Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-02 / 27. szám

Viliág proletárja?, egyesültetek! Ttéfítöi hüte A. MA&VAR. SZOCIALISTA MWWKÄSPÄRT BACS“I<»SKV4M MEGYEI LAPJA Egységes célolíérf XIX. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 4ra 80 fillér 1964. FEBRUÁR 2, VASÁRNAP Az országgyűlés elfogadta az idei költségvetést Az országgyűlés szombati ülé­sét dr, Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsá­gának első titkára, a Miniszter- tanács elnöke, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai„ Gyula, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós. Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagjai, valamint a Poli­tikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai és a kormány tagjai. Az országgyűlés folytatta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalá­sát. A vitában először Blaha Béla Borsod megyei képviselő szólalt fel. Blaha Béla felszólalása után az elnök bejelentette, hogy a költségvetési törvényjavaslat tárgyalásához több képviselő nem kíván hozzászólni. A vitát lezárta és megadta a szót dr. Tímár Mátyás pénzügyminisz­ternek. A miniszter hangoztatta, hogy a költségvetési vitában felszólalt képviselők számos értékes, hasznos gondolatot, figyelemre méltó indítványt vetettek fel az élet különböző területeiről, s ezek nagy segítséget adnak idei feladataink megoldásához, a kö­vetkező évek terveinek kialakí­tásához. Részletesen foglalkozott azok­kal az észrevételekkel, hozzá­szólásokkal, amelyek a beruhá­zások gyorsítását sürgették. Rá­mutatott, hogy jogos beruházási igények az ipar, a mezőgazda­ság és a művelődésügy csaknem minden területén vannak. — Beruházási kereteinkkel nagyon megfontoltan, okosan, célszerűen kell gazdálkodnunk. Nem követhetjük azt az utat, hogy egyszerre fogunk hozzá minden tervezett létesítmény építéséhez. Sokkal célszerűbb ha feladatainkat ezen a téren is rangsoroljuk, sürgősségi sor­rendet állapítunk meg, s erőin­ket valóban a legfontosabb be­ruházások végrehajtására össz­pontosítjuk. Ez ugyan azzal jár, hogy bizonyos igények kielégí­tésének időpontja későbbre to­lódik, de hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a megkezdett mun­kálatokat az eddiginél jóval gyorsabban fejezzük be. Közös érdeke ez valamennyiünknek, mert nagyban hozzájárulhat gazdasági fejlődésünk ütemének gyorsabbá tételéhez is. Tímár Mátyás rámutatott, hogy a kapacitások elaprózása, az egyidejűleg indokolatlanul sok helyen megrekedt munka kedvezőtlenül befolyásolta az elmúlt években az építőipar te­vékenységét is. Építőiparunk — amely a legdinamikusabb ipar­ágak közé tartozik — az idén nagy feladatok megoldása előtt áll; feltétlenül indokolt és ér­demes tehát az erők jobb össz­pontosításának lehetőségeit ezen a területen is alaposan megvizs- gáni. A munkaerő-gazdálkodás kér­déseivel foglalkozva aláhúzta; szinte minden gyárban, üzemben jelentős tartalékok tárhatók fel a munkafolyamatok ésszerűsíté­sével, jobb szervezésével, a munkafegyelem megszilárdításá­val. Példaként említette, hogy a vasút munkáját gyakran ne­hezíti vagonhiány — ugyan­akkor jó néhány helyen vago­nok százai állnak hossza bb-rövi- debb ideig kirakatlanul. A jobb szervezés tehát a szállítási gon­dokat is enyhítené. Tímár Mátyás a továbbiak­ban részletesen beszélt a mező- gazdaság idei feladatairól. Hangsúlyozta, hogy a mezőgaz­dasági jellegű beruházások ösz- szegének emelkedése, termelő- szövetkezeteinkben az anyagi ösztönzés legcélravezetőbb mód­szereinek alkalmazása, jó együttműködése a mezőgazda­sággal már ebben az évben is számottevő eredményeket hoz­hat. Kitért a költségvetés néhány lakásépítési, kommunális, szo­ciális és egészségügyi előirány­zatára is. Megemlítette, hogy államunk évről évre növekvő összegeket költ lakásépítkezé­sekre. Állami erőből 1961-ben 16 800, 1962-ben 17 000, 1963-ban 18 000 új otthon került tető alá, az idén pedig 21 700 épí­tését tervezik és ez nem tartal­mazza az OTP-hitellel történő építést. Tímár Mátyás válaszában ki­tért arra is, hogy gazdálkodá­sunk biztonságosabbá, zökkenő­mentesebbé tételének fontos feltétele, hogy megfelelő tarta­lékokkal rendelkezzünk. Ezért indítványozta, hogy a honvé­delmi miniszter felszólalásában bejelentett további 150 millió forintos megtakarítást költség- vetési tartalékként kezeljék. Végül bejelentette, hogy a költ­ségvetési vitában elhangzott ja­(* ^ iNTÉZtT ' vasiatokat az illetékesek" af to­vábbiakban alaposan megvizs­gálják, mérlegelik megoldásuk lehetőségeit, s a következő évek terveinek költségvetési előirány­zatainak összeállításakor figye­lembe veszik. — A rendelkezésünkre álló anyagi erők biztosítják az or­szágunk további előrehaladásá­hoz, fejlődéséhez szükséges fel­tételeket. Rajtunk áll tehát, hogyan élünk a lehetőségekkel, milyen mértékben gyarapítjuk népgazdaságunk erejét — mond­ta Tímár Mátyás, majd kérte, hogy az országgyűlés a költség- vetési törvényjavaslatot az in­dítványozott módosítással fo­gadja el. A pénzügyminiszter válasza után az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós szavazásra tette fel a költségvetésről szóló törvény- javaslatot. Az országgyűlés az 1964. évi állami költségvetésről szóló tör vényjavaslatot a pénzügyminisz­ter által javasolt módosítással egyhangúlag elfogadta. Ezután került sor a második napirendi pontra. Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke beszámo­lót tartott a parlamenti kül­döttségek cserelátogatásairól és az Interparlamentáris Unió te­vékenységéről. Vass Istvánná beszámolóját az, országgyűlés elfogadta. Ez­után az elnök szünetet rendeli el. A szünet után került sor a harmadik napirendi pontra, az interpellációkra. öt képviselő interpellált. Az illetékes miniszterek válaszait az interpelláló képviselők és az országgyűlés elfogadták. Az országgyűlés ezzel befe­jezte munkáját. Az ülésszakéi Vass Istvánné elnök zárta be. T anácskozik a falu, a vá- * ros. Szombaton kezdőd­tek meg azok a gyűlések, ame­lyeket a Hazafias Népfront hí­volt össze, hogy újjáválasszák a helyi és járási népfrontbizott­ságokat, s kijelöljék a küldötte­ket az országos kongresszust megelőző megyei értekezletre. Az elmúlt négy esztendő — amelyre számot adnak ezek a tanácskozások — gazdag volt si­kerekben, eredményekben. Meg­változott a mezőgazdaság arcu­lata, uralkodóvá váltak a szo­cialista nagyüzemi termelési for­mák, s hatalmas átalaku­lás ment végbe a társadalom szerkezetében, osztályviszonyai­ban. Fejlődött az ipar, megyénk­ben is számos üzem létesült, megnövekedett a keresők szá­ma, s ezzel egyidejűleg a la­kosság életszínvonala, vásárló­képessége, a boltok forgalma. Az állami hozzájárulást megsokszo­rozó társadalmi segítségnyúj­tással szemlátomást gyarapod­tak, szépültek községeink, váro­saink. S mindebben szerepe és része volt az anyagi alapok meg­teremtését közvetlenül is segítő akcióbizottságnak, az új tájkul­túrák meghonosítását, a szak­emberképzést lelkesen támogató népfrontbizottságoknak, a közös célokért fáradozó aktivistáknak. C nnek az időszaknak ki- “ emelkedő politikai és tár­sadalmi eseménye volt az elmúlt év elején sorra kerülő választá­sok megtartása, amelyben a népfront közjogi funkcióinak el­látása mellett a dolgozó nép széles rétegei átfogó, a népi, nemzeti egységet jelképező tö­megmozgalomként vett részt, s megyénkben is ezerszámra hozta felszínre az emberekben rejlő közérdeklődés, segíteni akarás kézzelfogható megnyil­vánulását, tetteit. S ez az igye­kezet azcfta sem kisebbedett. Elég talán csak arra utalnunk, hogy a megválasztásuk utáni el­ső fél évben közel három és fél ezer tanácstag tartott a nép- frontbizottságok szervezésében tanácstagi beszámolót. . Segítet­ték a községi bizottságok a ta­nácstagok oktatásának megszer­vezését. a választókerületek la­kosságával való együttműködé­sét, a jelölő gyűléseken elhang­zott javaslatok megvalósulását. A népfrontbizottságok községi elnökségei több mint lcilencszáz esetben tárgyaltak az elmúlt év­ben közérdekű — a termelést, a községfejlesztést, a művelő­dést vagy a mozgalmi feladato­kat segítő — kérdésekről. U athatósan közreműködött * a tömeszervezetekkel együttműködve a VI. magyar békekongresszus előkészítésében is a népfront. A békegyűlések százait tartották meg megyénk­ben. s mintegy negyven nagy­gyűlésen találkoztak a lakosság ezreivel a békemozgalom neves vezetői, köztük más nemzetek képviselői is. A különböző akciók sokasága, a társadalomnak szinte minden rétegét érintő számos megmoz­dulás, az a sokrétű tevékenység, amely jellemzője volt az emlí­tett időszakban is a Hazafias Népfront munkájának, elősegí­tette az egészséges és haladó közgondolkodás továbbfejlődé­sét, a belpolitikai és nemzetkö­zi kérdések jobb megértését, azok szoros összefüggését vala­mennyiünk legszentebb ügyével, a béke megőrzésével. Hozzájá­rult pártunk népfrontpolitikájá­nak megvalósításához, melyet így foglalt össze az MSZMP VIII. kongresszusának beszámo­lója; „A szocialista nemzeti egy­ség alapján egyesíteni kell min­denkit, aki a szocializmus és a béke ügyéért tevékenykedik...” A most sorra kerülő falu- ” gyűlések, a városok kör­zeteiben megrendezett találko­zások, a népfrontbizottságok új- jáválasztása, a küldöttek kije­lölése, az ezt megelőző beszél­getések, majd a gyűléseken el­hangzó észrevételek, javaslatok új pezsgést visznek a megszo­kott hétköznapok munkájával elfoglalt emberek életébe. Mond­hatjuk, hogy az 1964-es esztendő első nagy közéleti eseménye lesz a népfrontkongresszus, s a ma­ga módján azzá válik az előké­szítő helyi gyűlések sorozata is. Mindez természetesen függ a lényegre tapintó, tömör és a je­lenlevők figyelmét a helyi ak­tuális kérdésekkel is felkeltő beszámolótól. A lakosságot köz­vetlenül érintő gazdasági és mű­velődésügyi feladatok helyes fel­mérésétől. s a népfront ehhez kapcsolódó munkájának céltu­datos meghatározásától. A vitá­tól és hozzászólásoktól, amelyek feltárják a gondokat, s az úgy­nevezett „kényes” kérdéseket, de mindjárt le is teszik a „voksot”, a hasznos javaslatokat azok megoldása érdekében. Tanácskozik a falu, a város. ■ Egységes célok fűtik a gyűlések résztvevőit: a népjólét programjának megvalósításából minél eredményesebben, minél gyümölcsözőbben — a községük, termelőszövetkezetük és egyéni életük változásában lemérhetően — kivenni részüket. Útmutatást, buzdítást, nyílt, őszinte helyzet- feltárást, reális elemzést és egy­szerű. világos beszédet — a ten­nivalók okos számbavételét ké­ri és várja ehhez a falu, a Vá­ros népe. Több mint száz gyűlésen sok ezer ember találkozik, s ért szót egymással, közéletünk vezetői­vel ezekben a napokban. Termé­keny, az elkövetkező esztendők sikereit a népfrontmozgalom „vezérkarának” megválasztásá­val is hathatósan támogató igazi tömegmegmozdulásokra számít­hatunk. Olyan megmozdulások­ra, amelyek sikeréért érdemes fáradozni — mert bőségesen ka­matoznak az újabb négy esz­tendő, a szocializmus teljes fel­építéséért vívott országépítő munkánk során. T. P. Télen is építettek Vaskó Dezső 10 tagú szocialista a kiskunhalasi 72 lakásos bér- us 10-én kezdték a három — íz építését a terv szerint, s az Vékony László 25 tagú és brigádja egész télen dolgozott házépítkezésen. Tavaly auguszt- egyenként 24 lakásos — lakóhá elsőt június 30-án, a másodikat július 30-án, a harmadikat au­gusztus 30-án adják át rendel­tetésének. A szocialista brigá­dok tagjai azonban elhatároz­ták, hogy mindhárom épületet két héttel a határidő előtt ké­szítik el. Vállalásuk teljesítése érdeké­ben egész télen folyamatosan dolgoztak. Gőzkazánnal előme­legítették a homokot, a kavicsot és a vizet. A vasbetonszerkeze­teket gőzöléses eljárással épí­tették. Központi habarcskészí­tő telepet létesítettek, s szi­vattyúval nyomatták a kötő­anyagot a vakolok keze alá. Húszfokos hidegben sem állt le a munka. A pinceablakok elé nádpallókat raktak, s a vá­laszfalakat építették. Lelkes munkájuknak köszönhető, hogy áz egyik épületen az első eme­let falazásáig jutottak el, a má­sodikon elkészült a pincefö­dém, a harmadikon pedig már a pince vasszerkezetének sze relése áll befejezés előtt. Kr' pünkön a Vékony-brigád a téli építkezésem

Next

/
Oldalképek
Tartalom