Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-28 / 49. szám

víz- és csatornahálózat Hétmillió 650 ezer tonna óru — három százalékkal több utas Termelési tanácskozás a vasútnál Gyorsbüfé — autóparkoló — Tovább korszerűsítik a Szelidi-tó partvidékét A Szegedi MÁV Igazgatóságá­hoz tartozó vasútállomások for­galmi, kereskedelmi, vontatási, pályafenntartási dolgozói ter­melési tanácskozáson tárgyalták meg ez évi feladataikat. Érté­kelve az elmúlt esztendő ta­pasztalatait, megállapították, hogy a tervhez viszonyítva több vonatkozásban gyengébb ered­mények születtek, mint 1962- ben. Ennek egyik oka az volt, hogy az egyes szolgálati ágak csak saját feladataik teljesíté­sét tartva szem előtt figyelmen kívül hagyták a vasút más rész­legeinek tevékenységét. Ebből adódott, hogy sokat kellett vár­ni a mozdonyokra, a késve ösz- szeállított szerelvényekre. Ilyen hibák elsősorban Békéscsaba, Kiskunfélegyháza, Kecskemét térségében fordultak elő. Hozzájárult természetesen a szállítási tervektől való lema­radáshoz az is, hogy a teher­forgalom jelentősen növeke­dett bel- és külföldi viszony­latban egyaránt, ami meghalad­ta az említett vasútállomások teherbíróképességét is. Sok ne­hézséget okozott a mozdony­hiány, hiszen volt olyan hónap, amikor 33 vonat továbbítását kellett emiatt lemondani. A visszamaradt vagonok pedig csak lefoglalták az állomások egyébként is szűk vágányháló­zatát. A közlekedés biztonságosabb, gyorsabb lebonyolítására Békés­csabán és Kecskeméten domi­nó rendszerű forgalomirányító berendezést építettek. Dicséret illeti a kecskeméti vasútállo­más dolgozóit, akik hamarabb elsajátították a korszerű beren­dezés kezelését. Az idei szállítási feladatok­kal foglalkozva a termelési ta­nácskozás résztvevői megállapí­tották, hogy az egyre növekvő forgalmat a jelenleg rendelke­zésre álló eszközökkel kell le­bonyolítani. A tervek szerint az utasforgalom három, a teherfor­galom 5' százalékkal emelkedik. Elsődleges feladat a különböző szolgáltató ágak közötti jobb együttműködés kialakítása, a vonatok menetrendszerinti köz­lekedtetése. Ennek elmulasztá­sa Ugyanis torlódásokat okoz a vasútvonalakon. A teherforgal­mat pedig csakis úgy lehet zökkenőmentessé tenni, ha jobban kihasznál­Napközben Egyértelműen A főagronómus a község ter­melőszövetkezeteinek születése­kor tért vissza szűkebb hazá­jába, s az egyik legkedvezőtle­nebb adottságú közös gazdaság bölcsője mellé szegődött. Más megyebeli állami gazdasággal cserélte fel a szövetkezetét, s lelkesen kezdett munkához. Tudta, hogy a silány homokot szakértelemmel és a gazdák közismert nagy szorgalmával néhány év alatt kincsesbányává lehet varázsolni. Jól számított. A három évvel ezelőtti gyenge közös gazdasá­got ma a jó közepesek között tartják számon. Az évenkénti újabb és újabb szőlő- és gyü­mölcstelepítések, a szamócaül­tetvény további ígéretet jelen­tenek. Ez év őszén már termő­re fordulnak egyes táblák és évről évre gyarapítják a tagság jövedelmét, a közös vagyont, A gazdaság hozzáértő szak­mai irányítása mellett figye­lemre méltó a főagronómusnak a gazdákkal való kapcsolata is, ami elsősorban a munkában ka­matozik. Íme egy példa a mód­szereiből: a tsz-központban a brigádvezetőknek tart eligazí­tást. A heti feladatok elosztása után az állattenyésztési brigád­vezetőhöz fordul: „Pista bácsi, X. Y. állattenyésztő néhány nap­pal ezelőtt új vödröt kért. Sür­gősen be kell szerezni, mert tudom, hogy éppen nincs a rak­tárban. De erről már tájékoz­tatni kellett volna az illetőt, hiszen naponta találkoznak — teszi hozzá a főagronómus, — Csináljunk ebből rendszert: —* javasolja — amit nem tudunk ■zonnal elintézni, legalább vá­laszt adjunk rá rövid idő alatt Érezze az a gazda, hogy a kéré­se, jelzése valóban meghallga­tásra talált, nem felejtettékel...” Emberi és szakembert erényei­ről ezenkívül is sok jót hallot­tam a tez-beOj s bizonyára a járási tanácsi testületbe sem véletlenül választották meg őt. Mégis, amikor a községi párt- bizottság titkárának tettem em­lítést a főagronómus követendő munkamódszereiről, a titkár elvtárs így szólt: „Ja, arról a kulákgyerekről van szó? Csak­ugyan ügyes.” A megjegyzés második fele elismerő, de nem mentheti az idejétmúlt, balos szemléletre utaló első felét. Mert hogyan is szól a VIII. pártkongresszus emlékezetes határozata? „Az egységes paraszti osztály kiala­kulását sok türelemmel, a le­nini politika helyes alkalmazá­sával kell segíteni. A tennelő- szövetkezeti mozgalom győzelme után a szövetkezeti tagok meg­ítélésének fő mércéje a közös­ség javára végzett munka. A termelőszövetkezeti tagságnak a korábbi rétegeződés szerint való megosztása csak kárt okoz, mert táplálja a volt szegényparasz­tok, középparasztok és kulákok, a „régi” és „új” tagok közötti bizalmatlanság maradványait, akadályozza a szövetkezeti pa­rasztság egységbe kovácsolá­sát.” Jóllehet, a párttitkár eivtáis betéve ismeri a kongresszus eme határozatát, s a minden­napi munkában eszerint is tevé­kenykedik, a főagronómussal kapcsolatban az évekkel ezelőtti kizsákmányoló paraszti rétegre utaló megjegyzése azonban arra enged következtetni, hogy a fe­jekben még nem mindenütt rak­tározódott el és került a meg­felelő helyre a szocializmus tel­jes felépítését szolgáló, a parasz­ti osztályban végbement alap­vető változás. Ezen pedig csakis egyféleképpen lehet segíteni: egyértelműen magyarázni és al­kalmazni a pártkongresszus fél­reérthetetlen történelmi határo­zatai« a i ják a vagonok rakterűidét, s növelik a tehervonatok át­lagos terhelését. Nemrég indult meg a Zá­hony és Kelebia határforgalom. Különösen nagy feladatokat ró ez Kiskunfélegyháza és Kis­kunhalas vasútállomásra. Már­is észlelhető, hogy még nem ta­lálták meg a megnövekedett forgalom lebonyolításának meg­felelő módszereit. Több esetben fel kellett- osztani az összeállí­tott szerelvényeket, holott ez szervezettebb munkával elke­rülhető lett volna. Szorosabb kapcsolatot kellene tartaniok a társigazgatóságok állomásaival, mint például a bátaszéki, illet­ve szolnoki vasútállomással a mozdonyok és vonatok késve történő átadásának/ megszünte­tése céljából. A későn indított szerelvények ugyanis a csatla­kozó állomások egész hálózatá­nak tevékenységére kihatnak. Szolnok hibájából például a 7793. vonat Szentesről egy hó­nap alatt harminc alkalommal indult késve, mert nem küldték idejében a mozdonyt. Sok szó esett a tanácskozá­son arról, hogy a szolgálat jobb megszervezésével biztosítani kell a vasút dolgozói szabad idejének zavartalanságát. Sűrűn előfordult ugyanis különösen a mozdony- és vo­natkísérőknél, hogy nem tudták időben átadni a szol­gálatot, TOVÁBB korszerűsítik, szé­pítik ebben az évben megyénk egyik legjelentősebb természe­tes, gyógyító hatású állóvizét, — a Szelidi-tavat. Idáig több mint ötmillió forintot fordított a me­gyei, járási és községi tanács a Dunapatajtól mintegy négy ki­lométer távolságra fekvő — már közkedvelt — üdülőhely kiépí­tésére. Három évvel ezelőtt kezdő­dött meg a Szelidi-tó körüli lé­tesítmények kialakítása. Már az első évben a villanyhálózat épí­tésére, szálloda-, útépítésre, kút­fúrásra és parkosításra kétmil­lió forintot fordítottak. 1962 -ben átadásra került a 18 szobás szálloda, elkészültek a vendég­látóipari egységek elárusítóhe­lyei és tovább folytatták a zöld­övezet kialakítását. A NYÁRON kellemesen me­leg, gyógyító hatású — szikes, jódtartalmú víz — szezonidő­ben több ezer fürdővendéget csábít ide. Bár hétköznaponként csak 200—250 — javarészt a ka­locsai járás vállalatainak ittle­vő üdülőiben pihenő — ember tartózkodik a tó mellett, de a Dunapataji Községi Tanács ta­valyi statisztikai felmérése megállapította, hogy szombat­vasárnaponként nyolc-kilenc­ezer víkendező keresi fel a Szelidi-tó partvidékét. A MEGLEVŐ létesítmények ■— szálloda, étterem — már nem tudják kielégíteni a fokozódó igényeket. A tavasszal hozzá kezdenek egy naponta ezer adag ételt készítő gyorsbüfé felépí­téséhez, melyet — az előzetes tervek szerint — 1965 nyarán adnak át a forgalomnak. Tavaly decemberben elkészült a fürdőtelep új mélyfúrású kút­ja. Ebben az esztendőben pedig felállítják a hidróglóbust, és a vízellátás megjavítása érdeké­ben elkészül a telep esatorna- és ivóvízhálózata Is. NEM VOLT kielégítő az elmúlt években a gépjárművek megőrzése, s a parkolóterület is szűk volt. Ebben az évben bő­vítik a szálloda melletti parko­lóteret, amellett új gépkocsi­megőrzőt hoznak létre. Már a török uralom idejében ismert gyógyító hatású fürdő­telep további bővítésére ebben az évben állami támogatásból 3,5 millió, és községfeilesztési alapból pedig 300 ezer forintot fordítanak. K. M. Jobb minőségű a juhállomány Finomabb, dánabb a% ás szülött bárányok bundára ami a pihenés rovására ment. Nem egy esetben a fáradtság volt az oka azután a balese­teknek. A tanácskozás résztvevői hangsúlyozták, hogy a Szegedi MÁV Igazgatóság hétmillió 600 ezer tonna áruszállítási tervé­nek végrehajtása nagymérték­ben függ a ki- és berakodás idejének csökkentésétől. Java­solták, hogy a jobb munkaszer­vezésre, a rakodás fokozott gé­pesítésére. a vagonok gazdasá­gosabb kihasználására, s a ter­vezett raksúly 2 százalékos nö­velésére — ami gondos munká­val elérhető — hozzon megfe­lelő intézkedéseket az igazgató­ság. Sziládi Sándor PETŐFI NÉPE A Magyar Szocialista Munkáspárt Bács-Kiskun megyei Bizottsága és a megyei tanács lapja. Főszerkesztő: Weither Dániel. Kiadja a Bács megyei Lapkiadó Vállalat Felelős kiadó: Mezei István igazgató Szerkesztőség: Kecskemét, Városi Tanácsház Szerkesztőségi telefonközpont: 26-19, 25-16. Szerkesztő bizottság: 10-38. Vidéki lapok: 11-22. Kiadóhivatal: Kecskemét, Szabadság tér l'/a. Telefon: 17-09. Terjeszti a Magyar Posta. Előfizethető: a helyi postahivataloknál és kézbesítőknél. Előfizetési dij 1 hónapra 13 forint Bács-Kiskun megyei Nyomda V. Kecskemét — Telefon: 11-85 Index: 25 065, Megyénk állami és szövetke­zeti gazdaságaiban jelenleg több mint 318 000 juhot tartanak. A nagyüzemi juhásza tok ban már az ötödik éve foglalkoznak az állomány feljavításával és új tájfajták kialakításával. A cél az, hogy az eddig alacsony gyapjúhozamú juhokat nagyobb termőképességű, szebb testállá­sú fajtákkal cseréljék fel. Vérfelfrissítéssel, szovjet és francia juhok keresztezésével sikerült egyöntetű tenyészállo- mányt kialakítani. Ennek ha­tása már a termelésben is ész­lelhető. Az Utóbbi években nem­csak mennyiségben, hanem mi­nőségben is sokat javult a gyap- júhozam. A solti Szikra Terme­lőszövetkezetben például tavaly átlag 5.3 kilogramm gyapjút nyírtak egy-egy juhról, ami or­szágosan is kiemelkedő ered­mény. A kiskunfélegyházi Dó­zsa Termelőszövetkezetben — ugyancsak hasonló eredményt értek el a juhállomány feljaví­tása után. E munkához jelentős segítsé­get nyújtott, illetve nyújt a Szalkszentmártonban működő Országos Juh-utódellenőrző és Nemesítő Állomás. Innen kerül­nek ki a felfrissítésre alkalmas kosok. A legjobb egyedek után pedig évente két-háromezer ju­hot termékenyítenek meg mes­terségesen. Már az újszülött bárányok is magukon viselik a szülőpárok jellegzetes tulajdonságait. Fi­nomabb, dúsabb szőrzettel szü­letnek és szívósabbak. Az idei ellésű. mintegy 100 ezer kisbá- rány egy része a Szovjetunióból importált apaállatoktól szárma­zik. A szalk6zentmártoni állo­máson tiszta vérben most elle­nek a kaukázusi, sztavropoli anyák is. A hazai körülmények­hez jól alkalmazkodó importált anyák többsége ikerbárányt el­lik. Eddig már kétszáz kisbá- rány látott napvilágot, s össze­sen hatszázra számítanak. Több­ségüket a termelőszövetkezetek állományának keresztezéssel tör­ténő felfrissítéséhez nevelik fel. Háromezer köbméter Megkezdték az export-cso­magolóládák készítését a Tom­pái Vegyes Ktsz asztalos üze­mében. Március elején 60 ezer ládát szállítanak Izraelbe, s az év végéig összesen 270 ezer exportláda hagyja el az üze­met. Képünk a ktsz udvarán készült, ahol háromezer köb­méter farönk vár feldolgozás­ra. i i

Next

/
Oldalképek
Tartalom