Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-29 / 50. szám
H>64. február 29, szombat 3. oldal Uj rendszerű tervezés huszonegy termelőszövetkezetben Termelőszöveíkezetednkben a tervezés csaknem tíz éve kialakított rendszerének a megváltoztatása már több éve foglalkoztatja a jól gazdálkodó tsz-ek szakvezetőit. A hagyományos terv nem felel meg ugyanis a nagyüzemi mezőgazdaság korszerű tervezésével szemben támasztható követelményeknek, mert kialakítása akkor történt, amikor a még általában kis területen gazdálkodó üzemek nem rendelkeztek megfelelő szakem berekkel, s az irodai munka „gépesítése” is csak kialakulóban volt. E tekintetben ma már gyökeresen megváltozott a helyzet, mert a tsz-ek jelentős részében kellő számú és jól felkészült szakember dolgozik, s az ügy vitel technikai lebonyolításának a módja is nagyot fejlődött. A tsz-ek számszerű fejlesztésének befejezésével ugyanakkor előtérbe került a gazdasági megszilárdítás követelménye. A korszerű vezetésnek egyik eszköze az operatív irányításra és évközi mérésre is alkalmas terv. A Földművelésügyi Minisztérium erre az évre az ország 200 szövetkezeti gazdaságában — ahol a vezetés színvonala eléri, illetve megközelíti az állami gazdaságokét — új rendszerű termelési terv alkalmazását engedélyezte, azzal a céllal hogy majd az azokban szerzett tapasztalatok alapján a következő években nagyobb előrelépés történhessen ezen a téren. Megyénkben 21 közös gazdaságban készítik az új rendszer alapján az idei tervet Az új termelési és pénzügyi tervek az állami gazdaságok évtizedes tapasztalatainak a felhasználásával készülnek. Bennük a hagyományos terv kizárólagos jövedelemelosztási szemlélete helyett a költség és hozam, a gazdaságos termelés szemlélete érvényesül. A termeléshez szükséges élő- és holtmunka ráfordítások ágazatonként kerülnek meghatározásra — s a termelés megalapozottabbá tétele érdekében megfelelő kézi, gépi munka, valamint fogaterő mérleg is készül. Az új rendszerű terv adatokat szolgáltat az ösztönző mun- kadijazási és jövedelemelosztási formák kidolgozásához, a kereseti aránytalanságok megszüntetéséhez. s lehetővé teszi a tervteljesítésnek a számviteli munkával történő év közi mérését. Huszonötmillió forinios lerv A múlt évi forgalmi tervét csaknem 24 millió forintra, vagyis több mint 112 százalékra teljesítette a Fülöpszállási Körzeti Földművesszövetkezet. Az idén — amint ezt 25 millió forintos tervük mutatja — igyekeznek túlszárnyalni a tavalyi eredményt is. Az, fmsz tavaly 400 000 forintot költött presszók, kisvendéglők korszerűsítésére, új ön- kiszolgáló bolt létrehozására, korszerű berendezésekre. Szintén a múlt évben került sor — mintegy 100 000 forintos költséggel — a fülöpszállási 9. sz. vegyesbolt, a soltszentimrei italbolt és szeszfőzde, a fülöpszállási 1. sz. italbolt korszerűsítésére. A fülöpszállási Vörös Csillag Tsz tagsága társadalmi munkával is segítette a helyi kisvendéglő átépítését. Ebben az évben 125 000 forintot fordítanak az egységek korszerűsítésére, a helyi szeszfőzde részére új beton tároló- medence épül, és hűtőszekrényeket is vásárolnak. A hagyományos módszerrel szemben a halmozatlan termelési érték, az ágazatok költségszintje, a bruttó jövedelem, valamint a főtermékek önköltsége is tervezhető. A hozamokat a növényterme lésben és az állattenyésztésben egyaránt a fő- és melléktermékek, valamint a befejezetlen termelés bontásában tünteti fel a terv. A nagyobb területű és fontosabb növények, valamint az állatcsoportok önálló ágazatot alkotnak, míg a kevésbé jelentőseket összevonják. A kézi és gépi munkaráfordítások az ágazatok szerint készülnek kimunkálásra, tízórás munkanapban, illetve az egyes segédüzemágak szolgáltatási egységében. például normálholdban stb. meghatározva. Végül e szolgáltatásokat is átszámítják 10 órás munkanapra, és így ágazatonként látható a munkanap felhasználása, amelynek alapján a termelékenység mérhetővé válik. A hagyományos módszerrel szemben legnagyobb fejlődést az állattenyésztési terv mutatja. Havi állományváltozási terv készül ugyanis, majd ennek alapján megtervezésre kerülnek, a takarmányozási hónapok. Ezáltal lehetővé válik a gazdaságos takarmányfelhasználás és a takarmány értékesülés megbízható mérése. Az új rendszerű tervben a takarmányszükséglet kiszámításánál egyébként külön veszik figyelembe a nyári és a téli takarmányozási hónapokat, amikor is eltérő takarmánynormával számolnak (nyáron például a zöldtakarmány etetése miatt). Az új tervekben feltüntetett elszámoló árak jelentősen növelik a tervezés realitását és helyesen mutatják meg az egyes ágazatok költségráfordításainak és hozamainak arányát. A belső felhasználásra kerülő terményeknél ugyanis az önköltségi, az értékesítésre kerülő temé- nyeknél pedig a felvásárlási árat közelítik meg. Megyénkben eddig a kiskunhalasi Vörös Október és a hartai Béke Tsz-ben készült el az új rendszerű termelési terv. E két tervből nem volna célszerű messzemenő következtetéseket levonni, máris megállapítható azonban, hogy az új terv elkészítésének munkaigényes volta — amire a terv ellenzői gyakran hivatkoznak — nem olyan nagy, mint a vezetésre gyakorolt pozitív hatása. A munkák megosztásával és megfelelő szervezéssel mintegy három hét alatt elkészíthető az új terv. Kellő tapasztalat megszerzése után azonban ez az idő jelentősen lerövidíthető. A terv- készítés ideje január közepétől február végéig tart, tehát olyan időszakra esik, amikor a termelést irányító szakemberek igénybevétele viszonylag a legkisebb, s így a tervezési munkák nem okozhatnak zavart a termelésben. Ám nézzük meg: mit mutatnak az új tervek számadatai? A kiskunhalasi Vörös Október Termelőszövetkezetben tavaly 6 millió 829 ezer forint halmozatlan teljes termelési értéket értek el. Ebben az évben 7 millió 397 ezer forint a tervfeladat. A halmozott termelési érték 10 millióról 12 és fél millió forintra növekszik. A hartai Béke Tsz-ben egy munkanap-ráfordítással a növénytermelésben 225, az állattenyésztésben 256 forint új értéket kell a terv szerint előállítani. Gondolom, hogy a tervkészítésben jártas szakemberek előtt nem kell bizonygatni, hogy ilyen és ehhez hasonló elemzésekre a hagyományos terv nem szolgáltat adatokat és ezért a magas szintű gazdaságvezetés alapját sem képezheti. A népgazdaság többi ágában évek óta ilyen részletességű terv készül, ezért a jövőben szövetkezeti gazdaságainknak is így kell tenniök. Az átmenet természetesen csak fokozatos lehet, ezért az idén csupán a szakeim berekkel legjobban ellátott tsz- eknek ajánlottuk az új rendszerű tervezést. Azzal számolunk, hogy 1965-ben a megye tsz-einek mintegy a fele, 1966- ban pedig valamennyi közös gazdaságunk a szóban levő módon készíti tervét. Az áttérés előtt megfelelő tanfolyamokat szervezünk majd, s az ezeken tanultak felhasználásával tsz- einkben olyan tervet készíthetnek, amelynek segítségével végre megvalósítható lesz a korszerű nagyüzemi vetés, ami a tagság jó munkájával párosulva, újabb eredményeket gyümölcsözhet a szövetkezeti gazdálkodásban. Kóczó Péter megyei üzemgazdász A tavasz küszöbén Szervezettebben és lobban AZ IDÉN termelőszövetkezetünkben, a kunpeszéri Parasztbecsületben sokkal szervezettebben és jobban szeretnénk elvégezni a tavaszi munkákat. Számos jó tapasztalatunk van az őszről. A munkák megkezdése előtt a termelőszövetkezet vezetőségével, a brigádvezetőkkel alaposan megbeszéltük, mit, hová, hogyan vessünk. Ezt a módszert követjük a tavaszi munkák során is. Nyolc erőgéppel rendelkezünk, öt erőgépünk és a hozzátartozó munkagépek kijavítását saját műhelyünkoen végeztük. Három erőgép javítására a Kunszent- miklósi Gépállomással szerződtünk. Ebből egyet már kijavítottak. Reméljük, hogy a másik kettő is rövidesen elkészül. A rendelkezésre álló gépparkkal nem tudjuk megoldani a fejlett agrotechnikai követelményeknek megfelelően a tavaszi munkákat, ezért a Kunszentmiklósi Gépállomással leszerződtünk. JELENTŐSEN szeretnénk növelni az idén a terméseredményeket. A kukorica vetésterületének egyharmadát láttuk el szervestrágyával. 350 holdon vetünk tengerit, ebből 100 holdon alkalmazzuk a vegyszeres gyomirtást. 250 holdat adunk ki családi művelésre. A kukorica- vetésterületünk nagy része öntözve lesz, ezért nagyon fontos a megfelelő tőszám biztosítása is. Szeretnénk elérni, hogy legalább 40 mázsa csöves terményt takarítsunk be az öntözött területről. Termelőszövetkezetünk állandó munkaerőhiánnyal küzd, ezért is jól bevált a családi művelés. Ez a módszer alkalmat ad arra, hogy nagyobb mértékben vonják be a családtagokat a munkába. Tavaly a napra„Önök megelőzték a kaliforniaiakat...“ A Duna—Tisza közi Mező- gazdasági Kísérleti Intézet tudományos kutatói számos külföldi kutatóval tartanak kapcsolatot. Különösen értékes együttműködés alakult ki — elsősorban a paradicsomnemesi' tést illetően — az amerikai kutatókkal. Dr. Mészöly Gyula, az intézet Kossuth-díjas kutatója a gépi szedésű paradicsomtörzsekből nemrégiben mintákat küldött a tengerentúli kollégáknak. A küldeményért az észak-amerikai FIATALOK NÉLKÜL? H A Kristóf-brigád végzi a »»•"* legnagyobb szaktudást igénylő kézi munkát. Üvegfalakat, ferde zsalus ajtókat készítenek. Ezekből a cikkekből kis szériákat gyártunk — lakóházak részére, a rendelő különleges igényeinek megfelelően — szinte minden darab más és más.” Így ajánlotta figyelmembe Kristóf Ferenc brigádját az ÉM Bajai Épületasztalosipari Vállalat egyik vezetője. osszú munkaasztalok mellett hét gyalu szántotta a deszkák fehér húsát. Az óramű pontossággal mozgó kezek látványa kibuggyantotta belőlem az elismerést: — Hiába, még a forgács is másképp göndörödik, ha tapasztalt mesterek markolják a szerszám nyelét. — Igen, mi nem most kezdtük a szakmát — mondta a brigádvezető. Valóban egyetlen fiatal sincs itt — állapítottam meg magamban, végignézve a felém forduló arcokon. — Ez a munka nagy gyakorlatot igényel. Lerontaná a teljesítményünket, ha kezdővel kellene bajlódnunk — kapcsolódott a beszélgetésbe Deák János. — Kevesebb lenne a fizetés is. Idjég sok mindenről beszél* * gettünk aztán. Megtud tam, hogy a brigád teljesítménye tavaly 106 százalék volt, a munkafegyelem ellen sem vétett senki. De én egész idő alatt Deák János szavait forgattam magamban és elhatároztam, hogy alkalomadtán megmondom neki: helytelenül gondolkozik. És nem szóban, hanem itt, a lap hasábjain teszem ezt, mert véleményével bizonyára nem áll egyedül. A szocialista brigádok a termelés motorjai az üzemben. Mozgósító, lendítő erejük nemcsak abban rejlik, hogy élen járnak a munkában, hanem abban is. hogy bőkezűen osztogatva tapasztalataikat, igyekeznek felsorakoztatni maguk mellé minden jó szándékú, de ma még kevesebb gyakorlattal rendelkező dolgozót. Elsősorban a vállalat fiataljait, akik körükben elsajátíthatják a szakma minden csínját-bínját — de ami még ennél is fontosabb leckét kapnak a választott hivatás megbecsüléséből, szerete- téből is. A Kristóf-brigádot tehát nem érezhetjük teljesnek addig, amíg hiányoznak közülük a fiatal arcok. A nyugdíjkorhatárt — sajnos — előbb-utóbb elérjük mindannyian. Ha pedig ők búcsút mondanak az üzemnek, ki áll helyükre? Kire bízhatja a vállalat a „nagy gyakorlatot igénylő” munkát? Attól sem kell tartaniok, ” hogy csökken a keresetük, ha maguk közé engednek egy kezdőt. Irányításuk mellett bizonyára gyorsan elsajátítaná a mesterfogásokat, kezdetben erővel, akarással pótolva a tudást. Jó lenne, ha fontolóra vennék mindezt ők is és a vállalat vezetői is, hiszen építő munkánkban nem hét, hanem számtalan olyan sokoldalúan képzett dolgozóra van szükségünk, mint Kristóf Ferenc és társai. Békés Dezső forgót munkaegységre művelték a tagok, és megközelítőleg sem értük el azt az eredményt, amelyet beterveztünk. Az idén jövedelemelosztási tervünket úgy készítettük, hogy a napraforgó növényápolásáért; a termés pénzbeli értékének 20 százaléka a gazdát illeti meg készpénzben. A terven felüli termés 50 százalékának pénzbeli értéke szintén a tagot illeti. TERMELŐSZÖVETKEZETÜNK az elmúlt évben jelentős eredményeket ért el, hiszen mérleghiányunk nem volt, míg az 1961-es évet 1 millió 300 ezer, az 1962-es évet 2 millió 70 ezer forint mérleghiánnyal zártuk. Nem lehetünk azonban elégedettek, mert nagy lehetőségeink vannak a gazdálkodás további fejlesztésére. Több mint ezer holdat tesz ki az a terület, amit öntözni tudnánk. Tavaly négy saját öntözőgéppel, két nagyteljesítményű bérelt öntözőgéppel árasztásos öntözést végeztünk. Nem értük el a kívánt eredményt, mert nem volt elegendő munkaerőnk a saját öntözőgépekhez. Az idén másképp történik a munkaszervezés, és az öntözésnél dolgozóknak új munkabérrendszert állapítottunk meg. A gépek kezelői kataszt- rális holdanként 30 milliméteres öntözésnél 0.8 munkaegységet, míg a csőkezelők 0,6 munkaegységet kapnak. Az öntözés hatására elért terven felüli terméstöbbletnek 1 százaléka szintén az öntözésnél tevékenykedő szövetkezeti tagokat illeti meg. REMÉLJÜK, hogy rövidesen javul a munkaerőhelyzetünk, máris több tagunk visszajött különböző munkahelyről termelő- szövetkezetünkbe. Spitzer Árpád tsz-elnök kutatók mintegy két hete levélben mondtak köszönetét. „Én valósággal reklámozom az ön gépi szedésű törzseit — írja a többi közt L. R. Robinson. — Az elmúlt héten a kísérleti telepükről készült fényképeket több kollégiumban, főiskolában bemutattam, és ismertettem a paradicsom egyenletes érése érdekében Magyar- országon folyó kutatómunka eredményeit. Természetes, hogy kudarcot senki sem szeret elismerni, én mégis folyton azt mondom: e tekintetben önök megelőzték a kaliforniaiakat. .. .Megkaptuk a népi szedésre alkalmas hét paradicsomfajta vetőmagját is, és biztosíthatom, hogy azokat a legjobb gondozásban fogjuk részesíteni.” Az észak-amerikai paradi- csomnemesítőnek szemelvényekben ismertetett levele a kísérleti intézet nemesítői munkásságának újabb elismerése, illetve e munka eredményességének szép bizonyítéka. J. T. Hatezer hold paprikára kötöttek szerződést Kalocsa környékén a világhírű fűszerpaprika-termő tájon megkezdődtek az előkészületek az idei termesztéshez. Befejeződött a szerződéskötés, mely sze cint az eredeti tervnél háromszáz holddal nagyobb területér összesen több mint hatezer holdon termesztik a fűszerpaprikát a környező mezőgazdasági üzemek.
