Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-02 / 27. szám
Viliág proletárja?, egyesültetek! Ttéfítöi hüte A. MA&VAR. SZOCIALISTA MWWKÄSPÄRT BACS“I<»SKV4M MEGYEI LAPJA Egységes célolíérf XIX. ÉVFOLYAM, 27. SZÁM 4ra 80 fillér 1964. FEBRUÁR 2, VASÁRNAP Az országgyűlés elfogadta az idei költségvetést Az országgyűlés szombati ülését dr, Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke nyitotta meg. Az ülésen részt vett Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a Miniszter- tanács elnöke, Fehér Lajos, Fock Jenő, Kállai„ Gyula, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós. Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai, az MSZMP Központi Bizottságának titkárai és a kormány tagjai. Az országgyűlés folytatta az 1964. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslat tárgyalását. A vitában először Blaha Béla Borsod megyei képviselő szólalt fel. Blaha Béla felszólalása után az elnök bejelentette, hogy a költségvetési törvényjavaslat tárgyalásához több képviselő nem kíván hozzászólni. A vitát lezárta és megadta a szót dr. Tímár Mátyás pénzügyminiszternek. A miniszter hangoztatta, hogy a költségvetési vitában felszólalt képviselők számos értékes, hasznos gondolatot, figyelemre méltó indítványt vetettek fel az élet különböző területeiről, s ezek nagy segítséget adnak idei feladataink megoldásához, a következő évek terveinek kialakításához. Részletesen foglalkozott azokkal az észrevételekkel, hozzászólásokkal, amelyek a beruházások gyorsítását sürgették. Rámutatott, hogy jogos beruházási igények az ipar, a mezőgazdaság és a művelődésügy csaknem minden területén vannak. — Beruházási kereteinkkel nagyon megfontoltan, okosan, célszerűen kell gazdálkodnunk. Nem követhetjük azt az utat, hogy egyszerre fogunk hozzá minden tervezett létesítmény építéséhez. Sokkal célszerűbb ha feladatainkat ezen a téren is rangsoroljuk, sürgősségi sorrendet állapítunk meg, s erőinket valóban a legfontosabb beruházások végrehajtására összpontosítjuk. Ez ugyan azzal jár, hogy bizonyos igények kielégítésének időpontja későbbre tolódik, de hozzásegít bennünket ahhoz, hogy a megkezdett munkálatokat az eddiginél jóval gyorsabban fejezzük be. Közös érdeke ez valamennyiünknek, mert nagyban hozzájárulhat gazdasági fejlődésünk ütemének gyorsabbá tételéhez is. Tímár Mátyás rámutatott, hogy a kapacitások elaprózása, az egyidejűleg indokolatlanul sok helyen megrekedt munka kedvezőtlenül befolyásolta az elmúlt években az építőipar tevékenységét is. Építőiparunk — amely a legdinamikusabb iparágak közé tartozik — az idén nagy feladatok megoldása előtt áll; feltétlenül indokolt és érdemes tehát az erők jobb összpontosításának lehetőségeit ezen a területen is alaposan megvizs- gáni. A munkaerő-gazdálkodás kérdéseivel foglalkozva aláhúzta; szinte minden gyárban, üzemben jelentős tartalékok tárhatók fel a munkafolyamatok ésszerűsítésével, jobb szervezésével, a munkafegyelem megszilárdításával. Példaként említette, hogy a vasút munkáját gyakran nehezíti vagonhiány — ugyanakkor jó néhány helyen vagonok százai állnak hossza bb-rövi- debb ideig kirakatlanul. A jobb szervezés tehát a szállítási gondokat is enyhítené. Tímár Mátyás a továbbiakban részletesen beszélt a mező- gazdaság idei feladatairól. Hangsúlyozta, hogy a mezőgazdasági jellegű beruházások ösz- szegének emelkedése, termelő- szövetkezeteinkben az anyagi ösztönzés legcélravezetőbb módszereinek alkalmazása, jó együttműködése a mezőgazdasággal már ebben az évben is számottevő eredményeket hozhat. Kitért a költségvetés néhány lakásépítési, kommunális, szociális és egészségügyi előirányzatára is. Megemlítette, hogy államunk évről évre növekvő összegeket költ lakásépítkezésekre. Állami erőből 1961-ben 16 800, 1962-ben 17 000, 1963-ban 18 000 új otthon került tető alá, az idén pedig 21 700 építését tervezik és ez nem tartalmazza az OTP-hitellel történő építést. Tímár Mátyás válaszában kitért arra is, hogy gazdálkodásunk biztonságosabbá, zökkenőmentesebbé tételének fontos feltétele, hogy megfelelő tartalékokkal rendelkezzünk. Ezért indítványozta, hogy a honvédelmi miniszter felszólalásában bejelentett további 150 millió forintos megtakarítást költség- vetési tartalékként kezeljék. Végül bejelentette, hogy a költségvetési vitában elhangzott ja(* ^ iNTÉZtT ' vasiatokat az illetékesek" af továbbiakban alaposan megvizsgálják, mérlegelik megoldásuk lehetőségeit, s a következő évek terveinek költségvetési előirányzatainak összeállításakor figyelembe veszik. — A rendelkezésünkre álló anyagi erők biztosítják az országunk további előrehaladásához, fejlődéséhez szükséges feltételeket. Rajtunk áll tehát, hogyan élünk a lehetőségekkel, milyen mértékben gyarapítjuk népgazdaságunk erejét — mondta Tímár Mátyás, majd kérte, hogy az országgyűlés a költség- vetési törvényjavaslatot az indítványozott módosítással fogadja el. A pénzügyminiszter válasza után az elnöklő dr. Beresztóczy Miklós szavazásra tette fel a költségvetésről szóló törvény- javaslatot. Az országgyűlés az 1964. évi állami költségvetésről szóló tör vényjavaslatot a pénzügyminiszter által javasolt módosítással egyhangúlag elfogadta. Ezután került sor a második napirendi pontra. Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke beszámolót tartott a parlamenti küldöttségek cserelátogatásairól és az Interparlamentáris Unió tevékenységéről. Vass Istvánná beszámolóját az, országgyűlés elfogadta. Ezután az elnök szünetet rendeli el. A szünet után került sor a harmadik napirendi pontra, az interpellációkra. öt képviselő interpellált. Az illetékes miniszterek válaszait az interpelláló képviselők és az országgyűlés elfogadták. Az országgyűlés ezzel befejezte munkáját. Az ülésszakéi Vass Istvánné elnök zárta be. T anácskozik a falu, a vá- * ros. Szombaton kezdődtek meg azok a gyűlések, amelyeket a Hazafias Népfront hívolt össze, hogy újjáválasszák a helyi és járási népfrontbizottságokat, s kijelöljék a küldötteket az országos kongresszust megelőző megyei értekezletre. Az elmúlt négy esztendő — amelyre számot adnak ezek a tanácskozások — gazdag volt sikerekben, eredményekben. Megváltozott a mezőgazdaság arculata, uralkodóvá váltak a szocialista nagyüzemi termelési formák, s hatalmas átalakulás ment végbe a társadalom szerkezetében, osztályviszonyaiban. Fejlődött az ipar, megyénkben is számos üzem létesült, megnövekedett a keresők száma, s ezzel egyidejűleg a lakosság életszínvonala, vásárlóképessége, a boltok forgalma. Az állami hozzájárulást megsokszorozó társadalmi segítségnyújtással szemlátomást gyarapodtak, szépültek községeink, városaink. S mindebben szerepe és része volt az anyagi alapok megteremtését közvetlenül is segítő akcióbizottságnak, az új tájkultúrák meghonosítását, a szakemberképzést lelkesen támogató népfrontbizottságoknak, a közös célokért fáradozó aktivistáknak. C nnek az időszaknak ki- “ emelkedő politikai és társadalmi eseménye volt az elmúlt év elején sorra kerülő választások megtartása, amelyben a népfront közjogi funkcióinak ellátása mellett a dolgozó nép széles rétegei átfogó, a népi, nemzeti egységet jelképező tömegmozgalomként vett részt, s megyénkben is ezerszámra hozta felszínre az emberekben rejlő közérdeklődés, segíteni akarás kézzelfogható megnyilvánulását, tetteit. S ez az igyekezet azcfta sem kisebbedett. Elég talán csak arra utalnunk, hogy a megválasztásuk utáni első fél évben közel három és fél ezer tanácstag tartott a nép- frontbizottságok szervezésében tanácstagi beszámolót. . Segítették a községi bizottságok a tanácstagok oktatásának megszervezését. a választókerületek lakosságával való együttműködését, a jelölő gyűléseken elhangzott javaslatok megvalósulását. A népfrontbizottságok községi elnökségei több mint lcilencszáz esetben tárgyaltak az elmúlt évben közérdekű — a termelést, a községfejlesztést, a művelődést vagy a mozgalmi feladatokat segítő — kérdésekről. U athatósan közreműködött * a tömeszervezetekkel együttműködve a VI. magyar békekongresszus előkészítésében is a népfront. A békegyűlések százait tartották meg megyénkben. s mintegy negyven nagygyűlésen találkoztak a lakosság ezreivel a békemozgalom neves vezetői, köztük más nemzetek képviselői is. A különböző akciók sokasága, a társadalomnak szinte minden rétegét érintő számos megmozdulás, az a sokrétű tevékenység, amely jellemzője volt az említett időszakban is a Hazafias Népfront munkájának, elősegítette az egészséges és haladó közgondolkodás továbbfejlődését, a belpolitikai és nemzetközi kérdések jobb megértését, azok szoros összefüggését valamennyiünk legszentebb ügyével, a béke megőrzésével. Hozzájárult pártunk népfrontpolitikájának megvalósításához, melyet így foglalt össze az MSZMP VIII. kongresszusának beszámolója; „A szocialista nemzeti egység alapján egyesíteni kell mindenkit, aki a szocializmus és a béke ügyéért tevékenykedik...” A most sorra kerülő falu- ” gyűlések, a városok körzeteiben megrendezett találkozások, a népfrontbizottságok új- jáválasztása, a küldöttek kijelölése, az ezt megelőző beszélgetések, majd a gyűléseken elhangzó észrevételek, javaslatok új pezsgést visznek a megszokott hétköznapok munkájával elfoglalt emberek életébe. Mondhatjuk, hogy az 1964-es esztendő első nagy közéleti eseménye lesz a népfrontkongresszus, s a maga módján azzá válik az előkészítő helyi gyűlések sorozata is. Mindez természetesen függ a lényegre tapintó, tömör és a jelenlevők figyelmét a helyi aktuális kérdésekkel is felkeltő beszámolótól. A lakosságot közvetlenül érintő gazdasági és művelődésügyi feladatok helyes felmérésétől. s a népfront ehhez kapcsolódó munkájának céltudatos meghatározásától. A vitától és hozzászólásoktól, amelyek feltárják a gondokat, s az úgynevezett „kényes” kérdéseket, de mindjárt le is teszik a „voksot”, a hasznos javaslatokat azok megoldása érdekében. Tanácskozik a falu, a város. ■ Egységes célok fűtik a gyűlések résztvevőit: a népjólét programjának megvalósításából minél eredményesebben, minél gyümölcsözőbben — a községük, termelőszövetkezetük és egyéni életük változásában lemérhetően — kivenni részüket. Útmutatást, buzdítást, nyílt, őszinte helyzet- feltárást, reális elemzést és egyszerű. világos beszédet — a tennivalók okos számbavételét kéri és várja ehhez a falu, a Város népe. Több mint száz gyűlésen sok ezer ember találkozik, s ért szót egymással, közéletünk vezetőivel ezekben a napokban. Termékeny, az elkövetkező esztendők sikereit a népfrontmozgalom „vezérkarának” megválasztásával is hathatósan támogató igazi tömegmegmozdulásokra számíthatunk. Olyan megmozdulásokra, amelyek sikeréért érdemes fáradozni — mert bőségesen kamatoznak az újabb négy esztendő, a szocializmus teljes felépítéséért vívott országépítő munkánk során. T. P. Télen is építettek Vaskó Dezső 10 tagú szocialista a kiskunhalasi 72 lakásos bér- us 10-én kezdték a három — íz építését a terv szerint, s az Vékony László 25 tagú és brigádja egész télen dolgozott házépítkezésen. Tavaly auguszt- egyenként 24 lakásos — lakóhá elsőt június 30-án, a másodikat július 30-án, a harmadikat augusztus 30-án adják át rendeltetésének. A szocialista brigádok tagjai azonban elhatározták, hogy mindhárom épületet két héttel a határidő előtt készítik el. Vállalásuk teljesítése érdekében egész télen folyamatosan dolgoztak. Gőzkazánnal előmelegítették a homokot, a kavicsot és a vizet. A vasbetonszerkezeteket gőzöléses eljárással építették. Központi habarcskészítő telepet létesítettek, s szivattyúval nyomatták a kötőanyagot a vakolok keze alá. Húszfokos hidegben sem állt le a munka. A pinceablakok elé nádpallókat raktak, s a válaszfalakat építették. Lelkes munkájuknak köszönhető, hogy áz egyik épületen az első emelet falazásáig jutottak el, a másodikon elkészült a pincefödém, a harmadikon pedig már a pince vasszerkezetének sze relése áll befejezés előtt. Kr' pünkön a Vékony-brigád a téli építkezésem
