Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)

1964-02-01 / 26. szám

WK február 1, nornkal I «Mal Zárszámadás - sok tanulsággal Agárhalmi napsütés A NAPSÜTÖTTE udvaron fé­nyes csizmás tsz-gazdák cso­portja, s benn a mozihelyiség nagytermében, a villanykörték lassan lágyuló füzére alatt is zsibongva gyülekező emberek. Egyetlen témáról esik szó min­denfelé: a termelőszövetkezet múlt évi gazdálkodásáról, ami néhány perc múlva „hivatalo­san” is summázásra kerül. A jánoshalmi Kossuth Tsz zár­számadó közgyűlésén vagyunk. Az emelvényen elhelyezkedik az elnökség soraiban Csupity Ist­ván, a községi tanács vb elnö­ke, Balogh Lajos községi párt­titkár, valamint a tsz vezetői. Miskolczi Mihály, a közös gaz­daság elnöke foglalja össze ta­valyi eredményeiket, és szól a sajnos, még bőven jelentkező hibákról is. A termelőszövetkezet összes vagyona az év végén 5 és fél millió forintot tett ki. Egy-egy szövetkezeti gazdára 10 841 fo­rint jövedelem jutott, aminek a kétharmad részét kapták kész­pénzben ; Végeredményben az egy munkaegységre eső 25,81 fo­rint és a munkaegységenként járó 12 forint prémium nem ha­ladja meg az elmúlt évit, az egy dolgozó tagra eső jövedelem vi­szont magasabb. Prémium fejé­ben a tervezett 4 és fél száz­ezer helyett majdnem 600 ezer forintot osztanak ki. A fel nem osztható szövetkezeti alapjuk 3 millió, a tiszta vagyonuk pedig 4 és fél millió forint. Az állam iránti kötelezettségeiknek mara­déktalanul eleget tettek, s pénz­ügyi helyzetük is szilárdnak mondható. Anyagi helyzetüket tekintve a község többi gazda­ságával összehasonlítva, sincse­nek a „sereghajtók” között. Ha azonban gazdasági tevékenysé­güket a részleteiben vizsgáljuk, számos olyan tényezőre bukka­nunk, amelyek megszüntetésre, sürgős megoldásra várnak. IGAZ, hogy például a cukor­répa 177 mázsás átlagtermése 27 mázsával több a tervezett­nél. Ezen belül azonban a két 25—25 holdas tábla egyikón 120 mázsával volt nagyobb az átlag­hozam, mint a másik táblán. Ennek a körülménynek a ma­gyarázatát nem annyira a talaj­adottságokban. mint inkább a munkacsapatok eltérő teljesít­fe .......... 1 .......... el vtársak és a pártonkívüliek is. Augusztusi taggyűlésünkön például az állami munka de­mokratizálásáról és tanácsunk dolgozóinak ezzel kapcsolatos tennivalóiról dr. Macbács Gá­bor, e témának tudományos szinten is ismerője, pártonkívüli tartott beszámolót. Szeptemberi taggyűlésünkre — melynek egyik témája a szolgáltatás volt — ugyancsak pártonkívüli elő­adót kértünk fel, dr. Gátai Ferenc személyében, ugyanak­kor taggyűlésünkre vendégül meghívtuk a KISZÖV megyei elnökét. E néhány példa már utal ar­ra, hogy a pártonkívüliek akti­vizálása erős oldala a pártszer­vezetnek. A párttitkár egy rö­vid, később elhangzott megjegy­zése erre is magyarázatot adott. — A pártonkívüliséget mi nem tartjuk szükségszerűen ál­landó „státusnak”. A párton- kívüliekben olyan embereket látunk, akik egyrészt közös cél­kitűzéseink valóra váltása so­rán végzett kiváló munkájuk alapján minden fontos vezető beosztást betöltbetnek. másrészt, ha arra éretté válnak — párt­tagokká is lehetnek. Ennek az elvnek érvényesí­tése kimutathatóan tükröződik a gyakorlatban. A pártépítés három alkalommal szerepelt a múlt évi taggyűlések napirend­ményében kell keresnünk. Van­nak ugyan a szövetkezeti gaz­daságnak kiváló munkacsapatai — a Kökény- és az Ott-brigád —, ezek azonban természetesen nem végezhetik el társaik mun­káját is. A 369 tagot számláló terme­lőszövetkezet gazdáinak korbeli megoszlása is igen előnytelen. Közülük mindössze 133 az öt­ven éven aluli, tehát munkabí­rása teljében levő tag, de ennél harminccal több a hatvan éven felüliek száma! Ténylegesen 202-en vesznek részt a közös munkákban, de mindössze har­minchétén vannak azok, akik jelentős számú munkaegységet szereztek; * A beszámoló elhangzik, s mi várjuk, hogy azt mintegy kiegé­szítve, teljessé téve: építő szán­dékú, eleven és parázs vita kez­dődjék. A felszólításra azonban —, hogy tegyenek javaslatokat, bíráljanak ,— hosszú csend a válasz. Majd egyetlen egy idős gazda teszi szóvá kérelmét, hogy az osztáskor meglehetősen si­lány burgonyát kaptak. A kö­zösség egészét érintő, a vezetés módszereit bíráló, vagy irányt mutató hozzászólásokat azonban hiába várjuk. TERMÉSZETESEN nem el­sődleges következtetési alap, mégis sokban rávilágít egy tsz gazdáinak hangulatára, sőt még a gazdálkodás helyzetére is az elnöki beszámolót követő spon­tán megnyilatkozások mennyi­sége és milyensége. Idei zár­számadó közgyűléseink többsé­gükben a tagság egészét érintő munkaértekezletek, amelyek — különösen a nehézségekkel, gon­dokkal küzdő gazdaságokban — nagymértékben hatnak a gaz­dálkodás további menetére. Bizonyos, hogy a jánoshalmi Kossuth Tsz gazdái számára sem közömbös, hogy az idei év végén a munkaegység értéke a jelenlegi, vagy pedig annak eset­leg a kétszerese lesz. Már pe­dig passzivitással, hallgatással a közös ügyét előbbre vinni nem lehet. A vita, a tapasztalatok leszű­rése, bátor kimondása annak, hogy „a jövőben pedig így cse­lekedjünk”: mindez teljességgel hiányzott ezen a közgyűlésen. S a beszámoló nyomán leszűrhető sok tanulság mellett — ez is tanulság lehet számukra. Jóba Tibor jén, és összesen két tagjelplt- és hét tagfelvételről hoztak dön­tést. S talán magyarázat nélkül is sokat mond, hogy az ipari osztály két gépészmérnöke — Tohai László és Csikai Imre — tagjelöltfelvételük napjára két, társadalmi munkában készített tanulmányt tettek ajándékul a vb vezetőinek asztalára, melye­ket a tervhivatal is elfogadott és kimagaslóan értékes mun­káknak minősített. Visszatérve a pártszervezet munkájára, Gerőcs elvtárs rö­viden elmondja, hogy a múlt év jó tapasztalatokat hozott az alapszervezeten belüli pártmun­ka megosztásában. A vezetőség nem sajátított ki magának min­den feladatot, bátran adott át felelősségteljes megbízatásokat az alapszervezet többi tagjának. Az eredmények ellenére is akad még javítanivaló az alap­szervezet munkájában. Bár a múlt évben sikerült rátalálni a „munkamegosztás” jobb ará­nyaira, ennek ellenére előfordul némelykor, hogy a párt- és tár­sadalmi. munkából nem egyformán veszi ki részét minden párttag E tekintetben további javulást elsősorban a pártcsoportok éle­m A téli napsütésben élénken világít a ház kékesszürke hom­lokzata. Két oldalt drótkerítés húzódik a messzeségbe, nem is látni, hol vézgődik. A ház mögött már az új gyü­mölcsös kezdődik. Ide építkezett hát tavaly a kiskőrösi Dózsa Szakszövetke­zet A község szélére, a régi keceli út mellé. (A „régi” jelző mellesleg eléggé .viszonylagos, minthogy az utat nemrég látták el kitűnő aszfaltburkolattal.) Százhatvanezer forintba került a székház. Ennyi összeget gaz­dálkodásának harmadik évében már könnyen „lesrófolt” a szak- szövetkezet. — Jelenleg majdnem egymil­lió forint van az egyszámlán­kon — magyarázza boldogan Ccskai István elnök. Aztán hoz­záteszi, hogy a számszaki tájé­koztatás Kardos Lászlóné köny­velőnő dolga lenne, dehát ő most épp Kecskeméten van, vizsgázik a közgazdasági tech­nikum levelező tagozatán. Némi számolgatás után kiderül az is, hogy a közös vagyon értéke el­éri a két és fél millió forintot. így hát a nagyüzemi tartalom kialakulóban van, s az ehhez méltó formát is igyekeztek meg­teremteni azok, akiknek vállán a szakszövetkezet gondja nyug­szik. Tulajdonképpen most „ta­nulják” a nagyüzemet, köztük az elnök is, aki szintén mint szőlősgazda lépett annak idején a szakcsoportba. Dehát ennél fontosabb az, hogy az első két évben 43 hol­don telepítettek korszerű gyü­mölcsöst. Tavaly nem kaptak facsemetét. Holott a talaj el van simítva, meg is forgatták jó mélyen. Talán az idén pó­tolhatják ami elmaradt. Mert a szövetkezet úgy véli: helye­sebb, ha a szőlő helyett gyü­mölcsöst telepítenek. Kiskőrös tíz szakszövetkezete közül nyolc úgyis a szőlőt szorgalmazza. Ám nem csak borra lesz szük­sége az országnak (meg a kül­földnek sem), hanem zamatos húsú jonatánra is. Két lány lép az irodába. Ar­cuk kipirult a kinti hidegtől. — A kertészetbe szeretnének jelentkezni — mondja a na­gyobbik, az elnök felé fordulva. Hamarosan megtudom, hogy az idén létesítendő közös ker­tészetről van szó. A köztesek­kel együtt hatvan holdon lesz. Az összefüggő terület 13 hold, s ezt öntözik. A Homokhátság! tének — a százhúsz fős alap­szervezeten belül tizenhárom pártcsoport működik — felfris­sítésével kívánnak változást el­érni. A pártcsoportokkal szem­ben támasztott nagyobb igénye­ket elsősorban az alapszervezet magas taglétszáma kívánja meg. A kommunisták nevelése, a bí~ rálat-önbírálat kibontatkoztatá- sa, feladataik teljesítésére való közvetlen mozgósítás, a napi pártmunka felosztása, teljesíté­sének ellenőrzése főként a pártcsoportokra vár. A pártmunka színes, sokrétű tevékenység. Országos. nagy társadalmi rétegeket érintő cé­lok elérésének elősegítésétől — az egyes emberek személyes gondjainak megoldásáig terjed még egy alapszervezeten belül is. Valamennyi oldaláról tehát lehetetlen egyetlen beszélgetés és cikk keretében teljes képet adni. E néhány tapasztalat ös­szegezése azonban segítségére lehet nemcsak a megyei tanács, de más hivatali pártalapszx rve­zet múlt évi munkájának ér­tékeléséhez, és nem utolsósor­ban idei feladatainak helyes meghatározásához. Eszik Éva Vízgazdálkodási Társulatnál be­jelentették az igényt egy nagy hozamú csőkút megfúrása iránt. A zöldségest a gazdák csa­ládtagjai művelnék meg, előre­láthatólag huszonöten-harmin- can. Szerződést kötnek a szak- szövetkezettel. Az értékesítésre a M ÉK-kel állapodnak meg, de a helybeli piac felhozatalát is gyarapítani akarják. \ 2. 1 Alighogy elmennek a lányok, máris nyílik az ajtó, s ezúttal egy idősebb férfi lép be. Maska János, a szakszövetkezet egyik gazdája most köt szerződést öt hektó borra. A szakcsoport ugyanis akként állapodott meg a pincegazdasággal, hogy a gaz­dák bármikor és bármilyen mennyiségben adhassanak át bort, amelyért nagyüzemi fel­árat kapnak. A felár 50 száza­léka a közösé, másik fele az átadóé. Az átvételi árból pedig 10 százalék illeti meg a közöst. Ügy látszik, forgalmas délelőt­töt fogtunk ki, mert ahogy el­megy Maska János, jön Pole- reczki Pál, aki a műtrágya iránt érdeklődik. Az elnök fel­világosítja, hogy a földműves­szövetkezet raktárába már meg­érkezett 150 mázsa pétisó. Ott lehet átvenni. | 3. | Agárhalom. Szabályos házso­rok, mint akármelyik faluban. Pedig tanyavidék. A tágas tel­keken szőlők, gyümölcsfák. Friss levegő. Itt is, ott is fejszék csattognak a fák tövén, feltűrt ingujjban dolgoznak a Dózsa Szakszövetkezet gazdái. Kiderül, hogy a fakitermelés­hez most kapták meg az enge­délyt — Nálunk nem hosszú a tél — mondja Dulai István, sapká­ját a homlokára tolva. — Ha esik a hó, akkor azzal kell bir­kózni, ha meg nem, akkor ott van a trágya-, meg a szalma­hordás. Vagy a favágás. Később pedig sor kerül a gyümölcsfák téli védelmére is. Sipitczki Pálné amiatt pa­naszkodik, hogy még nem ka­pott villanyt a település. Pedig az itteni lakosok társadalmi munkával segítenék ám a vil­lamosítást! Férje egyébként Bajára utazott, ahol a szakok­tatásban részt vevő gazdák szá­mára tartanak bemutatót. Ilye­nek tizenketten vannak a szak- szövetkezetben. A nyáron már ők gondozzák az új gyümöl­csöst. Agárhalom... A halmokon még száz évvel ezelőtt is pásztori megfigyelők vpltak. De lassan­ként a dombok belesimulnak a közös arcot öltő, gazdagodó síkságba. S az agárhalmi gaz­dákat mindinkább foglalkoztat­ja a gondolat, hogy a központ­ban kultúrhelyiséget kellene építeni. Ahol össze lehetne jön­ni. Meg gyümölcstárolóra is szükség lenne. Jó pár év — és az új almás ontja a termést. S aztán egyre jobban árasztja, miként a fényt a télből tavasz felé gördülő nap. Hatvani Dániel Kétféle szavazás A zárszámadási közgyűlés végén a szövetkezeti gazdák kézfelny ú j tással szavaznak a beszá­moló elfogadása, jóváhagyása mel­lett. — De másképp festett régen egy ilyen szavazás! — súgja a szomszé­dom. Majd, mikor már jókedvű zsi- bongással kifelé tó­dul a közgyűlési te­remből a nép, a sodródó tömegben elkezdi mondani a történetet. — Még az ánti- világban rendőrpa- rancsnok választá­sára került sor az egyik községben. A képviselőtestület el­nökének — ősi szo­kás szerint — ter­mészetesen már megvolt a maga je­löltje. A választás előtti napon a ta­nácskozó teremben levő valamennyi széket kihordatta — egyet kivéve. Másnap, vasár­nap, nagymise után, gyülekezni kezdtek a községi „virilis­ták”. Meglepődve, de tekintélyük tel­jes tudatában ácso- rogtak az egyetlen -szék körül. Ez, ma­gától értetődően az elnököt illette, aki élt is e jogával, majd így szólt a lá­bát váltogató gyü­lekezethez: — Mint tudják, rendőrparancsnokot választani jöttünk össze. A fennálló rendelkezések ér­telmében a jelölést illetően enyém az első szó. Én pedig X. Y-t javasolom erre a tisztségre. Aki nem ért velem egyet, az üljön le! Tekingettek a honatyák zavaruk­ban. A földre nem ülhettek a hollófe­kete, drága ünnep­lő gúnyában. Má­sik megoldásnak kí­nálkozott volna a guggolás, dehát azt meg az „úri méltó­ság” csorbulása nélkül nem tehet­ték. Így aztán — ellenszavazat nél­kül — az elnök je­löltje került a po­zícióba. — Persze, ma már nem ültetjük- álltatjuk a szavazó­kat, no meg hiába is próbálnánk, nem hagynak azok túl­járni az eszükön! — fejezte be ismerő­söm a históriát. J. T. leien sem latszik kihaltnak Kiskőrösön a MÉK felvásárló telepe. Ennek megvan az oka, minthogy 52 vagon jeget tárol­nak a telepen. Erdősi Antal te­lepvezető szerint a községben még sohasem tároltak egyszer­re ennyi jeget. A „nyersanya­got” a Soltvadkert határában levő Büdös-tó szolgáltatja, s on­nan a három gépkocsi naponta 200 mázsa jeget hord be. A hor­dásnál tizenkét embert foglal­koztatnak. A telep pincéibe hordják a jeget, ahol összetörik, megsóz­zák, ,s 80 centi vastagságban szalmával fedik be. A nyáron, amikor a csonthéjas gyümölcsök — közöttük is elsősorban a meggy — felvásárlására kerül sor, igen nagy szolgálatot tesz majd a hűtőanyag. Naponta ugyanis vagonszámra veszik át a gyümölcsöt, s a tetemes meny- nyiség tárolása, vagonba rakása és külföldre szállítása jegelés nélkül szinte elképzelhetetlen, A „konzervált” jég nemcsak az itteni, de a soltvadkerti és a keceli telepek felvásárlásához is elegendő lesz. Remélhetőleg meggyből az idei felhozatal sem marad alatta a tavaly átvett 400 vagonnak, melynek nagyobb hányadát exportálták. Uj lakónegyed épül Kiskörösön 36 lakás építésével új lakóne­gyed kialakítása kezdődött meg Kiskőrösön a Batthyány utcá­ban. Ugyanitt épül az OTP tár- sasház-akció keretében három négylakásos lakóház. Az állami erőből készülő 36 lakás és a társasházak az előzetes tervek szerint május végére készülnek el ötvenkét vagon jég

Next

/
Oldalképek
Tartalom