Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-05 / 29. szám
1964. február 5, szerda 5. oldal Újdonságok a politikai könyvnapokra A politikai témával foglalkozó irodalom megyénk lakosságának kedvesen fogadott olvasmánya lett, amit az 1963. évi könyvvásárlás és az ezekben a hetekben zajló helyi politikai könyvnapok sikere bizonyít a legmeggyőzőbben. A múlt évben- a Kossuth Kiadó politikai és szépirodalmi könyvei közül csak a pártszervezetek által terjesztett mennyiség értéke több mint 840 ezer forint volt az oktatási anyagon kívül. A Kossuth Könyvkiadó — a klasszikus művek mellett — 1964-ben ismét számos figyelemre méltó mai kiadványt jelentet meg. Az első negyedévi kiadvány- tervben szerepel J. Prancev: „A burzsoá szociológia válsága”, Howard Selsam: Mi a filozófia?, dr. Csikós Nagy Béla: A kapitalista világ árpolitikája. Nagy adósságot törleszt történelmi kiadványaink sorában Claude Mazauric: Babeuf és az Egyenlőek összeesküvése című műve. Babeufről és „egyenlő- sítő kommunista” ideológiájáról eddig jóformán semmi sem jelent meg magyar nyelven. Nagy figyelmet érdemel a Magyar Szocialista Munkáspárt határozatai és dokumentumai 1956—62” című kiadvány, melynek érdekessége, hogy a különböző helyeken napvilágot látott határozatokon kívül olyan dokumentumokat is tartalmaz, melyek a nagyközönség részére eddig hozzáférhetetlenek voltak. Tájékoztatja az olvasót az 1956-os decemberi határozatról, az ellenforradalom eszmeipolitikai szétzúzásáról, bemutatja a párt kétfrontos harcát, majd a szocializmus felépítéséért folyó harc erőfeszítéseit tárja elénk. Az új kiadványok között találhatók a legfontosabb nemzetközi kérdéseket tárgyaló történelmi munkák is. Patkó Imre: Utazás az arab egység körül, Bíró—Fábián: Japán című könyve. Az utóbbiban helyet kap az 1964-es olimpiára való felkészülés is, mely a sportrajongók körének kedves olvasmánya lesz. A szépirodalmi könyvek listáját Panov: Chicago szépe, Diego Viga: A mangófa árnyékában és Desider Galsky: Panamai kaland című műve nyitja meg. Az év során még számos szépirodalmi kiadvány kerül az olvasni vágyók kezébe. Mészáros János Jégverem vagy színházterem? Télikabátban vacog a fajszi művelődési otthon vezetője. A gondnoknőnek csak a szeme látszik ki a nagykendőből, a vastag ruhákba öltözött népi táncosokat pedig a gyors mozAz új, vasbeton épület termeire bizony ráférne mindennap a fűtés, amely egyenletes hőmérsékletet biztosítana. Ha volna miből. De az sem ártana, ha a típustervek készítői és elmegfagyjanak? Ilyen mostoha körülmények között a tánccsoporton kívül egyik művészeti csoport és szakkör sem működik rendesen. Vendégszereplésre meg nem tanácsos meghívni A klubszoba hidegét gyors mozgással „ellensúlyozzák” a népi táncosok. gás is alig tudja felmelegíteni. Az új, tavaly ősszel átadott művelődési otthon csak kívülről tűnik barátságosnak. Bent dermesztő hideg fogadja az érkezőt. Nincs elég szén? — kérdezzük Raffai Mihályt, a művelődési otthon vezetőjét. — Bizony nincs — hangzik a felelet —, és a tüzelő minősége sem megfelelő. Október óta 20 mázsa szenet kaptunk, tízet úgy kértünk kölcsön, és ötszöri befűtésre mind az öt mázsa elfogyott. Ráadásul sokan meg sem várták az előadások végét, mert fáztak kabátban is. Szén kellene, jó szén, de sem a kalocsai TÜZÉP, sem a helyi földművesszövetkezet nem tud tüzelőt adni. Segítség az algériai árvízkárosultaknak A Magyar Vöröskereszt kedden 200 000 forint értékben sátrakból, gyógyszerekből, tejporból és alumínium edényekből álló segélyküldeményt továbbított — külön repülőgépen — az algériai árvízkárosultak segítésére. (MTI) lenőrzői figyelembe vennék, hogy nem a forró égövi országok közé tartozunk. Az épületnek nincs padlástere, a kályhák elhelyezése sem ésszerű — például a színházterem négy, embermagasságú fűtőteste a színpad előtt sorakozik, hátul viszont semmi sincs — a hatalmas kémény pedig kihúzza a legkisebb meleget is. Színházterem? Jégverem inkább — nem csoda, hogy a lakosság ide nem nagyon kívánkozik télen. — Akad ám itt még egy-két apróság. Nézze csak meg az ablakokat. Egyik sem záródik rendesen. A cementlapokkal borított előcsarnokból hiányzik egy kályha, a nagyterem egyik ajtaja alól kifelejtették a küszöböt, papírral tömtük be a rést, talán így mégsem jön be any- nyira a hideg. Persze, ez már nem sokat változtat a helyzeten ... Felépült tehát mindenki örömére és megelégedésére, két millió forint KÖFÁ-ból egy szép épület. Kérdés: kik és mikor látják a hasznát? Nyáron, köztudomásúlag a községbeliek idejének nagy részét a mező- gazdasági munka köti le. Szórakozásra, művelődésre most érnének rá legjobban ez emberek, de melyik műsor érne meg akkora áldozatot, hogy félig senkit, mert a két öltöző és a színpad — jéghideg ... Sajnos, a fajszi eset nem egyedülálló. Elég sok községi művelődési otthon működését bénítja meg a tél, holott most kellene csak igazán hatékonyan dolgozniuk. A megoldás? Jobb, praktikusabb típustervekre van szükség, amelyek alkalmazkodnak a téli időjárás zordabb körülményeihez is. Továbbá lelki- ismeretesebb munkára a kivitelezők, nagyobb körültekintésre az átvevők részéről. Végül, de nem utolsósorban nem ártana már a tél beállta előtt valamennyi művelődési otthon számára elegendő meny- nyiségű és minőségű szenet biztosítani. Ez a legalapvetőbb feltétele annak, hogy művelődési otthonaink ne csak a községek összképét gazdagítsák vonzó külsejükkel, hanem valóban a falusi kulturális élet irányítóivá váljanak. V. ZS. Filmet készítettek l%agy István bajai kiállításáról Nagy volt a sürgés-forgás a múlt héten Nagy Istvánnak a bajai múzeumban megrendezett emlékkiállításán néhány nappal a zárás előtt. Most azonban nem a látogatók szokott csoportjai töltötték meg o termeket, csupán néhány ember buzgólkodott rengeteg drót, lámpa meg egy filmfelvevő gép körül. A József Attila Művelődési Ház fotoklubja a múzeum dolgozóival együttműködve színes kisfilmet készített a neves festőművész alkotásairól. Az ötlet a múlt év végén született, s a megyei tanács művelődési osztálya örömmel fogadta. Biztosította az anyagi fedezetet is hozzá. így azután elkészülhetett Miskolczy Ferenc forgatókönyve alapján a film, amelynek rendezője és operatőre Wilhelm József. A múzeum kiállítása mintegy 120 Nagy István képet mutatott be, s a művész szinte teljes életútját érzékeltette. Most folynak a film Laboratóriumi munkái. Ha közönség elé kerül, nemcsak egy nagyszabású kiállításon vezeti végig a nézőket, hanem alkalmas lesz arra is, hogy egy-egy előadás keretében bármikor bemutathassák Nagy István művészetét. Baja az ország köztudatában lassan már nemcsak lürr István, hanem Nagy István városa is. Az ide látogató idegenek keresik a művész képeit, s ez a film fontos lépés lesz a város megismertetésében is. A bajai filmesek remélik, hogy ez csak az első lépés volt. Szeretnék, ha Nagy István filmjét követnék más dokumentációs alkotások, amelyek megörökítik a kihaló mesterségeket, a környék néprajzát, s egy-egy jelentősebb ásatás menetét. Sok tudományos becsű adatot örökíthetnének meg így a múzeum számára, s ugyanakkor a filmek a népművelés fontos kellékei is lennének. S. E. Ma indul az iskoiateíevízió Az iskolareform egyik fontos újítása az iskolatelevízió. Már megírtuk, s az ország sajtója hetek óta cikkezik róla, hogy milyen segítséget fog adni az í ■ VADMIKM Uten rcMvefWlrma. ffüé 16. Vili Kilián Gyuri pontos volt és előrelátó. Hét órában állapították meg a találkozó időpontját, fél órával előbb ott volt a Liget téren, hogy a három tér közötti utcákban teljes bizonyossággal meggyőződjék róla: Nem követik-e. Elindult a Szent László tér felé, bement az elhagya- tottabb Halom utcába, a Füzér, majd a Cserkesz utcába. A Martinovics téren kellett találkozniuk. Még mindig maradt tíz perce. Hevesen vert a szíve. Huszonöt éves kora ellenére már régen nem volt újonc az ilyen dolgokban. Erről alig tudott valaki is. Hozzátartozói örültek, hogy itthon van, egy évig nélkülözték a keresetét. Nekik azt mondta, Svájcban volt — onnan küldetett hozzájuk egy ismerős útján előre megírt leveleket. Ez az esetleges rendőri cenzúra megtévesztésére is jó volt. Most — úgy látszik — újra lesz munkája az Egyesült Izzóban. Igaz. csak segédmunkásnak vették fel. de az is megteszi ... Lassan ment, figyelt. Ez a találkozó — érezte — fontosabb minden eddiginél. Nagy kockázatot vállalt Sallai Imre, hogy vele az utcán találkozik. De ha így találja jónak... Megtisztelő a bizalma. Bizonyára tudja, ő a legmesszebmenő- kig elővigyázatos, nem hoz rá bajt. Még egy próbát tett: sietve fordult be újra az egyik sötét utcába, száz lépésnyire megállt, behúzódott egy ház tövébe. Figyelt. Teltek a percek, semmi sem mozdult, nem jött senki. Széles volt az utca, jól látszott a sarok. Ott se járt senki. Nem követték. Kerülővel, olyan utcákon ment át, amelyeken ezen az estén nem járt. sietett a Martinovics térre. Ismertetőjel, jelszó — igen, minden az utasításnak megfelelően történt. — Vili — ez volt most az illegális neve, így szólította Sallai — rendben van minden? — Azt hiszem — felelte Kilián. — Mert éppen erről akarok beszélni. A biztonságról... Örülök, hogy megismertelek. Gyula üdvözöl Bécsből. Hallottam, hogy jól megálltad a helyedet odakint az egyéves iskolán. Tetszett odakint? — Nagyon. A küzdelem, az önfeládozó odaadás, ahogy szembefordulnak mindennel, ami visszafelé húzza őket. Nagyszerű nép... — Igen — mondta Sallai. — A mi népünk is nagyra hivatott, jobb sorsra érdemes. Moßt itthon kell felhasználnod, amit tanultál... Igyekszünk majd úgy dolgozni, hogy kevesebb legyen a lebukás. Igaz? Kilián bólintott: — Kell — mondta. — Megengedhetetlen az a könnyelműség, amely lábra kapott az elvtársak körében folytatta Sallai. — Visszafogta a hangját: — Mintha nem is lennének rendkívüli állapotok. Ügy beszélt, mintha már legalább fél órája lettek volna együtt. Megszokta, hogy a közepén kezdje, a legfontosabbnál, s ne vesztegesse az időt holmi felesleges bevezetéssel. — Egyre több a letartóztatás — erősítette meg Kilián. — Azért, mert hiányzik az elővigyázatosság. — Sallai kissé bosszúsnak látszott. — A szervezetekbe spiclik és provokátorok fészkelik be magukat. Keresik a párt szívét, hogy oda irányítsák a döfést. — Nyilvánvaló — mondta Kilián. Sallai megállt, hátranézett. — Azt mondjátok, ez a negyedév lesz a KIMSZ rohamnegyede — kezdte kis idő múltán. — Megkétszerezitek a tagok számát. Jól van, reális terv, a párt helyesli. De r.aprój napra nő a veszély, ha nem vigyázunk jobban. (Folytatjuk.) ktatásban, s legfőképpen menynyire hozzájárul majd az egységes oktatási módszerek elterjesztéséhez. Egyelőre kísérletképpen csupán néhány tárgyban vezetik be a televízió adásait. Orosz nyelvórákat tartanak, azonkívül hetenként lesz környezetismereti óra és fizika. Havonta egyszer gyártlátogatásra viszi el ifjúsági nézőit az iskolatelevízió, s ezzel a pályaválasztási tanácsadást segíti. Az idei tanév második felében szerzett tapasztalatokat a nyáron értékelik, s jövőre, az 1964—65-ös tanévben ennek alapján bővítik az iskolatelevízió műsorát. Különösen nagyjeelntőségű lesz ez az újítás a későbbiek során olyan tárgyak tanításában, amelyekhez a szükséges előadótermet, kísérleti eszközöket nem lehet minden iskolában biztosítani. Az iskolatelevízió első adását ma reggel láthatják a tanulók, a sorozat orosz nyelvleckével indul. A váltott műszakban való tanítás miatt az ískolatelevízió adásait minden altólommal délután is megismétlik. A megyei tanács vb művelődésügyi osztálya pedig körlevélben hívta fel az iskolák igazgatóit, hogy ahol mód van rá, építsék be az órarendbe az adásokat.
