bicskával és boxerrel felszerelve ment udvarolni Bácsbokodról Felsőszent- ivánra Végeli Ádám. Este sétára indultak a lánnyal, majd a kultúrbázba akartak bemenni televíziót nézni. Az ajtóban zonban ott állt az az öt fiú, akiket Cs. J. „meg akart veretni” bokodi udvarlójával. Mikor elhaladtak előttük, egyikőjük — Schleisz Mihály, a későbbi sértett — megjegyzést tett a lányra, Végelinek pedig azt mondta, hogy „nem fogsz sokáig legénykedni Felsőszentivánon”. De verekedésre még nem került sor. Fél óra múlva ismét találkoztak. s addigra a felsoszent- ivániak is és Végeli is elhatározta, hogy verekedni fognak, így is történt. AZZAL kezdődött, hogy a felsőszentivániak közül Blázse- vity István arcul ütötte a korábban Végeliékhez csatlakozott Szántosi Györgyöt. A fiú nem ütött vissza, de Végeli Ádám kirántotta a zsebében levő nyitott bicskát és hadonászni kezdett vele. A felsőszentivániak látták, hogy kés van Végeknél, futásnak eredtek. Schleisz Mihály megtorpant az előtte levő ároktól, de ebben a pillanatban utolérte Végeli Ádám és oldalba szúrta. A bicska olyan mélyre hatolt a szerencsétlen gyerek testébe, hogy megszúrta a veséjét is. és ba azonnal nem szállítják kórházba, meghal. Baján az urológián két hétig ápoltat a tizenöt éves fiút. A MEGYEI bíróság emberölés bűntettének kísérlete miatt kétévi szabadságvesztésre ítélte a bicskázó Végeli Ádámot, és kétévi időtartamra eltiltotta a közügyek gyakorlásától. Enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy a verekedést nem ő kezdeményezte. Az ügy ezzel le is zárult, de azt hiszem, nem árt, ha hozzátesszük: a harag nem a legjobb tanácsadó, még akkor sem, ha erre egy leány meggondolatlan beszéde ad indítékot. G. S. PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér t/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 25 065« i népe tető Érdemleges „Egyéb említésre méltó esemény községünkben nem történt” — irta nemrégiben a sajtó számára küldött információs levelében Takó József, a Tasst Községi Tanács vb titkára. Alig húszsoros levele viszont annál érdekesebb témát rejteget. Ennek nyomán irtunk is már egy kis cikket. Eltűnnek a fehér foltok címmel. Az ötletet Takó elv társ levele adta. Az a rövid levélke, amelyben elmondta, hogy községükben analfabétizmus elleni akcióbizottság alakult 12 taggal, s ez munkához látott, hogy csökkentse az írni— olvasni nem tudók számát. Ebtől az ötven személyből^ máris sikerült tízet rábírni, hogy beiratkozzanak az iskolába, és pótolják az elmulasztottakat — ha késve is kissé, de mégis hasznot hajtóan. Szívmelengető dolgok ezek néhány soros levélkébe belesürit- ve. S hiába írja a vb titkára befejezésül, hogy egyéb említésre méltó dolog nem történt a községben — mi érezzük, tudjuk: nagyos sok minden történik még abban a faluban, ahol ilyen gonddal, társadalmi aktivitással látnak hozzá ehhez a munkához — a szellemi síkon mutatkozó „fehér foltok” eltüntetéséhez. Igaz, aki közel van az eseményekhez, szinte észre sem veszi, nem is látja olyan jelentősnek a történteket, mint a kívülről szemlélő, az időnként betévedő idegen, de azért közrejátszik ebben a szerénység is.., S így is van rendjén. Néha akad kezünkbe másmilyen levél is. Terjedelme két- háromszorosa az előbbinek. Annál meglepőbb, hogy hiába böngészi az ember, nem talál benne semmi említésre méltót, még egy hirecske számára alkalmas eseményt, valamilyen konkrét munkát tükröző eredmény híradását sem. Annál több benne a szépen cirkalmazott mellébeszélés, az üres frázis és felesleges szólabi. Ilyen, hogy: „A lakosság merészebben nyúl hozzá a kérdéshez.” Vagy — „biztosítani kell az illetők megfelelő hozzáállását”. Akad ilyen mondat is: „...nyomban tárgyalják ki...” — „keresztülvitelét biztosítsák...” — „az érdeklődők felé...” — „a választók felé...” stb. stb. Átbeszél, kitárgyal, elindít, biztosít... de negyven soros leveléből sem derül ki, mit csinállak és hogyan csinálták, tulajdonképpen milyen eredményt értek el. Kár volt a papírért, az időért, az írógép koptatásért — csak azt lehet mondani az ilyen jelentésre, tájékoztatásra, információra. Restellheli magát, aki ilyen „bizonyítványt” állít ki saját magáról, gondolatszegénységéről — anno: 1964! — a tanácsi vagy bármilyen munkával kapcsolatban. Még szerencse — s ez a vigasztaló —, hogy az először említett a tipikus, a gyakori, s ez a. másik, az utóbbi a ritkább, s egyre ritkább... S reméljük, maholnap olyan ritlca lesz — a közmondásnál maradva —, mint a fehér holló T. P. Új csomago óeszköz ömlesztett áruk részére Egyes ömlesztett áruk — Cf ment, műtrágya és más vegy ipari termékek — csomagolása ra ma már gyakran használnak polietilénből készült csomagoló eszközöket. Ezek egyik vált*, zata szelepes kivitelben készül, amelynél a szelep töltés után önműködően záródik. Nincs szükség tehát a csomag töltőnyílásának levarrására vagy hegesztésére. Ez a csomagod anyag erős, az időjárás behatásaival szemben ellenálló, vízhatlan, s mérete 900x550 mm. Ilyen lesz, ilyennek álmodta meg a tervező képzelete, ami egyben az első lépés a harmadik ötéves terv végére előirányzott megvalósulás felé. (Rajzolta: Vosala György mérnök.)
