Petőfi Népe, 1964. február (19. évfolyam, 26-50. szám)
1964-02-02 / 27. szám
fäöfinm Február 6—9 Növényvédelmi napok Ismeretesek azok az eredmények, amelyeket az elmúlt évben általánosan megszervezett növényvédelem hozott a megye gy ü mölcs termesztésében. Az intenzív és céltudatos növényvédelem érdekében a megyei tanács mezőgazdasági osz- tláya, az AGROKER, az Agrár- tudományi Egyesület megyei szervezete, a MÉSZÖV és a Hazafias Népfront megyei bizottsága növényvédelmi napokat rendez Kecskeméten február hónap elején, hatodikétól kilencedikéig. Ez idő alatt a városi művelődési házban a legújabb és a korábban is használatos növényvédő szerekből kiállítást rendeznek. A kiállításon az érdeklődőket a szaktanácsadó szolgálat tájékoztatja a szerek használatáról, hatásáról és alkalmazásáról. A növényvédelmi napokat Tompa Béla, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnök- helyettese nyitja meg február 6-án délelőtt 9 órakor Kecskeméten, az Árpád moziban, majd dr. Vbrizsi Gábor Kossuth-díjas, a Növényvédelmi Kutató Intézet igazgatója, a szántóföldi növényvédelem legújabb irányelveiről, dr. Bognár Sándor, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola tanszékvezetője a gyümölcsösök korszerű védelméről tart előadást. A nagyszabású tanácskozásra a megye valamennyi termelő- szövetkezetéből és szakszövetkezetéből érkeznek küldöttek. G. É. 100 millió forint értékű áru a falusi üxtetekbeu Felkészültek a zárszámadásra a szövetkezeti boltok Még az elmúlt év végén a MÉSZÖV és a nagykereskedelmi vállalat szakembereiből alakult bizottság minden földművesszövetkezeti boltot meglátogatott a megyében azzal a céllal, hogy a várható bevétel és a korábbi évek tapasztalatai alapján a lakosság igényeinek megfelelően lássák el árukészlettel az üzleteket a zárszámadások idejére. Ennek eredményeképpen a ruházati boltok mintegy nyolcmillió forint értékű áruval egészítették ki készletüket. Ebből közel három és fél millió forint az alsókonfekció és kötöttáruk értéke, ugyanennyi értékű melegebb cipő és bundacipő került a falusi boltokba. Négymillió forinttal több áru várja a zárszámadások idejét, mint tavaly. Ennek eredményeként ICO millió forint értékű ruházati áru van a falusi üzletekben. Természetesen felkészültek a zárszámadás utáni forgalomra a vas- és műszaki boltok is. Hatszáztíz televíziót, kétezer rádiót, ezerszáz mosógépet, kevés híján négyezer kályhát és tűzhelyet szereztek be időben a földművesszövetkezetek. A bútorüzletekben átlag 600 ezer forint értékű áru van. s bár ezen a területen a szállítási nehézségek és korlátozások gátolták a felkészülést, jelenleg ebből is folyamatos az ellátás. A földművesszövetkezetek zárszámadására való felkészülésben új vonásként jelentkezik, hogy a könyvesboltok is kiveszik belőle a részüket. A legtöbb zárszámadó közgyűlésen könybizományos árusítja a könyveket. Azokon a helyeken, ahoi a termelőszövetkezet központjától távol esnek az üzletek, kisebb árukészlettel „helyszíni” árusítást szerveznek. Megyénkben valamennyi földművesszövetkezet megszervezte az áruajánló szolgálatot. Tájékoztatják a termelőszövetkezeti tagságot a megjelent új cikkekről és a raktáron levő árukészletről. Á kiskorúak és családok érdekében Beszélgetés a gyámügyi előadóval — A mi munkánkat nehéz számokban kifejezni. Képzelje el, ha azt mondjuk valakinek: Tavaly 1211 ügyfelünk volt, 1967 intézkedés történt, s az ügyiratforgalom 3178 aktát tesz ki, egyesek talán még bürokratának néznének bennünket. . . Ezeket a szavakat dr. Seöbő Tibor, a Kecskeméti Járási Tanács gyámügyi előadója mondotta. Igazat adunk neki. Ám, ha figyelembe vesszük, hogy az akták mögött bonyolult, segítséget, megoldást követelő fiatal emberi sorsok húzódnak meg, még jelen tőségtel jesebbnek tűnik szemünkben a járási gyámhatóságnál folyó munka. — Összesen 316 állami gondozott van a járásban — magyarázta dr. Seöbő Tibor —, s ezek közül 131 gyerek nevelő szülőknél él. Egyik feladatunk a kihelyezett állami gondozott lányok és fiúk neveltetésének ellenőrzése. Szerencsére, ma már a nevelő szülők többsége nemcsak megfelelő anyagi életet, neveltetést biztosít, de a család szeretetét is megadja a gyermeknek. Természetesen, mielőtt egy-egy állami gondozott a nevelő szülőkhöz kerül, alapos környezettanulmányozást végzünk. Hazafelé Sajnos, még mindig akadnak családok, ahol erkölcsi, anyagi vagy más vonatkozásban veszélyeztetett a saját gyermekük sorsa, élete. Ezeket a családokat eddig is figyeltük, akárcsak a jövőben. Az elmúlt évben 47 gyermek állami gondozásba vételét javasolta ilyen alapon a gyámhatóság, ami meg is történt. — Milyen ügyekkel foglalkoztak még? — Köztudomású, hogy a kiskorúak házasságát csak gyámügyi hatóság engedélyezheti. Nos. tavaly ebben sem volt hiány. Annak ellenére, hogy elvileg nem értünk egyet a kiskorúak házasságkötésével, 71 ilyen engedélyt adtunk ki, s mindösz- sze két kérelmet utasítottunk el. Ha a fiatalok egészségileg alkalmasak a házasságra, ezenkívül megvan az anyagi alapjuk (megfelelő jövedelem, lakás), házasságot köthettek. — Az örökbefogadásoknál az az elvünk, hogy lehetőleg családok fogadjanak örökbe gyermeket. Természetesen előfordul, hogy magányos nő vagy férfi jön hozzánk ilyen kérelemmel, s ha megfelelő anyagi, erkölcsi és egészségügyi adottságai vannak, teljesítjük kérését. A gyámhatóság munkáját eredményesen segítik a gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságok. — A gyermekek érdekvédelmén túlmenően jelenleg az alkoholizmus elleni küzdelem, a családvédelem a munkánkat segítő gyermek- és ifjúságvédelmi albizottságok legfontosabb feladata — mondotta a beszélgetős végén a Kecskeméti Járási Tanács gyámügyi előadója. Csendes <vhenő a féli kikötőben KORÁN beköszöntött a tél. Szikrázó jégmázzal futtatta be a Dunát, és december 20-án már téli kikötőkbe szorította a hajókat. Bajánál mintegy száz hajó — teherhajó, vontató és uszály — vesztegel mozdulatlanul a Su- govicán. Mivel töltik idejüket a hajósok, milyen a téli kikötő ségek közé tartozik. A Sugovi- cán pedig csattognak a fejszék, csáklyavasak, szikrázó szilánkesővé fröccsentek a 25—30 centiméteres jégtakarót. — A téli munka egyik fontos része a jégvágás — világosít fel Ottó Lajos. — Ahogy apad a víz, megy ki a hajók alól, a jég Ragyog a tisztaságtól az „Özd” gépháza. Fadgyas Béla gépkezelő gondosan tisztogatja a gépalkatrészeket. élete? — erre voltunk kíváncsiak, amikor kötelek, láncok, bonyolult vasszerkezetek között egyik fedélzetről a másikra bukdácsolva elindultunk az „Ózd” parancsnoki hajó felé. — Jobb helyen nem is lehetne a telelő — mondja elégedetten Ottó Lajos, a téli kikötő parancsnokhelyettese. — Közel a város, ami a hajókon maradt összeroppantaná a vízi járműveket. A jég vasmarkától csak úgy menekülhetnek, ha csatornákat vágunk körülöttük. A derekas munka után alaposan megéheznek az emberek. Milyen az ellátásuk, nem ütközik nehézségbe az élelmezés? — Panaszra nincs okunk. A városi tanács minden kérésünket teljesíti. Melegről is gonCsattognak a fejszék, csáklyavasak. A jégvágók csatornát törnek a hajók körül. (Pásztor Zoltán felvételei.) biztonsági személyzet számára nagyon fontos. Legszívesebben Bajára járnak szórakozni, de itt a kikötőben is rendelkezésükre áll a rádió, lemezjátszó, könyvtár és a sakk. Persze a telelés nem azt jelenti, hogy most aztán semmi dolguk sem akad. Eléggé be vannak fogva, és naT ponta ellenőrizzük, hogy a rájuk bízott munkát elvégzik-e. A KIKÖTÖ valóban csak a partról tűnik kihaltnak. A hajók belsejében már mozgalmasabb az élet, karbantartás, javítás a mindennapos tevékenydoskodunk, külön fűtenek minden hajót. Beszélgetés, nevetés szűrődik ki a kabinokból. Barátkoznak, vidám történetekkel szórakoztatják egymást a hajósok, — magyarok, románok és csehek. Megértik egymást — legalábbis a konyhanyelvet —, de legtöbbjük beszéli a Duna menti országok nyelvét. Közben türelmetlenül várják a tavaszt, hogy a tél jégbéklyőit lerázó hajókon új utakra indulhassanak . . . V. Zs. A DOKUMENT Halk zsibongás fogadja a látogatót a kecskeméti ifjúsági könyvtárban. Forgalmas hely ez, s alig hogy létrehozták, máris kicsinek bizonyult. Egyetlen terem, polcokkal és asztalokkal... S egymásnak adják a kilincset az apróságok. Válogatnak az agyonolvasott ifjúsági könyvek között, s boldogan csapnak le egy-egy új kötetre... Mohó érdeklődés és örök kíváncsiság izzik szemükben. Nyílik az ajtó és egy ismeretlen legényke lép be rajta. Zavartan nyúl a zsebébe és onnét egy halom papirost szed elő. — Szeretnék beiratkozni a könyvtárba! — Hoztál igazolványt? — kérdi a könyvtáros, mert az a szabály, hogy valamilyen igazolványt kell felmutatni az új olvasónak. Fontos ez, ha netán elfeledkezne a ' önyvek visszahozata- !iról, legyen hova címezni a sürgető levelet^ — Igen, hoztam! — mondja a második osztályosnak kinéző emberke és az egész pak- samétát kiteszi az asztalra. A könyvtáros meglepetve nézi, s böngészi a halomnyi papírt. Van abban katonakönyv, házassági anyakönyvi kivonat, születési bizonyítvány és minden, ami egy családi iratdobozban megtalálható. — Miért hoztad ezt mind magaddal? •— kérdi a könyvek ö'c. — Nem tudtam, hogy melyik kell — nyögi félénken a kérdezett. — Szüleid megengedték, hogy elhozd? — Nem Voltak öt. haza. Apukám különben is kórházban van... A könyvtáros elintézi a formaságokat, a könyvtár új olvnsójr pedig böngészni kezd. Csendes zsibongó s zálldos a levegőben Valami kellemes, vil - ráló melegség. Majd ismét nyílik az aj:• Ki tudja, ma már hányadszor, d-ái.) Már kilátszik a „Fűre lépni tilos” táblácska a parkok szélén. De messzi még a tavasz. Egyelőre a félévi „bizi" témája foglalkoztatja a hazafelé sétáló gyermekeket. Vagy talán egészen másról folyik köztük a szó?»», (Tóth Sándor felvétele.)
